Beszerelés

Az egész konstrukció akkor bukik meg, amikor az ember be akarja tenni a kocsiba. Az egy dolog, hogy alig bírtam kihúzni a szivargyújtóból az egészet (jött volna vele a komplett panel), de nem is ez a fő probléma. Hanem hogy ez az egész, kábé 30 centis merev cucc konkrétan kitakarja a középkonzolt, nem is értem, hogy vajon milyen gépkocsiba képzelték? A szivargyújtó az esetek túlnyomó részében a váltó előtt, valahol lent csücsül, ha ide bedugom a szettet, akkor hiába hajlítgatom azt a 10-12 centis “liba-csövet”, maximum azt érem el vele, hogy talán a középkonzol egy részét tudom kezelni, de beleütöm örökké a térdem a bölcsőbe (vagy az utas), ez, így, ebben a formában tényleg kimerítheti a “gyilkos mobiltelefonok” fogalmát.

[+]

Nyilván nem akartam egyetlen gépkocsi belső kialakításából következtetéseket levonni, ezért végigpróbáltam néhány autóban, amivel a napokban találkoztam, mindegyiket jól lefotóztam, alant a képek, sehol, ismétlem: sehol nem volt rendesen elhelyezhető a termék, az egy méteres USB kábel csak külön bájt adott az egésznek, mintha egy sokszorosan tehetségtelen hülyegyerek akart volna Knight Ridert játszani egy Wartburgban, aztán úgy maradt.

Lexus IS 200 - 2003	Nissan Micra - 2000	BMW 730d - 2010
Citroen C2 - 2004	Suzuki Swift - 2006	Lancia Delta - 1996

Lépjünk ezen túl, ha már úgyis alig lehet kiszedni a szivargyújtóból, akkor megpróbáltam működésre is bírni a készüléket. A bölcső tetején van egy LCD kijelző, olyan, mint ami a számológépeken van. Ezt négy gomb veszi körbe, amelyek csinálnak “valamit”, de hogy mit, arra a használati útmutató nem adott választ. Ha áram alá kerül a termék, akkor megjelenik egy frekvencia a kijelzőn, ezt próbáltam meg az általam kitalált értékre állítani, de nem jött össze, a kézikönyv nem ad támpontot. Ezért - jobb híján - léptetni tudtam talán hat, előre definiált frekvencia között, ez is jobb, mint egy seggberúgás, de azért kissé kevesebb mozgásteret ad, mint egy kutyaközönséges, filléres FM-transmitter.

[+]

Oké, elfogadtam, hogy nekem arra kell beállítani a rádiót, amire valahol Kínában felprogramozták ezt az izét, beállítottam és láss csodát: működött. A telefonból jövő hangok megszólaltak az autó hangszóróin, igaz, nagyságrendekkel recsegősebben és sistergősebben, mint a Dension esetében, fel is kellett tekerni a hangerőt, de azért mégiscsak működött. Telefonálás közben kiderült, hogy ez még kevés az üdvösséghez, én úgy-ahogyan, de hallottam, hogy mit kívánnak velem közölni a beszélgetőpartnereim, ők viszont végig arról panaszkodtak, hogy olyan érzésük van, mintha egy kilóhatvannal száguldó kabrióból osztanám az észt. A magyarázat rém egyszerű: a bölcső egyik szélén van egy kis luk, az a mikrofon, ez pedig - látva az egész motyó kialakítását - pont a térdemnél helyezkedik el. Viszonylag kevés embert ismerek, aki a térdével beszél, magam sem tartozom közéjük.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!