Bevezető
2014. november 9-én egy korszak szimbolikusan is lezárult: a Microsoft, amely pár hónappal korábban befejezte a Nokia mobilos részlegének felvásárlását, bejelentette első Lumia készülékét, amelyen már saját, ablakos logója virított a finnek márkafelirata helyett. Ekkor mi is nagyot sóhajtottunk, hiszen tényleg fura volt a „Microsoft Lumia 535” nevet ízlelgetni, úgyhogy el kellett játszanunk a gondolattal, hogy talán soha többé nem látunk új Nokia mobileszközt, noha pletykáltak már ilyen készülék érkezéséről. Persze ne feledjük, hogy a hagyományos, tehát nem nyílt operációs rendszerrel érkező okostelefonok mezőnyén kívül eső termékek azért megmaradtak, noha ezekkel általában a fejlődő országok piacain találkozhatunk.
Amikor a Microsoft Lumia 535 bemutatkozott, egy korszak lezárult...
12 nap. Ennyi telt el a Microsoft Lumia 535 bejelentése után, és máris robbant a bomba: bemutatkozott a Nokia N1 androidos táblagép fémházas köntösben, Android Lollipoppal, USB Type-C csatlakozóval, 1536 x 2048 pixeles kijelzővel és igencsak fürge Intel Atom rendszerchippel, mindezt pedig tette potom 250 dolláros áron, úgyhogy tényleg sikerült meglepni a szakmát. A Nokia a semmiből két hét alatt androidos eszközgyártóvá vált? Nem egészen. A 150 éves finn vállalat, amely cellulóz-feldolgozó üzemként kezdte meg a működését, megtartotta telekommunikációs részlegét (nemrég jelentették be, hogy felvásárolják az Alcatel-Lucentet), HERE térképes szolgáltatását (bár arra már az Uber és a Facebook is szemet vetett) és jó néhány kreatív figuráját. Ami nem maradt meg, az a megfelelő eszközpark és emberállomány mobilkészülékek gyártására, ez mégsem jelenti az eszközpiac feladását.
... aztán egyszer csak jött az androidos Nokia N1 táblagép [+]
Sebastian Nyström, a Nokia Technologoies termékekért felelős vezetője a The Verge-nek elmondta: a vállalat új üzleti modellje szerint mostantól a mobileszközök tervezéséért és a névadásért felelnek, a licencpartnerek pedig az előállításért, az összeszerelésért, a marketingért, a forgalmazásért és a javításokért. Új okostelefon Nokia név alatt a microsoftos megegyezés feltételei szerint egyelőre nem jelenhet meg (és talán nem is fog), táblagépekre azonban nincsen ilyen megkötés. Éppen ezért a Nokia már tavaly áprilisban megálmodhatta az N1-et, amelyet az összeszerelő üzemeiről és saját márkás termékeiről ismert Foxconn kezdett legyártani az ősszel, sajátja helyett a Nokia márkafeliratát biggyesztve a hátlapra. Bár a részletek nem nyilvánosak, a tajvani Foxconn alighanem valamiféle licenszdíjat fizet a névhasználatért.
Nokia logó egy ízig-vérig zöld robotos táblagépen? Sokak álma vált valóra. [+]
Azt, hogy akkor most a Kedves Olvasó egy Nokia vagy Foxconn termék tesztjét olvassa-e, mindenki döntse el maga, ha viszont az N1 remekel minden helyzetben, talán annyira nem is fontos a háttértörténet. Az már annál inkább, hogy a kínai gyártósorról legördült készülék jelenleg hivatalosan csak Ázsiában érhető el (hozzánk az XXL GSM jóvoltából jutott el egy példány), bár a Nokia munkatársa az MWC-n erősen célzott nekünk arra, hogy előbb-utóbb az öreg kontinensre is eljut a finn/tajvani masina. Az persze, hogy mikor, milyen árcédulával és garanciális feltételekkel, jó kérdés.
A csomagolás is jelzi: Nokia termék van a dobozban, no de hány százalékban Nokia? [+]
Foxconn gyártás vagy sem, a papírvékony, matt fekete doboz tetején Nokia logó virít, és azért a finnek keze nyoma is felfedezhető az Android 5.0-s rendszeren futó Z Launcher formájában, amely egyébként bármilyen zöld robotos eszközre telepíthető. De tegyük félre egy pillanatra a szemrevaló, bár az iOS-es táblagépek vonásait erősen felidéző nyolchüvelykes táblát, hiszen nem csak a fémházas masina bújt meg a dobozban. Találtunk még egy szemünknek eddig ismeretlen, USB Type-C típusú kábelt, egy ázsiai szabványú, 2 amperes töltőfejet, plusz némi kínai nyelvű leírást, amiket nem tudtunk, bár nem is akartunk elolvasni.
Külső és kijelző
Tudjuk le gyorsan: igen, a Nokia N1 meglehetősen hasonlít az iPad Minire (méretek, ívek, anyaghasználat), ám ez egyfelől nem feltétlenül baj, másfelől pedig készítsen az ember nyolchüvelykes, 4:3 képarányú táblagépet vékony alumínium házzal, lekerekített oldalakkal és sarkakkal, és kíváncsiak vagyunk, hogy mennyire sikerül a dizájn világát megreformálnia. Az N1 külleméért Tuukka Järvenpää elmondása szerint egyébként a Nokia N9 dizájncsapata felelt a Foxconnal együttműködve, és a 200,7 x 138,6 x 6,9 milliméteres és 318 grammos tablet pont akkora lett, mint egy átlagos középméretű táblagép, amelyet még éppen kényelmes fogni. Az is igaz persze, hogy egy 16:10-es képarányú nyolchüvelykest, mint mondjuk a Samsung Galaxy Tab S 8.4, könnyebb egy kézzel átfogni, illetve a billentyűit kezelni.
Kijelző-teszt | ||||
---|---|---|---|---|
Mérés | Nokia N1 | Google Nexus 9 | ASUS MeMo Pad 7 (ME572CL) | Sony Xperia Z3 Tablet Compact |
Fehér fényerő | 419 nit | 455 nit | 521 nit | 585 nit |
Fekete fényerő | 0,45 nit | 0,21 nit | 0,31 nit | 0,45 nit |
Kontrasztarány | 931:1 | 1110:1 | 1682:1 | 2096:1 |
Színhőmérséklet | 7328 K | 7099 K | 8140 K | 9191 K |
A főszereplő az előlap 69,5 százalékát megtöltő, 7,9 hüvelykes IPS panel, amely 1536 x 2048-as felbontásával és 324 ppi-s képpont sűrűségével megfelelően éles gyakorlatilag bármilyen tartalom minőségi megjelenítéséhez. A maximális fényerő rendben van, bár napfény alatt nem tökéletes a helyzet. A kalibráció elég jó lett, a színek élénkségét természetesnek tartjuk, a betekintési szögek pedig szuperek, akárcsak az érintőpanel érzékenysége és pontossága. Sötét szobában, a kijelző jobb alsó sarkában kiszúrtunk némi fényszivárgást. Az előlapon viszonylag kevés elem akad kijelzőn kívül: felülre került egy 5 megapixeles kamera, és ennyi.
A Nokia N1 unibody házat kapott, ami azt jelenti, hogy az oldalakat és a hátlapot egyetlen alumínium elem borítja. Ez nemcsak kényelmesebb fogást eredményez, hiszen sehol egy éles rész vagy dudor, a táblagép mutatós lett hamuszürke festésével, az összeszerelés pedig hibátlan. Legalábbis majdnem, észrevettük ugyanis, hogy a jobb alsó saroknál fél millimétert kiemelkedik a Gorilla Glass 3-as üveglap az alumínium kerethez képest, amit kézzel lejjebb lehet nyomni. Azt is észrevettük, hogy ha nagyobb nyomást helyezünk a kijelzőre, az egy pillanatra elszíneződik.
Mivel az N1 wifis készülék, a microSD foglalat meg kimaradt, apró fiókok nincsenek, így a bal oldal például teljesen üres, a jobb oldalon pedig csak a két hangerőszabályzót lehet megpillantani; a bekapcsoló a jobb fölső sarokba került. Ezek a gombok sajnos nem esnek a készüléket álló helyzetben tartó kézre. Felül a 3,5 milliméteres fülhallgató kimenet, alul pedig az USB 2.0-s Type-C port pillantható meg, két oldalán egy-egy hangszóróval. A Nokia sztereó megoldást választott, csak kérdem én: mi értelme, ha az ember videolejátszáskor vagy jobbról, vagy balról hallja a hangokat. No és mire jó a Type-C-s port? A csatlakozófej egyfelől már nem aszimmetrikus, ráadásul sokkal kerekdedebb, így könnyebb bedugni. Már kérdés, hogy a mellékelt port továbbra is csak USB 2.0-s sebességekre képes, és ugyebár lőttek a birtokunkban lévő összes microUSB kábel és OTG eszköz használatának, hacsak nincs átalakítónk.
Hardver és szoftverek
Az Intel jó ideje szeretne releváns szereplővé válni az androidos világban, ám eddig főleg kisebb sikerű táblagépekben bukkantak fel Atom sorozatú lapkái. Ezen változtathat az ASUS Zenfone 2 megjelenése, amelynek az összes variánsa valamelyik Intel Atom chipsettel kapható. A Z3580-nal a 4 gigabájtos Zenfone 2 kapcsán nem is olyan régen már találkoztunk, és a Nokia N1-et is a 22 nanométeres csíkszélességgel gyártott, 64 bites SoC hajtja, amely négy, 2,33 gigahertzre skálázott processzormagot tartalmaz. A grafikus feladatokat az elég erős PowerVR G6430 végzi, rendszermemóriából 2 gigabájtot mellékeltek. Noha a tárhely nem bővíthető microSD kártyával, a 32 gigabájtos belső tároló bőségesen hagy szabadon felhasználható területet, egészen pontosan 24,32 gigabájtot.
A lapkakészlet teljesítményével a Zenfone 2 esetében elégedettek voltunk, és az Intel SoC a Nokia/Foxconn táblagépben is remekel, még ha valamivel nagyobb felbontást is kell kezeljen. A felület átmenetei hibátlanok, semmi megakadás nem jellemző, emellett az alkalmazásindítás és -váltás is fürge. A böngészés is jó sebességű a legtöbb honlap esetében, igaz, váratlan megakadásokkal találkoztunk itt-ott, amint inkább a Chrome számlájára írnánk, semmint a készülékére. A játékok esetében az Asphalt 8 majdnem hibátlanul elfutott, a Real Racing 3 már döcögősebben, más 3D-s tételeknél pedig semmilyen képfrissítésbeli gond nem akadt. A készülék hosszabb játék után a jobb alsó sarokban elég intenzíven felmelegedett, bár forrónak még éppen nem neveznénk.
Teljesítmény-teszt | ||||
---|---|---|---|---|
Benchmark | Nokia N1 | ASUS MeMo Pad 7 (ME572CL) | Google Nexus 9 | Sony Xperia Z3 Tablet Compact |
Rendszerchip | Intel Atom Z3580 | Intel Atom Z3560 | Tegra K1 (64 bit) | Snapdragon 801 |
AnTuTu 5.x Benchmark | 47501 pont | 38558 pont | 54120 pont | 41877pont |
Vellamo Browser | 3094 pont | 3177 pont | 6413 pont | 2911 pont |
Vellamo Metal | 1370 pont | 1151 pont | 2746 pont | 1517 pont |
SunSpider 1.0.2 | 732,0 ms | 620,8 ms | 961,6 ms | 858,6 ms |
Geekbench 3 (single) | 915 pont | 764 pont | 2052 pont | 955 pont |
Geekbench 3 (multi) | 2874 pont | 2223 pont | 3477 pont | 2644 pont |
GFXBench Manhattan onscreen | 9,5 fps | 11,0 fps | 22,4 fps | 12,4 fps |
GFXBench Manhattan offscreen | 13 fps | 11,3 fps | 31,1 fps | 11,9 fps |
GFXBench T-Rex onscreen | 25,7 fps | 27,8 fps | 46,7 fps | 28,9 fps |
GFXBench T-Rex offscreen | 30,1 fps | 29,7 fps | 64,0 fps | 27,0 fps |
A Nokia N1 a Kínai Népköztársaságban Google Play szolgáltatások nélkül, a határokon túl viszont azokkal startolt el, és a keresőóriás csomagja már a tesztelésre kapott táblagépen is rajta volt. Az Android 5.0-s rendszerfelület szinte teljes egészében gyári, Material Design stílusú, így a kártyapakliszerűen lapozható alkalmazásváltó, a fehér hátterű, elválasztók nélküli billentyűzet és a szintén világos hátterű beállítások is ismerősek lehetnek, mondjuk a Nexus 9 tesztjéből. Mindössze két, gyári Lollipoptól eltérő menüpont fedezhető fel: az Intel Smart Video (a mozgóképek lejátszási minőségét javító algoritmusok), illetve a Nokia Z Launcher, erről azonban később.
Az újfajta értesítési függönyt a megszokott módon, egy ujjal lehet felülről lehúzni, a lollipopos kapcsolópanelt pedig kettővel, vagy újabb ujjmozdulattal az értesítések felől. Android 5.0 alatt az értesítési kártyák egyébként már nem csak a panelen, hanem a zárképernyőn is megjelennek. Bár korábban táblagépre már opció volt, a Lollipoppal minden androidos készülékhez hozzáadható új felhasználói fiók saját alkalmazásokkal, képernyőzárral és másoktól elkülöníthető adatokkal, továbbá vendég üzemmód is nyitható korlátozott hozzáféréssel. A szoftverfelület élén a Z Launcher található, amely sajátos megoldást használ: a kezdőképernyő főoldalán ugyanis a használati preferenciánk szerinti legrelevánsabb tizenkét indítóikon foglal helyet az órával, a dátummal és a legközelebbi naptáreseménnyel egyetemben. Ha a felhasználó mondjuk egy C betűt rajzol erre az oldalra, megjelenik tizenkét C-vel kezdődő alkalmazásikon, névjegy, esetleg email cím vagy internetes keresési találat, úgyhogy aki unja a végtelen számú kezdőoldalon való lapozást, a Nokia megoldásával egyszerűen a kívánt célhoz juthat.
Jobb szélről balra lapozva már a hagyományos alkalmazáslista jön elő, méghozzá ABC, DEF, stb. csoportokba rendezve. Ez annyira tetszhetett a Google-nak, hogy az Android M Developer Preview alkalmazásmenüje hasonlít is rá. Harmadik kezdőoldal widgetekkel telefonokra már van, az N1 launchere azonban ezt a frissítést még nem kapta meg. Akinek a Nokia megoldása mégsem tetszene, a Z Launcher beállításai között gyári lollipoposra válthat. Most jönne a sok érdekes alkalmazás bemutatása, csakhogy az a helyzet, hogy a keresőóriás szoftverein kívül semmit nem találni, ami persze a tárhely szempontjából jó hír. A Google-ös csomagból a következőket kapjuk: Drive, Email, Fotók, Gmail, Kereső, Google+, Hangouts, Letöltések, Naptár, Névjegyek, Óra, Play-szolgáltatások, Számológép és YouTube. Ami meglepő módon kimaradt, az a HERE térkép, bár GPS és mobilhálózati modem nélkül nem sok értelmét látta a Nokia a dolognak.
Az N1 böngészője nem meglepő módon a Chrome, amellyel gond nélkül kezelhető több lap, a Google könyvjelzők és a keresési előzmények. Könnyedén lehet nyomtatni, tartalmat megosztani, inkognitó böngészést indítani és asztali nézetre váltani, emellett teljes képernyős megjelenés is kérhető. Hiányzik viszont a zoomalapú sortörés és a Flash-tartalmak támogatása. A böngészési sebesség remek, persze a Chrome nem lenne Chrome, ha itt-ott nem akadna egy-két kisebb, ennél többtől azonban nem kell tartani, ezzel a kijelzőpanellel pedig élmény netezni.
Kamerák, multimédia
A Nokia N1 8 megapixeles hátlapi és 5 megapixeles előlapi kamerát kapott, íme szerkesztőségünk ajtajának szelfije az utóbbival. Vaku nincs, videofelvétel legfeljebb 1080p-ben lőhető, 30 fpssel. A Google Kamera fapados szoftver alapvető módokkal (panoráma, gömbpanoráma, háttér életlenítése). Az autó- és érintőfókusz átlagos sebességű. A beállítások között mindössze az önkioldó, a rácsvonalak, a kameraváltó, a felbontások és a helyadatok rögzítése állítható (GPS nélkül ez érdekes). A galéria balra lapozva hívható elő, exponálni pedig a nagy kameragomb mellett a hangerőbillentyűkkel lehet. A szoftver nem a camera2 API-t használja, és a készülék a Manual Camerával és más, teljes kézi beállításokat felkínáló szoftverrel nem kompatibilis.
Sok év után is furcsa jelenség a táblagéppel fényképező ember, az N1 méretei miatt az ilyen elfoglaltság ráadásul nem is túl kényelmes, mindenesetre azért lőttünk pár képet a masinával. Az elkészült fotók közepén átlagon felüli a vonalélesség, a szélek felé viszont elég hamar elkezd mosni a lencse, amelyen túlélesítéssel próbál kompenzálni a rendszer, nem túl szép eredményekkel. A Nokia a zajmentesítést nem vitte túlzásba, így nappal is akad zavar a képeken, főleg az árnyékos helyeken. A dinamikatartomány ellenben kifejezetten jó, ahogy a fehéregyensúly is megbízható. Este vaku nélkül más fényforrás erejére kell támaszkodjunk, és ilyenkor már pontatlanabb az autófókusz, emellett jelentősen megnő a képzaj, szóval nem ez lesz a hobbifotósok masinája. Az 1080p-s klipek jó vonalélességgel készülnek, közepes hangminőséggel.
A Play Zene az eszközön tárolt állományok mellett az áruházas számokat is listázza. A szoftver kezdőoldala zeneajánlóként funkcionál, de muzsikáinkat listák, mappák, műfajok, előadó, albumok és dalok szerint is listázhatjuk. A kezdő-, és zárképernyős widget, illetve a hangszínszabályzó nem maradt ki a felhozatalból, az FM-rádió viszont igen. A fapados videolejátszási funkciókat a Fotók app látja el, úgyhogy a mozizás előtt érdemes feldobni mondjuk egy BS Playert. Ha így teszünk, minden formátumot, minden felbontásban le lehet játszani.
Test | Nokia N1 | Lenovo Tab 2 A7-10 | Nokia N1 | Honor Holly | Huawei P8 Lite |
Frekvenciaátvitel (40 Hz-től 15 kHz-ig), dB: | +0,03, +0,02 | +0,35, +0,03 | +0,03, +0,02 | -0,09, -0,69 | +0,18, +0,13 |
Zajszint, dB (A): | -91,3 | -90,6 | -91,3 | -88,5 | -86,3 |
Dinamikatartomány, dB (A): | 91,4 | 90,5 | 91,4 | 88,6 | 86,3 |
THD, %: | 0,125 | 0,028 | 0,125 | 0,025 | 0,0065 |
IMD + Zaj, %: | 0,100 | 0,052 | 0,100 | 0,124 | 0,015 |
Sztereó áthallás, dB: | -86,2 | -80,6 | -86,2 | -82,8 | -72,4 |
A készülék alján elhelyezett sztereó hangszórópár hangerejével nincs gond, sőt: igen hangosan lehet kedvenc számainkat hallgatni, egész jó hangminőséggel. A maximum környékén azonban hallható sistergés ront a helyzeten, szóval a végeredmény nem teljesen tiszta, ráadásul nem ideális a hangszórók elhelyezése a mozizáshoz. Igazán divatossá válhatna végre a sztereó előlapi megoldás, legalább a multimédiára gyakrabban használt táblagépek esetében. Csak több a logika benne, mint az egyik oldalról jövő sztereó hangzásban, nem igaz?
Audiomérésünket megerősítve a fülesre kimenő hangminőséget remeknek találtuk. Talán a mély tartományban lehetne a hangzás kicsit energetikusabb, ám sem zaj, sem zörejek nem hallhatók minőségi fejhallgatóval, és a sztereó áthallás értékei is kellemesen alacsonyak.
Adatkommunikáció, üzemidő, összegzés
A WiFi-s tabletek sosem az adatkommunikációs képességek széles skálájáról voltak híresek, bár ettől még az N1 kétcsatornás 802.11a/b/g/n/ac modulja lehetne éppen kitűnő, de sajnos nem az. Az átlagosnál gyengébb a WiFi modem érzékenysége, pedig az ember szívesen ülne ki a kertbe egy ilyen masinával anélkül, hogy WiFi routere jelét kellene vadászni. GPS, NFC vagy infra nem került a motorháztető alá, pedig ezek közül legalább a navigáláshoz szükséges technológia jól jött volna, nem is értjük a hiányát. Bluetoothból 4.0 a szabvány A2DP-vel, USB-ből pedig 2.0, a Type-C csatlakozó ellenére. Az OTG-s képességeket nem tudtuk tesztelni Type-C-s adattároló vagy periféria hiányában, és persze nem volt kellemes, hogy a birtokunkban lévő egyetlen ilyen szabványú kábelt mindig magunkkal kellett hurcolászni. USB 3.1-es sebességek vagy más készülék töltésének lehetősége nélkül (ilyesmi az Android M-mel érkezhet) maradhatott volna az N1 a microUSB portnál, és senki nem szólhatna egy rossz szót sem.
A táblagépektől jobb üzemidőt várunk, mint az okostelefonoktól, hiszen a legtöbb ilyen készülék nem lóg mobilhálózaton, a frissítések ritkásabbak, és bár a nagyobb képernyő többet fogyaszt, ugyanaz a hardver viszont nem, így a nagy telepből többet lehet kihozni. 5300 milliamperórás akkumulátorával a Nokia N1 a középmezőnybe kvalifikálja magát. Nekünk átlagosan hatórás képernyőidő jött össze, kellemesen alacsony készenléti fogyasztással. A MinDig TV HD adását kereken nyolc órán át tudtuk streamelni közepes fényerőn, böngészni pedig kilenc órán át keresztül sikerült egyhuzamban. Energiatakarékos mód nincs.
Külső | |
---|---|
Ergonómia | 7 pont |
Anyaghasználat | 9 pont |
Összeszerelés minősége | 8 pont |
Kijelző mérete, minősége | 8 pont |
Belső | |
Kezelhetőség | 9 pont |
Sebesség | 9 pont |
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 9 pont |
Felhasználói felület élménye | 8 pont |
Alapfunkciók | |
PIM funkciók | 10 pont |
Adatkommunikációs képességek | 6 pont |
Multimédia | |
Vizuális | 7 pont |
Audio | 7 pont |
Egyebek | |
Üzemidő | 7 pont |
Ár/érték arány | 7 pont |
Hogyan értékelünk? |
Az N1 táblagép még akkor is új kezdet a Nokiának, ha az eszközt nem ők gyártják, hanem a tajvani Foxconn. A finnek új licencmodellje szerint ugyanis (jelenleg) csak a tervezés és a szoftverek az ő részük (a Z Launcher jópofa), az összeszerelést, a szállítást, a forgalmazást és a marketinget a partnerek végzik. Az, hogy ezt az utat mekkora siker fogja koronázni hosszútávon, egyelőre nehéz lenne megjósolni, mindenesetre az N1 a Kínai Népköztársaságban a hírek szerint jól fogy, a Nokia pedig elég nagy név ahhoz, hogy tajvani partnerrel is el tudja adni készülékeit, szóval kíváncsian várjuk a folytatást.
Ami magát a táblagépet illeti, egy majdnem hibátlanul összerakott készülékről beszélhetünk, majdnem hibátlan IPS kijelzővel (apró fényszivárgást kiszúrtunk az egyik szélen), remek rendszersebességgel, kellemes fogással, elfogadható (bár rossz helyre került) sztereó hangszórókkal és letisztult rendszerfelülettel. A semleges oldalon az átlagos üzemidőt, a negatívon pedig a GPS, az NFC, az infra és a ledes villanó hiányát kell megemlíteni, illetve egyelőre az USB Type-C csatlakozást, mivel nem nagyon akad az embernek második, harmadik ilyen kábele, ráadásul a sebességszabvány USB 2.0-s, nem 3.1-es, mint mondjuk az új MacBook esetében.
Mivel Kínában igen olcsón startolt el az alumíniumházas, 2 gigabájt RAM-os masina, ha hivatalosan is eljut hozzánk és kedvező lesz az ára, akkor itthon is egy igen erős ajánlatról beszélhetünk. GSM boltból egyébként 80 ezer forintért vihető el a Nokia/Foxconn tablet, ez sem számít éppen rossz vételnek. És ki tudja: lehet, hogy a finnek következő mobileszköze egy androidos okostelefon lesz, ami persze már a pletykák és jóslatok világába repít bennünket, ahova nem szívesen megyünk. Ami viszont tény és mindenképpen jó hír: a Nokia nem tűnt el, csak átalakult.
Nokia N1 |
Bone123
A tesztkészüléket az XXL GSM biztosította, köszönjük! Vásárláshoz kérem, kattintson ide!
A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.
Specifikáció
Általános | ||
---|---|---|
Technológia | WiFi-only | |
Méret | 200,7 x 138,6 x 6,9 milliméter | |
Tömeg | 318 gramm | |
Színvariációk | hamuszürke, ezüst | |
SIM-foglalat | nincs | |
Kijelző | ||
Kijelző átlója | 7,9 hüvelyk | |
Kijelző felbontása | 2048 x 1536 pixel (324 ppi) | |
Kijelző típusa | IPS LCD kapacitív érintőkijelző | |
Színárnyalatok száma | 16 millió | |
Hardver | ||
SoC típusa | Intel Atom Z3580 | |
Processzor típusa | 2,33 GHz-es, négymagos, 64 bites | |
Processzor csíkszélessége | 22 nm | |
Processzor utasításkészlete | x86 | |
Grafikus chip | PowerVR G6430 | |
RAM mérete | 2 GB | |
Memória | ||
Belső tárhely | 32 GB (24,32 GB elérhető) | |
Memória bővíthetősége | nincs | |
Adatátvitel | ||
IrDA / Bluetooth | nincs / 4.0 (A2DP) | |
WiFi | 802.11a/b/g/n/ac | |
USB | microUSB 2.0 (Type-C) | |
Push-to-talk / RSS | nincs / van | |
GPS vevő | nincs | |
GLONASS | nincs | |
NFC | nincs | |
Alapfunkciók | ||
Profilok | néma/hangos | |
Vibra funkció | nincs | |
Kihangosítás | van | |
Hangrögzítés | van | |
Ébresztés | van | |
Prediktív szövegbevitel | van | |
Szoftverek | ||
Platform | Android 5.0 (Lollipop) | |
WAP / HTML böngésző | nincs / van | |
E-mail kliens | van | |
Játékok | telepíthetők | |
Valutakonverter | telepíthető | |
Extra szoftverek | Nokia Z Launcher | |
Multimédia | ||
Fő kamera | 8 megapixel, autófókusz | |
Másodlagos kamera | 5 megapixel | |
Videófelvétel | 1080p @ 30 fps | |
Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
Hangszínszabályzó | van | |
FM-rádió | nincs | |
Üzemidő | ||
Alap akkumulátor | 5300 mAh | |
Készenléti idő | ? óra | |
Beszélgetési idő | ? óra | |
Zenelejátszási idő | ? óra | |
Egyebek | ||
3,5 mm-es jack kimenet, giroszenzor, USB Type-C csatlakozó |