- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- MG4 menetpróba
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Yettel topik
- Honor Magic5 Pro - kamerák bűvöletében
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Samsung Galaxy A53 5G - kevesebbet többért
- Redmi Note 13 Pro+ - a fejlődés íve
Hirdetés
-
Premier előzetesen a Wrath: Aeon of Ruin konzolos változatai
gp A PC-s változat után a minap PlayStationre, Xbox-ra és Switch-re is elérhető lett a program.
-
Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
ph A megfizethető, szivacsokkal jól megpakolt modell ötfajta kapcsolóval és kétféle színösszeállítással/kupakprofillal szerezhető be.
-
Rossz üzlet az EV-kölcsönzés
it Küszködik az EV-kölcsönzés miatt a Hertz Global, még több EV-t adnak el.
-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
gyapo11
őstag
Ha valakinek van egy nagyobbacska programja arduinoban, kíváncsi lennék a loop időre, hogy 1 másodperc alatt hányszor fut le. Egyszer egy számláló cikussal mértem, az 100 kHz fölött volt kicsivel, nyilván egy több soros program lassabb. Akár ez a legutóbbi Nyirike hőmérő, vagy egy programozható ledszalag meghajtó, ilyesmi.
Érdekelne még az esp32 és stm32 is, hogy ott az órajel többletnek megfelel-e a loop idő rövidülése.
Persze csak delay nélküli programok játszanak, illetve esp32-n talán még ez se akadály a két mag miatt.menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
ecaddsell
aktív tag
válasz gyapo11 #12551 üzenetére
Csak az ESP32-ről vannak ilyen téren tapasztalataim, ami gyors de van néhány buktatója.
Ha csak output pin-t váltogatsz akkor azt akár 4MHz-el is meg tudja tenni, azaz a loop idő microsec alatti (nem mértem meg, a neten megtalálható már mások megtették).Számomra az első pofon amibe beleszaladtam az ESP32-vel az az interrupt latency volt. Ugye ez az az idő ami eltelik a között, hogy valami input pin-re jelet adsz és a kód eljut odáig, hogy elkezdi futtatni az első általad kért utasítást. Ez pedig nagyságrendileg 2 microsec. Ha nincs semmi kritikus időzítésed akkor nem hangzik soknak, de ha kiszámolod, hogy egy 240 MHz-es magnak ez hány gépi kódú utasítás akkor kijön 1 döbbenetesen nagy szám, kb. 500 utasítás (ennek nagy részéért az RTOS felel, ha ez vigasztal).
Ebből talán már látszik, hogy maga proci gyors, elég komplex műveleteket végezve (ezt nem megszakításban) 64 bites ill. double számokkal (sima float van HW-esen), nagy tömbökben stb. sosem volt gondom ezzel. Viszont a nagy interrupt latency az azt jelenti, hogy ha nagyon sok a megszakítás az nagyon vissza tudja fogni és kevésbé kiszámíthatóvá teszi.
Ebbe sajnos akkor futottam bele amikor a 10 digit/s-es frekimérő felbontását szerettem volna javítani, amihez 10 000 mérés kellett volna másodpercenként (ha a jelnek van ennyi periódusa).Az STM32-vel ilyen gond nincs (mondjuk egy F103-ra eleve aligha varázsolsz valami oprendszert ami bezavarjon) viszont a blue pill-t leszámítva nincs értékelhető Arduino támogatása (vagy legalábbis amikor néztem nem volt) és pl. a nagyobb F407-nek (ebben már van float) már nem mellékesen a legkisebb tokozás is a már nem éppen barátságos 100pin (akkor sem barátságos amikor gyártatod a NYÁK-ot, részletek eléggé off).
Nálam a megoldás az volt, hogy még egy CPLD-t teszek a már eleve külön panelen lévő CPLD mellé ami a gyors logikát kezeli, ha már az ESP32 ebben nem jó. Ennek a VHDL kódját már meg is csináltam és működni látszott amikor parkolópályára került egy kicsit ez a projekt (sőt most per pill. felújítás miatt minden ami ehhez kell le van fóliázva...).
Az igazi az lenne, ha lenne kis pin számú (nem BGA) CPLD nagyobb logikával megfizethető áron (sajnos a gyártók ezen a vonalon alig fejlesztenek, nekik ez nem business). Az arduino/ESP32 tök jó arra, hogy user interfész logikázzon és azt gyorsan össze is lehet dobni, de ha valami tényleg gyors kell legyen ahhoz HW logika kell.
Egyébként ha rákeresel arra, hogy pin toggle majdnem minden infót készen kapsz, de 1 blue pill. (meg programozó ha nincs) nem akkora befektetés és ha nincs is szkópod a legtöbb multiméter sokkal többet tud mint amilyen sebességgel ezek tudják a pint módosítani (pl. az elég olcsó ANENG AN8008 10MHz-ig).
-
Janos46
tag
Sziasztok!
Új vagyok arduino-ban és segítséget szeretnék kérni (remélem jó helyen).
Vettem egy Arduino UNO-t, és a leírtak alapján feltelepítettem (Win7) az 1.8.12-es programot. A z UNO-t csatlakoztatva a Win nem talált hozzá drivert, az eszközkezelő ismeretle neszköz - USB2.0 serial-t jelez, a portoknál pedig LPT1 és COM1 látszik, az UNOn pedig az ON led világít és az L led folyamatosan villog. Az arduino progit futtatva jelzi, hogy a COM1-en van. Az alaplap kezelőn beállítottam az UNO-t és betöltöttem a Példák/01.Basic/Blink-et, majd feltöltés után a zöld csík végig fut, némi várakozás után az alábbit 10-szer kiírja. Mi lehet a gond? Tudna valaki választ adni rá? Megköszönném, hogy tovább lephessek.
Hiba történt a vázlat feltöltése közben
avrdude: stk500_recv(): programmer is not responding
avrdude: stk500_getsync() attempt 1 of 10: not in sync: resp=0xbcArtillery, lelkes újonc vagyok, tanulni akarok!
-
gyapo11
őstag
válasz ecaddsell #12552 üzenetére
A 4 MHz 40-szerese a 100 kHz-nek, az órajel pedig nem annyival gyorsabb (80-240 MHz). Az én ciklusomban azt hiszem volt egy if is, ami valahány váltásonként kiírt valamit.
Nem ledvillogtatót szeretnék, hanem tudni, hogy kb. mire számíthatok pollozással, hogy eszerint válasszak processzort.
Játszottam kicsit egy nanoval interruptosat, és furcsa dolgok történtek, kétszer írta ki azt amit csak egyszer szabadott volna. Pedig az interruptot azonnal letiltottam amikor beérkezett a jel. Szóval nem értettem mi történik, és így nem tudom használni az irq-t.menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
JozsBiker
aktív tag
válasz Janos46 #12553 üzenetére
Szerintem a soros porttal lesz gond, az IDE időnként nekem is elég hektikusan kezeli a lapokat. Van hogy újra kell indítani az IDE -t, vagy várni egy darabig, amíg megkapja a megfelelő COM portot. A COM1 mindenképp gyanús, azt USB port szerintem nem szokta megkapni, csak 3 -tól felfelé.
-
Janos250
őstag
válasz gyapo11 #12551 üzenetére
Már nem pontosan emlékszem, de régebben próbaként csináltam olyan programozható led szalag meghajtást ESP32-n, hogy while-ban figyeltem a gépi ciklusok számát (a 80 Mhz-est, mert csak azt lehet), így elég pontosan lehetett időzíteni még a 200 körüli nanosec-eket is. Nem mértem hányszor ment le, de néhányszor le kellett menjen 200 nanosec alatt, mert másként pontatlan lett volna. Viszont az ESP32 oprendszere - ha nem tiltod le a megszakítást - egy millisec-enként megszakít talán 6-8 microsec időtartamra, mert akkor nézi meg, kell-e taskot váltani. Ha kell, akkor parkolópályára kerülsz egy ideig. Az oprendszer által kezelt megszakításokból kétféle van: az egyik csak egész millisecenként adja rá a vezérlést, a másik meg azonnal. Régebben használtam, már nem nagyon emlékszem rá :-(
Az se mindegy, melyik magra teszed. A nullás kezeli a WiFit és a BT-ot, oda nem érdemes rakni időkritikus dolgokat.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
ecaddsell
aktív tag
válasz gyapo11 #12555 üzenetére
Ha semmi mást nem csinál csak direktbe pineket matat az arduino is gyors (nem 100kHz), nézd meg itt (korábban is javasoltam, hogy keress rá a pin toggle-re):
https://arduino.stackexchange.com/questions/24452/pin-toggle-speedAz ESP32 10 MHz (tegnap rosszul írtam):
https://www.esp32.com/viewtopic.php?t=15952.75x gyorsabb, ami nem annyira sok.
STM32F103-nál 18MHz-et lehet elérni, de mondjuk az a kód nem hasonlítható a többihez, mert nem fordított kód, hanem assembly-ben megírt, előre feltöltött regiszterekkel operál.
https://stackoverflow.com/questions/59708656/stm32f103c8-gpio-speed-limit
Vsz. az ESP32 meg az arduino is gyorsabb lenne, ha így lenne megírva.Összességében azért ezek az értékek jól mutatják kb. mit lehet várni. Az STM32 egy nagyon flexibilis rendszer, de hobby szinten nehéz használni, az arduino a másik véglet, az ESP32 meg valahol a kettő között (csak ne kelljen assembly-ben használni, ne legyenek idő kritikus részek benne...).
Viszont az órajelen felül a nagyobb adatoknál is hátrányban van az arduino rövid proci szóhossz miatt.
-
gyapo11
őstag
válasz ecaddsell #12561 üzenetére
Ez nem mond sokat a valós felhasználás lehetőségeiről. Olyasmire lettem volna kíváncsi, hogy van egy program, x sor, és az hányszor fut le másodpercenként. Ez is elég durva közelítés, mert nem mindegy mik az utasítások, vagy én pl. a kapcsos zárójelet üres sorba teszem elöl-hátul. Még jobb, ha közben kommunikál is a board, mert ott is megy az idő.
Lehet majd nézek valami hosszabb programot a neten és lemérem, csak nem akarnék ezért hw bütykölésbe kezdeni, és a valós felhasználásokban meg ritka, hogy az arduino magában dolgozik bármi ráakasztott periféria nélkül.
Az se mindegy, hogy én oldom meg az időzítéseket pár sorban, vagy beépítek egy több kB-os timer libraryt.
Szóval a tökéletes az lenne, hogy egy programnak megmutatom a forrást, és megmondja hogy melyik sor hány mikrosec, és összesen mennyi idő, ehhez már csak a perifériákra várakozást kell hozzáadni és kész is vagyunk.[ Szerkesztve ]
menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
nagyúr
válasz gyapo11 #12562 üzenetére
"én pl. a kapcsos zárójelet üres sorba teszem elöl-hátul. "
Én miután Kínából egy csomó hamisított attiny85-öt kaptam, amik belül attiny12-k voltak, bosszantott a dolog, és beleástam magam az AVR assembly-ba (mert ram hiányában nem támogatja a C fordító) hogy tudjam őket valamire használni. Eléggé egyszerű és szerethető dolog, már írtam benne servo motor kezelést, serial kommunikációt is.
úgyhogy ezentúl valószínű a nagyobb lapokhoz is fogom használni az assembly-t az időzítés-érzékeny dolgokra. Ha esetleg kérdésed lenne ezzel kapcsolatban, talán tudok segíteni. -
ecaddsell
aktív tag
válasz gyapo11 #12562 üzenetére
ESP32
#include "xtensa/core-macros.h"
uint32_t start, stop;
...
start = xthal_get_ccount();
<kód amit mérni akarsz>
stop = xthal_get_ccount();
A különbséget meg kiírod soros porton, USB-n stb.
Hiába mutatod meg a forrás valami programnak, ha a háttérben az interruptok viszik az időt, meg néha cache miss van a nagyobb kód miatt, ez lehet csak ESP32, vagy mondjuk STM32-nél meg pl. bus matrix hozzáférés korlát van (az STM32 bus matrixot érdemes kicsit megnézni, tanulságos, hogy működik egy modern MCU).
A profilerek is tényleges futást mérnek és sok esetben egyszerűbb tickcount-ot nézni (ez majdnem mindenütt van) mint a toolokkal (ha van egyáltalán) küzdeni.Egyébként az iopin toggle is ugyanez. Az állapotváltás közzé teszed a kódot amit mérsz és szkópon vagy multiméteren nézed az eredményt. Itt is a HW bütykölés csupán a pin váltás nézése.
De felőlem azt csinálsz amit akarsz, elég sok infót bedobtam már, lehet többiek tudnak olyan progiról amit keresel, nem hiszem, hogy olyan egyszerűen működik mint gondolod, legalábbis ha tényleg komoly időzítési kritériumok vannak.
-
nagyúr
Sziasztok! Dolgozott már valaki MCP23017 ic-vel? Mennyire megbízható? Lenne egy projektem, ahol egy meglévő 5V-os μC-t szeretnék lecserélni valamire, amit én magam tudok programozni, és van rajta wifi. A nehéz benne az, hogy összesen 20db I/O portot kellene tudnia kezelni. ESP8266+MCP23017 port extenderre gondoltam, mert az ESP32 portjai ha jól tudom nem 5V toleránsak, a 8266 portjai meg igen. Szóba jöhetne még egy arduino nano firmata fw-el + ESP8266, de az nem sokban különbözne attól, mint ha MCP23017-t használnék, illetve arduino nano + esp csak wifi kapcsolatra AT parancsokkal, de ez utóbbi nem túl szimpatikus.
Van olyan Arduino IDE kompatibilis μC, ami egyben tud 20 I/O portot, wifit, és 5V-ról működik? -
Gyb001
senior tag
Valaki találkozott már offline ingyenes sebesség limit "adatbázissal"? Nem szigoruan arduino környezetbe kellene. (Linux liteos 70mai dashcam pro + GPS)
[ Szerkesztve ]
A bus station is where a bus stops. A train station is where a train stops. On my desk, I have a work station
-
balazs0102
senior tag
Sziasztok!
Az alábbi linken lévő dohányzóasztalt szeretném megvalósítani. LINK
Ami elektronika kell hozzá azt már beszereztem, összekötöttem és működik is, de csak egy része. (igaz csak egy pomixity szenzort és a hozzá tartozó ledet kötöttem be)
Ami nem működik az a bluetooth -os vezérlés. Az andoridos app feltelepül, kapcsolódik is sikeresen a HC-05-ös bluetooth modulra, viszont se a reactive, se a background színeket nem állítja. Az megy csak ami a programkódban benne van alap színbeállításként az alap fényerősséggel:
// Initial background color int backR = 100; int backG = 50; int backB = 10; // Initial reactive color int reactiveR = 10; int reactiveG = 50; int reactiveB = 100; int brightness = 50; // Initial brightness
Ha manuálisan ezeket átírom szépen változik a szín is, de a BT modul akkor se állít semmit.
A projekt leírása az aurduino porgramkódja és az androidos app is innen van (a lap alján van a bluetooth-al kiegészített programkód): LINK
Tud valaki segíteni ,hogy mit ronthattam el? Elvileg minden pin csatlakozás e helyén van, már próbáltam felcserélni a HC-05ös modul TX-RX és az alaplap 53-52 es pinjeit is de semmi nem hozott változást.
Még annyi, hogy a BT modulon van egy visszajelző led, ami gyorsan villog míg nincs csatlakoztatva semmi, majd ha csatlakozott akkor néhány másodpercenként villan csak fel 2X. De mikor telefonon változtatnék színt, szeritnem akkor is kellene villogjon, de akkor nem csinál semmit.... -
JozsBiker
aktív tag
válasz balazs0102 #12567 üzenetére
Valahogy meg kellene nézned a BT kommunikációt, azazhogy mi jön az Android eszköztől, ill. az Arduino mit küld. Nemtom mennyire vagy benne, ezt úgy lehet legegyszerűbben, ha adat adáskor ill. vételkor a soros monitorra is kiíratod amit küldesz/kapsz. Aztán ez alapján lehet agyalogni.
Vagy esetleg keress egy egész egyszerű alkalmazást, amivel magát a BT működést le tudod ellenőrizni és a hibáját ki tudod zárni. Pl.:
App Inventor 2 tutorial - Android Control Arduino with HC-06 Bluetooth module
Még annyit jegyeznék meg, hogy nekem HC-06 modulnál a gyors villogás hasonló a Tiedhez ha nincs kapcsolat, viszont utána fixen világít a LED, teljesen függetlenül az adatforgalomtól ( mint ahogy ez a fenti videó végén is látható ). De nincs kizárva, hogy HC-05 -nél úgy az üzemszerű, ahogy Te írod.
[ Szerkesztve ]
-
Szerintetek egy arduino uno, vagy esp32 elég erős ahhoz, hogy internetes rádiót streameljen fm transmitterrel? Lenne hozzá egy érintő kijelző is, ahol lehetne váltani a csatornák közt, mondjuk. Elég lenne 10 db rádió adó. Olyat láttam Youtube-on, hogy sima internetes rádió, hangszóróval, nekem az a része nem kell, adott a régi rádió, csak nagyon recseg már rajta minden adás.
B verzió, régi androidos telefonra csatlakoztatok jack-en egy fm transmittert... de az arduinós verzió izgalmasabb.[ Szerkesztve ]
Eladó Lego: 42139 All terrain vehicle
-
nagyúr
válasz Victoryus #12574 üzenetére
Erre teremtette az Úr a Raspberry Pi-t.
1 perces Google keresés eredményei: [1. projekt] [2. projekt] -
Sanki
addikt
Sziasztok.
1-2 dolgot bevásároltam én is ali-n februárban, mert kedvet kaptam 1-2 apróság elkészítéséhez, szóval lassan csatlakozok a csapathoz.
Első "projektem" egy parkolássegítő lenne a garázsba, találtam pár kész projektet (1, 2, 3), ezekből szeretnék valamit összerakni.
Eddig a főbb dolgok megvannak (kínai arduino nano (atmega328p nano v3), led szalag WS2812B (1 méter 30 ledest vettem, ami 9 Watt/méter), illetve ultrahangos érzékelő).Jelenleg csak USB-ről tudok áramot adni a lapnak, az adatlap szerint a pin-ek max 40mA-t képesek leadni, ez - ha jók a számításaim - akkor a fenti ledből max 6 db-hoz elég (~0,06mA / led).
A kérdésem az lenne, hogy az megoldható, hogy a programba 6 led-et hivatkozok be, de az egész 1 méter szalagot rákötöm a panelre? (Teszteléshez, ameddig nem szerzek külön 5V-os tápot), egyelőre még nem döntöttem hány ledet akarok működtetni, de olyan 15-20 körül max.
A kódokat még tanulmányozom, mert 1-2 dolog nem érthető, de igyekszem. -
Janos250
őstag
A pin terhelése nem függ attól, hogy hány ledet hajtasz meg. A ledek száma csak a tápvezetéken beadott táp igényt változtatja. A táp vezetéken, ha kevesebb áramot adsz, gyengébben világít, de egy érték alá nem lehet menni,mert akkor nem működik.
(Ha még nem lenne világos: a led szalagnak van 3 vezetéke:
föld
jel
5V
A föld és az 5V közé kell erős táp)[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
motoflug
őstag
Sziasztok,
Így a bezártság alatt a felhalmozott szabadidőt szeretném valami hasznosra becsatornázni, szóval úgy döntöttem továbbképzem magam programozás téren. Egyelőre még nem tudom mivel kezdjem, szerintem Java lesz a befutó, azt tudnám is hasznosítani.Na de jött az ötlet, hogy akkor Arduinoval jobban bele tudnék rázódni, megérteném a hw & sw kapcsolatát. A kellemest a hasznossal alapon csinálnék is egy hőkamerás térképet az ablakokról, mert valahol ereszt.
A kérdésem: mikre lesz szükségem, és honnan tudok, lehetőleg EU-ból rendelni hozzá cuccokat?
-
haxiboy
veterán
Sziasztok.
Adott egy Ariston Velis Evo WiFi vízmelegítő (bojler) amiben található egy wifi controller.
A képen hiányzik egy IC, nem tudom hogy a képen lévő kontroller sérült vagy eleve így van a bojlerben, ennek még kibontáskor utána nézek.Kis utánajárás után megtaláltam magát a kontrollert is
spwf01sa vagy sc (ha minden igaz STM32)A problémám a következő.
Az említett bojler közvetlenül kommunikál egy külső webszerverrel, folyamatosan diagnosztikai és egyéb adatokat küldve a gyártó felé, illetve van egy gyakorlatilag használhatatlan mobilos alkalmazás ahol a webszerveren keresztül lehet bizonyos beállításokat elvégezni.
Egyfelől problémás hogy akár a teljes wifi kommunikációba beleláthatnak, másfelől ha tönkremegy a cég/elérhetetlen a szerver akkor elvesztem az említett funkciót.
Hardware hackelésben nem vagyok jártas így ez a fő kérdésem.
Szeretném az említett mikrokontrollerről lementeni az aktuális firmware-t, és újra írni az egészet a fő funkciók megtartásával teljes egészében kihagyva a gyártó webszerverét.
Esetleg egy konfigurálható MQTT klienst írni rá amivel integrálható bármilyen okosotthon rendszerbe. De ehhez szükség van az eredeti firmware funckióira amivel kiolvashatom/állíthatom a különböző paramétereket.Előre is köszönöm a segítségetek/tanácsotok.
Premium Mining Rigek és Gamer/Workstation gépek: tőlem, nektek :)
-
nagyúr
válasz haxiboy #12581 üzenetére
Ha jól tudom, az STM32 uC-eken kifejezetten meg lehet tiltani a firmware kiolvasását, és 99,9%, hogy a gyártó ezt meg is tette. Reverse engineering-re lesz szükség, indítanod kell magad ellen egy MITM támadást és lehallgatni a köztes kommunikációt.
És úgy látnék neki, hogy ha wifis a cucc, egy ESP32 vagy ESP8266-ra írnék egy programot, ami az egész kommunikációt átküldi soros porton számítógépre. -
haxiboy
veterán
Igen ez lett volna a második megoldásom, majd írni hozzá egy API-t és a DNS szervereken a gyártó felé a kommunikációt átirányítani a saját webkiszolgálóra.
Ha a JTAG-es kiolvasás tiltott, magáról az IC-ről nem lehet ledumpolni binárisan és nop-olni a fw kiolvasás tiltásának a kódját?Premium Mining Rigek és Gamer/Workstation gépek: tőlem, nektek :)
-
gyapo11
őstag
Még ha ki is lehet olvasni, akkor is talán könnyebb út újraírni az egészet, csak föl kell deríteni, hogy hogy kell kiolvasni az adatokat a szenzorokból, meg hogy kell vezérelni a vezérelhető dolgokat. Pl. egy mosógépnél ez jó lenne.
Itt viszont az a gond, hogy lehet benne egy halom software-es számolás, szenzorok adatainak korrekciója, amit pl. gyárilag lemértek és úgy töltötték be a programot a processzorba, meg egy csomó olyan ismeret ami nem triviális, hogy pl. mennyivel a vízcsap nyitása után kell a gázt indítani, mikor kell a szikra, szóval időzítések, összefüggések, ökölszabályok. Biztos jópár munkaóra van abban a software-ben.menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
Janos250
őstag
Csak tippelni tudom, bár lehet, közben meg is oldódott a problámád. Ha a ledek egy részét sötétre állítod/hagyod, akkor az én elképzelésem szerint azoknak nem szabad, hogy fogyasszanak.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz haxiboy #12581 üzenetére
Egy elektromos bojlernek nem lehet - gondolom én - annyira bonyolult a vezérlése, hogy ne lehetne jól megoldani egy helyettesítőpanellal, arra megírva a programot. Én, ha nekem lenne ilyen gondom, valószínűleg az általad a végén leírtakban gondolkodnék (MQTT, okosotthon).
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz motoflug #12580 üzenetére
Hát, a hőkamerás térkép, az elég nagy falat ám!
Ha programozást akarsz tanulni, akkor a Java és a C++ ami a leginkább javasolható. A Java a mobiltelefonok miatt potenciálisan hasznos, a C++ meg minden szempontból. A Java alapja is a C++. Ha C++ -t tanulsz, akkor a "származékainak" (pl. Java, PHP, stb.) a
megtanulása könnyen megy. Csak elő kell venni egy leírást, megnézni mi a plusz pl. PHP-ban, és azt hogyan kell használni, vagy
pl. mi a különbség a Java és a C++ könyvtár szerkezetében, meg ilyesmik.
Én manapság mindenkinek Arduino ügyben az ESP32-t szoktam javasolni, mert:
- Olcsó, gyors, és rengeteg mindent tud.
- A szabványos C++ -t tudja, nem csak a régi szabványokat, hanem a C++11-et is. Bár a 11-ben még előfordulnak gondok. Van persze, amit már a 14-ből is tud.
- Valószínűsíthető, hogy folyamatos lesz a fejlesztés, mert a GCC-t folyamatosan fejlesztik, és ha a gyártó valamilyen ok miatt levenné róla a kezét - ami persze nem valószínű - akkor is lelkes emberek írják máris, hogyan tegyük be az újabb GCC fordítót.
- Operáció rendszert (freeRTOS) használ, amit ha akarunk észreveszünk, ha akarunk nem, de vannak előnyös API-jai.
- Valós hardware két magja van, amit szintén, ha akarunk észreveszünk, ha akarunk nem. Az Arduino programok automatikusan az 1-es magra kerülnek. A 0-ás magon fut pl. a WiFi kezelés, így nem kell aggódnunk, hogy egy leterhelés megakasztja. Ha van valami "ráérős" feladatunk, azt alacsony prioritással tehetjük a 0-ás magra, ott szépen elvan. Pl. szenzorok figyelése, stb.
- A szabványos párhuzamos programozást is támogatja. Pl. linkAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
haxiboy
veterán
válasz Janos250 #12589 üzenetére
Mobilokra is lehet már szinte bármiben fejleszteni.
Én C#-ban írom az androidos alkalmazásaim (Xamarin)De nem is a nyelv a kérdéses szerintem, hanem az alapok.
A bojleres kommentre : Valószínű nagyon sok részegységgel kommunikál, amik szintén zárt rendszerek. Ha például a webes felületen beállítom hogy ne 2 hanem 3 zuhanyzás legyen elérhető minden este, ki tudja melyik modullal kommunikál ilyenkor.
Esélyesebb hogy valamilyen köztes eszközzel fogom megoldani a dolgot, és az eszközön emulálom a gyári webes api-t.
Még nem néztem utána tüzetesebben de létezik olyan board ami mint az ESP32 csak wifi+bt helyett egyszerre 2 wifi található rajt? Vagy az ESP32 tud egyszerre csatlakozni több eszközhöz wifin? Bojler -> ESP32 <- Router?[ Szerkesztve ]
Premium Mining Rigek és Gamer/Workstation gépek: tőlem, nektek :)
-
Janos250
őstag
válasz haxiboy #12590 üzenetére
"Én C#-ban írom az androidos alkalmazásaim"
Én igyekszem elkerülni ahol lehet - sajnos többnyire nem lehet - a Microsoftot. Most nem részletezném, mi gondjaim szoktak vele rendszeresen lenni, mert itt nagyon offtopic lenne.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos46
tag
Sziasztok!
Gyakorolgatok az UNO-val és az eredményt a soros port (COM3) monitorján lehetne megnézni, de azt nem tudom hogyan kell. Tudna segíteni valaki? Előre is megköszönöm.[ Szerkesztve ]
Artillery, lelkes újonc vagyok, tanulni akarok!
-
Janos250
őstag
válasz Janos46 #12593 üzenetére
Arduino IDE-ben:
amikor a vázlat/feltöltés végzett, akkor az eszközök/soros monitor fülre katt, és megjelenik az ablak, ahova írja a soros vonalon beérkező adatokat.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos46
tag
Janos250 Köszi a segítséget.
-----------------------------------------
Most hogy játszadozok az ARDUINO-val és letöltök kész projekteket, több esetben előfordul, hogy már az ellenőrzésnél hibát kapok. A libraries könyvtárban minden esetben benne vannak a megfelelő könyvtárak. Gondolom akik közzétették a programokat, azoknak fut.
---
Az egyik: A program oldala: https://istarik.ru/blog/arduino/60.htmlHiba5:3:10: fatal error: TM1637.h: No such file or directory
#include "TM1637.h"
^~~~~~~~~~
compilation terminated.
exit status 1
TM1637.h: No such file or directoryEz részben igaz, mert a könyvtár ugyan fenn van, de a benne lévő fájl neve TM1637Display.h , amit ha kijavítok, akkor meg több hibát ír ki.
---
Másik: A program oldala: https://robotchip.ru/obzor-chasov-realnogo-vremeni-ds3231/Hiba1:9:1: error: 'DS3231' does not name a type; did you mean 'CS21'?
DS3231 rtc(SDA, SCL); // Инициализация DS3231
^~~~~~
CS21
C:\Users\Olga\Documents\Arduino\Hiba1\Hiba1.ino: In function 'void setup()':
Hiba1:14:3: error: 'rtc' was not declared in this scope
rtc.begin(); // Инициализировать rtc
^~~
És még sok minden.
---
Harmadik: Mit jelent a POSITIVE ???
#include <Wire.h>
#include <LiquidCrystal_I2C.h>
LiquidCrystal_I2C lcd(0x3F ,2,1,0,4,5,6,7,3, POSITIVE);
void setup() {
lcd.begin(16,2);
//myRTC.setDS1302Time(00,04, 12, 06, 18, 04, 2017);
}
---
Ismét megköszönném a segítséget.[ Szerkesztve ]
Artillery, lelkes újonc vagyok, tanulni akarok!
-
Janos250
őstag
válasz Janos46 #12595 üzenetére
"Gondolom akik közzétették a programokat, azoknak fut"
Nem, azoknak sem fut, mert a TM1637.h-t használná, de a linken meg TM1637Display.h van.
Az két különböző program. Próbálj keresni a neten TM1637.h-t tartalmazó könyvtárat.
Pl. itt is van egy:
https://github.com/reeedstudio/libraries/tree/master/DigitalTube
Általánosságban az a baj ezekkel a netes programokkal, hogy minden magára valamit adó :-) programozó akar csinálni pár könyvtárat, amik adott hardvert kezelnek, és sajnos mind ugyanannak nevezi.
Ezért én pl. egyedi neveket szoktam adni a könyvtári fájljaimnak, pl beleteszem a dátumot, vagy jobban kirészletezem a nevében, hogy mit csinál, igy valószinűleg egyedi lesz.
A netről letöltött dolgok, bizony ilyenek :-(A DS3231-el ugyanez a helyzet. A program nem ugyanazt a könyvtárt akarja használni, mint ami neked van, abban meg nem talál DS323 osztályt, igy az rtc deklarálatlan lesz .
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Sanki
addikt
Arduino uno r3-hoz és nano-hoz (mindkettő az olcsóbb kínai változat) vezetéknélküli kapcsolatra milyen ajánlott megoldások vannak? Akár BT, akár WiFi.
-
nagyúr
Az attól függ, hogy mire szeretnéd majd használni. Pl hc-05 Bluetooth modul, ami soros portot képez az uno és a gép/telefon közt, sima Serial könyvtárral tudod használni. Vagy ha wifi kell, akkor valamelyik esp (esp8266-> wemos d1 mini vagy esp32->lolin32) modul, de akkor a felhasználás céljától függően érdemes az egész programot eleve magán az esp-n futtatni.
-
Sanki
addikt
-
nagyúr
Gyakorlatilag magasabb szinten (setup, loop, változók kezelése stb. ) ugyanazt a kódot tudod futtatni, de például a i/o portok, időzítők kezelése teljesen más a két architektúrán, ezért ezeket ha közvetlenül próbálod kezelni, akkor át kell írni, de ha lib-eken keresztül, akkor a megfelelő lib-et kell csak hozzá letölteni (pl. dht11_esp8266), és akkor maga a program ugyanaz marad. Sokszor a lib-ek eleve úgy vannak megírva, hogy le tudják kezelni a különböző hardvereket, vagy a fordító automatikusan a saját architektúrához tartozó lib-et használja, ilyenkor semmi dolgod nincs.
Remélem érthetően írtam.
Ebben az esetben ajánlom az esp8266-ot, pl. wemos d1 mini, mert azon minden rajta van, ami a működéshez szükséges, és komplett webszervert tudsz rá tenni, rákapcsolódsz az otthoni routerre és a telefonodon tudsz vele kommunikálni.
Arra figyelj még, hogy míg az uno, nano stb 5V tápot kérnek, az esp-k 3.3V-ot (a wemos d1 mini ezt onboard konverterrel elő tudja magának állítani usb 5v-ból), ez a szenzorokkal való összeköttetést is meghatározza. Van, ami gyárilag el van látva szintillesztéssel, van, hogy anélkül is működik gond nélkül, de néha Neked kell megoldani. Ez utóbbi velem egyszer fordult csak elő.[ Szerkesztve ]