Kamerák és multimédia

Remek fotók lőhetők manapság a legjobb mobilokkal, és innovációból is bőven akad, egy dolgot azonban még nem sikerült a vékony készülékbe sűríteni: az optikai zoomot. A gyártók így vagy nagylátószögű lencse mellet döntenek, amely nagyobb teret fog be (így belefér egy méretesebb épület a kompozícióba), vagy szűkebb látószöget választanak (így az épület részleteire jut több pixel). A kettő egyszerre nem megy, hacsak nem két objektívet és szenzort használ az eszköz, és a koreai mérnökemberek pont ezt találták ki. A hátlapon egy 16 megapixeles Sony IMX szenzor lapul f/1,8-as rekeszértékű, normál látószögű lencsével és optikai képstabilizátorral, illetve egy 8 megapixeles modul 135 fokot bezáró, f/2,4-es lencsével. Mindkét kamera 16:9-ben rögzít maximális felbontáson. Hű társ a jó fényerejű ledes villanó, a lézeres autófókusz és a CCS (színspektrum) szenzor, amely a színhűséget hivatott pontosítani. Zoomlencsét tehát a G5 továbbra sem kapott, így marad a digitális nagyítás, ha viszont két ujjal vagy a megfelelő ikonnal kicsinyít az ember, egy idő után az élőkép a nagylátószögű kamerára vált, akár videofelvétel közben.

Az LG G5 dupla hátlapi kamerarendszere [+]

A gyorsan induló kameraszoftver három módon működhet. Az egyszerű tényleg az: nincs itt semmi látnivaló, csak a hátlapi kameraváltó és a galéria ikonja, a kép a kijelzőt bárhol megérintve kattan. A 8 megapixeles szelfikamerára ujjhúzással lehet váltani, bármilyen irányban, ilyen jó fotó készíthető vele. Az automata elrendezés pár tucat IQ-val okosabb, itt már van érintőfókusz, módváltó, pár vakufunkció és gyors megosztási lehetőség. Akad panoráma, time-lapse és lassított felvétel, effektek, HDR és pár pár kreatív opció a kamerák összehangolásával. A gyors videó móddal például három másodpercek snittekből álló kisfilmet lehet összeállítani nem túl jó minőségben, a multi nézet pedig két vagy akár mindhárom kamera képével képes rögzíteni fotót és videót (katt). Ez kétféleképpen történhet: vagy egy időben vesz fel mindhárom, vagy egymás után, és a rendszer összegyúrja. A két hátlapi kamera képe egymásra dobható, és a nagylátószögű kerethez halszemoptika effekt, színtelenítés, sötétítés és elmosás is választható, válogattunk párat ezekből a lehetőségekből.

A manuális kameramód [+]

A hobbifotósok persze a manuális módhoz nyúlnak majd, hiszen itt a fehéregyensúly (csúszka), a vakumód, a fókusz, az expozíció (+- 2 Fé), az érzékenység (ISO50-3200) és a záridő (1/3200 - 30 mp) is széles körben paraméterezhető, plusz akadnak rácsvonalak, időzítő és hisztogram is. Opció a dng nyersfájlba való mentés mindkét kamera esetében, ami remek hír. Üröm az örömben, hogy a V10 manuális videofunkciói érthetetlen okokból kimaradtak, de legalább a Manual Camera-féle camera2 API-n alapuló szoftverek elindulnak. Videofelvétel legfeljebb 4K-ban rögzíthető mindkét kamera esetében (egy kis és egy nagylátószögű példa), remek képminőséggel – a kislátószögűhöz szoftveres és optikai stabilizálás is választható. Lassított felvétel 120 fpssel lőhető, papíron 720p-ben – szemre viszont inkább felskálázott 480p-nek tűnik a végeredmény.

Nappal remek fotók készíthetők a 16 megapixeles kamerával, a dinamikatartomány átlag feletti, a fehéregyensúly nagyon pontos, a vonalélesség pedig kiemelkedő, bár észrevehető zajmentesítés és némi túlélesítés a képeken, a makrók elmosott részleteit érdemes megtekinteni erre vonatkozóan. Ez néha kissé festményszerű hatást ad a legfinomabb részleteket szemlélve, főleg HDR-ben, ám bőven jut A4-es nyomtatásra alkalmas képinformáció. A 8 megapixeles, nagylátószögű felvételek már inkább közepes vonalélességgel, a széleken észrevehető elmosódással, némi kromatikus aberrációval és közepes dinamikával készülnek, de azért nappal ilyen képekből is szép számmal kerülhet az albumba. A Huawei mindenesetre meglépte, hogy a P9 mindkét szenzora ugyanolyan jó minőségű legyen, és szívesen láttunk volna a G5 másodlagos optikája mögött is egy 16 megapixeles lapkát. Makrók 7-8 centimétertől lőhetők átlagos részletgazdagsággal. Az egyébként villámgyors autofókusz nem mindig pontos ilyenkor, és a kézi fókuszálás esetében is előfordult, hogy a kinézett részletre két-háromszor kellett tapizni az élőképen.

Este jól jön a 16 megapixeles modul nagy fényerejű lencséje, hogy automata módban is egész jó fényképek készüljenek megbízható fókusz és fehéregyensúly mellett, már komolyabb zajmentesítéssel és túlélesítéssel. A remek optikai képstabilizátor kézi módban fél másodpercig segíthet megtartani az záridőt, így sok-sok részlet előcsalható a sötétből. A 8 megapixeles kamera viszont gyengélkedik, automatikus módban legalábbis mindenképp – egyszerűen kevesebb fény jut az apróbb szenzorra, és kézi módban is sokkal kevésbé élesek az eredmények, részben az f/2,4-es optikának köszönhetően. Egy adag raw fotót is lőttem, ami pár érdekes megfigyeléssel járt. A 16 megapixeles eredmények a szélek fele már mutatnak az optikának köszönhető részletveszteséget, és alacsony érzékenység mellett is felbukkan némi színes zaj az árnyékosabb területeken, ami magyarázat lehet a szokásosnál kövérebb szoftveres utómunkára. A színes zaj a nagylátószögű dng felvételeken jelentősebb, akárcsak a perspektivikus torzítás és az elmosódás. Az viszont bizonyos, hogy a G5 kamerái sok-sok helyzetre nyújtanak gyors megoldást, és a kreatív fantáziát is szabadjára lehet engedni. Kíváncsiak várjuk, hogy a normál és a nagylátószögű lencse után a folytatásban felkerül-e egy teleszkópos optika, hogy teljes legyen a paletta.

Az LG zenelejátszója előadók, albumok, műfajok, számok, listák és mappák szerint rendezi a helyben tárolt állományokat, amelyek közül mindent elindít a lejátszó, wma és flac kiterjesztéseket beleértve. Hangszínszabályzó és hangeffektusok is elérhetők, és FM-rádió is akad, amely füles csatlakoztatásával bízható működésre. A gyári videolejátszó a DivX-től kezdve az Xviden és a feliratokon az AC3 hangig mindent meghajt, a 4K-s tesztfájlok is elfutnak. A képernyő egyik oldalán csúsztatva az ujjat a fényerő, a másikon a hangerő állítható. Ablakos nézet is elérhető.

[+]

A készülék alján elhelyezett, ezért könnyen eltakarható hangszóró kiemelkedő hangerőre képes, így a bejövő hívást a 3-as metrón zötykölődve is hallani fogják jó páran. A maximum fele ugyanakkor már erősen torzítanak a dallamok, így 2-3 lépéssel érdemes lejjebb szabályozni a jobb minőségért, ilyenkor némi mély hang is előbújik az apró vájatokból, ha nem is boomsoundos mennyiségben. A fülesre menő hangminőséget rendben találtuk, kihallható zaj vagy sztereó áthallás nem volt jellemző, komolyabb fejhallgatóra átlagos maximális hangerő jutott. Ennél hangosabbhoz és tisztábbhoz alighanem szükség lesz a B & O közreműködésével megalkotott Hi-Fi DAC modulra, amit igyekszünk majd mi is letesztelni. A mellékelt agybadugós füles nem túl részletgazdag, főleg középtartományban éreztünk hiányosságot, és az sem segített, hogy egyféle gumiharangot mellékeltek a sokféle felhasználói fülhöz. A fülesnek felvevőgombja van, hangerőszabályzója nincs.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!