Külső, kijelző, csomagolás

Nem tudom, hogy ér-e bármilyen okostelefon félmillió forintot egy olyan világban, ahol egy év türelemmel ugyanazt a készüléket sokkal olcsóbban meg lehet venni. Azt viszont tapasztalatból mondom, hogy elég a Motorola Razr 50 Ultrát társaságban előkapni, és minden tekintet azonnal rászegeződik. Lehet panaszkodni a 4000 mAh-s kistelepről, a körömmel megkarcolható belső kijelzőről, a véges számú nyitás/csukás bírásáról vagy az 525 ezer forintos alapárról 12/512 GB-on amúgy kövér konfigurációban, a tényen mit sem változtat: alighanem ez ma a legmenőbb külsejű okostelefon.

[+]

Vegyük a kijelzőit: belülre 6,9” átmérőjű, 1080 x 2640 pixeles, 10 bites, 165 Hz-es és Dolby Vision / HDR10+ támogatású LTPO AMOLED megjelenítő került, ami mondjuk túl hosszúkás az egykezes használathoz, apróbb képernyővel összecsukva ez viszont megbocsátható. Egy kis gyűrődésmintával, alacsony fényvisszaveréssel és tökéletes feketékkel ez a panel olyan kiemelkedően fényes, hogy öröm ránézni és a telefont némi tornamozdulattal, egy kézzel szétnyitni.

[+]

Oké: a 165 Hz ritkán van meg, leginkább benchmark appokban, játékmódban kényszeríthető rá a rendszer – a legtöbb app jellemzően 120 Hz-en fut. Ám az is tökéletesen gördülékeny, statikus tartalom esetében pedig 1 Hz-ig leszabályoz a megjelenítő a takarékosságért, ami szintén a csúcspanelek privilégiuma.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

A 3000 nites fénysűrűség szokásos marketingadat, amit HDR módban és pár pixelnyi fehér felületen biztos ki lehet mérni – saját műszerünkkel és sztenderd, kis négyzetünk felett mi 1984 nitet mértünk. Ezt viszont ne sajnáljuk le: a Razré az eddigi legfényesebb flipes panel hibátlan kinti használattal és forró időben sem túlzottan visszafogott fényerővel. A mi adatunk pedig jóval közelebb áll az ígérthez, mint a Honor 200 Pro 1200 nitje a 4000 nites marketingértékhez.

[+]

A 32 megapixeles kamera nem sokat zavar, a hangszóró, a fénymérő és a közelségérzékelő ügyesen rejtőzködik, viszont a szokásosnál vastagabbak a kávák, így 73,99 x 171,42 x 7,09 milliméteren a telefon tényleg túl hosszúkás nyitva. Segíti a kötelező fogásváltást a remekül tapadó, műbőr mintás hátlap, ami csukva szintén magabiztos használatot biztosít. De oké: egy dolog a remek belső panel, ám ritkán ilyen jó a kagylótelefonos külső – na, ezen is változtat a Motorola.

[+]

A 4”-re és 1080 x 1272 pixelesre nőtt, most már téglalap alakú külső panel ugyanolyan jó, mint a belső: megvan a 10 bites színmélység, a Dolby Vision / HDR10+ támogatás, a 165 Hz-es képfrissítés és az LTPO OLED technológia a fenti frissítési korlátokkal. Ezúttal Gorilla Glass Victus típusú a védelem és a képernyő 50 megapixeles zoom- és szelfikamerának, illetve apró LED-nek nagy helyet. Ez messze a legélesebb és legfényesebb flipes panel a piacon.

[+]

Mondjuk zavartalanabb a Honor Magic V Flip kijelzője azzal a trükkel, hogy a LED villanót a zsanér túloldalára tette, mivel pedig ugrott idén az ultraszéles kamera, a zoomolást pedig a főegység is letudhatta volna, az esztétika és a külső panel zavartalansága szempontjából a Motorola akár egy kamerával is letudhatta volna a fotózást.

[+]

A 2400 nites kommunikált értékhez képest mi 1636 nites fénysűrűséget mértünk ki, ami még mindig kitűnő a napfény alatti láthatósághoz, a mindennapokban pedig jóval többet használtam ezt a kagylótelefont csukva, mint bármelyik másikat, bár nem olyan egyszerű az alkalmazásokat kívül futtatni, mint amire számítottam.

[+]

73,99 x 88,09 x 15,32 milliméterre csukva simán megvan az egykezes használat és kapóra jön az önfotózás is a főkamerával, a 189 grammos tömeg pedig kellemesen alacsony a műfajban, az alumíniumház remek illesztéseivel. Az IPx8 minősítés vízálló kivitelt jelent (30 perc, 1,5 méter), porálló garanciát viszont nem, igaz: a termékoldal megemlíti, hogy az új zsanér javított porvédelemmel rendelkezik, bármit is jelentsen ez többéves távlatból.

[+]

A zsanér tiszta dizájnú, szinte teljesen résmentesen zár (egy kis fény ott szűrődik át, ahol a panel összehajlik), a hajlítószerkezet tartósságára viszont nem tudunk egzakt választ adni, és tavaly a Z Flip tovább bírta nyitás-csukást a Razr 40 Ultránál. Összehajtva amúgy van egy egész pici mozgása a két készülékrésznek, a belső panel viszont nem ér saját magához, egy kis perem ugyanis megvédi a sérülésektől vagy az összenyomódástól, ha valami túlságosan ráterhelne az asztalon vagy a zsebünkben szerkezetre.

[+]

Rossz irányba azért ne akarjuk megpróbálni összecsukni és óvjuk a portól, valamint a szennyeződésektől, hogy meglegyen a sokéves élettartam – ebből a szempontból a hagyományos telefonok még mindig időtállóbbak. A gombok jobbra csak csukva vannak kényelmes helyen, nyitva a hangerőszabályzó túl magasra kerül. A bekapcsolót viszont elértem hosszú hüvelykujjammal és a beépített ujjlenyomat-olvasó is megbízhatóan operált.

[+]

A stílusra semmiképp nem lehet panasz: remekül áll a tesztkészüléknek a zöld festés és hátlapi mintázat, ahogy a zöld-fekete kontraszt is szétnyitva, hátulról nézve. Szolidabb a sötétkék változat, míg a barack- és a bíborszínű igazán üde és magamutogató, de van is mire a Rarznek büszkének lennie, ügyes munkát végeztek a tervezőmérnökök.

[+]

A kézkomfortot szolgálja minden lekerekítés, a portok közül viszont csak az USB-C van meg, 15 wattos vezetékmentes töltés opciójával, a jack kimenet hiányzik. A készülék egy nanoSIM-et fogad be a balról kilökhető tálcán, microSD bővítés nincs, programozható eSIM viszont van. A doboz nem spórol sem a tartalmon, sem a stíluson: megvan a két végén USB-C kábel, a 68 wattos TurboPower töltő, a leírás, a SIM tű és egy olyan tok, amivel a mellékelt pántot befűzve a telefont a nyakunkba akaszthatjuk, amit azért én nem vállaltam be.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!