Hirdetés

Aktív témák

  • Niki23

    csendes tag

    válasz Sir Pocok #1 üzenetére

    ''kevert fajú társadalom'' egyértelműen tudatlanságot fejez ki

    Az emberfajok létezését tagadó antirasszista ideológia hovatovább a tudományos fejlődésnek is a kerékkötőjévé válik. Amint arról a Frankfurter Allgemeine Zeitungot idézve a Courrier International beszámolt (2004. szeptember 30.), „egy gyógyszer-laboratórium első alkalommal tesztelte egy gyógyszer hatékonyságát egy meghatározott etnikai csoporton”. A BiDil nevű gyógyszerről van szó, amely az amerikai négerek szívelégtelenségi problémáinak kezelésére szolgál, akik e tekintetben köztudottan jobban érintettek, mint az USA egyéb fajú lakossága. Az emberi génkészlet működésének és a gyógyszerérzékenységnek az összefüggéseit kutató farmako-genomika végső célja az egyénre szabott, lehető leghatékonyabb gyógymódok megtalálása... lenne, ha a politikai korrektség kápói nem próbálnák ebben megakadályozni. Miért? Mert a genetika politikailag nagyon inkorrekt, és minél inkább fejlődik, annál inkább az. Hiába is erőlködnek a tagadásával, „régóta tudjuk, hogy különbségek vannak az emberek között”, folytatja a FAZ, olyannyira, hogy az Egyesült Államokban „a kisebbségek immáron a szükségleteikhez igazodó kezelések kifejlesztését követelik”. Vannak persze, akik a faji tényezők helyett inkább a társadalmi és kulturális tényezők fontosságára hivatkoznak, merthogy szerintük az emberek közötti különbségek nem örökletesek, hanem szerzettek. Ily módon az az abszurd helyzet áll elő, hogy amit az etnikai kisebbségek a tudomány és az egészség nevében követelnek maguknak, azt az „erkölcs” nevében akarják megtagadni tőlük. „A törvényszéki orvostanban végzett legutóbbi vizsgálatok kimutatták, hogy több mint harminc genetikai jelző nagyon eltérő gyakorisággal fordul elő a fehéreknél a feketékhez képest az Egyesült Államokban”, erősítette meg a maga részéről Gérard Lucotte professzor, a francia Antropológiai Intézet alelnöke (Réfléchir et agir, 2003. tavasz). Nyilvánvalóan genetikai tényezőkkel magyarázható a négerek körében tapasztalható - és a többi emberfajhoz képest jóval hangsúlyosabb - bűnözői hajlam is, amit a dél-afrikai rádió (SABC) 1989. szeptember 12-én 114.0-kor kezdődő Women's World című műsorában a család és gyermekek elleni erőszak témájában megszólaltatott néger asszony úgy fogalmazott meg, hogy szerinte „a fekete kultúrában (sic!) a nemi és egyéb erőszak a férfiasság bizonyításának szokásos módja”. Nyilván tudta, hogy miről beszél, hiszen a bűnözési világranglistán Kolumbia és Nigéria után a harmadik helyet Dél-Afrika foglalja el, ahol például 2001-ben naponta 59 gyilkosságot, 145 nemi erőszakot és 752 fegyveres támadást követtek el.

Aktív témák