Bevezető

A 3310-es feltámasztása egy jó poén volt — és egy rossz telefon. De arra elég volt, hogy elültesse a köztudatban, hogy Nokia telefon újra létezik, és HMD-ként nem csak nyomógombos készülékeket, hanem okostelefonokat is gyárt, gyertek, nézzétek meg milyen ügyesek vagyunk, és még a csengőhang is ugyanaz, ha valaki erre vágyik. És ha azt nézzük, hogy a 3310-es újraélesztésének célja ennek az üzenetnek az átadása volt, akkor még azzal kapcsolatosan is megbocsátóbbak vagyunk, hogy egyébként telefonként elég satnyára sikeredett.

[+]

De a HMD-nél kényszeresen beakadt, hogy innentől sorra elő kell venni a legendás Nokia-korszak emblematikus modelljeit, hogy aztán tejfölösdoboz-műanyagba csomagolt, formailag itt-ott rímelő, de alapvetően alsó kategóriás, nyomógombos reinkarnációban öltsenek újra testet és menjenek piacra. És az elmúlt években több ilyen legendát is sikerült meggyalázni (8110, 5310, 2720), most pedig minden idők egyik legjobb üzleti mobilját, a 6310-et vették elő. Már a 8110 is eléggé fájt, de ez a készülék tényleg a 2000-es évek elejének leginkább vágyott telefonjai között szerepelt, a kék háttérvilágításos 6310i pedig tényleg annyira el lett találva, hogy ma már többet ér a piacon húszéves, használt telefonként, mint ez a feltámasztott bigyó, amit most tesztelnünk kéne.

[+]

Húsz év a telekommunikációban iszonyú sok idő. Azóta a Nokia mobil üzletága egyszer már megszűnt, hogy mást ne mondjak. Nyilván mások az elvárások most, 20 éve az internetre nem voltunk ennyire ráfüggve, tehát úgy kellett (volna) feléleszteni a 6310-et, hogy a modern szolgáltatások ugyanolyan természetességgel működjenek rajta, mint egykoron az elődön, miközben a forma, a méret és az anyaghasználat megidézi az eredeti verziót. Nyilvánvaló, hogy ez nem sikerült, pláne nem 20 ezer forintos áron, a kérdés inkább az, hogy ha képesek vagyunk félretenni, hogy ennek a terméknek 6310 a neve, majd úgy tekintünk rá, mint egy nagyon olcsó nyomógombos mobilra, akkor mennyire életképes.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!