Honnan?
Okvetlenül aktualitása van annak a témának, hogy ha már eldöntöttük, hogy milyen telefont szerzünk be, akkor azt egy fokkal nehezebb eldönteni, hogy milyen forrásból tegyük ezt meg. A Turbado nevű, meglehetősen népszerű online bolt bedőlése jól mutatja, hogy milyen veszélyekkel jár, ha nem a hivatalos helyeket preferáljuk, persze ha ugyanaz a termék nem egy, nem két, nem három, hanem huszon-harmincezer forinttal kedvezőbb, akkor sokan félreteszik az aggályaikat, aztán vagy nem lesz belőle semmi baj, vagy oltári szívás következik.
Idén már a Xiaomi kapcsán megírtuk, hogy mi az oka mindennek, de csak címszavakban érdemes visszatérni a remek hazai piac visszásságaira. A hivatalos csatorna az, amikor a gyártó maga üzemeltet boltot (és online csatornát), vagy kiadja azt egy szerződött partnerének (disztribútor, viszonteladó), vagy a szerződött partnere látja el a kisebb boltokat készlettel, de a lényeg, hogy a cucc forrása mindig a gyártó és a hivatalos partner. A legtöbb márkánál ez itthon is adott, van Huawei Store, SES (Samsung Experience Store), Mi Store, Apple Premium Reseller, ahol meg nincs, ott is a gyártó áll a készletek és a support, meg a garancia mögött, Sony, ASUS, LG, Nokia… mind így működnek. De ez egy drága vonal (vagyis inkább úgy mondanám, hogy ezt tekintjük normál árnak, ami nem így működik, az olcsóbb, de azokban benne van a kockázat), mert rajta van az összes hazai adóteher, a logisztika, az ilyen-olyan árrés, a szervizköltség, az ügyfélszolgálat, meg még kismillió tétel, ami miatt a hivatalos ár általában a legmagasabb ár, amennyiért a terméket meg lehet venni. Kivéve a PS5-öt, ami egészen elképesztő vadkapitalizmust szült a készlethiány miatt.
A debreceni Mi Store látványterve [+]
Ha valahol a hivatalos ár alatt kínálják a terméket, akkor az gyanús. Persze lehetnek lokális akciók, de ez elég ritka, mert a gyártói árazástól elég ritkán térnek el saját hatáskörben az üzletek. Inkább az a jellemző, hogy valami csavar van a történetben, mondjuk külföldről jön (néha csak papíron) az áru, nem hazai értékesítésként könyvelik el, nahát, máris olcsóbb. Ennél egy fokkal nagyobb cheat, amikor papíron meg van utaztatva a cucc, X cég eladja Y cégnek külföldre, aztán Z cég megveszi Y cégtől megint, valahol pedig eltűnt az áfa (sokszor már az X cégnél, ami valami tanyára van bejelentve fiktív arcokkal, aztán nem lehet behajtani), ezt a kettőt pedig még lehet kombinálni is ki tudja hova szánt gyártói készletek EU-ba történő becsempészésével, aztán ha gariztatni kell a motyót, akkor a hivatalos szerviz széttárja a kezét. Mert a hivatalos szerviz a hivatalos disztribútorral és/vagy viszonteladóval, vagy közvetlenül a gyártó hazai képviseletével szerződik és az elszámolás leginkább darabszám alapján történik, ergo ha nem hivatalos csatornán jutott az országba a termék, akkor azt érthető okokból nem akarják puszira megcsinálni, mert nem ők adták el. Lehet vinni oda, ahol elvileg piacra került a cucc, mondjuk Malájziába (volt egy rakás Xiaomi, ami onnan jött be mindenféle ködös csatornákon).
Samsung Experince Store a Párizsi Udvarban [+]
Honnan kell nekem tudnom, hogy a cucc hivatalos forrásból van? Hát egyrészt kapsz egy normális garanciajegyet pecséttel a hazai disztribútortól, másrészt egy normális számlát. De ennél jóval egyszerűbb is lehet a történet, vannak itthon bőven olyan üzletek, amelyek tisztán játszanak, Edigital, MediaMarkt, Euronics, Speedshop, eMAG, a cucc árazása ezeken a helyeken hasonló, ettől lefelé durván eltérő árakat tekinthetünk gyanakvással és érdemes rákérdezni a holmi származására és a garanciára. És persze a szolgáltatóknál sem a kínai webshopból iderendelt izéket fogják tukmálni.
[+]
Szóval az első pont akkor, ha telefont (vagy bármilyen kütyüt) akarnánk venni az, hogy tisztázzuk a termék származását és hivatalos garanciáját. Néha a NAV felgöngyölít egy-egy ilyen áfafészket, de ahhoz képest elég ritkán, hogy milyen burjánzása van a nem hivatalos helyekről érkező motyóknak a piacon. A Turbadót sem a NAV lőtte ki, hanem összeurópai együttműködés záratta be, miután kiderült, hogy ők papíron “bérbe” adták a júzereknek a telefont (és rögtön nem kellett szórakozni sem az áfával, sem a garival), de persze ezt nem siettek közölni a magukat vásárlónak gondoló ügyfelekkel.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
