Hardver, KaiOS
A Nokia ez esetben nem titkolja a hardvert és általában valami önmagát megnevezni nem kívánó, nyamvadt processzor is elviszi ezeket a rendszereket valamicske operatív memóriával. Ez jelen esetben a Qualcomm 205-ös mobilplatformja 512 MB RAM-mal és 4 egész gigabájt bővíthető belső tárhellyel, ami ebben a kategóriában majdnem csúcskonfigurációnak is nézhető. Papíron. Csak a 2720 akad, lassú és a kezelési nehézségekkel együtt nettó agyérgörcs. A rendszer úgy laggol, hogy azt cirkuszban kéne mutogatni.
A KaiOS nem új, az a lényege, hogy elégtelen hardverkörnyezethez és alternatív kezelőfelülethez (mondjuk nyomógombos bevitelhez igazodó), kvázi nyílt rendszert biztosít, ami így jól hangzik, csak jelenleg ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy van Facebook*, meg böngésző tökéletesen használhatatlan formában. Meg fura menürendszer, ami félúton ragadt az androidos és a zárt rendszerek között és jellemzően mindkettőből a legrosszabb tulajdonságok érvényesülnek. *Vagyis már van Facebook, WhatsApp és Twitter, mert eddig csak ígérték. Ezt legalább sikerült összehozni, de még mindig nagyon kevés alkalmazás áll rendelkezésre az Áruházban. De akadnak jópofák. Borravaló kalkulátor, rendes számológép, ilyesmi.
Vannak egyébként pozitívumok is. A menürendszer például lehet listaszerű, apponként léptethető és háromszor hármas rácsnézetű is. Látványra a rácsnézet, kezelhetőségre szerintem a lista az optimális, de egy frissítés megoldotta, hogy a rácsnézet is átgördülő legyen lefelé. Addig minden oldalon végig kellett galoppozni. A D-pad érthetetlen módon nem konfigurálható, kizárólag a bal oldali, három vízszintes vonallal jelzett gomb az. Ezt a Billentyűparancsok menüpontban tehetjük meg. Felfelé egyfajta gyorskapcsoló panel jelenik meg (zsemblámpa, fényerő, repülő üzemmód, WiFi, adatkapcsolat és Bluetooth), lefelé nincs semmi, jobbra telefonkönyv, balra pedig egy gyorsmenü kerül elő a WhatsApp-pal, Facebookkal, Asszisztenssel, Maps-szel és YouTube-bal.
Ez még a Monthy Python csoportnak se jutna eszébe mint az abszurd humor forrása, de a Nokia 2720 le tud fagyni. Sőt, be tudnak akadni dolgok. Ha például megpróbáljuk eltávolítani a gyorselérésből a Facebookot vagy a WhatsAppot, mert elvileg lehet, akkor befagy az egész és örökre, vagyis újraindításig ott marad a párbeszédpanel, ami ugye nem csinál semmit. De ettől mi sem nagyon tudunk csinálni semmit. Élő embert nem ismerek, aki már látott (nagyjából) butatelefont lefagyni, de jó tudni, hogy vannak még csodák.
Azt sem pontosan értem, hogy becsukott állapotban mi ér a gombokhoz, de rendre valami fura dolog fogad, ha kinyitom. Random számok, esetleg ennek folyományaként már a névjegy mentése opció. Keletkezett náhány értelmetlen névjegyem a Google fiókba, mert a szinkron azért jól működik. A kikapcsológombot hosszan nyomva egyébként lehet zárolni a billentyűzetet, ugyanitt van a kikapcsolás, az újraindítás és a memória ürítése opció is.
Nézzük azokat a funkciókat, amelyeknek van értelme és használhatók is: van naptár, ami mindenféle nézetet tud és hajlandó szinkronizálni a Google naptárunk bejegyzéseinek számára értelmezhető részeit (jegyzetet például nem, de a helyszínt megjeleníti). Aztán ott a jegyzet, amibe elég kényelmetlen bármit is beírni, de legalább van. Ha véletlenül kilépünk törlés helyett, lehet elölről kezdeni. Az alapműveletekre szakosodott számológép hibátlan, a hangrögzítő egyszerű és funkcionális.
Egyes felületek érdekesek. Ugye nem mindig működik a vissza gomb, jellemzően, ha van Mégse lehetőség és a listaszerű elrendezés sem következetes, néha oldalirányba kell mozogni. Ilyen a hívásnapló, a Beállítások és az Óra is, ahol találunk ébresztőt, időzítőt és stoppert, de világórát nem. A telefonkönyvvel viszont semmi baj nem lesz, ha képesek vagyunk kivárni, amíg néhány rendszerösszeomlás és tudhatatlan reakciót követően hajlandó szinkronizálni a Google névjegyeinket. Atomstabil WiFi alatt sem több, mint tíz-tizenöt perc, aztán minden alkalommal további fél perc, amíg újra összeszedi magát.
A Google Maps is működik, ha van legalább öt-nyolc percünk (lehetőleg kültéren) megvárni, amíg összedob egy útvonalat a jelenlegi tartózkodási helyünktől a kiválasztott címig és a Google Asszisztens hangvezérlése is kifogástalan, amennyiben jól beszélünk, mondjuk angolul vagy indonézül. A beviteli kényelmetlenséget egyébként egy csomó helyen orvosolná a diktálás, például YouTube, böngésző, vagy bármilyen felület, ahol írni kéne, de azt se érti, ha a mobilarena.hu-t mobájlarínadotéjdzsjú-nak mondom. Így viszonylag korlátozott a hazai felhasználás.
Van amúgy Facebook, Twitter, meg e-mail, sok sikert és türelmet a kétlépcsős azonosításhoz az egérmutatóval irányítható böngészőben, majd vergődjünk el az SMS-ig, lehetőleg egy másik készüléken, mert ha kilépünk, kezdhetjük elölről az egészet. Ha ezen túl vagyunk, egy emailt már el lehet olvasni, csak ha képformátumban van a lényeg, akkor nagyon piciben. Mindegy, ennek akkor is van haszna, legalább tudjuk, hogy fontos-e az a dolog annyira, hogy egy épkézláb eszközt keressünk miatta. Szintén hasznos az SOS gomb, ami a szokásos trükköket tudja, vészhelyzeti információkkal és maximum öt vészhelyzet esetén értesítendő kontakttal.
A mértékegységváltó szuper, van újragondolt Kígyó játék és ami még jobb, ingyen van. Az összes többi (Danger Dash, Real Football, Siberian Strike) fizetős demó, ami már a Nokia 110-nél sem volt vicces. Inkább szánalmas. A WhatsApp-ozáshoz meg a vásárláskor felíratnék egy zsák Xanaxot, szuper lehet ilyen bevitel és ergonómia mellett chatelni. És mindeközben ne felejtsük el, bármit is szeretnénk csinálni, a Nokia 2720 lassú, de még laggol is, úgyhogy nehéz eldönteni, hogy rossz gombot nyomtunk meg vagy csak gondolkodik kicsit. Vagy lefagyott az egész.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!