Hirdetés
Kamera, egyebek, záró gondolatok
Ha csak privát célra használnám a telefonjaimban a kamerát, akkor nem panaszkodnék a V2 képalkotó teljesítményére. Igazából a fotós részre így sem panaszkodom, a főkamera tök oké, az ultraszéles és a tele elmegy, utóbbiból azért egy jobb minőségű érzékelőnek és távolabbra látó objektívnek jobban örülnék, de ezeket a vágyaimat a V3 pótolja. Ami problémásabb, az a videofelvétel: 4K-ban rögzítve 15 perces korlát van valamiért, amit nem tudtam kikapcsolni, így a kínai útról szóló beszámoló felvétele közben lehalt a telefon, így kétszer annyit kellett az anyagon dolgoznunk. Az alább linkelt videót egyébként szinte teljes egészében a V2-vel rögzítettem, és többen kiszúrták, hogy rossz az expozíció és az ISO, amit automatán állít a telefon, így több helyen vibrál a videó.
Ez máskor is problémás, nem csak mesterséges megvilágításnál, ha gyengébb fények mellett rögzítünk, akkor utcán is időnként feltűnik ez a hiba. Tudom, valamit valamiért, ilyen vékony készülékházba nem fér bele akkora szenzor, mint egy hatalmas kameradudorral szerelt modellbe, a fizikát pedig nem lehet átverni. Inkább csak az a megbízhatóság hiányzott a V2-ből képalkotás (legyen az mozgó- vagy állókép), amit korábban az iPhone-nál megszokhattam. Bár az idei szériát tesztelve, azért az Apple is elmozdult egy olyan irányba, hogy már nem feltétlen azt látjuk a telefon keresőjében, mint ami a fotón szerepel majd.
Berakok ide pár fotót is, amiket a V2-vel készítettem, ezek jól szemléltetik, hogy nem kell nagy áldozatot hozni ezen a téren sem a telefonnal. De valljuk be, ezt a szintet, sőt talán még jobbat is hoz a Honor 200 Pro is jelentősen olcsóbban márkán belül. Számomra leginkább egy teleobjektív hiányzott a mobilból, illetve a 4K felbontású videós korlát érthetetlen. Főleg ezen az áron. Meg azért az alább látható panorámán is maradtak csíkok, amiket egy iPhone vagy egy Pixel ügyesen kiszedett volna a képalkotás során.
 |
Telekomos kártyával használtam legtöbbször a mobilt, de volt benne tajvani SIM és többször pörgettem benne Airalo eSIM-et külföldön (Japán, Kína, Törökország). A jóhoz könnyen hozzászokik az ember, így az, hogy két fizikai SIM-nek és még eSIM-nek is van opció a telefonban, ennek nagyon örültem utazás során. Egyetlen egyszer tapasztaltam gondot, bár ez nem a V2 hibája volt, hanem még a teszt elején annyira új volt a készülék, hogy az Airalo nem ismerte fel és nem tudta így a megfelelő APN beállításokat letölteni rá, mindent kézzel kellett megcsinálni. Az októberi kínai utam során viszont már minden rendben volt.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Azt hittem korábban, hogy a teszt során majd folyton használni fogom az infravörös vezérlőt, ennek az lett a vége, hogy egyszer vagy kétszer nyomkodtam, aztán el is felejtkeztem róla. De azért jó pont, hogy van, hotelszobában például ha nem működik a tévé távirányítója, ezzel ki tudtam váltani. Mondjuk ez sem olyan funkció azért, ami exkluzív lenne ebbe a telefonba, de minél több lehetősége van a felhasználónak, annál jobb szerintem.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Üzemidő terén elégedett voltam a telefonnal, az 5000 mAh-s telep még a nagy kijelzőt használva is kibírt nálam egy napot külföldi roaming során is, amikor egész nap ment a térkép, a fordító és a kamera a mobilon. Ennyi pénzért már elvárnám mondjuk a gyorstöltőt a dobozban, de PD 3-as töltőmmel egész jó sebességgel újra tudtam tölteni a telefont bármikor. Azt viszont fél év után elkezdtem érezni, hogy kicsit jobban merül a telefon, bár a mobilból kiszedett adatok alapján a gyártási kapacitás nem esett drasztikusan, így valószínűbbnek tartom, hogy a Snapdragon 8 Gen 2 erejét jobban kieresztő új Magic OS 8-as rendszer eszi meg jobban a cellát. Itthon egy átlagos munkanap során, amikor a legtöbb időt úgyis számítógép előtt töltöm, a két és fél napos üzemidő lazán megvan. Ez azért hiányozni fog.
 |
 |
 |
 |
Befejezés
Két dologban meggyőzött a Honor Magic V2. Az egyik, hogy a kinyitható kijelzős telefonok felnőttek a feladathoz, és vannak olyan szinten, mint egy sima csúcsmodell. A V2-ben a hardveren, a szoftveren és a kijelzőn nem éreztem kompromisszumot, de a kamerarendszerben igen, ott inkább egy felső-középkategóriás mobil szintjén találtam a teljesítményt. A másik, amiről meggyőzött a V2, hogy a Honor önállóan is képes olyan minőségű telefont gyártani, mint anno a Huawei leányvállalataként, ebből kiindulva pedig személy szerint azoknak, akik a P20 vagy P30 utódját keresik, leginkább a Honor mobiljait tudnám ajánlani, minimális tanulási ívre lesz szükségük, otthon fogják érezni magukat. Számomra a Magic V2-ben három nagyobb hiányosság volt: egy jobb teleobjektív, valamennyire vízálló ház, vezeték nélküli töltés. Ezeket a Magic V3 mind elhozta a piacra, így ha abban a helyzetben lennék, akár válthatnék rá.
De a legfontosabb kérdés, mi lesz az iPhone-nal? A 13 minivel, amiről váltottam több mint fél éve, már van új gazdája, így abba biztosan nem fogok visszaköltözni. Alapvetően az iPhone-t unalmas, de megbízható telefonnak gondolom, ami egyszer vagy talán kétszer hiányzott igazán. Ezek közül az egyik elég speciális szituáció volt, Japánban ugyanis csak helyi piacra készült androidos telefonokra lehet virtuális utazókártyát tenni. De bárhol gyártott iPhone-ra rámegy a SUICA vagy az ICOCA is, szóval az ember meg tudja spórolni a sorbaállást, a kaució fizetést, a sorban állást a kártya feltöltéséhez, egyszerűen Apple Walletből megy az egész. Ehhez némileg kapcsolódik, hogy az iPhone és az Apple központosított üzletpolitikája, és az Android világához viszonyítva szűkösebb iOS termékpaletta okán sokkal több kiegészítőt is lehet iPhone-ra beszerezni, legyen szó külső billentyűzetes tokról, Moment lencsékről, valódi bőr tokról, a hátra mágnesezhető külső aksiról, fényről, markolatról. Ez hiányzott a V2 kapcsán, még Kínában is csak egy-két helyen árultak hozzá tokot, azok pedig általában sima átlátszó műanyag izék voltak.
Az egyik felem nem akarja elengedni a Magic V2-t, de míg Bog esküszik rá, hogy a kinyitható kijelzős Samsung megváltoztatta azt, ahogy a telefont használja, én ezt nem érzem. Sőt, a V2 mérete néha inkább hátrány volt, a futónadrágom zsebébe már nem fért be, ugyanígy túrázás során sem feltétlen mertem elővenni bárhol, mert nem tudtam rá olyan erős védőtokot szerezni, ami biztosan megvédené, ha kiesne kezemből. A nyitható panel viszont jól jött többször, amikor nem akartam laptopot vagy tabletet magammal vinni valahova.
Visszatérek-e valaha az iPhone-hoz? Ha lesz újabb Mini, akkor biztos, egyébként valószínűleg, de jelenleg a Pixelek és a Galaxy telefonok a magyarul egyre inkább tanuló MI megoldásaikkal jobban izgatják a fantáziámat. iPhone-t maximum kényelemből vennék, mert Mac gépet használok. Érdekes lenne egy olcsóbb középkategóriás mobilt is hosszabb távon kipróbálni, lévén azokból fogy a legtöbb itthon, és van több új belépő márka is a magyar piacon. Megpróbálnék-e lebeszélni bárkit arról, hogy ilyen hajlítható készüléket vegyen? Legkevésbé sem, a V2 meggyőzött ezek létjogosultságáról, és a Honor is, mint komolyan vehető, ultramobil készülékeket gyártó márka.
Köszi a figyelmet!
A Honornak köszönjük a lehetőséget, és hogy biztosította a készüléket hosszú távra a teszthez!
viragdani01
