Bevezető
Igencsak húzós évünk volt, legalábbis mobilkommunikációs fronton. Hatalmasat ugrott előre a technológia rövid idő alatt, volt olyan gyártó, amelyik alig több mint egy éven belül élte meg csúcskategóriás okostelefonjai operációs rendszerének lecserélését (az azért nem kismiska), rettentő tempóban jönnek az új funkciók, egyre több a processzormag és igen erős a konvergencia az asztali és a mobil eszközök között. Olyan felbontású kijelzők jönnek, ami pár éve még 50 inches tévékben is menőnek számított, olyan számítási teljesítményű telefonokkal slattyogunk, amelyek felveszik a versenyt sok mai napig is használt számítógépével.
Év végére eljutottunk oda, hogy viszonylag kevés pénzért is lehet értelmes okostelefont venni (sokadszorra citáljuk elő példaként a ZTE Blade III-at), és ugyanennyiért táblagép kapcsán sem feltétlenül kell félrenyúlni. És igazából az a durva, hogy a huszonezres és a százhuszonezres telefonok között nincs hatszoros eltérés, ha a funkcionalitást nézzük. GPS, WLAN, érintőkijelző, kamera, zenelejátszó, tárhely, böngésző, email kliens mindegyikben van, a legismertebb szoftverek szinte minden gépre felrakhatók, de sebességben, anyaghasználatban, technológiában azért érződik a különbség. Ettől függetlenül már nem lehet azt mondani egyik itthon forgalmazott telefonra sem, hogy ne vegye meg senki, mert egy rakás gőzölgő tehénlepény.
És pont ettől lesz izgalmas a következő esztendő. Ugyanis vagy nagyon durván innovatívat kell villantani (hajlítható kijelző?), vagy komolyan meg kell reformálni a felhasználói felületeket. Nyilván rengeteg gyártó be fogja érni azzal, hogy egy helyett kettő, kettő helyett négy magos processzort épít a burkolat alá, lehet tologatni a kijelzők méretét (hova?) és felbontását (minek?), ügyeskedni a kamerával (a 808 PureView szintjétől azért mindenki messze van), betenni a 4G-t (ki használja ki?) és karcsúsítani a készülékházat (de az akksinak is el kell férnie), de most nagyon úgy fest, hogy a vezető gyártók tudásszintben ugyanazt nyújtják, designban pedig az eltérés a pereskedés szintjéig minimalizálódott. Szóval vagy valami technológiai újítás kell, vagy egy zseniális ötlet (Padfone?), vagy olyan szolgáltatáskínálat, ami évek alatt épül ki, s jellemzően ökoszisztémának nevezik a gyártók, azaz igyekeznek a különböző termékvonalakat és funkciókat valahogyan egybegyúrni. Itt pedig bizony az oprendszerek fejlesztői lesznek előnyben, azt talán nem kell bemutatni, hogy egy Google, egy Microsoft, vagy egy Apple milyen hatalmas szolgáltatásbázissal tud hengerelni. Erre jelenleg is rengeteg példa van, s valahogy az az ember érzése, hogy tök jó, hogy a Samsung már a fényképezőgépbe is Androidot tesz, a Sony pedig a PlayStationt akarja mobilizálni, de igazából ezek csak mellékvágányok, a tényleges, funkcionális összedrótozást szoftverfejlesztő cégek fogják elvégezni. És ettől lehet majd egyszer a kamerával navigálni, a mikróval pedig SMS-t küldeni. És ezek a cégek fogják azt is megteremteni, hogy erre legyen igény is.
Most azonban érdemes megnézni, hogy miképpen alakult az idei év. Mindenképpen örömteli, hogy idén egyetlen gyártó sem húzta le a rolót, s bár voltak aggasztó hírek, gyárbezárások, leépítések itt-ott, a lényeg az, hogy a legtöbb szereplő nem csak túlélte a 2012-es évet, hanem növekedni is tudott. A Nokia talán visszatalál az útra, az LG is összeszedte magát, a Samsung verhetetlennek bizonyult, a kínaiak pedig elképesztő tempóval jönnek fel. Hatalmas harc lesz, aminek remélhetőleg a felhaszálók fognak örülni.
Az Android 2012-ben
Minden bizonyossággal kijelenthető, hogy az Andoid virágkorát éljük, a Google által karbantartott mobilplatform piaci részesedése elképesztő mértékben növekedett az elmúlt évben. A Gartner felmérése alapján a harmadik negyedévben (azaz július elejétől szeptember végéig) értékesített készülékek 72,4 százalékán Android futott, ami közel húsz százalékos növekedést jelent a tavalyi év megfelelő időszakához képest. Mindeközben az Apple-féle iOS 13,9, a BlackBerry 5,3, a Bada 3, a Symbian 2,4, a Windows Phone pedig szintén 2,4 százalékkal rendelkezett, míg az egyéb rendszereknek mindössze 0,4 százalék jutott. Bár táblagép-fronton az eladásokat tekintve még mindig az Apple a király, az Android itt is nagyon erősen jön föl, az IDC előrejelzése alapján 2012-ben az iPad készülékek 53,8 százalékon, az androidos tabletek 42,7 százalékon állnak. Az Android pozícióját erősíti továbbá a Motorola Mobility felvásárlása is, a Google májusban tette rá a mancsát az amerikai gyártó mobilos részlegére, jókora védettséget szerezve ezzel a szabványperek kapcsán.
forrás: developer.android.com/
A Google továbbra is tartja magát a már bejáratott frissítési ütemtervhez, idén is két nagyobb verzió látott napvilágot. Eltérést jelent az előző évekhez, hogy a főverzió tekintetében nem történt előrelépés, a nyár elején bemutatott 4.1 a Jelly Bean nevet kapta, az ősszel debütált 4.2 pedig szintén a zselés cukorka nevet viseli. Az újítások erőltetett tempóban érkeznek, ám továbbra is nagy problémát jelent a rendszer töredezettsége. A gyártók ugyanis még a csúcsmodellek esetében is gyakran késlekednek a frissítések kiadásával (tisztelet a kivételnek), a közép- és alsó kategóriás készülékekről pedig hajlamosak teljes mértékben elfeledkezni. Ennek hatására a 2012. december 3-i állapot szerint a Gingerbreadé (2.3.x) a legnagyobb szelet 50,8 százalékkal, melyet a tavaly októberében kiadott Ice Cream Sandwich (4.0.x) követ 27,5 százalékkal, a harmadik a már őskövületnek számító FroYo (2.2.x) a maga 10,3 százalékával. A legfrissebb variáns egyelőre gyengélkedik, a Google adatbázisa alapján az eszközök mindössze 6,7 százalékán fut Jelly Bean.
forrás: developer.android.com/
A fent ismertetett trenddel ellentétben a vásárlók egy (egyre szignifikánsabb méretű) része viszont ki van éhezve az újdonságokra, a felhasználók elvárják, hogy a legújabb funkciók a nemrég gyakran méregdrágán vásárolt készülékeken is elérhetők legyenek, ennek megfelelően egyre többen kacsintgatnak a Nexus sorozat tagjai felé. A Google névvel fémjelzett referenciagépek nagy előnye, hogy a készülékek az új verziók megjelenése után szinte azonnal megkapják az aktuális update-et. A támogatottság viszonylag hosszú időt ölel fel, a Nexus S például 19 hónapig, a Xoom 17 hónapig kapta meg a legújabb frissítéseket, ami mobilos körökben ugyan nem kimagasló (az iPhone-ok a gyakorlatban két évig vannak támogatva), de androidos fronton nem rossz és nem utolsó sorban kiszámítható.
Persze a Nexus márkanév megerősödéséhez a Google taktikázása is szükséges volt, az idén megjelent eszközök mindegyike nyomott áron kezdett a legnagyobb piacokon. A viszonylagos olcsóság nem nyomta rá a bélyeget a minőségre, a Nexus 4, a Nexus 7 és a Nexus 10 is csúcs hardverrel, remek kijelzővel és kitűnő formatervvel rendelkezik, nem csoda tehát, hogy mindhárom slágertermékké nőtte ki magát. Az ASUS gyártmányú Nexus 7-ből az elmúlt időszakban havi egymillió talált gazdára, a Nexus 4 készletek a megjelenés után kevesebb, mint fél órával ki is fogytak. Ám valami hiányzik a repertoárból, muszáj Palik László idevágó és kissé módosított idézetével zárnom a bekezdést: hová tűnt Nexus Q?
Android témában még egy fontos hozománya volt az idei évnek, mely mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A rettentő gyors hardveres és szoftveres fejlődésnek köszönhetően immár az alsó kategóriás és belépő szintű telefonok (szakavatott körökben olcsódroidok) is használható alternatívát képeznek. Míg néhány éve ezek leginkább arra voltak jók, hogy elidegenítsék a vásárlókat a Google mobilplatformjától, idén ez már nagyon ritka. A HVGA felbontás már állandó szereplője a szegmensnek (jövő ilyenkor valószínűleg a WVGA-ra mondjuk majd ugyanezt), egy optimalizált rendszerrel és vállalható hardverrel párosítva egészen jó végeredmények születtek. A Samsung Galaxy Mini 2, a ZTE Blade III, a Huawei Y200, a Sony Xperia miro, a Vodafone Smart II és az Alcatel One Touch 985 is ezt példázza, csak hogy néhányat említsek az idei év slágereiből.
A Windows Phone 2012-ben
Példa nélkülinek tekinthető, ami a Microsoft-Nokia érdekházasság kapcsán történt 2012-ben. Magyarországon januárban mutatkozott be a finn cég csúcsmodellje, a Lumia 800, amin a Windows Phone 7-es verziója futott. És még ugyanebben az évben, december elején piacra került a finn cég új csúcsmodellje, amin már Windows Phone 8 található. Egy év alatt a Nokiának egy komplett verziószám-ugrást kellett lekövetnie, s bár a WP7-es modellekkel megcsúsztak, az új rendszer debütálásakor már készen álltak az erre épülő készülékkel.
Ez csak egy szemléletes példa arra, hogy a Microsoft milyen erőket vet be annak érdekében, hogy a PDA-k idejében tündöklő, az okostelefonoknál viszont állóvíznek tekinthető Windows Mobile platform utódja versenyképes legyen. A WP7 kissé nehézkesen indult, nagyon hasonló, viszonylag kevés számú, különböző gyártótól származó modellen jelent meg, s a cégek nem siettek azzal, hogy a kezdeti portfóliót bővítsék, hiszen úgy voltak vele, hogy a platform kötöttsége miatt nem nagyon lehet olyasmit villantani, ami eredendően újszerű és eltér a korábbi modelltől. Ráadásul lehetett tudni, hogy a Microsoft alapjaiban írja át a rendszert, ezért mindenki kivárt a WP8 megjelenéséig.
Azt hiszem, hogy nem is kellett csalódnunk, legalábbis azok, akik képben vannak az architekturális dolgokkal pontosan tudják, hogy a WP8 miért hatalmas ugrás a WP7-hez képest. Persze ettől még az áltagfelhasználóknak kell eladni a rendszert, s a Microsoft mindent meg is tesz annak érdekében, hogy ez sikeres legyen. A csempés felépítéshez okosan nyúltak hozzá, az interfész logikája válatozatlan maradt, ám számos olyan kényelmi plusz került bele az új verzióba, amellyel el lehet nyerni a vásárlók kegyeit. A bővíthető memória, a külön szoftver használata nélkül is PC-hez köthető telefon, a navigációs szolgáltatás megreformálása, a komolyabb kijelzők és hardverek támogatása, a gyereksarok, az adatforgalmat figyelő funkció mind olyan apró, de igencsak fontos plusz, amelyek közül legalább egy biztos fontos lehet a potenciális vásárlónak. A nyitottabb fejlesztési környezet profibb alkalmazásokat eredményezhet, szabadabban nyúlhatnak bele a cégek a rendszerbe, habár ez a felhaszálói felületen elsőre talán nem látszik.
Arra is figyeltek végre, hogy a WP8 ne csupán a Nokiáról szóljon. A finnek egyébként is masszívan kommunikálják az általuk berakott extrákat (navigáció, tömegközlekedés, kamera), ezért a HTC lett a WP8 referenciamodelljét készítő gyártó, s ők meg is hálálták ezt a bizalmat, hiszen a 8X kifejezetten jól sikerült. Ez üzenet a többi gyártó felé is, a hírek szerint a Samsung mellett a Huawei és a ZTE is fejleszt WP8-as telefont, ami az árérzékeny piacok számára lehet előnyös. A WP8 tehát jobb esélyekkel indul, mint az elődrendszer, amit szerencsére a Microsoft nem felejt el teljesen, jövőre megtörténik a 7.8-ra való frissítés, ráadásul a Nokia még tervezi nagyon olcsó WP7-es okostelefon piacra dobását is.
A WP8 másik nagy fegyvere, hogy egyszerre került piacra az asztali Windows 8-cal és a táblagépekre szánt Windows RT-vel. Hatalmas erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy ez a három rendszer a lehetőségekhez képest átjárható legyen mind feljlesztői, mind pedig felhazsnálói szempontok alapján. Ugyanazokkal a felületekkel találkozhatnak a vásárlók, sok szoftvernek van mobilos és desktop verziója is közel hasonló funkcionalitással (Office), az eddigieknél jobban bevonták az Xbox platformot is. A mobiloktól kissé elszakadva pedig az látszik, hogy a táblagépekre készített Windows RT és a desktop Windows 8 között első blikkre szinte teljesen elmossák a határokat, de azért persze a más hardveres architektúra miatt az előbbi rendszertől nem szabad azt várni, hogy mindenre képes lesz, amire egy klasszikus notebook, még akkor sem, ha maga a gép is kiköpött úgy néz ki. A PC-s vonal nagy újítása az érintőkijelző rendszerszintű kezelése, de ez már nem ennek a cikknek a témája, ugyanakkor jól mutatja, hogy a Microsoft milyen erőket mozgat meg annak érdekében, hogy a három rendszer konvergenciáját minél kevesebb bosszankodást előidézve oldja meg.
Az Apple 2012-ben
Nagy rajongótábora és egyedi marketingje ellenére az Apple sok szempontból piacvezető szerepe 2012-ben már nem volt olyan markánsan jelen. Az iPhone felhasználó élményét és optimalizáltságát bizony nem csak utolérték a többiek, hanem sok szempontból meg is tudták azt haladni. Persze ez simán kifuthat hitvitába, hiszen ízlés dolga, hogy az Apple által a kezdetek óta favorizált ikonos felülethez képest mennyire jön be mondjuk a Microsoft csempés, vagy az Android widgetes felülete, de gördülékenység, felhasználóbarátság, funkcionlaitás tekintetében a konkurens rendszerek sem maradnak el. Sőt, van számos olyan technológiai vívmány, amit az Apple jelenleg mereven elutasít (NFC), továbbra is némiképp külön utakon járva.
Tény viszont, hogy az iPhone 5 messze nem durrant akkorát, mint ahogyan azt akár az iparági szereplők, akár a befeketetők remélték. Hardverben már nem ez az etalon, ráadásul egyre inkább látszik, hogy egyetlen termékkel nem lehet mindenféle felhasználói igényt egyszerre kielégíteni, az sem véletlen, hogy a korábban szinte kőbe vésett 3,5 inches megjelenítőt - engedve a trendeknek - 4 inchesre tolták fel. Ráadásul minden évben van valami balfék dolog, ami miatt a világ kevésébé Apple-orientált része tud egy kicsit röhögni is az almás bandán, 2012-ben a térkép és a navigáció megreformálásába törött bele a bicska. A nulláról építeni világszintű térképadatbázist nem két perc és nem két forint, ezt most már Cupertinoban is pontosan tudják. A történet egyelőre ott tart, hogy míg az Apple gőzerővel igyekszik kipofozni a platformszintű navigáció gyermekbetegségeit, a Google megcsinálta a saját navigációs megoldását iOS-re, amit a megjelenés után milliók töltöttek le, ezzel is jelezvén, hogy az iOS-be épített megoldással messze nem elégedettek.
A táblagépes vonalon is megingott kissé az Apple dominanciája. A korábbi, majdnem 70%-os piaci részesedés mára 50% körülire olvadt, s ezen nem segített a sebtében összerakott iPad Mini sem, amely igazából az iPad 2 hardvere egy kisebb méretű kijelzővel. Az iPad 3 (amely a teljesen idétlen New iPad néven debütált tavaly) helyett jött a minimális ráncfelvarrásokat tartalmazó iPad 4, úgyhogy már most lehet tudni, hogy 2013 egyik fontos eseménye lesz az iPad 5. Az Apple korábban hosszabb termékciklusokkal dolgozott.
Mindezek mellett Tim Cook és csapata nyilván nem aggódik, még mindig a világ egyik legértékesebb vállalatának tetején ülnek, de az biztos, hogy az Apple számára is fel van adva a lecke: az Android és a Windows Phone képes ugyanazt a felhasználói élményt és funkcionalitást hozni, árban is versenyképesek (sőt), ráadásul egy csöppet szélesebb a portfólió, hiszen akinek az 5 inches kijelző az álma, az mondjuk nem feltétlenül fog almás terméket venni. Persze az iPhone megtartotta trendiségét, menőségét, a platform folyamatosan, apró lépésekkel fejlődik, de el fog jönni az idő, amikor radikálsabb változásokra lesz szükség a termékek kapcsán, hogy megint az Apple legyen az a cég, akit mindenki utánozni próbál. Nem tett jót sem a cég népszerűségének, sem pedig a szabadalmi szabályozásoknak az sem, hogy a néha nem visszarettenve pofátlan húzásoktól az Apple minden eszközt bevet annak érdekében, hogy a konkurens gyártókat (elsősorban Samsung) ellehetetlenítse, de 2012-ben kiderült, hogy azért nem ennyire egyértelmű ennek a csatának a kimenetele.
Persze mind az iPhone, mind az iPad még mindig egy igen kiváló, jó minőségű, átgondolt és a végletekig felhasználóbarát termék, de érdekes módon úgy néz ki, hogy a hosszú évek alatt felépített, lépésről-lépésre történő mobil-desktop konvergenciát egyetlen huszárvágással a Microsoft valósítja meg leghamarabb, holott az iOS és az OSX verzióról verzióra egyre közelebb került egymáshoz. Most ezen a vonalon is erősíteni kell, és biztosak lehetünk benne, hogy az Apple tud újat előrántani a kalapból, hiszen például a tévés iparágba még csak szőrmentén kóstoltak bele, holott most már mindenki számára evidens, hogy pár év múlva a háztartásban levő különböző képernyők egy eszközről történő vezérlése sem elérhetetlen álom. Ebben pedig az Apple eddig is jó ötleteket mutatott fel.
Mobilos kamerák 2012-ben
Ha azt nézzük, hogy a 2002-ben debütált Nokia 7650-ben levő VGA kamera és a tíz évvel később piacra lépett szintén Nokia 808 PureView 41 megapixeles szenzora között mekkora a különbség, akkor elmondhatjuk, hogy bődületeset fejlődött ez a vonal. Persze a Nokia überkamerája a jéghegy csúcsa, és mint ahogyan a nagy összehasonlító tesztünkből is kiderült, hogy bőven vannak eltérések még a csúcsmodellek fotózási képességei között is, az világosan látszik, hogy egy felsőbb kategóriás telefon átlagos fotós hajlammal rendelkező felhasználók számára zömmel elég. Tükörben önfotózós, pucsítós teenagereknek meg még sok is.
Szerencsére úgy tűnik, hogy az értelmetlen megapixelháborúnak vége. Öt-nyolc-tizenkét megapixeles felbontások vannak, és nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy egy öt megapixeles optika is lehet olyan szintű, aminél többet nem érdemes telefontól elvárni, míg egy ennél nagyobb pixelszámú szenzort is el lehet rontani teljesen rossz algoritmussal, gyenge beszállítóval és hanyag összeszereléssel. Számos gyártó fektet egyre nagyobb hangsúlyt erre a funkcióra, a Sony Exmor R technológiája a sötétben történő képalkotást próbálja javítani, a csúcsgépeknél pedig szinte ma már kötelező szabvány a BSI, amely egy okos mérnöki húzásnak köszönhetően nagyobb fényérzékenységet és világosabb képeket eredményez.
2012-ben a koronát egyértelműen a Nokia vitte le, a 808 PureView az elsőre meghökkentőnek tűnő, 41 megapixeles szenzor miatt vált híressé februári bejelentésekor, a végre piacra is került eszköz kipróbálásakor azonban világos lett, hogy nem öncélú nagyzolási mánia áll a durva szám mögött, hanem ténylegesen van értelme a technológiának. Ez a felbontás ugyanis egy ekkora szenzormérettel párosítva veszteségmentes zoomot ad a felhasználó kezébe nyolc megapixeles képméret mellett, ami klasszisokkal jobb minőséget eredményez szinte bármilyen környezetben.
A 808 PureView egyetlen hibája, hogy a hosszú fejlesztési idő miatt ez Symbian alapú telefonban jelent meg, ami ma már elmaradottnak számít a modern oprendszerek mellett. A finnek azonban a friss, Windows Phone 8-as rendszerhez is készítettek egy PureView modellt, amely azonban képminőség tekintetében elmarad a 808-tól, cserébe optikai képstabilizátorral rendelkezik, ami kiváló éjszakai felvételeket kínál, illetve röccenésmentes videókat. S ezzel el is érkeztünk a másik fontos területhez, a mozgóképek rögzítéséhez, ahol szintén hatalmasat fejlődött az iparág. Ma már a csúcsmodellek Full HD felbontásban vesznek fel videót, egyik-másik gép képes lassított felvételek készítésére is, csak a tárhely szab annak határt, hogy milyen hosszú filmeket rögzítünk. Számos gyártó próbálkozik a kézremegés csökkentésével utólagos, szoftveres megoldással, de a Lumia 920 optikai stablizátorának erre nincs szüksége. Idén tehát fotózásban a 808 PureView, videózásban a Lumia 920 PureView a bajnok, mindkettő Nokia, ami jól jelzi, hogy a finneket egyáltalán nem szabad leírni.
Hardverek 2012-ben
A mainstream vonalban nem történt óriási előrelépés, a gyártók szépen lassan fejlesztgetik a lapkákat. Utasításkészlet szempontjából továbbra is ARMv6 és az ARMv7 megy (előbbi egyre inkább megy ki a divatból), a következő nagy lépés, az ARMv8 érkezése 2014-ben várható. A felső kategóriában ismét duplázódott a magok száma, a tavalyi kettő helyett idén a négy mag a menő (bár az Apple-féle A5 továbbra is kétmagos, ahol a Nexus 10 táblagépben is kétmagos SoC működik). A rendszerek egyre jobb optimalizáltsága és a fejlett hardver már bőven elég a folyamatos működéshez, legyen szó Androidról, Windows Phone-ról vagy iOS-ről, így nagyobb teret nyernek a szolgáltatások és a gyártók által hozzáadott értékek. Nem is csoda, hogy a sajtótájékoztatókon manapság inkább utóbbiak kerülnek előtérbe, míg pár éve még minden a hardvertől volt hangos.
Az idei év mérföldkőnek számít az Intel számára, a gyártónak több kudarcba fulladt próbálkozás után végre sikerült betörnie a mobilpiacra. Az Atom Z2460 lapkakészlet ARM helyett x86 architektúrára épül, így néhány meglévő (natív, C/C++ alapú) alkalmazás nem fut el rajta, ezek száma azonban minimális. A Medfield névre hallgató SoC a trendekkel ellentétben egy egymagos processzort tartalmaz, ami a HyperThreading technológiának köszönhetően a párhuzamosítási műveletekben sem szenved hátrányt. Bár egyelőre csak középkategóriás gépek kerültek piacra (ilyen például a Lava XOLO, a ZTE Grand X In és a Motorola RAZR I), az irány jó, az általunk is tesztelt modellek esetében nem sok kivetnivalót találtunk. Azonban az Intelnek résen kell lennie, ha lépést akar tartani a konkurenciával, a Z2460 ugyanis legfeljebb 1280 x 1024 felbontású kijelzőt és 1 GB RAM-ot támogat, melyeknél már most is látni morcosabbat a piacon.
Az NVIDIA továbbra is szárnyal, a Tegra széria óriási népszerűségnek örvend a gyártók körében. Míg a tavalyi év során szinte az összes androidos táblagép Tegra 2 250-nel volt szerelve, az NVIDIA idén a telefonokba is beköltözött. ARMv7 architektúra, négymagos processzor Cortex-A9 magokkal, GeForce ULP grafikus gyorsító, három eltérő család (T30L, T30 és T33) és egy speciális, az energiahasználat minimalizálására irányuló ötödik segédmag jellemzi a harmadik generációs SoC-t. A Tegra 3 egyik nagy hátránya a konkurenciához képest a csíkszélességben rejlik, a 40 nanométer ugyanis jóval nagyobb a többiek 28-30 nanométerénél, ezt a jövőre érkező Tegra 4 orvosolja. A Wayne névre hallgató újdonság 28 nanométeres csíkszélességgel, Cortex-A15 MPCore magokkal és 72 "magos" (azaz 72 árnyalóval) rendelkező grafikus maggal érkezik majd.
A Qualcomm idén piacra dobta a negyedik generációs Snapdragon családot, mely a megjelenésekor elkobozta a legfejlettebb és legerősebb lapkának járó virtuális címet. Nem is csoda, hogy ezáltal automatikusan a legkeresettebb chippé is vált, a Qualcomm nem is győzte az óriási keresletet, volt, hogy gyártási nehézségekkel küszködött a cég. Az S4 a Tegra 3-mal szemben a piac sokkal nagyobb szegletét lefedi, a négy családnak (Play, Plus, Pro és Prime) és az eltérő képességeknek köszönhetően a közép- és a felsőkategória mellett az abszolút csúcson is ott van, a Padfone 2 például egyelőre verhetetlennek bizonyul a szintetikus tesztekben. A taglaltság miatt a specifikációk sem egyértelműek: a magok száma kettő vagy négy, a csíkszélesség 28 vagy 45 nanométer, a grafikus gyorsítók skálája pedig az Adreno 203 és az Adreno 320 között mozog.
A Samsung-féle Exynos is komoly fejlődésen esett át, a Galaxy S III és Galaxy Note II már egy négymagos processzorral szerelt verzióval volt szerelve. A Nexus 10 táblagép esetében használt Exynos 5250 SoC viszont komoly előrelépésnek számít, a processzor ugyanis két Cortex-A15 magot tartalmaz az eddigi Cortex-A9-cel szemben. A Texas Instruments idén nem nagyon hallat magáról, ami azért is furcsa, mert tavaly még a Galaxy Nexus lelke is az amerikai vállalat boszorkánykonyhájából került ki. A hírek szerint nem vonulnak ki a piacról, a cég gőzerővel dolgozik az OMAP 5 családon. Jövőre tehát remélhetőleg a TI is visszatér a küzdőtérre, valamint ha minden igaz, az LG is tartogat egy meglepetést, a dél-koreai óriás ugyanis a hírek szerint saját lapkakészlet gyártására adta a fejét.
Kijelzők 2012-ben
Kijelzőfronton a tavalyi trend érvényesül, továbbra is zajlik a sokak szerint értelmetlen méretháború. Míg tavaly a 4,3 hüvelykes képátló volt a menő, idén a csúcsmodellek 4,5 és 4,8 inch közé lövik be a méretet, nem is beszélve az 5,5 hüvelykkel operáló Galaxy Note II-ről. A kiterjedés mellett a pixelsűrűségre is nagy hangsúlyt fektetnek a gyártók, az androidos csúcsgépek immár az iPhone 4/4S/5 és az iPad3/4 szinte elérhetetlennek tűnő 320/264 ppi-s értékét is sikerült lenyomni. A felső kategóriában telefonfronton a HD, azaz 720 x 1280 képpontos felbontás a menő, bár már néhányan Full HD panellel is készültek, vázolva a jövő évi menetrendet. A táblagépek terén nemrég a Samsung robbantott egy nagyot, a Nexus 10 elképesztő, 2560 x 1600 képpontos felbontással rendelkezik, mely közel 299 ppi-t eredményez.
HTC One X, Samsung Galaxy S III, LG Optimus 4X HD
A technológiák terén nem történt óriási előrelépés, a gyártók ragaszkodnak a már bevált módszerekhez: a Samsung továbbra is a gyakran PenTile mátrix alapú Super AMOLED-et részesíti előnyben, a HTC Super LCD-párti, a Sony a LED háttérvilágítású, Bravia Engine-nel megtoldott paneleket tolja a csúcskategóriában. Némi újítás azért szorult a gyártókba, a One X-ben debütáló, később a One X+ és a 8X esetében is jó szolgálatot tevő Super LCD 2 például szerkesztőségünk egyöntetű véleménye alapján rá is ült a kijelzők trónjára, remek színek és magas pixelsűrűség jellemzik a HTC megoldását.
A Sony is beújított, az Xperia P-ben alkalmazott WhiteMagic technológiával felvértezett panel a fényerejével vívja ki a figyelmet. A varázslatos névnek megfelelően a fehér szín valóban fehér; bár a működés részleteiről nem lehet sokat tudni, az alábbi kép magáért beszél. Bal oldalt egy Xperia S, jobbra egy Xperia P található, maximumra csavart fényerő mellett, a P-nél szemmel láthatóan szebbek a fehérek.
Szintén a Sony-hoz kötődik az úgynevezett Floating Touch technológia, mely az Xperia Sola sajátja. A megoldásnak köszönhetően a készülék képes a kijelző felett elhúzott ujjak regisztrálását is, amely a telefon megjelenésekor mindössze arra volt jó, hogy a böngészőben az ujjunkat a hivatkozások fölé emelve azok kiemelésre kerülnek. Az Ice Cream Sandwich frissítés után már haszna is volt az eredetileg öncélúnak tűnő technológiának, a Glove Mode megjelenésével immár kesztyűvel is lehet vezérelni a mobilt, ami a hideg téli időjárás mellett felettébb hasznos.
Hasonlóra képes a Nokia legújabb zászlóshajója is. A Lumia 920 kijelzőjének érzékenysége két lépcsőben állítható, magasra csavarva kesztyűvel és fémtárgyakkal egyaránt vezérelhető a mobil, ami áldás lehet ebben a zord időben. A PureMotion HD+ technológiát használó megjelenítő további sajátossága a 60 Hz-es képfrissítési rátában rejlik, melynek köszönhetően az átlagosnál folyamatosabbnak hat a működés.
Az idei év tehát elsősorban a méret, a felbontás és a pixelsűrűség növeléséről szólt, óriási technológiai előrelépésről nem volt szó. Jövőre érkeznek a Full HD panelek (az előrejelzések alapján sajnos 5 hüvelyken), valamint talán hajlítható kijelzőkkel is összefuthatunk majd, még ha csak prototípus-szinten is.
Gyártók helyzete 2012-ben
Annyit mindenképpen 2012 mellé felírhatunk, hogy nem szűnt meg egy nagyobb múltú mobilgyártó sem. De azért akadnak olyan szereplők, akiknek nem megy túl jól, velük kezdjük a listát, az eminensekre általában úgy kevesebben kíváncsiak. Értelemszerűen a Nokiával indulunk neki, hiszen a finn cég helyzete több szempontból is összetetett, ráadásul az egykori legnagyobb gyártó sorsa sokakat foglalkoztat. Az biztos, hogy későn ébredt fel Symbiannal teliburkolt fejlesztői főhadiszállásán a Nokia vezérkara, már javában dübörgött az Android és az iOS, amikor még mindig egy több éves architekturális alapokra tervezett rendszert csiszolgattak nagy lelki nyugalommal a messzi északon. Amikor pedig már nagy volt a baj, akkor jött a Microsofttól Stephen Elop és vele együtt a Microsoft pénze is, az eredményt pedig tudjuk: Windows fut a legdrágább Nokiákon.
Már csak azért is ezek a legdrágább Nokiák, mert a Vertut eladták a finnek, gyárakat zártak be, több mellékvágánytól megszabadultak, hogy konszolidálják a veszteségeket. A Samsung lelökte a trónról a céget, a részvények lezuhantak a béka segge alá, amin az sem segített, hogy maga Elop is jól bevásárolt, mintegy azt sugallva, hogy érdemes a Nokiába pénzt fektetni. Már arról szóltak a pletykák, hogy a Microsoft megveszi az egész bagázst, de végül mégis úgy tűnik, hogy a Nokia képes lesz kimászni a gödörből, a Windows Phone 8-as telefonok piaci fogadtatása ugyanis felülmúlta a várakozásokat.
a Nokia Standja a Veletech 2012 kiállításon
Az év másik nagy vesztese a RIM, közismertebb nevén a BlackBerry. Novemberi adatok szerint mind a bevétel, mind pedig az eladott telefonok darabszáma a felére esett vissza az előző évi adatokhoz képest, ami igen húzós. Messiásként várják a cégnél a teljesen új, BB10 nevű operációs rendszert, átalakítják az árazást, fel akarják venni a harcot a fogyasztókért tapis vonalon, most éppen januári debütálásról lehet hallani az új rendszer kapcsán, de már annyi dátumot láttunk az elmúlt időszakban, hogy inkább azt mondjuk: ha az év eleján nem jön ki a BB10 és nem lesz ütős, akkor a RIM-et eltemethetjük.
A nem is annyira rosszul álló cégek listáján a HTC és az LG mobilos üzletága szerepel. Előbbi kifelé tart története legmélyebb gödréből, a One széria időben lépett piacra és szerezte vissza a vásárlókat, a WP8-ra épülő modellkben is van fantázia, főleg a 8X-ben. Az LG az L-szériával tudott végre megkapaszkodni, a 4X is jól sikerült, újabb lökést pedig az adhat a gyártónak, hogy a Google őket választotta a 4.2-es rendszer referenciamodelljének elkészítésére, ami Nexus 4 néven itt-ott már kapható. De jön az Optimus G, ami erősnek ígérkezik, ráadásul az LG jól áll 4G szabadalmakkal, tehát még ezen a fronton is domboríthatnak.
A Motorola számunkra szinte eltűnt, nincs hazai képviselet, pedig arra számítottunk mi is, hogy ha Google alájuk nyúl, akkor ömleni fognak a csodálatosabbnál csodálatosabb amerikai modellek. Erre még várni kell, táblagépek frontján sem erőltették meg magukat, ami pedig mégis eljutott hozzánk, azok közül csak a RAZR HD maradt meg a köztudatban. A Panasonic idén kivonul Európából, az Eluga modellek nem váltották be a reményeket, pedig a februári MWC-n nagyon lelkesek voltak és örültünk is az esetleges visszatérésnek.
A Samsung lehengerlően nyomul tovább, az összes létező és nem létező kategóriában vannak modelljeik, legyen szó olcsó, kétkártyás mobilról, vagy csempe méretű böszme okostelefonról. A Galaxy széria lefedi a teljes piacot, az S III kultikus tárgy lett (jó sok munka van benne), a Note vonalnak külön rajongótábora, sőt, már követői is vannak, a táblagépekkel tele a padlás. Döbbenetes méretű portfólió, totál hasonló modellek tucatjaival. Egy középkategóriás Samsung modellt bármikor felismerek odáig, hogy ki gyártotta, de meg nem mondom, hogy melyik típus az, amíg le nem tépem az akkumulátort. Saját rendszerük, a bada viszont nemigen szárnyal, érdekes módon a franciák zabálják (de hát ők ugye más furcsa dolgokat is fogyasztanak), ezért is életben tartják a platformot. A Samsung már a fényképezőgépbe is Androidot tesz, nem lennék meglepve, ha háztartási készülékek vonalán is elkezdenék ezt erőltetni. 2013-ban pont ugyanazt fogják csinálni, mint idén, ehhez értenek, ebben jók, nehéz lesz őket megközelíteni.
Az Apple-ről külön oldalt kanyarítottunk, viszont fontos foglalkozni a kínai párossal, a Huawei és a ZTE ugyanis elkezdte komolyan venni elsősorban magát, másodsorban a piacot is. A Huawei februárban technológiai tűzijátékot rendezett, de kicsit nagy volt a mellény, a mai napig adósak a d-quad nevű, saját fejlesztésű, négymagos masinával. Ettől függetlenül az alsó és középkategóriában nagyon erősek, ez a ZTE-re is elmondható. Ők visszafogottabban adják elő magukat, de az MWC-n azért kiállítottak egy tucat új készüléket, amelyek közül kábé semmit sem láttunk viszont, ugyanakkor most épp a Blade III-mal tarolják le az olcsó szegmenst, a Grand X In pedig x86-os hardverre épülve mutatja meg, hogy náluk is van újítási kedv. Két nagyon mohó, nagyon lelkes szereplője ők a mobilpiacnak, jövőre biztosan növekedni fog a szerepük, pláne, hogy véletlenül hálózatot is tudnak építeni.
Erősödik az Alcatel is, a ma már szintén kínai gyártó egyébként hazánkban különösen jól teljesít. A Sony pedig sunyi módon beelőzött majdnem mindenkit, a harmadik negyedéves adatok alapján a világ harmadik legnagyobb okostelefon gyártójává léptek elő, ami igen szép teljesítmény úgy, hogy közben le kellett zavarni egy komplett belső átalakítást is az Ericsson kivásárlását követően (tegyük hozzá, ez a statisztika csak az adott negyedév eladásairól szól, éves szinten nyilván hátrébb lesznek, de ez csak akkor derül ki, ha kijönnek a Q4-es adatok). Ügyesek voltak és nem szálltak be a hardveres versenybe, hanem okos, ötletes megoldásokkal, egyedi szolgáltatásokkal és formatervvel jöttek a piacra igen széles portfólióval, általában jó áron, ami meg is hozta a várt eredményt.
Itthon kicsinek számít okostelefonok kapcsán az Acer és a Gigabyte, nem valószínű, hogy ebből a szerepből jövőre el tudnak mozdulni. Az ASUS más kérdés, hiszen a Padfone 2 itthon is elérhető (lesz), ezért valamennyire jelen vannak a piacon, de ez az egyetlen modell a hazai pénzátrcákhoz képest igencsak durván árazva nem fog milliós eladásokat hozni. A futottak még kategóriába tartozik az Evolve, a Sonim és a myPhone, itt sem várható komoly változás, bár a lengyelek valószínűleg jövőre beleugranak az androidos bizniszbe.
Ötletek, koncepciók 2012-ben
A Nokia és a Samsung is mutogatott hajlítható kijelzőt, de ezek egyelőre még nem kerültek gyártásba, talán jövőre. A koreai banda azonban egyelőre meglehetősen egyedül van a Galaxy Beam nevű géppel, aminek a tetejében egy pici projektor lakik. A jelek szerint annyira nem lett sikeres a masina, mert akkor más gyártók is belefogtak volna ilyen gépek tervezésébe. Szintén a Samsunghoz köthető az Android rendszerű Galaxy Camera, ezzel azonban nincsenek egyedül, a Polaroid is építeni tervez ilyen eszközt, csak azt még nem lehet kapni. Nem így a Nikon Coolpix s800c-t, amin csak 2.3-as verzió fut, de akkor is előbb volt, mint a Samsung terméke. Nem mintha ez bármit is számítana.
Samsung Galaxy Beam
Az év egyik legjobban várt modellje nálunk az ASUS Padfone volt, az első modellt még tavasszal kaptuk meg, a második generáció bemutatóján viszont ott is voltunk és nemrég írtunk róla tesztet. Egyedi ötlet, bivaly hardver, de húzós ár jellemzi, ettől még befér a 2012-es év legötletesebb masinái közé. Érdekes volt februárban a Huawei barcelonai központjában látni az androidos visszapillantót is, ami az autóban egyrészt navigál, másrészt WiFi hálózatot kreál, úgy tudjuk, hogy egyelőre nem lett belőle piacéprett termék, de benne van a lehetőség.
2012-ben nagyobb figyelmet kapott a vezeték nélküli (indukciós) töltés is, nem csak azért, mert az ez ügyben úttörő Powermat céget felvásárolta a Duracell, hanem azért is mert az új Nokia csúcsmodell is többek között ezzel próbálja magát eladni, kár, hogy ez a megoldás még mindig extrának számít, azaz külön kell érte fizetni. Tippünk az, hogy ahogyan a hatásfok egyre jobb lesz ezeknek a megoldásoknak, úgy kezdenek majd egyre jobban terjedni.
2012-ben megjelent hazánkban az első androidos navi is, a WayteQ xTab-50 GPS. Nem volt zökkenőmentes a piaci bevezetés, de mára már ezen a gépen is a 4.0-s verziószámú rendszer fut, sokat javítva a felhasználói élményen. A Nokiához és a Sony is kapcsolódik okos és ötletes újítás, mégpedig a kesztyűvel és tollal is vezérelhető érintőkijelző, amit a WP8-as Lumia 920-ban és az androidos Xperia Solában találhatunk meg. A PureView technológiát is felsorolhatnánk itt, de erről már írtunk bővebben a kamerák kapcsán.
Tabletek 2012-ben
2012-ben végre végleg eltűntek a semmire sem jó, rezisztív kijelzős, döcögős táblagépek a piacról, a legolcsóbb modellek is elegendő sebességet tudnak a mindennapok során felmutatni. Ugyanakkor az is látszik, hogy a belépő szintű masinák kínai gépekre korlátozódnak, ami önmagában nem baj, itt inkább arra kell figyelni, hogy a terméktámogatás megfelelő legyen. Különböző trükkökkel be lehet hozni tényleg fillérekért Kínából is eszközöket, de mivel már boltokban is lehet 30 ezer forint alatti áron tabletet venni, ezért ennek egyre kevésbé lesz értelme.
A legolcsóbb kategóriás gépektől csak egy lépésre már találunk kétmagos processzorral, IPS kijelzővel, jó anyaghasználattal rendelkező masinákat is. Arra nem számítunk, hogy 5-10 ezer forintos tabletek lepik el a piacot, inkább úgy fest, hogy ez a 25-35 ezres kategória lesz egyre fejlettebb, ami örömteli. Az olcsó modellekből ugyanakkor általában hiányzik a Bluetooth és a GPS, s szinte az összesből SIM-kártya helye. Az ezekkel felszerelt tabletek inkább 60 ezer forint feletti áron érhetők el.
A felsőbb kategóriákban hatalmas a tolongás, a neves gyártók inkább itt próbálnak szerencsét és igyekeznek minél több extrával felszerelni a gépeket. A Sony, a Samsung, a Huawei, az Acer, a Toshiba és az ASUS is számos modellel van itt jelen, mindenféle kijelzőmérettel, kétmagos proccesszorokkal, jó anyaghasználattal és extra szolgáltatásokkal próbálják elnyerni a vásárlók kegyeit. A mezőnyből kimelkedik az ASUS, ahol sok modellhez jóféle billentyűzet is akad, a Padfone 2 pedig abszolút unikumnak számít. A Samsung Galaxy Note 10.1 érintőkijelzőhöz tervezett spéci ceruzával és ehhez tartozó szolgáltatások garmadájával igyekszik kitűnni, a Windows 8 és a Windows RT megjelenése pedig gyakorlatilag elmossa a határt a notebookok és a táblagépek között. Az érintésvezérelt gépek kijelzője levehető, de érdemes figyelni, hogy x86-os, vagy ARM architektúrára épülő géppel van dolgunk, ez ugyanis egyértelműen befolyásolja a rajta futó rendszer komplexitását és a programkínálatot.
Miután az Apple részesedése a tabletek piacán még mindig 50% körüli, ezért nem véletlen, hogy 2012-ben itt is történtek változások, hiszen a ráncfelvarráson átesett iPad most már a negyedik generációjánál tart, mellé pedig kistestvérként érkezett az iPad Mini, ami egyértelműen az Apple válasza az ASUS által gyártott Nexus 7-re. A Google referenciagépe jó áron ad erős hardvert, jó összeszerelési minőséget és folyamatos frissíthetőséget, ezért hazánkban is igen kelendő, világszinten is sokmillió eladott példány jelzi népszerűségét.
Szolgáltatók, hálózatok 2012-ben
Sokan arra számítottak, hogy jön a 4G és szépen letarol mindent, legalábbis nagyon optimálisan nyilatkoztak az operátorok azügyben, hogy ez tényleg kell a népnek. Hát egy fityfenét. Nagyon úgy fest, hogy a 4G egyáltalán nem terjed olyan ütemben, mint mondjuk a 3G tette, hiszen a HSPA hálózatok sebessége mobilos felhasználás mellet szinte mindenre elegendő. Levelezés, közösségi oldalakon való megosztás, információszerzésre épülő böngészés és online videózás is könnyedén elfut ezen a sebességen, egyszerűen a felhasználói oldalon nincs arra kényszer, vágy, hogy újabb architektúrára váltsanak.
A 4G persze azért nem értelmetlen dolog, sőt, megtalálta a maga útját. Notebookokhoz kapcsolható USB stickekben jó szolgálatot tehet, mint ahogyan gyorsan terjednek a 4G WLAN routerek is, amivel többen tudnak egyszerre nethez jutni, s ilyenkor már számít a sávszélesség. Online közvetítések készítésére, nagyobb anyagok továbbküldésére abszolút kiváló, de a gyors elterjedésnek több dolog is gátat szab. Egyrészt a lefedettség, amely hazánkban egyelőre elég marginális, a T-Mobile és a Telenor hálózatán érhető el ez a technológia az átlagfelhasználók számára. A másik pedig az ár, ugyanis a 4G bevezetése csak kis mértékben változtatta az egy forintra jutó felhasználható adatmennyiséget, márpedig ha valaki 4G-t használ, bizony elvárná, hogy ne kelljen állandóan azt csekkolgatnia, hogy éppen hány gigánál jár.
Sajnos idehaza a mobilnet drága, a hazai szolgáltatók nagyon félnek attól, hogy ha korlátlanságot hirdetnek, akkor összeomlik a hálózat. Nekünk van annyi szerencsénk, hogy bizonyos események miatt külföldön is ki tudunk próbálni hasonló szolgáltatásokat, Tajvanon például pár ezer forintért kapunk korlátlan prepaid netet, de amikor az MWC-re látogatunk ki, ott is azt látjuk, hogy olcsóbban mérik a szolgáltatók az adatmennyiséget. Ugyanakkor az is tény, hogy az itthoni lefedettség kifejezetten jónak mondható, a 2012-ben lezajlott frekvenciapályázat megnyitotta az utat a szinte országos 3G előtt, amivel a Vodafone élt is.
Ha viszont szóba került, akkor meg kell emlékezniünk az utóbbi idők legcsúnyább arconcsúszásáról is, amit a magyar állam hozott össze a negyedik mobilszolgáltató indulása kapcsán. Az állam által kiírt pályázaton állami cég nyert (micsoda véletlen), viszont mégsem jöhetett létre az ismeretlen piaci modellel elindulni vágyó negyedik operátor, mert már a kiírást is sikerült csúnyán elrontani. Szintén hazai történés a percdíjakra kivetett adó is, ami igencsak nagy fejtörést okozott a szolgáltatóknak, s bár a hivatalos álláspont szerint nem az emberek fizetik meg, valamilyen áremelkedés mindenhol történt. Ezt sokak szerint a távközlési cégek benyelhették volna, mások szerint egyébként is túl drága itthon a mobilozás, megint mások a külföldi csomagokban foglalt felhasználható perc és adatmennyiségeket citálják elő, és sokan vannak olyanok is, akik a szolgáltatói készülékárakat tartják irreálisan magasnak. Ezekben mind-mind sok igazság van, ugyanakkor itthon meglehetősen sok az adótartama a távközlési szolgáltatásoknak, a humán erőforrásnak és a fejlesztésnek, illetve a koncessziós díj sem alacsony. Nagyon szeretnénk mi is a jelenleginél jóval agresszívabb árversenyt látni a hazai piacon, de úgy tűnik, hogy ebben sem a szolgáltatók, sem pedig az állam nem partner, 2013-ban biztos nem.
A Mobilarena 2012-ben
2012-ben a szereksztőség háza táján nagyon falrengető dolgok nem történtek, de sok apróság viszont igen. Miután a Las Vegasban tartott CES-re eddig nem tudtunk kijutni, ezért számunkra minden évben a barcelonai MWC az első jelentős esemény, ahol a mobilkommuikációs iparág színe-java felvonul, meghatározva ezzel az adott év trendjeit. Idén is voltunk, jövőre is megyünk, az egy hetes, megfeszített munka igen sok élményt is ad, idén például megpróbáltunk élő adást csinálni a helyszínről.
a stáb Barcelonában
Amikor pár éve öt gyártónak szóltunk, hogy állítsák ki a magyar olvasóknak portékájukat, akkor magunk sem gondoltuk, hogy ilyen rövid idő alatt egy ekkora rendezvény nő ki belőle, mint a Veletech, amely 2012-ben először került ezen a néven megrendezésre. Az 1500 látogatót fogadó kiállítás számunkra az év fénypontja volt, ezért természetesen 2013-ban is lesz folytatása, s természetesen még több kiállítóval, még nagyobb helyszínen, több profizmussal csináljuk meg a Prohardverrel közösen.
2012-ben több bejelentést is a helyszínen követhettünk nyomon, ott voltunk a Galaxy S III premierjén, a Padfone 2 bemutatóján, illetve a Computexen is. Most már minden videós anyagunk 720p-ben kerül rögzítésre, közben a Mobilarena TV is fejlődött, hiszen a UStream szolgáltatását használva mobil eszközökön is követhetők vagyunk.
Talán ezek, talán más okok miatt folyamatosan nő a látogatóink száma, nem ritka, hogy naponta 60 ezer olvasó keresi fel a Mobilarenát. Nem tűntünk el az éterből sem, magazinműsorunk minden csütörtökön délután 3 és 4 óra között hallható a Gazdasági Rádió frekvenciáján. Mindezek mellett sokszor megtalálnak minket különböző tévék is, szerepeltünk az M1 Megoldások Magazinban többször, illetve rövid időre felbukkanunk az esti Híradóban, a Tényekben és még a Mokkában is. Ezek persze legtöbbször azért viccesek, mert rég nem látott ismerősökkel való találkozás általában úgy kezdődik, hogy láttalak a tévében.
Persze nekünk is vannak kedvenc készülékeink, illetve momentumaink 2012-ből. Ezeket most csokorba gyűjtve adjuk át:
Bocha: Az okostelefonok és táblagépek dömpingjét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy idén - talán életemben először - nem tudok kiemelni egy-két készüléket a tömegből. Ebben persze az is benne van, hogy a korábbi havi tíz helyett mostanában inkább havi egy készüléket tesztelek, de ettől függetlenül tény, hogy az érintőkijelzők dömpingjével egyre kevesebb egyediséget lehet az egyes masinákba préselni. Tavasszal az iPad 3 kijelzője tett rám mély benyomást, de ősszel legalább ennyire üdítően éltem meg a felismerést, hogy 30 ezer forintért is lehet használható eszközöket vásárolni. Okostelefonoknál nem tudnék semmit sem kiemelni, idén BlackBerry, bada Windows Phone és Android rendszert is használtam, azaz a nagyok közül csak az iOS maradt ki, ami azt illeti, az iPhone az egyetlen telefon, amit egy hétnél tovább sosem tudhattam a zsebemben.
Emlékezni idénről is sok mindenre fogok tudni. Nagyszerű élmény volt végignézni, ahogy a sok befektetett munka megtérült az áprilisi Veletechen, öregnek és leharcoltnak éreztem magam, ahogy a Mobile World Congress előtti napokban már-már unottan sétálgattam a napsütötte Barcelonában, de a többiek lelkesedésének hála sikerült hiányérzettel eljönnöm, idén már jobban fogok pörögni. Jó móka volt, hogy novemberben Kinddal elrepültünk Londonba venni egy Nexus 4-et referenciatelefonnak a szerkesztőségbe, de természetesen nem volt belőle raktáron normális áron, úgyhogy időnket Gubroval töltöttük el nagy vidámságban, aki azóta is kint él a családjával. A legklasszabb viszont az, minden nehézség ellenére a Mobilarena ilyen óriási valamiként is meg tudott maradni annak, aminek Bog megálmodta. Pár jóbarát kedvenc időtöltésének, ami néha túl őszinte és pár szempontból amatőr, de basszus, azért csak mi lettünk a Mobilarena. :)
Bog: Számomra idén a Padfone 2 volt a legizgalmasabb készülék, végre egy olyan kütyü, ami más, mint a többi, arról nem is beszélve, hogy nekem speciel tökéletesen beleilleszthető lenne az életembe.
Legemlékezetesebb momentumot nagyon nehéz választani, hiszen az sem volt rossz, amikor lenémított mikrofon mellett egy élő rádióműsor felét végigröhögtem, miközben Bocha megpróbált emellett értelmesen beszélni egymaga az adott témáról, de az sem volt gyenge, amikor kínosan feszengtem Lola és Fluor Tomi mellett élő adásban a Mokkában. A legjobb mégis az volt, amikor a tajvani Computex ideje alatt egy olvasó írt emailt, hogy ő itt él és szívesen körbemutogatja a dolgokat és elvisz spéci helyekre. Így is lett, Gábor tényleg olyan kajákat és épületeket mutatott meg, amiket egyedül nem lett volna esélyem kínai nyelvtudás nélkül felfedezni, köszönöm, felejthetetlen volt.
dr. Kind: Rengeteg jó eszköz jelent meg idén, nem könnyű a választás. Imádtam használni a Galaxy Nexus-t (bár tavaly év végén jelent meg, Magyarországra hivatalosan idén év elején került), a One X kijelzőjétől már az MWC-s sajtótájékoztatón káprázott a szemem, a Sony Xperia T a formatervvel, a Padfone 2 a nyers hardveres erővel fogott meg. Android fejlesztői ambícióim is közre játszhatnak a döntésben, végszóként ugyanis mégis a Nexus 4-et jelölném meg kedvencként, az üveg elő- és hátlap nagyon vagánnyá teszi a mobilt, a vanilla Android pedig hab a tortán.
Rengeteg emlékezetes pillanat volt idén, említhetném a barcelonai kiruccanást, a Veletech kiállítást és számos egyéb rendezvényt, a legfurcsább eset viszont a londoni Galaxy S III bemutatón történt. A sajtótájékoztató után megnyílt a bemutatóterem az újságírók számára, ahol mindenki kipróbálhatta és lencsevégre kaphatta a dél-koreai gyártó újdonságát. Röviddel ezután rám köszönt egy Angliában élő olvasó, akivel beszélgettem is pár mondatot. Bár én másra számítottam, kiderült, hogy ő nem sajtós, nem is szakmabeli (sőt, a munkájának semmi köze nincs a telekommunikációhoz), érdekelte a rendezvény, és mivel szinte semmilyen ellenőrzés nem volt a helyszínen, fogta magát és besétált.
Legendd: Ugyan nem telt el sok idő azóta, hogy megjelent itt az első tesztem, mégis megannyi újdonságot tapogathattam meg, s valójában éppen ezért mondhatom mindre, hogy valamilyen téren izgalmasak, különlegesek voltak. Talán füllentenék, ha nem azt mondanám, hogy az iPhone 5 bemutatóját vártam a leginkább, szó szerint be voltam zsongva, melyet természetesen a többiek rendkívül jó humorral rendelkezve is igyekeztek a lehető legjobban kifigurázni, de meg is érdemeltem, az egyszer biztos. Emellett a Padfone 2 és a Nexus 4 készülékeket vártam leginkább, előbbi nem okozott csalódást, utóbbit viszont nem tudtam a szívembe zárni, még ha erősen igyekeztem is. Természetesen kimondottan jól szórakoztam a Samsung Galaxy Beammel otthon, de a metrón is moziélményt okoztam vele véletlen mindenkinek, hiszen akaratlanul megnyomtam a projektor gombját. A rövidke idő is elég volt ahhoz, hogy számtalan kütyü lásson napvilágot, s alig várom, hogy átlépjünk a 2013-as esztendőbe, majd kezembe foghassam az összes – remélhetőleg innovatív – eszközt.
Mondanom sem kell, hogy a legemlékezetesebb pillanat az első nap volt, amikor a szerkesztőségbe bejöttem. Utána sörözés, csocsózás, minden, ami ilyenkor a legjobban segíti a beilleszkedést. Az első hivatalos és éles cikkem megjelenése is merő izgalmakkal töltött el, mint ahogyan a kezdeti Mobilarena TV adások és az élő rádiózások is erős kalapálásra késztették szívemet. Nem lehet elfelejteni a Monostori Erődben lesétált néhány kilométert, mivel sikerült totálisan figyelmen kívül hagyni a helyes utat mutató nyilakat, így kissé erőltetett menetté változott az amúgy kellemesnek ígérkező, pihentető séta. Öröm volt az is, amikor a meglepetésként szervezett születésnapi összejövetelemen mindenki tiszteletét tette, de a nagy gokartversenyek is maximálisan növelték az adrenalinszintet testemben. Lehetne bizony még sorolni, de ennél jobb fél évet szinte kívánni sem lehet, ám minden bizonnyal a 2013-as év még erre is rátesz majd egy lapáttal, özönleni fognak a jobbnál jobb telefonok, az igényesebbnél igényesebb tesztek, bízunk az innovációban, s bízunk majd a sokáig tartó, örömteli hangulatban.
Rusi: Nekem se egyszerű kiemelni egyetlen készüléket az idei kínálatból, hiszen ismét irdatlan mennyiségű eszköz szabadult ránk és a piacra. A legegyszerűbb persze azokból válogatni, melyek nálam töltötték a tesztidőszakot. Ezekből én a Motorola RAZR MAXX-ot és RAZR i-t emelném ki (pedig állítólag Samsung mániás vagyok). Előbbi az extrém akkumulátora, utóbbi pedig a kompakt felépítése és Intel processzora miatt volt különösen szimpatikus. Idén is több ritkaság tette nálam tiszteletét (többmilliós Vertu mondjuk), közülük a csodaszép és minőségi Sony acro S-t nagyon nehezen adtam vissza. Tabletek terén is a Sony-val kell előjönnöm, a Tablet S igazán jó gép, de egyre javulnak a kínaiak is. Én az androidos tábort erősítem, viszont Macbookom van, tehát nem vagyok rosszban az iOS-szel sem, és nagyon várom, hogy a WP8 jövőre mennyire válik harmadik erővé.
Momentumokat nehéz kiemelnem, hiszen egy roppant nehéz és sűrű évet hagyok magam mögött. Mint azt néhányan tudják, főállásként az egyik mobilszolgáltató csapatát is erősítem, ebből fakadóan igyekszem kihasználni az egymásból fakadó előnyöket. Megállás persze nincs, januárban immár nyolcadik éve lesz, hogy a legelső tesztem megjelent a neten és úgy érzem, nem is állok meg a tízéves évfordulóig. Jövőre én is igyekszem tovább emelni a minőséget, kevesebbszer fogok Bog és a többiek idegeire menni a csúszásokkal (ezeket a sorokat is órákkal a cikk megjelenése előtt írom), no és persze bezsebelni minél több izgalmas, érdekes, drága, különleges cuccot, amit aztán jól kivesézek nektek.
A Mobilarena 2013-ban is ugyanazt fogja nyújtani, amit eddig. Teszteket, híreket, videókat, lefedve minden területet, ami a mobilkommunikációval kapcsolatos. Szeretnénk ezt továbbra is emberi módon csinálni, nevünket, arcunkat, bénázásunkat és lelkesedésünket felvállalva. Messze nem vagyunk hibátlanak, de minden nap igyekszünk kicsit jobbak lenni, mint korábban, s csak remélni merjük, hogy ez kifelé is látszik. Köszönjük mindenkinek, aki idén is minket olvasott, reméljük, hogy jövőre még többen tesznek majd így. Köszönjük a partnereinknek, a szolgáltatóknak, a gyártóknak és a PR cégeknek, hogy elviselik a nyűgjeinket és azt, hogy szerintünk indokoltan fikázzuk le a termékeiket, ezen a jövőben sem tervezünk változtatni. Köszönjük a fórumozóknak, hogy mindig fenntartják a moderátori figyelmet (lol), és azt, hogy ennyi sok hasznos, építő jellegű hozzászólással segítik nem csak a mi munkánkat, hanem a többi olvasót is tanácsaikkal, tapasztalataikkal.
Mindenkinek okostelefonokban gazdag új esztendőt kívánunk!
Bog, Bocha, dr. Kind, Legendd, Rusi és (An)Dante
A cikk elkészítésében a T-Mobile 4G mobilinternet volt segítségünkre.