Hardver, szoftverezettség

Ami a hardvert illeti, a Galaxy A5 (2016)-ban a Samsung saját gyártású Exynos lapkája, a 7580 Octa dolgozik, amit már több mobilból is ismerünk, legutóbb például a Galaxy S5 Neo kapcsán járt nálunk. ARMv8 utasításkészletű, nyolcmagos, 1,6 GHz-re skálázott Cortex-A53 processzor ketyeg benne, a grafikai teljesítményéért egy Mali-T720MP2 felel, mindehhez pedig 2 gigabájt RAM tartozik. A háttértár 16 gigabájtos, de ebből 4,97-et elfoglalnak a rendszer adatai, a fennmaradó 11 gigabájt, illetve a microSD marad tárolásra, ez utóbbiból maximum 128 gigabájtosat képes kezelni a kütyü.

Sokan gondolhatják, hogy ebben a hardverben a memória a leggyengébb láncszem, és ezen az árszinten illene minimum 3 gigabájttal szolgálni, főleg egy olyan telefon esetén, amin TouchWiz fut. Valahol jogos lenne a felvetés, de a 2 gigabájt alapvetően elég neki, ha nem váltogatunk 12 böngészőlap között egyszerre, akkor nem töltöget újra, még egy átlagos játékot is egész sokáig a háttérben tud tartani, viszont az általános rendszersebességgel gondok vannak. Természetesen nem drámai akadozásokról és kivárhatatlanul hosszú töltési időről van szó, ezen szerencsére már túlhaladtunk, viszont a Galaxy A3 (2016) a maga 720 x 1280 pixeles kijelzőjével és négymagos Exynos lapkájával sokkal gyorsabban működik, ez főleg akkor látható, ha egymás mellett van a két mobil. Lapozásokkor és görgetésekkor időnként előfordulnak kisebb akadozások, a játékok futtatásánál is azt érezni, hogy a Mali T720-MP2 nem ehhez a felbontáshoz termett. Processzorigényes feladatokat persze villámgyorsan végez az A5, a nyolc mag előnye böngészésnél, vagy képek visszanézegetésénél előjön, a tároló is villámgyors. Melegedés ebben a hűvös időjárásban nem jelentkezett, amikor viszont szobában, töltés közben próbáltam rajta játszani, akkor a hátlapi üveg elég hamar elkezdett forrósodni.

A TouchWiz kinézetét talán már senkinek nem kell bemutatni, a rettentően élénk, színes kezelőfület alapjába véve évek óta változatlan, apróbb modifikációk persze történtek, de ha a lassan első születésnapját ünneplő Galaxy S6-hoz hasonlítjuk, akkor pedig konkrétan semmi újdonságot nem fogunk találni. A rendszerverzió továbbra is 5.1.1, a témázás az A5 (2016) esetén is működik, ha belépünk a Samsung fiókokkal, akkor rengeteg ingyenes és számos fizetős megjelenés tárul elénk, ezek között olyanokat is találunk, ami kimondottan csak a Galaxy A-szériára érhető el. Extrának számít az ablakos mód, ami 5,2 hüvelyken már mindenképp hasznos, viszont az egykezes használatot megkönnyítő képernyőméret-csökkentés kimaradt.

Ujjlenyomat-olvasó van, maximum 3 ujjat regisztrálhatunk be, az azonosítással feloldhatjuk a kijelzőt és a webes bejelentkezésekhez is használhatjuk. Az olvasó elméletileg simán érzékel, nem kell mozgatnunk a home gombon az ujjunkat, viszont a hatásfoka és a gyorsasága nem olyan, mint a Galaxy S6 esetén volt. 10-ből körülbelül 6-7-szer ismer fel bennünket, ami bőven lehetne jobb, de olyan is előfordul, hogy másodpercekig gondolkodik, mielőtt feloldaná a kijelzőt. A home gomb dupla megnyomására egyébként még lezárt állapotból, ujjlenyomatunk azonosítása nélkül is mindig villámgyorsan előhozza a kamerát, ez jó eséllyel egy olyan program, amit soha nem vesz ki a memóriából.

A felülről lehúzható értesítési- és kapcsolófelület átláthatóan és jól működik, a gyorsbeállítások között megtaláljuk az Elemlámpa és a Ne zavarjanak üzemmódot is. A Samsung billentyűzet továbbra is remekül használható, a betűk fölött állandóan szem előtt levő számsor elképesztően megkönnyíti a dolgunkat, nem kevésbé teszi ezt a magyar szótár. Extra alkalmazásokkal nem vagyunk megfullasztva, de van S Tervező, ami gyakorlatilag a samsungos naptár, illetve akad Intelligens kezelő, amivel a rendszerkarbantartást és optimalizálást végezhetjük el. Külsős appok is vannak persze, Google-féle szoftvercsomag adott, és a Microsoft alkalmazásai (Word, Excel, PowerPoint, Skype, OneNote és OneDrive 100 GB extra tárhellyel) is megtalálhatóak rajta.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!