Bevezető
2014. november 9-én egy korszak szimbolikusan is lezárult: a Microsoft, amely pár hónappal korábban befejezte a Nokia mobilos részlegének felvásárlását, bejelentette első Lumia készülékét, amelyen már saját, ablakos logója virított a finnek márkafelirata helyett. Ekkor mi is nagyot sóhajtottunk, hiszen tényleg fura volt a „Microsoft Lumia 535” nevet ízlelgetni, úgyhogy el kellett játszanunk a gondolattal, hogy talán soha többé nem látunk új Nokia mobileszközt, noha pletykáltak már ilyen készülék érkezéséről. Persze ne feledjük, hogy a hagyományos, tehát nem nyílt operációs rendszerrel érkező okostelefonok mezőnyén kívül eső termékek azért megmaradtak, noha ezekkel általában a fejlődő országok piacain találkozhatunk.
Amikor a Microsoft Lumia 535 bemutatkozott, egy korszak lezárult...
12 nap. Ennyi telt el a Microsoft Lumia 535 bejelentése után, és máris robbant a bomba: bemutatkozott a Nokia N1 androidos táblagép fémházas köntösben, Android Lollipoppal, USB Type-C csatlakozóval, 1536 x 2048 pixeles kijelzővel és igencsak fürge Intel Atom rendszerchippel, mindezt pedig tette potom 250 dolláros áron, úgyhogy tényleg sikerült meglepni a szakmát. A Nokia a semmiből két hét alatt androidos eszközgyártóvá vált? Nem egészen. A 150 éves finn vállalat, amely cellulóz-feldolgozó üzemként kezdte meg a működését, megtartotta telekommunikációs részlegét (nemrég jelentették be, hogy felvásárolják az Alcatel-Lucentet), HERE térképes szolgáltatását (bár arra már az Uber és a Facebook is szemet vetett) és jó néhány kreatív figuráját. Ami nem maradt meg, az a megfelelő eszközpark és emberállomány mobilkészülékek gyártására, ez mégsem jelenti az eszközpiac feladását.
... aztán egyszer csak jött az androidos Nokia N1 táblagép [+]
Sebastian Nyström, a Nokia Technologoies termékekért felelős vezetője a The Verge-nek elmondta: a vállalat új üzleti modellje szerint mostantól a mobileszközök tervezéséért és a névadásért felelnek, a licencpartnerek pedig az előállításért, az összeszerelésért, a marketingért, a forgalmazásért és a javításokért. Új okostelefon Nokia név alatt a microsoftos megegyezés feltételei szerint egyelőre nem jelenhet meg (és talán nem is fog), táblagépekre azonban nincsen ilyen megkötés. Éppen ezért a Nokia már tavaly áprilisban megálmodhatta az N1-et, amelyet az összeszerelő üzemeiről és saját márkás termékeiről ismert Foxconn kezdett legyártani az ősszel, sajátja helyett a Nokia márkafeliratát biggyesztve a hátlapra. Bár a részletek nem nyilvánosak, a tajvani Foxconn alighanem valamiféle licenszdíjat fizet a névhasználatért.
Nokia logó egy ízig-vérig zöld robotos táblagépen? Sokak álma vált valóra. [+]
Azt, hogy akkor most a Kedves Olvasó egy Nokia vagy Foxconn termék tesztjét olvassa-e, mindenki döntse el maga, ha viszont az N1 remekel minden helyzetben, talán annyira nem is fontos a háttértörténet. Az már annál inkább, hogy a kínai gyártósorról legördült készülék jelenleg hivatalosan csak Ázsiában érhető el (hozzánk az XXL GSM jóvoltából jutott el egy példány), bár a Nokia munkatársa az MWC-n erősen célzott nekünk arra, hogy előbb-utóbb az öreg kontinensre is eljut a finn/tajvani masina. Az persze, hogy mikor, milyen árcédulával és garanciális feltételekkel, jó kérdés.
A csomagolás is jelzi: Nokia termék van a dobozban, no de hány százalékban Nokia? [+]
Foxconn gyártás vagy sem, a papírvékony, matt fekete doboz tetején Nokia logó virít, és azért a finnek keze nyoma is felfedezhető az Android 5.0-s rendszeren futó Z Launcher formájában, amely egyébként bármilyen zöld robotos eszközre telepíthető. De tegyük félre egy pillanatra a szemrevaló, bár az iOS-es táblagépek vonásait erősen felidéző nyolchüvelykes táblát, hiszen nem csak a fémházas masina bújt meg a dobozban. Találtunk még egy szemünknek eddig ismeretlen, USB Type-C típusú kábelt, egy ázsiai szabványú, 2 amperes töltőfejet, plusz némi kínai nyelvű leírást, amiket nem tudtunk, bár nem is akartunk elolvasni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
