Zene
Nos, hát zenében kellene nagyot domborítania a telefonnak, legalábbis a mérnökök szerint. Furcsa módon az FM-rádiót az alkalmazások menüpontból halászhatjuk elő. No, sebaj, van helyette zenelejátszó, illetve webes csatlakozást igénylő zenekereső, amely a diktafon által rögzített minta alapján próbálja kitalálni, hogy épp mit vettünk fel. A hangminőség füles nélkül is komoly produkció, úgy bömböl (inkább visít) a készülék, hogy arra kevés mobil képes. Persze a mély hangokat ne keressük, de az biztos, hogy nem csak egy BKV buszt, hanem egy komplett MÁV szerelvényt el tudunk látni zenével, s ezt nyilván az utazóközönség is nagyra fogja értékelni. A budapesti tapasztalatok alapján elmondható, hogy a nyugdíjasok kitörő lelkesedéssel fogadják például a kifejezetten nívós és izgalmas egyéniség LL Junior életművének ilyetén formában történő terjesztését.
Ha elindítjuk a zenelejátszót, akkor - ezen azért kapaszkodtam - jön egy gyors beállítás varázsló, ahol az előre beállított hangsémák és effektek közül választhatunk valami kedvünkre valót. Az 5.1-es hangot csak fülessel együtt hozhatjuk ki a telefonból, érdemes kipróbálni, könnyen lehet, hogy leszakad az arcunk, nem bízták a véletlenre a dán és/vagy koreai srácok a hatást. A lejátszó felületet is megújult, sokkal elegánsabb, szofisztikáltabb, mint a korábbi Samsung telefonok esetében láthattuk. Funkcionálisan nincs benne újdonság, de áttekinthetőbb és könnyebben kezelhető, szép albumborító, áttűnéses menüstruktúra, illetve közvetlen BeatDJ elérés van benne.
Na de mi a bánat ez az agyonajnározott DJ funkció? Hát az utóbbi évek legröhejesebb fejlesztése a mobilkommunikációs iparágban, egy teljesen felesleges marhaság, amit maximum 10 éves korig lehet élvezni. A történet lényege, hogy a készülékben tárolt zenéket az alkalmazás betölti, s ezt követően három opciónk akad. Az első a scratch, amikor a kis ujjunkkal pörgethetjük a lemezt és annak annyira, de annyira tréfás hangja van, hogy három éves kor felett muszáj rajta röhögni. Van az effektezés, ahol előre tárolt hangokat választhatunk, s ezeket egy gombnyomás hatására zene közben rádobja a szoftver a hangfalacskákra, ez is kiváltja a wow-érzést. A harmadik opció pedig a komplett zenére vonatkozó paraméterek módosítgatása, visszafelé játszás, gyorsítás-lassítás, visszhangosítás és hasonló elmés ötletek tobzódnak. Az egész tevékenységünket rögzíthetjük.
Teljesen őszinte leszek: ennek mi értelme? Egy zenével komolyabban foglalkozó, esetleg a DJ karrier felé kacsintgató júzer nem egy mobiltelefonon fog világslágereket összemixelni (mix? bahh, egyetlen számmal lehet jópofizni egyszerre), s bár a teenager korosztály talán örömmel elökörködik a "dídzsézéssel", de közben ez egy komoly gép, felső-közép kategóriába illő funkciókkal és telefonos technológiákkal.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
