Bevezető, tartozékok

Az idei MWC uán sem tétlenkedett a japán gyártó, alig egy pár héttel a barcelonai kiállítás után mutatták be a termékpaletta belépő modelljét, az Xperia L1-et. A készülék lényegesen egyszerűbb, mint az XA sorozat új tagjai, szintén nem rendelkezik ujjlenyomat-olvasóval, ami alapvetően már ezen a szinten sem sci-fi, sőt kezd elvárássá fejlődni az igény. Persze ennek hiányában is lehetséges életképes, akár vonzó ajánlatot is prezentálni, lásd például az Xperia XA1-et. A szegmens viszont talán minden más kategóriánál árérzékenyebb, ami nem kifejezett erőssége a Sonynak.

[+]

Az Xperia L1 alapvetően nincs könnyű helyzetben, a hardver kulturált, de alapszintű, a készülékház plasztik, ezzel együtt kiváló minőségű, az 5,5 hüvelykes panel felbontása viszont megállt HD-nál. A multimédiás képességek egyébként elfogadhatóak, de semmi kiemelkedőt vagy sajátosan egyedit nem mutat az emblematikus Sony formaterven kívül, ami ellenben igen megosztó. A rendszer viszont friss, a felület a gyártótól megszokott, a működés stabil és gyors, az adatkapcsolati képességek pedig gazdagnak tekinthetők a kategóriában.

[+]

A doboz, amit kaptunk szintén csak jelzésértékű, ennek tudható be például a fülhallgató hiánya és a kissé gyenge minőségű karton, amiről a dizájn azért simán megállapítható. A szokásos, fehér alapra nyomott X motívum és a határozott Xperia felirat továbbra is domináns, a típusmegjelölés mindössze a doboz egyik rövidebb oldalán olvasható. Az egyszerű doboztetőt leemelve a már hagyományosnak számító, színes ívekkel díszített felület kerül elő. És a készülék. Az egyebeket alant, a térelválasztót kiemelve találjuk. Ez esetben egy kellemesen matt felületű, UCH20-as, 1,5 amperes töltőfejet és C típusú adat- és töltőkábelt. A bolti csomagban egy MH410-es headset is ücsörög majd, nem képvisel óriási értéket, külön is beszerezhető kétezer forint körüli áron.

Külső, kijelző

A Sony termékeinél mindig neuralgikus pont a formaterv, amiről minden további értékítéletet lebontva azért mindenki hajlandó megállapítani, hogy egyedi és összetéveszthetetlen. Aztán, hogy ez az egyediség pozitív vagy negatív irányú megítéléssel társul, az erősen szubjektív. Ezért a már emblematikusnak szánt kialakításról igyekszünk neutrális megállapításokat tenni, annak elismerése mellett, hogy én személy szerint kifejezetten tetszetősnek találom, noha az L1 megjelenésében is visszafogott eszköz. Az Xperia XZ Premiumot meg valami elképesztően gyönyörűnek tartom, azzal együtt, hogy ott a bődületes káva, meg simán látáskárosodást lehet kapni a visszaverődő fénytől.

[+]

Természetesen láttunk már kisebb házba foglalt, megegyező méretű panelt, valamint nem vagyunk a megjeleníthető tartalom méretének maximalizálása ellen a kezelhetőség minél hatékonyabb megőrzése mellett, a Sony Xperia L1 azzal együtt egy kényelmes, jó kialakítású készüléknek tűnik, hogy továbbra is ordas nagy kávákkal tervezték. Az alsó és felső ráhagyások objektíve ultra nagyok a jelenleg uralkodó irányvonalhoz képest, az viszont koránt sem egyértelmű, hogy ez bármilyen negatív következménnyel járna a kezelhetőség, vagy az esztétikum szempontjából. Ráadásul az alsó- és középkategóriában továbbra sem jellemzőek az LG G6-hoz, vagy az Infinity Display-hez közelítő megoldások.

[+]

Az Xperia L1 151 x 74 x 8,7 milliméteres dimenzióihoz 180 grammos tömeg társul, az ergonómia viszont kifogástalan a phablet kategóriában, többek között a matt felületű burkolatnak és a hátlapról induló, élekben gömbölyödő íveltségnek köszönhetően. A kijelző alatti részre nem terveztek semmit, a felsőn viszont a márkajelzésen és a diszkrét beszédhangszórón kívül adott esetben előbukkan egy szolid értesítési LED a bal sarokban, mellette egy 5 megapixeles előlapi kamera, jobbra tendálva pedig a fény- és közelségérzékelő szúrható ki erős megvilágításban. Az alsó és a felső tartomány tehát nem szimmetrikus, oldalsó kávák pedig technikailag nincsenek is.

[+]

A 6H keménységű karcállóságnál magasabb ellenállóképességű üveggel védett IPS panel felbontása alapvetően kevesebb jóra enged következtetni, mint amit a valóságban tapasztalhatunk, az 5,5 hüvelykhez mindössze 720 x 1280 pixel tartozik, ami 267 pixelt jelent egy hüvelyken. Az üveg viszont gyengébb konstrukciónak tűnik, legalábbis a tesztpéldány esetében. Enyhe nyomásra hullámzó fényhiba figyelhető meg, de csak egy ponton. Az alapháttér színétől függően sötét vagy világos foltosodás nem befolyásolja a működést, bízunk benne, hogy egyedi furcsaság.

[+]

Ezzel együtt a megjelenítés minősége elég jó, a maximum fényerő nem különösebben impresszív, viszont erős napsütésben van még kraft az automatikában. A színek élénkek, a panel reszponzív, a kontraszt meg ugye annak függvényében változik, hogy milyenek a külső fényviszonyok, viszont elégtelennek nem érződik alapesetben sem. A kalibráció hűvös, ezen viszont belátásunk szerint változtathatunk. Azon viszont nem nagyon, hogy a betekintési szögek változtatásakor erősen kékes inverzió keletkezik. A háttér színétől függően lényegében elkékül minden, ez főleg filmezésnél jött elő, egyébként a színhőmérséklet és a fényerő torzul.

[+]

A készülék előlapja teljesen sík, ami a formavilághoz hasonlóan sok esetben szintén perdöntő tényező a felhasználók körében, úgy tűnik, a Sony ehhez is ragaszkodik, ami csak annyiban pozitívum, hogy nyilvánvalóan van rá igény a 2.5D illetve az edge megoldásokkal szemben. Tört élekkel csak a hátlap felől indulva találkozunk, a keret pedig minden oldalon íves, kivéve a kijelzővel érintkező éleket. Alul monó multimédiás hangszóró kapott helyet a C típusú USB csatlakozó és a beszédmikrofon társaságában, felül pedig a másodlagos mikrofon és 3,5 milliméteres jack csatlakozó látszik.

[+]

Az egy nanoSIM és egy microSD kártyát befogadó nyílást mindenféle célszerszám nélkül tették elérhetővé, a rekesz a bal oldalról nyitható ajtó mögött található. A biztonság kedvéért pedig kihúzható papírfülek jelzik, hogy mit és hova kell bepréselni. Ezek egyébként nem eltávolíthatóak. Jobb oldalon kényelmes magasságban érhető el a mindenféle Sony jelleget nélkülöző, műanyag bekapcsológomb, valamint felette a viszonylag rövidke hangerőszabályzók.

[+]

A hátlap matt, enyhén érdes tapintású, kiválóan tapadó és szennyeződéseknek ellenálló műanyag, ami kissé üreges hangot hallat, és ha nagyon finoman nyomogatjuk – bár mégis miért tennénk ilyet? - némi játéka is van, viszont az összeszerelés minősége ezzel együtt sem kifogásolható. Az Xperia felirat felett az NFC piktogramja látható, a bal sarokban pedig a 13 megapixeles főkamera és szimpla LED segédfény tűnik fel.

Hardver, szoftver

Az 1,5 GHz-re skálázott, két négymagos klaszterbe rendezett Cortex-A53-as mag teljesítménye elegendő a mindennapi élethez. A MediaTek 28 nanométeres, MT6737T modellszámú középkategóriás lapkakészlete alapvetően korrekt megoldás, viszont mindössze 2 GB rendszermemóriát mellékeltek, aminél pont eggyel esne jobban eggyel több, de hétköznapi felhasználás során igazából nem éreztük hátrányát, a kétmagos Mali T720-as grafikus gyorsító pedig számszakilag is jobban teljesít a teszteken a HD kijelző mellett, mint a konkurens FHD készülékeknél. Nyilván még mindig nem a 3D játék a központi feldolgozóegység fő profilja, de szolidabb performanszt gond nélkül nyújt.

[+]

Az általános teljesítmény rendben van, a rendszer a kategóriaátlagon belül hozz a számokat, a felhasználói élmény pedig kellemes, gyors és gördülékeny. A márciusi biztonsági csomaggal ellátott Android Nougat a Sony-tól szokásos mértékben és formában, minimálisan átdolgozott, a funkciók és felületek nagy része maradt gyári. A testreszabhatóság viszont kimerül a témázhatóságban, a kijelző alján sorakozó navigációs gombok sorrendje, vagy a sáv tartalma például már nem változtatható, valamint arról sem mi rendelkezünk, hogy mikor legyen jelen és mikor ne.

[+]

Extra funkciók nem nagyon kaptak helyet a szoftverben, hacsak a Nougattal natívvá vált osztott képernyős módot például annak nem tekintjük. Főleg a Megjelenítés menüpontban tudunk ezt-azt ügyeskedni, az Int. háttérvilág.-vezérlés kifejezetten hasznos: a kijelző nem kapcsol ki, amíg a készülék látja, hogy nézzük, nem kell feleslegesen taperolni a képernyőt. Lehet állítani az általános megjelenítés méretét, valamint szelektálni az állapotsávon feltűnő ikonokat. Itt lehet továbbá engedélyezni, hogy a bekapcsológombot kétszer lenyomva a kamera tüstént induljon. Ez a művelet aránylag gyorsan meg is történik.

[+]

Az kétfázisú értesítősávval előgördülő gyorskapcsoló panel tartalma és elrendezése annak rendje és módja szerint személyreszabható, valamint van alkalmazásmenü is, ahol szabadszavas keresés is rendelkezésre áll, ha pedig nem találunk valamit, instant felajánlja, hogy keressük inkább a Google Play Áruházban. Egyébként pedig úgy rendezzük, vagy rendeztetjük az appokat, ahogy tetszik. Az alkalmazáskínálat az ésszerű minimum szintet képviseli, noha az Amazon Shopping helyett egy fájlkezelőt továbbra is jobban értékelnénk. Mellesleg a kereső a kijelzőt lefelé simítva is előkapható.

[+]

Egyébként az alapkészségeket a Google szoftvercsomagja biztosítja, például a böngészőt és a naptárat is, a billentyűzetet viszont nem. Azt szokás szerint a SwiftKey. Plusz van e-mail kliens, időjárás, saját galéria, ami a kapcsolt fiókokból (Facebook, Picasa stb.) is képes ömlesztve, vagy fiókonként megjeleníteni a képi tartalmakat. Az AVG Pro vírusirtó és rendszervédelmi program ideiglenes, reklámmentes verzióban került telepítésre, valamint a Spotify is a harmadik féltől származó, előtelepített alkalmazások rövid sorát gazdagítja.

Multimédia

A kameráról annyit árultak el, hogy a hátlapon egy f/2,2 apertúrájú, ,autofókusszal és LED villanóval támogatott 13 megapixeles modul dolgozik, míg előre egy 5 megapixeles egység került. A szoftver a szokásos, az élőképet jobbra simítva előkerül a kézi mód, ami nyers képfájlt ugyan nem rögzít, de állíthatjuk a fehéregyensúlyt sémák szerint, az expozíciókorreció tizedes pontosságú +/-2 skálán, valamint a záridő 1 és 1/4000 között határozható meg. A manuális fókusz különösen hasznos makró esetében, ami sokkal közelebbi tárgyakat enged fotózni, mint az alapvető Kiváló automatikus mód, viszont első körben 10 megapixelre van állítva.

[+]

A HDR és a különböző módok felett nincs hatalmunk, az automatika önállóan dönt az észlelt körülmények alapján, viszont a fénymérést érintéssel korrigálhatjuk, ha szükséges. Az élőképen alapvetően csak a kameraváltó és a segédfény nyomogatható, valamint a beállítások, amelyek többségében nem a képminőségre vonatkoznak. Itt kérhetünk segédvonalakat, helycímkét, állíthatjuk a szín és fényerősséget, van önkioldó, és tárgykövetés, valamint a mentés helye és a fizikai vezérlőgombok funkciója határozható meg.

A képminőség nagyon közepes, noha a fókusz pontos és megbízható, a részletek kevésbé élesek, a kép kimondottan zajos, a dinamika pedig igen szűk, a kézi korrekció viszont nem minden fényviszonyok között kivitelezhető maradéktalanul. Vagy határozottan felülexponálunk, vagy mélyen alul, ha ráhagyjuk, akkor nagyobb eséllyel érez rá többedik kattintásra. A lencsetorzítás nem számottevő, kromatikus aberráció sem uralkodó, bár képes előadódni, a zaj viszont kellemetlenül eluralja a képeket. Éjszaka a fókusz is lomhább, a vonalélesség megszűnik, minden amolyan mályvacukros textúrát kap. Már ami látszik, a zaj viszont nem erősödik tovább.

[+]

Videót felvenni sztereó hang mellett, 1080p 30 fps minőségben tudunk, valamint a lejátszási képességek is megállnak FHD-nál. A minőség rendben van, bár egy kicsit határozottabb stabilizálás elférne. Az AC3 hang szokás szerint nem jeleníthető meg, a gyári videolejátszó feliratokat és a hangsávokat sem kezeli, így érdemes alternatív megoldás után nézni. A H265-ös kódolással viszont nincs problémája, ahogy a legtöbb elterjedt formátummal sem.

[+]

A multimédiás hangszóró kissé maszatosan szól, A ClearAudio+ optimalizáló engedélyezése alapvetően jót tesz neki, de erősen tompít is, a hangerő viszont korrekt, csak a sistergést ugyanolyan jól felerősíti, amikor feltekerjük és erősen kidobja a magasakat. A hangzásnak nem árt, ha a műfajnak megfelelő hangszínbeállításokat alkalmazzuk, de összességében nem zenehallgatásra találták ki az eszközt, azzal együtt, hogy a lejátszó jól néz ki, sok beállítási lehetőséget integráltak, kezeli a Spotify fiókban és a Driveban található tartalmakat, viszont nem ritka a jelfeldolgozási hiba, amitől időnként megtorpan a lejátszás, majd rásiet. Ezt tehát nem érdemes erőltetni, de fülessel rendben lesz az dolog. És még FM-rádiót is foghatunk, mert azt sem spórolták ki, bár állomáslistát és RDS infókat nem találtunk, kedvenceket azért menthetünk.

[+]

Fülhallgatóval a sistergés jelentősen mérséklődik, telítettebbé és kiegyensúlyozottabbá válik az audiomegjelenítés, a maximum hangerő pedig brutális, ráadásul nem is torzít rá. Alapvetően kellemes térérzetet kap az egész, a magasak viszont továbbra is élesebbek a kellemesnél, de legalább lesz súlya a zenének, ha továbbra is a megfelelő hangszínbeállítást alkalmazzuk. A Térhatás fejhallgatóhoz pedig kifejezetten jó, érezhetően javul az élmény. Sőt, hirtelen jó lesz zenét hallgatni. Javasoljuk, hogy a hangszínszabályozás helyett a térhatás effektekkel operáljunk, legalábbis egyes műfajoknál mindenképpen, a heavy metal, rock, a rock and roll és a blues például biztosan ilyen.

Adatkommunikáció, üzemidő, összegzés

Az adatkommunikációs lehetőségek az infra port és az OTG hiányát leszámítva kimondottan jók. A készülék csak egy nanoSIM kártyát kezel Cat.4-es LTE kapcsolat mellett, ami maximum 150 Mbps adatátviteli kapcsolatot jelent, viszont a bruttó 16, nettó 9 GB belső tárhely ilyetén formában gondolkodás nélkül bővíthető maximum 256 GB-os microSD kártyával. A WiFi 802.11a/b/g/n szabványon kapcsolódik Direct és HotSpot funkciókkal kiegészítve, a 4.2-es Bluetooth pedig ismeri az A2DP, LE és aptX protokollokat. A navigáció igen pontos és hatékony, a tájékozódást az A-GPS mellett a GLONASS rendszere is segíti. A hívás hangminőségére és a vételi stabilitásra egyáltalán nem volt panasz.

[+]

A készülék egyik kétségtelen gyenge pontja az akkumulátor, amiből az ehhez képest nem kimondottan keskeny készülékházba mindössze csak egy 2620 mAh kapacitású jutott. Az üzemidő ezzel együtt nem gyászos, csak naponta töltést igényel, valamint a 8 órás Sátántangót se az Xperia L1-en kezdjük el megtekinteni, mert a feléig sem jutunk. WiFi kapcsolat mellett offline filmezni 3 és fél órát tudtunk 50%-ról indulva, míg 100%-ról nagyjából 5 óra hozható ki. De az átlagos kijelzőidő is 3 és fél óra körül tetézett. Van viszont Qnovo adaptív töltés, ami alkalmazkodik a felhasználói szokásokhoz, illetve STAMINA és Ultra STAMINA mód, ami a kitartás érdekében extrém módon leszűkíti az elérhető funkciókat.

A Sony Xperia L1 sajnos semmi kiemelkedőt nem tud nyújtani, kivéve, ha nagyon szeretjük a Sony formavilágát, mert az maradéktalanul hozza, minden jellegzetes élben és ívben a hagyományos dizájn köszön vissza, a matt műanyag kivitel pedig az anyagtípus és megmunkálás minden előnyét biztosítja. A hardver papíron nem valami mutatós, de tisztességesen teszi a dolgát, a rendszer friss és összeszedett, a sebesség kényelmes és konstans. Az üzemidő éppen nem annyira meggyőző, a multimédia viszont nem bűn rossz, azzal együtt, hogy a képek közel sem hibátlanok, a multimédiás hangszóró pedig nem a legtisztább. Cserébe a fülesre jutó hangminőség rendben van, főleg a különböző térhatású megjelenítést kombinálva a műfajnak megfelelő hangszínbeállításokkal. Az Xperia L1-et alapvetően jó használni, kellemes a külleme, de ennyi pénzért kaphatunk mindenből többet is. A 60 ezer forintos kategóriát továbbra is a Xiaomi Redmi Note 4 uralja ebben a méretben, de a Meizu m3 note 3/32 GB-os verziója sem utolsó választás, ha a B20-as hálózat nem prioritás. A Meizu M5 viszont azt is tudja, csak be kell érni egy kicsit kisebb kijelzővel, ahogy a Motorola Moto G5 esetében is ez az egyetlen megfontolandó paraméter. Kártyás konstrukcióban ugyanennyi pénzért, szolgáltatói kínálatból az LG X Power2 is alternatíva lehet. Ujjlenyomat-olvasó ugyanúgy ott sem lesz, a többiben viszont többek között az is, de van cserébe remek kamera és kitűnő üzemidő.

AliceWake

A cikk elkészítését a Telenor Hipernet Blog támogatta, ahol további mobilos érdekességekről lehet olvasni.

Specifikáció

Sony L1

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	151 x 74 x 8,7 milliméter
	Tömeg	180 gramm
	Színvariációk	fekete, fehér, pink
	SIM-foglalat	1 x nanoSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	5,5 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1280 x 720 pixel (267 ppi)
	Kijelző típusa	IPS LCD kapacitív érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	MediaTek MT6737T
	Processzor típusa	nyolcmagos, 1,45 GHz Cortex-A53
	Processzor csíkszélessége	28 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv8
	Grafikus chip	Mali-T20 MP2
	RAM mérete	2 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső tárhely	16 GB (kb. 9 GB szabadon felhasználható)
	Memória bővíthetősége	microSD (max. 256 GB)
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/1900/2100 MHz LTE 800/850/900/1800/1900/2100/2600 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA / LTE	van / 21 Mbps / 5,76 Mbps / 150 Mbps
	IrDA / Bluetooth	nincs / 4.2 (A2DP, aptX, LE)
	WiFi	802.11a/b/g/n, HotSpot, Direct
	USB	Type-C USB
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	GLONASS / Beidou	van / van
	NFC	van
	Alapfunkciók
	Profilok	általános/néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 7.0 (Nougat)
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	What's New, Időjárás, Xperia Lounge, Spotify, Amazon Shopping, AVG Pro, Támogatás, Video and TV SideView
	Multimédia
	Fő kamera	13 megapixel, autofókusz, LED segédfény
	Másodlagos kamera	5 megapixel
	Videófelvétel	1080p @ 30 fps
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Akkumulátor	2620 mAh lítium-polimer
	Készenléti idő	n/a
	Beszélgetési idő	n/a
	Zenelejátszási idő	n/a
	Egyebek
	3,5 mm-es jack kimenet, gyorsulásmérő, fénymérő, tájoló, közelségérzékelő, hang- és mágneses szenzor