Külső, kijelző, csomagolás

Emlékeznek olvasóink az LG BL40-re, másik nevén az új Chocolate telefonra? Szerkesztőségünk is egy szelet csokihoz hasonlította a szokatlan módon keskeny és nyúlánk mobilt, ami ugyan még nem volt okos, 21:9 arányú képernyőjén mindenesetre rengeteg tartalom elfért, ha furán is. Egy évtizedet repülve az időben itt a Sony gyönyörű csokiszelete, és az Xperia 1 elnevezés jelzi: a japánok (már megint) visszatértek az iskolapadba, hogy új formával, újfent nekirugaszkodjanak a régi rajongóbázis visszahódításának. Már azokon a piacokon, ahol még jelen vannak, nemrég ugyanis a gyártó telefonjai a fél világot otthagyták, olyan kulcshelyszínekre koncentrálva, mint Japán, Észak-Amerika vagy mondjuk Európa.

Az LG BL40 (New Chocolate) is 21:9 arányú képernyőt kínált annak idején, igaz: 4"-en és 345 x 800 pixelen [+]

A Sony konkrétan az eladási top 10-ből is kiesett, hiába ugyanis egy-két igazán különleges ajánlata, mint mondjuk az XZ2 Premium vagy a régi kompaktok, a nép a kávamentes, sokkamerás mobilokra gerjed. Szórakoztatóelektronikában már erősebb a márka, a Sony Pictures által életre hívott Pókember - Irány a Pókverzum pedig mozis vonalon lett sikertermék. Az animációs filmremek éppúgy 21:9 arányon készült, ahogy a legtöbb mai nagy vászonra forgott darab, és mivel a gyártó efféle projektorokkal is rendelkezik, logikus lépés volt ilyen képaránnyal és a kor kívánalmainak megfelelő felbontással felszerelni csúcstelefonját. A 6,5”-es Xperia 1 nem kevesebb, mint 1644 x 3840 OLED pixelt kínál, natív 4K felbontással az egész felületen, a 643 ppi-s képpont sűrűség pedig annyira tűéles, hogy lehetetlen elég közel hajolni a képpontok megkülönböztetésére.

A Sony Xperia 1 hasonlóan hosszúkás lett, csak 6,5"-en, hússzor annyi képernyőpixellel [+]

VR tartalmak nélkül persze kérdéses, szükség van-e ennyire veszettül éles képre, hiszen messzebbről bámulja az ember mobiltelefonját, a 4K felbontás mindenesetre „ingyen van”, vele együtt se kerül többe az Xperia 1, mint a legdrágább Huawei, Samsung vagy iPhone. Egészen szokatlan ekkora panelt kezelni, ahogyan a 167 x 72 x 8,2 milliméteres és 178 grammos ház is fura, hiszen egy kézzel simán átérni rövid oldalon, ám a tartalmak felső harmada egyszerűen túl messze van a hüvelykujjtól. A fogásváltás mellett erre az egykezes mód is gyógyír, viszont az alsó kezelősáv nem rejthető el a tartalmak maximalizálására.

Az Xperia 1 az LG G8S ThinQ társaságában [+]

A hordozás még érdekesebb: a Gorilla Glass 6 üvegszendvicsbe fogott alumíniumház könnyedén csúszik a zsebbe, viszont nekem nem akadt olyan farmerom, melyből ne kandikált volna ki a vége – és ha még tokba is bújtatják (ilyesmit a dobozba nem mellékeltek), akkor bizony kompatibilis nadrágot kell beszerezni ehhez a telefonhoz. Cserébe hatalmas és érintetlen panelt kínál a Sony, két oldalt és alul szinte káva nélkül, és felül is csak annyi maradt, hogy noccs nélkül odaférjen az értesítő LED, a fénymérő, a közelségérzékelő, a 8 megapixeles kamera és a beszédhangszóró. Éppen emiatt viszont az előlap aljáról a telefon aljára költözött a sztereó hangszóró másik eleme, az USB-C port mellé, a jack kimenet pedig nyugdíjba vonult.

[+]

Ezzel a formával a makulátlan tartalomfogyasztásé a főszerep, és bár érdekesen nyúlánk egy pár alkalmazás megjelenése, a 21:9 arány perfekt az osztott képernyős használathoz, és persze a mozgóképes tartalmakhoz. A helyben tárolt vagy YouTube-féle HDR kódolású, 4K-s videók döbbenetesen jó minőségben jelennek meg, tökéletes feketékkel, kellő fényerővel, roppant intenzív színekkel, valamint további kontrasztrásegítéssel, ha kérjük. Odakint is jól látható a panel, mivel a betekintési szögek hibátlanok, plusz akadnak kalibrációs sémák.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Este aztán kellően elsötétedik az OLED megjelenítő, hogy akkor is kényelmes legyen bámulni. Makulátlan érintési érzékenységgel és intenzív, akár multimédiás tartalmakat megtámogató rezgésekkel méltó az Xperia 1 a Sony hírnevéhez. Akad továbbá egy BT 2020-as színtartományú készítő mód (ez a neve), amit állandóan be lehet kapcsolni, vagy a telefon kénye-kedve szerint. Előbb-utóbb persze a panel kikapcsol – ilyenkor a júzer a telefon szögletes, éleitől megszabadított formájában gyönyörködhet, amihez makulátlan összeszerelés és IP65/68 víz- és por elleni védelem jár. Ennek mértékéről lásd a termékleírást.

[+]

Kár, hogy a MIL-STD-810G minősítés hiányzik, mert az Xperia 1 annyira csúszós, hogy naponta jött rám a frász, amikor meg akart a tenyeremből szökni, főleg videózáskor. Kár, hogy a Qi-töltés is meglépett, így a 3330 mAh-s telepet csak vezetékesen lehet tölteni. Igaz, az USB-PD2 gyorstöltési szabvánnyal és a 18 wattos, USB-C-s adapterrel gyorsan és biztonságosan. A fehér dobozban mellékelt kábel éppen ezért mindkét végén Type-C típusú, USB-A - USB-C zsineget a júzernek magának kell beszereznie. Nincs ezzel semmi gond, errefelé halad a mobiltelefónia és a számítástechnika. Az viszont elég megmosolyogtató, hogy a Sony szerint eljött az idő a jack porttól megszabadulni, eközben meg a dobozba rejtett, MH750 típusú sztereó headset éppen ilyen, ósdi csatlakozóval rendelkezik, úgyhogy máris elő lehet kaparni az átalakítót.

[+]

Némi leírással egyetemben máris a tartozékok végére értünk – SIM tű azért nincs, mert felülről a dupla nanoSIM / nanoSIM + microSD kártya körömmel, könnyel előhúzható. Az ujj a jobb oldali, biometrikus leolvasóra is könnyen odatalál – felette a hangerőszabályzó van kényelmes helyen, alatta a bekapcsoló picit szokatlan pozícióban – vakon valahogy sose pont oda tévedt az hüvelykujjam. A leolvasó villámgyors, viszont elsőre tízből csak hét-nyolcszor volt sikeres, ami képernyőbe épített társakra jellemző hatékonyság. Miután a hüvelykujjamat másodszor is regisztráltam, és rájöttem, hogy ujjközéppel épp csak meg kell érinteni a szenzort, tízből kilencre javult a ráta. Továbbra is elismerés jár a Sonynak, amiért nem feledkezett meg a kétlépcsős exponálóról alul – én mindegyik készülékre odadobnám ezt a hasznos kis billentyűt.

[+]

Ha már annyi minden és olyan minőségben meg tud jelenni a 4K HDR OLED panelen, akkor a Sony úgy volt vele, hogy készüljenek méltó tartalmak kamerás oldalról is. Oda a méretes és nagy felbontású Motion Eye szenzor, cserébe 12 megapixelen immáron akad a főkamera mellett egy 16 mm-es nagylátószögű, illetve egy 2x-es zoomegység, melyek képességeire mi is nagyon kíváncsiak vagyunk. Az egész enyhén kiemelkedő kameraoszlopot LED villanó és RGBC-IR szenzor kísérte el a pontosabb fehéregyensúlyért. A fekete, zöld, szürke vagy bordó hátlapon még visszafogottan csillogó NFC logó, illetve Sony és Xperia felirat szúrható ki.

Hardver, szoftverek

A jól bejáratott, 7 nm-es Snapdragon 855 (1 x 2,84 GHz + 3 x 2,42 GHz Kryo 485 Gold + 4 x 1,8 GHz Kryo 485 Silver mag + Adreno 640 GPU) remekül teszi a dolgát, ízig-vérig csúcssebességet nyújtva a felületen úgy is, hogy az Xperia 1 mindig natív, 4K felbontáson fut. Oké: a legtöbb játék, mint mondjuk az Asphalt 9 láthatóan alacsonyabb felbontáson indul, cserébe nincs egy árva döccenés, noha a készülékház eléggé felmelegszik. Az viszont már a Sony erénye, hogy a vegytiszta Android Pie-hoz közelálló felület éppoly villám reakcióidejű, mint Novak Djokovic a wimbledoni füvön, a 6 GB RAM kellően bőséges egy rakás alkalmazás egyidejű kezelésére, a 128 GB-os UFS tárolóra pedig bőven van mit menteni és telepíteni (110 GB érhető el, plusz adott a bővítés microSD kártyával).

A Sony láthatóan végiggondolta a multitaskingot: ha már adott a 21:9 arányú, hosszúkás képernyő, miért ne lehessen egyszerűen két appot egymás felé dobni? A kijelző szélét kétszer megkocogtatva felugrik az oldalérzékelő panel, ami indítóikonokat és pár funkciót rejt. Ennél is hasznosabb, bár abszolút megbízhatatlan a hatékonysága, ha az ember a hüvelyujját a kijelző szélén feltolja: ekkor egyből felugrik az osztott képernyős alkalmazáslista, és pillanatok alatt két app figyel egymás fölött. A lefele ujjmozdulathoz vissza funkció társul, illetve korlátozott formában a fent tárgyalt mozdulatokhoz mást is lehet kötni.

[+]

Az oldalérzékelés magassága és érzékenysége ugyan állítható, ám sosem vált egyhetes használatom során kényelmessé vagy megbízhatóvá, inkább a teljes képernyős gesztusvezérlést kellett volna beépíteni. Sebaj: talán majd az Android 10-zel natívan elérhető lesz. Nagyon jól jön viszont, hogy a home ikonra duplán koppintva azonnal leugrik a képernyőtartalom a kényelmes egykezes használathoz. Praktikus az is, hogy ugyaninnen felfele tolva az ujjat nem csak az alkalmazásváltóba, a menübe is bárhonnan el lehet jutni. A kezdőképernyőt megragadva és oldalra húzva pedig fürgén végig lehet görgetni a legutóbb megnyitott appok között.

[+]

A felületen a kerek ikonok dominálnak, de kérhető négyzetes és csepp alakú forma is, egyébként meg akad némi testreszabási lehetőség, bár én hiányolom az OLED panelnek jól álló, rendszerszintű sötét témát. A főoldalon 6 x 5-ös az ikonkiosztás öt tálcaelemmel és az állandó keresővel. Balról a Google hírfolyama húzható elő. Ellátogatott a keresőóriás szokásos csomagja és a Sony szépszámú alkalmazáscsokra: ott a PlayStation App, a Játékoptimalizáló (minőségi beállítások, videorögzítés), a News Suite (hírolvasó), a Video & TV SideView, a Cinema Pro (profi videofelvevő), a 3D Készítő, az Imaging Edge Mobile (távirányító Sony kamerákhoz) és a Kiterjesztett Valóság. Szerintem feleslegesen került fel a Fortnite telepítő, az Arena of Valor és az Asphalt 9 játék, az Amazon Shopping, a Facebook, a Messenger és a Booking.com – az efféle, harmadik féltől származó dolgokat a júzer maga is össze tudja válogatni.

[+]

Nincs késedelem vagy dadogás a Chrome-ban, amely a komplett Google-fiók adatait szinkronizálja. Jófajta a magyarul is tudó Sony billentyűzet, megfelelő alkalmazás a levelezés lebonyolítására a Gmail. Az a jó a Sony felületében, hogy nem tolakodó, és nem is akarja az Android rendszert vizuálisan vagy funkcionálisan újragondolni. Tapasztalataim szerint ráadásul hosszú idő után is marad a OnePlus mobilokra jellemző, szélsebes működés, amiből az Xperia Assist rendszerfelügyelet is kiveszi a részét. Néha persze a jóból is megárt a sok, éppen ezért elérhető a Digitális jóllét funkció, amely monitorozza, és ha kell: megdorgálja a júzert, ha túladagolja a mobilhasználatot.

Fotós képességek

A Sony többször biztosította már a piac legmenőbb fotós hardverét mobiljaiban, hogy aztán szoftverben hasaljanak el, ezért is vártam, hogy újragondolt, tripla kamerarendszerből most kihozták-e a maximumot. Ám előtte ejtsünk fél szót a 8 megapixeles, fixfókuszos szelfiegységről, amely jó minőséggel rögzít, felkínál pár effektet és szoftveres portrémódra is rávehető (1-2. példa). Hátul a főkamera Exmor RS szenzorja ugyan 1/2,6”-re és 12 megapixelesre zsugorodott, viszont adott a villámgyors dual pixel PD-autofókusz, az optikai képstabilizálás és az f/1,6 rekeszértékű G lencse (26 mm). Ugyanezen a felbontáson operál az optikailag stabilizált, 2x-es zoomkamera (1/3,4”, 52 mm, f/2,4, PD-autofókusz). Az ultraszéles modul fixfókuszos (1/3,4”, 16 mm, f/2,4), optikailag nem stabilizált. A középerejű LED villanó mellett kiegészítésképpen ott van még az RGBC-IR szenzor a pontos fehéregyensúlyért.

[+]

Továbbra is szuper kellék a kétlépcsős exponálógomb, amit hosszan lenyomva pillanatok alatt a kameraszoftverben van az ember, automata témaválasztással és ikonnal a lencsék közötti gyors váltáshoz. A sokféle beállítás mellett egy érintésre van a portrémód is, amihez picit hátrébb kell lépni, a fenti 3-4. példa eredményeit összehozva, elfogadható háttér szeparációval. Akadnak még AR trükkök, készíthető panoráma és babrálható mindenféle kézi beállítás – igaz, csak a főkamerával, és DNG RAW mentés sincs. Van viszont fejlett, arc- és szemkövető autofókusz, illetve akár 10 kép/mp-es sorozatfelvétel.

Nappal nagyon a helyén van az expozíció és a fehéregyensúly, lencsétől függetlenül nyomtatásra alkalmas képeket sorát szállítva. A Pixel 3-at mondanám még hasonlóan jónak fénymérésben és nagy dinamikájú, többelemes képfeldolgozásban. A részletesség viszont leginkább csak átlagos, semmint tűéles, és a főkamera képeinek szélei felé haladva elég hamar csökken a vonalélesség. Ez azért is érdekes, mert az ultraszéles modul pont ugyanolyan jó vonalélességgel dolgozik a széleken, mint középen, simán felvéve a versenyt mondjuk a P30 Próval. Alapból egyébként ki van kapcsolva az objektívkorrekció, így már az ultraszéles képek közepén ívet kapnak mondjuk az épületek élei. Valamit valamiért: 16 milliméteren hatalmas az ultraszéles optika látószöge, ami jelentősen csökken, ha a lencsekorrekciót bekapcsolja az ember, lásd ezt a példát. A zoomkamera picit gyengébb vonalélességgel dolgozik, és sajnos már nappal gyakran méri félre a fókuszt. Ennél ritkábban, de a főkamera esetében is előfordul fókuszhiba, úgyhogy a Sonynak még van mit finomítani az algoritmuson.

Este az automatika dönt, hogy 2x-es nagyítás esetében a zoomkamera rögzít-e (amit ritkább), avagy a főkamera digitális nagyítással (ez a jellemzőbb). Azt is a szoftver ötli ki, hogy szükség van-e a kézből hibátlanul megtartható, pár másodperces éjjeli módra, és elég jól méri fel az efféle igényeket. Összességében mindenesetre átlagosnak mondanám az Xperia 1 esti fotóminőségét: bár nem túlzó a zajmentesítés, nem is élesek a főkamera eredményei. És bár a dinamikája remek, a gyengébb rajzolatú ultraszéles eredményeken jellemzőbbek a kiégések. Este ráadásul a sárgás és meleg színek felé billen el a fehéregyensúly, kiváltképp az ultraszéles képeken, és a P30 Pro (egyébként Sony típusú), éjjellátó szenzorjával az Xperia 1 se kél versenyre. Főleg, mivel sötétben már a főkamera is bakizgat élesítéskor.

Azt gondolom, hogy a prémium szegmensben elvárható minimumszintet a Sony teljesítette, és nagyon jól jön a tripla látószög, csak rá kéne még gyúrni a fókuszgondokra és a képélességre. Jóval több ugyanis a részlet a Manual Camera segítségével, DNG RAW fájlokból összehozott, fenti eredményeken, legalábbis középen. Ezeken a példákon látható legegyértelműbben, ahogy a szélek felé haladva csökken a vonalélesség, akár a G Lens korlátai, akár a fókuszlencsék bakijai okán. A másik két optikával nem sikerült nyersfájlt készíteni.

Videó, multimédia

4K az elérhető legnagyobb videofelbontás 30 FPS-sel, tűéles képpel, ám a főkamera esetében itt-ott észrevehető képkockavesztéssel – a szaggatott mozgás főleg a képbe belezoomolva érhető tetten. Sajnos nem lehet a lencsék között felvétel közben zoomolni, és egyébként is csak a fő- és ultraszéles modul vethető be, nagyítani az utóbbival nem tudunk. A főkamera kihasználja az optikai képstabilizálás előnyeit, ám így se teljesen kiegyensúlyozott a mozgás, az ultraszéles modul pedig semmiféle stabilizálással nem rendelkezik 4K felbontáson, cserébe nem jellemző a képkockavesztés.

A fénymérés és a fehéregyensúly továbbra is rendben, videózáskor szerencsére nincsenek fókuszgondok, a sztereó hang pedig kellően tiszta és egész részletes. A 4K / 60 FPS nem opció, a 1080p-s produktum viszont mindjárt kiegyensúlyozottabb mindkét lencsével, hiszen ilyenkor besegít az elektronikus stabilizálás. Továbbra sem opció a lencsék közötti váltás, ha a rögzítés elindult.

A gyártó mellékelt egy félprofi videós alkalmazást: a Cinema Próval minden optika esetében előre szabályozható a zársebesség, a fehéregyensúly (négy séma), az érzékenység, a stabilizálás és a fókusz, illetve akad jó pár filmes tónus és effekt. A HDR kódolás is opció, illetve 30 és 23,976 FPS között lehet váltani. A képarány 21:9-es. Több okból sem vettem hasznát ugyanakkor ennek az egyébként érdekes alkalmazásnak. Mivel nincs automatikus fénymérés, nagyon nehéz napfény alatt, az OLED képernyő alapján pontosan belőni az expozíciót, és mivel az rögzített, például árnyékos helyről a Nap alá lépve rommá ég minden részlet. Hasznos, hogy felvétel közben kézzel finomítható a fókusz (a főkamera és a zoomegység esetében), viszont ha a felvétel megy, az expozícióval már nem lehet babrálni.

Pont a megszokott videós mód kézi kiegészítésére nem alkalmas a Cinema Pro, hogy a normál működés és automatikus fénymérés mellé mondjuk szimplán fél fényértékkel leszabályozzam a mindenkori expozíciót, esetleg Kelvinben meghatározzam a fehéregyensúlyt. Vágni sem a telefonról fog az ember, erre továbbra is a számítógép a legalkalmasabb. Ám kuriózumként tök jó a Cinema Pro, és állvánnyal, kontrollált fényviszonyok között biztos (?) lesz olyan hobbifilmes, aki nálam jobban kihasználja.

A zenelejátszó megbirkózik minden ismert formátummal, a WMA-t beleértve, és widgetekkel, effektekkel (Dolby Atmos, DSEE HX) támogatja meg a zeneélményt, ami füles esetében a mellékelt Type-C átalakító közbeiktatását igényli, ha jack végű az ember megszokott hangkeltője. Ilyen például a Sony mellékelt sztereó headsetje, ott is konvertert kell ragadni. Igazán beleférhetett volna a költségvetésbe a USB-C-s füles. Átalakítóval, jófajta fejhallgatóra dinamikus és részletes hang jut – maximális hangerőből a mobilokhoz tervezett darabokra megfelelő mennyiség áramlik. Az alsó káva elvékonyodásával az USB-C port mellé került a sztereó hangszórópár második, esélyesebb eleme, így azt könnyebb letakarni. A minőség és a maximális hangerő mindenesetre korrekt, a beszéd- és énekhangok például tisztán szólnak, egy pici mélyhang is kiárad, amihez a készülékház szokásosnál határozottabb rezgése társul.

[+]

Szólt viszont már szebben és nagyobb térrel Xperia hangszórópár, az újdonság a maximumon pedig kissé dobozos, bár a mobilos átlagot így is túlteljesíti. Ez kapóra is jön, mivel a 21:9 arányú 4K HDR OLED kijelző könyörög a nagyfelbontású és dinamikájú tartalmakért, és mondjuk az LG ilyen tulajdonságú sakkvideója, vagy egy random YouTube 4K HDR szösszenet nagyon odapakol az érzékszerveknek. A tökéletes feketék mellett szinte kirobbannak a színek és a részletek, csak győzze az ember a telefont elég közel tartani, és szemeivel fókuszt találni. HDR kódolás esetében viszont gyakran meglepően sötét marad a panel, világos szobában már problémás a sötétebb jelenetek láthatósága, pedig a kijelző fényereje papíron nagyon rendben van.

[+]

Egyébként meg hiába a döbbenetesen éles megjelenítő és a Widevine L1 CDM védelem: a Prime Video és Netflix egyaránt legfeljebb 1080p-n sugároz, míg az HBO Go szemre talán még HD-ban sem. Ha már adott az ennyire menő kijelző, illene a streaming szolgáltatókkal megoldani a 4K lejátszást, hogy telefonon is maximálisan kiélvezhessük a Stranger Things vagy a Sneaky Pete aktuális évadát. Végül pedig, ha már annyira jól sikerült a Pókverzum, amolyan demóképpen akár fel is kerülhetett volna a telefonra a Sony Pictures klasszikusa, de tudom: kissé telhetetlen vagyok...

Adatkommunikáció, üzemidő, végszó

Az Xperia 1 két nanoSIM-et fogad be, minden hazai LTE sáv támogatásával (Cat.19/13 átviteli rátával), átlagos vételi és beszélgetési hangminőséggel. A hangszóró kellően erélyes, hogy zajos környezetben is érteni lehessen a másikat, és egész tiszta. A telefon viszont annyira megnyúlt, hogy kifejezetten messze került a mikrofon a szájtól – mondjuk arra a nem panaszkodtak a túloldalon, hogy emiatt kevésbé értették volna a szavam. Sajnos még mindig újraindul a telefon, ha kinyitom a SIM tálcát, akár csak a microSD kártya cseréjére – előfordult, hogy kétszer is rebootolt. A kétcsatornás WiFi modem 802.11a/b/g/n/ac típusú (Direct, HotSpot), a Bluetooth 5.0-s (A2DP, LE, LDAC, AptX HD), az USB pedig 3.1-es (Type-C, MTP, OTG). Az A-GPS természetesen adott, akárcsak a GPS és a GLONASS műholdak használata (ezeket a termékoldal jelzi), illetve a BeiDou csoporté (ez és a Galileo nem szerepel a hivatalos listán, bár most épp az európai navigációs rendszer működésképtelen). Akad iránytű, NFC, infra (a kamerához), gyorsulásmérő, giroszkóp, légnyomásmérő és hall szenzor, azaz lényegében minden.

[+]

A 3330 mAh-s telep a 6,5"-es 4K kijelzőhöz mérten szűkös, főleg úgy, hogy a méretes házba a Qi töltés se fért bele. Cserébe a 18 wattos gyorstöltő fél óra alatt közel félig tölti az akkumulátort, és bő másfél alatt meg van a 100%. No de mennyi az annyi töltésenként? Én naponta dugtam kábelre a telefont, 4-5 órás képernyőidőket elérve, ami éppenséggel nem rossz, bár különösebben nem is jó. A fotózás, a videózás és a 3D játék a szokásos főbűnös, ha merülésről van szó – ezeket visszafogva szerintem másfél nap kijöhet egy töltésből, kettőre az alacsony készenléti fogyasztás és a Stamina üzemmód takarékossága mellett se vennék mérget. Dicséretes, hogy látszólag nem zabálja fel a telepet a 4K felbontás, ám ettől még, ehhez a kijelzőhöz legalább 4000 mAh-s illett volna.

[+]

Összefoglaló

A Sony nemrég féllábbal kilépett a mobilpiacról – ehhez képest azzal a lendülettel letette az asztalra a piac egyik legszebb, bár nyúlánk formájával legfurcsább telefonját, eséllyel a legjobb kijelzővel. A YouTube 4K HDR tartalmait bámulva nem nagyon gondolkozik azon az ember, hogy kell-e ennyi OLED képernyőpixel, mert csak tátja a száját. Az odakint kellően fényes, éjjel pedig megfelelően sötét megjelenítőt tehát akkor villantja fel, amikor csak ideje engedi, a korrekt sztereó hang pedig kerekké teszi a multimédiás tartalomfogyasztást. Nem a tervező mérte el az arányokat: a Sony a szórakoztatóelektronikában és a mozivásznon aratja legnagyobb sikereit, és jól passzol ehhez az Xperia 1 és a 10 21:9-es, mozis panelje. Nem állt még telefonnak ennyire jól az osztott képernyős alkalmazáskezelés, a rendszerfelület Snapdragon 855-ön meg csak úgy süvít. Nappal rendben van a fotózás mindhárom hátlapi látószöggel, igaz, fókuszgondok zavarnak be kettő esetében is. Kifejezetten jó az ultraszéles optika, és akad jó pár videós opció, ugyanakkor a 4K minőségen és a stabilizáláson lehetne még csiszolni.

Összességében jó készülék az Xperia 1, csak nem vagyok benne biztos, hogy 300 ezer forintért megszülte a Sony a néptelefont, amivel megindul visszafele a lejtőn. Alanyunk inkább egy gyönyörű és letisztult presztízstermék, ami a Z és a Premium vonalat összegyúrva a japánok szórakoztatóipari erősségeit demonstrálja. Azért van a mai piacon nehéz gondja, mert ott van féláron a Xiaomi Mi 9, kevesebb kamerabakival és puff neki: hát csak FHD OLED kijelzővel. Kerekebb az aktuális Huawei, Samsung és Apple csúcstermék története is a méregdrága szegmensben, igaz: ezzel a kijelzővel az Xperia 1 közülük is ki tud tűnni, és efféle plusztulajdonsága például az LG G8S ThinQ-nek ugye nincsen. Én mindenképpen szeretném, ha a Sony Mobile versenyben maradna, és továbbra is magabiztosan szállítaná különlegességeit. Innentől viszont a vásárló ízlésére és igényeire van bízva, hogy a sokrétű piacon a megfelelő telefont megtalálja – alighanem az aktuális csúcs Xperiának is lesz pár boldog tulajdonosa. Már csak arra kellene odafigyelni, hogy ne hónapokkal a bemutató után, és kettővel a folytatás leleplezése előtt kerüljön polcokra.

Sony Xperia 1

Bone123 a.k.a. Hidegkuti Zoltán

Specifikáció

Sony Xperia 1

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	167 x 72 x 8,2
	Tömeg	178 gramm
	Színvariációk	fekete, lila, szürke
	SIM-foglalat	2 x nanoSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	6,5 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1644 x 3840 pixel (643 ppi)
	Kijelző típusa	Kapacitív HDR OLED érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	Qualcomm Snapdragon 855
	Processzor típusa	1 x 2,84 GHz + 3 x 2,42 + 4 x 1,8 GHz Kryo 485
	Processzor csíkszélessége	7 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv8
	Grafikus chip	Adreno 640
	RAM mérete	6 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	korlátlan
	SMS memória	korlátlan
	Belső tárhely	128 GB (a rendszer 18 GB-ot foglal)
	Memória bővíthetősége	microSD
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 800/850/900/1900/2100 MHz LTE B1, 2, 3, 4, 5, 7, 8, 12, 13, 17, 19, 20, 25, 26, 28, 29, 32, 34, 38, 39, 40, 41, 46, 66
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA / LTE	van / 42 Mbps / 5,76 Mbps / 1600 Mbps
	LTE	Cat.18
	IrDA / Bluetooth	nincs / 5.0 (A2DP, aptX, aptX HD, LE, LDAC)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac (dual band, HotSpot, Direct)
	USB	USB 3.1 (Type-C, MTP, OTG)
	Push-to-talk / RSS	nincs / nincs
	GPS	van (GPS, GLONASS)
	NFC	van
	Alapfunkciók
	Profilok	néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	nincs / nincs
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 9 Pie
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Java	nincs
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	Amazon Shopping, Prime Video, Hírek, Xperia Assist, Hírek, Movie Creator, PlayStation, Video & TV Sideview, 3D Készítő, Cinema Pro, Imaging Edge Mobile, Játékoptimalizáló
	Multimédia
	Fő kamera	12 megapixel (26 mm, f/1,6, OIS, dual pixel autofókusz) + 12 megapixel (16 mm, fixfókusz, f/2,4) + 12 megapixel (52 mm, OIS, f/2,4, PD-autofókusz) + LED + RGBC-IR szenzor
	Másodlagos kamera	8 megapixel, fixfókusz
	Videófelvétel	4K (30 / 24 fps HDR), 1080p (60 / 30 / 24 fps HDR), 1080p (960 fps)
	Zenelejátszó szoftver	van
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	3330 mAh-s
	Egyebek
	fénymérő, közelségérzékelő, ujjlenyomat-olvasó, gyorsulásmérő, giroszenzor, iránytű, értesítési LED, hang- és mágneses szenzor, légnyomásmérő, sztereó multimédiás hangszóró, ujjlenyomat-olvasó