Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

A P10 adatkommunikációs szempontból is elmarad a Plustól, ettől függetlenül nincs ok aggodalomra. Van szimpla SIM-es (VTR-L09) és két nanoSIM-et befogadó dual változata (VTR-L29) is, a specifikációs tábla azonban nem tesz említést dual active megoldásról, ráadásul a másodlagos kártyával csak hanghívásokat bonyolíthatunk le 2G és 3G segítségével. A Cat.12-es LTE sebességet (600/100 Mbps) és a teljes hazai 4G támogatást tehát kizárólag egy kártyával tudja, hiába választunk belőle két SIM-eset. A beszélgetési minőség egészen kiváló, az aktív zajszűrés hatékony, a beszéden kívül igyekszik mindent eltüntetni, a kiváló hangszóró pedig csak hab a tortán. Internetezésre persze a kétcsatornás WiFi is használható, nem maradhatott el 802.11ac szabvány támogatása, illetve a Direct és hotspot sem.

Ahogy azt ebben a kategóriában elvárjuk, minden fontos szenzor megvan [+]

A Bluetooth 4.2-es az elmaradhatatlan A2DP-vel és LE-vel, az USB Type-C típusú MTP-vel és OTG-vel, de maximum 2.0-s adatátviteli sebességgel. A navigációs modul pillanatok alatt behatárolja helyzetünket, és az elvártnak megfelelően tartja a jelet, az A-GPS mellett a GPS, a GLONASS, a BDS és a Galileo műholdak segítségét is igénybe veszi. Megvan az iránytű, az NFC, a giroszkóp, a gyorsulásmérő és a mágneses tokokat érzékelő szenzor, amihez stílusos, gyári megoldást is szállít a Huawei. Az infraport és az FM-rádió hiányzik a repertoárból.

Alulra került a 2.0-s adatátvitelre képes Type-C csatlakozó és a 3,5 milliméteres jack [+]

Remek dolog a Huawei SuperCharge gyorstöltő: a váltakozó feszültségű és áramerősségű adapterrel kikapcsolt állapotról alig több mint egy óra alatt teljesen fel lehet tölteni a telefont, fél óra után már 60%-ot mutat a készülék. Szerencsére a merülés már nem megy ilyen gyorsan, normál használatban könnyedén hozza a másfél napot a 3200 mAh kapacitású, házilag nem cserélhető telep, időben bekapcsolt energiatakarékos móddal, kevesebb szinkronizálással és aktív használattal gond nélkül elérhető a kétnapos üzemidő, akár hatórás képernyőidővel. Maximális fényerő mellett, a legintenzívebb használat (folyamatos játék, videózás vagy online navigáció) mellett körülbelül négy óráig bírja szusszal. Nem maradhatott el az ultra energiatakéros mód, ami az új Nokia 3310-esnél is kevesebb funkciójúra butítja a mobilt, hiszen nem lesz benne kígyós játék, cserébe viszont hónapos üzemidővel kecsegtet.

Ne lepődjünk meg a 200 000 forint körüli nyitóáron, hiszen egy-két apróbb különbségtől eltekintve egy Mate 9-et kapunk, jóval kompaktabb, rendkívül minőségi készülékházzal. A P10 értelemszerűen nem a P9-tulajdonosoknak nyújt valódi alternatívát, viszont azok a felhasználók, akik korábban még nem birtokoltak Huawei készüléket, esetleg P8-at vagy P7-et használnak, szakadékot fognak találni minden szempontból, a Machine learning algoritmusnak köszönhetően pedig várhatóan hónapokkal, évekkel később is ugyanolyan gyors, stabil rendszert kapnak, mint ha a beköltözés utáni első napokban lennének. A Leica-kamera nyers teljesítménye zseniális, a gyári szoftver pedig rendkívül felhasználóbarát, egyedül a JPG-tömörítés és a zajmentesítés maradt erősebb a kelleténél, ahogy azt már korábban is tapasztaltuk. Az előlapra helyezett ujjlenyomat-olvasó sokak szerint nem volt jó lépés, ám cserébe könnyedén eltüntethetők a virtuális billentyűk, ami optikailag segít a kávákon és egyébként is praktikus megoldás. Összességében ennél többet nem is kellett volna várni a P10-től, kevesebb mint egy évvel a kiemelkedően sikerült P9 bemutatója után ez egy ráncfelvarrás, ami jól sikerült, azt pedig látni kell, hogy az igazi csúcsmodellnek számító P10 Plus sem maradhat exkluzív funkciók nélkül, így az infraportról és a vízlepergető borításról is le kell mondania annak, aki a kisebb kijelzővel és akkumulátorral szerelt változat mellett teszi le a voksát.

Huawei P10

szentkuti11

A cikk elkészítését a Telenor Hipernet Blog támogatta, ahol további mobilos érdekességekről lehet olvasni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!