Bevezető
Ha teljesen Fitbit-szűzek lennénk, akkor azt gondolnánk, hogy 50 ezer forint körüli áron adni egy aktivitásmérő karperecet csak azért lehetséges, mert ez a karperecek abszolút csúcsa, amely olyan pontossággal és olyan sok funkcióval kápráztat el, ami indokolja az árát. Vagy aranyból van, de ez első pillantásra látszik, hogy csak fantazmagória. Viszont járt már nálunk néhány Fitbit izé, ezek alapján pedig elég pontosan tudtuk, hogy mire számítsunk, illetve elég pontosan tudtuk, hogy a cégnek valamiért szokása, hogy irreálisan magas árazást használ.
De hogy maradhatnak meg akkor a piacon Amazfit, Xiaomi, Huawei és Honor termékek között? Ezek mindegyike jóval olcsóbb, ráadásul most már a négy említett cég talán összes terméke a filléres árszinten is színes kijelzőt ad, a Charge 4 pedig fekete alapon világosszürkével dolgozik, lévén más színre nem alkalmas a megjelenítő. Igazából csak azért kelendő még a Fitbit nevével fémjelzett termékcsalád, mert a cég nagyon régóta tolja ezt a dolgot és annak idején, úgy 2010 környékén az elsők között voltak a piacon ilyen cuccokkal.
Sokaknak az első aktivitáskövető kütyüje volt Fitbit, de aztán 2017-ben durván bezuhantak az eladások, ennek ellenére tavaly még mindig gazdára talált közel 16 millió Fitbit készülék, bár ez csak 6%-os piaci részesedésre volt elég. A cég részvényeinek értéke három éve folyamatosan sokkal alacsonyabb, mint korábban volt, a bevétel és a profit is csökken évről-évre, úgyhogy ezek fényében nem volt meglepő, hogy tavaly novemberben a Google 2,1 milliárd dollárért bejelentkezett az egész cégért, ez az akvizíció azonban egyelőre nem zárult le. Pedig a Google tudna mit kezdeni a branddel, egyrészt a közel 30 milliós felhasználói bázis egészségügyi adatai is értékesek, másrészt elemzők szerint a Pixel telefonok mellett a Google saját aktivitásfigyelő eszközöket is szeretne piacra dobni, ehhez pedig jó partner a FitBit, de az biztos, hogy a Speedshoptól kapott szereplő Charge 4-nek egyelőre semmi köze a Google-höz, pedig lehet, hogy jót tett volna neki.
Doboz, külső
A csomagolás igyekszik méltatni az eszközt, tele van a doboz a funkciók részletes leírásával, beépített GPS, alvásmonitorozás, vízállóság, Fitbit Pay, egy hetes üzemidő és pulzusmérés mind van a Charge 4-ben, ami egyébként nem olyan rossz felhozatal, noha a Fitbit Pay felénk tök felesleges, mert nem működik. Csak hát ezeket egy Honor Band 5 nem csak tudja, de meg is haladja véroxigénszint mérésével és színes kijelzővel, féláron. A doboz tartalmazza az egyedi töltőt, aminek USB a másik vége, illetve egy extra szíjat, ami jól is fog jönni, mert ami gyárilag van rajta, az éppencsak körbeéri a csuklómat, egy nálam vaskosabb fickónak kevés lenne.
A töltőbe bele kell pattintani a karperecet, de nem fogjuk gyakran használni, mert a Charge 4 tényleg jól bírja a mindennapos kiképzést, valóban elvan egy hétig is etetés nélkül. A szíj anyagára sincs panaszom, elég széles, stabilan tart, nem bántja a bőrt, két kis pöcök lepattintása után cserélhető, de nem univerzális, a Fitbit kínál hozzá mindenéle megoldást, ha a gyári túl unalmas lenne. Összesen 30 grammot nyom a mérlegen, tehát tényleg szinte észrevétlen, alvásnál sem zavart volna, ha nem kapcsolt volna be a kijelző, amikor egyik oldalról a másikra fordultam. Ez azért igen ostoba, az sem segít, ha a “ne zavarj üzemmód” aktív, ahogyan az sem, hogy “nem kérek értesítést alvás közben” is aktív. Ha úgy gondolja, hogy nekem éjjel 3:12-kor az a vágyam, hogy megnézzem a karperecem, akkor ő készséggel felkapcsolja a kijelzőt, hát köszi.
A termék 50 méteres vízállósággal rendelkezik, tehát úszni is lehet benne. Olyannyira, hogy van is ilyen aktivitás a szoftverben, tehát ezt is tudja monitorozni. Alul találjuk a pulzusmérőt, amely folyamatosan aktív (is lehet), a karperec felén eső részét pedig egy 100 x 160 pixeles, szürkeárnyalatos OLED kijelző foglalja el, amely érintésérzékeny. Gomb konkrétan nincs a terméken, de az eszköz bal oldala nyomásérzékeny, ott kell megszorítani ahhoz, hogy bekapcsoljon a kijelző, illetve így tudunk visszafelé is haladni az amúgy nem túl összetett menüben.
Semmiféle fényérzékelő szenzor nincs, a háttérvilágítás erősségét kettő darab fokozatban tudjuk manuálisan állítani, de kültéren a combosabb mód is vérszegény, leginkább semmit nem látunk a kijelzőn, pedig futás és biciklizás közben azért nem lenne olyan rossz. Hangszóró nincs, a vibrációs jelzés viszont egész erőteljes, nem maradtam le semmi eseményről. Elvileg a magunk felé fordított csuklómozdulat feléleszti a kijelzőt, de ez sajnos nem mindig szuperál (kivéve alvás közben), kontrolleszközként egy Galaxy Watch Active 2-t használtam, ami nyilván egy drágább holmi, de ott 10-ből 9-szer bekapcsolt a kijelző, a Charge 4-nél ez az arány 10-ből 5.
Használat
A korábbi Fitbit izéknél sajnos azt tapasztaltuk, hogy a csatlakoztatott okostelefonnal való kapcsolattartás nem okvetlenül megbízható és stabil, a Charge 4 viszont egyszer sem eresztette el a kommunikációt, egy Samsung készülékkel teljesen hibátlanul működött együtt, szépen megjöttek az értesítések és a híváskijelzés is mindig. A Fitbit szoftverével való szinkronizáció is gond nélkül ment, annyira patent módon amúgy, hogy amikor először bekapcsoltam a Charge 4-et, akkor már ugrott is fel a telefonomon egy ablak, hogy helló, itt egy Fitbit a közelben, akarod hozzá letölteni a szoftvert? Akartam, onnantól még két kattintás és máris ment minden, mint a karikacsapás.
A kezelőfelület nagyon puritán. Sajnos ez az oldalsó nyomásérzékelő eléggé fura még két hét használat után is, de hamar rájön az ember, hogy a legjobb eredményt úgy éri el, ha mindkét oldalon megszorítja a karperecet egyszerre, így tutira érzékel. A menürendszer nagyon egyszerű, eleve csak három irányba lehet elindulni. Ha fentről húzzuk az ujjunkat lefelé, akkor jutunk az értesítések közé, a másik irányba jönnek a státusz információk (lépések, pulzus, megtett táv, alvás stb.), jobbról balra simogatva pedig a konkrét, oldalra lapozható menübe jutunk. Itt egy oldalon két menüpont ül, összesen hét funkciónk van.
Indíthatunk edzést (futás, biciklizés, úszás, futógép, kirándulás, séta), ezeknél a futópad és az úszás kivételével mind lehet kérni a GPS-t, úszásnál a medence hossza is beállítható. Van relaxációs mód, ami megnézi a pulzusunkat, aztán lassú lélegzésre bíztat két percig, majd megállapítja, hogy minden frankó és megmutatja, hogy mennyivel csökkent a pulzus. Időzítő, vekker, időjárás, ezek vannak még a funkciók között, illetve a beállítások, ahol fényerő, vibrációs erősség, ne zavarj mód és a folyamatos pulzusmérés kapcsolható. Ennyit tud önmagában a motyó, minden mást a csatlakoztatott appon keresztül babrálhatunk.
Szeretném megjegyezni, hogy a sóherség szobra lehetne, hogy a Fitbit az alkalmazás prémium funkcióiért külön pénzt kér. Hogy eladnak aranyáron egy sima karperecet, de még ezen felül is tartják a markukat, az igazán elegáns. Jó, nem maradunk le annyi dologról a prémium tagság hiányában sem, részletesebb alváselemzés, edzésprogramok, általános wellness státusz és 45 perces stresszoldó gyakorlatok nem járnak az átlagjóskáknak, a többi funkció megvan. Alapvetően két lényeges felületünk lesz, az egyik magát az eszközt kezeli, a másik pedig a mozgásunkról ad tájékoztatást. Előbbit a profilunkon keresztül érjük el, itt lehet óralapokat választani, összesen 24 változat létezik, a legzsúfoltabb az időn kívül további négy adatot jelenít meg (lépésszám, pulzus, elégetett kalória és megtett táv). Ezen kívül vannak “appok”, amik igazából az alapfunkciók menüben való megjelenését kapcsolgatják ki és be, az egyetlen kivétel a Spotify, ami a Charge 4 egyik újdonsága, az óráról is tudjuk babrálni a telefonos kliensprogramot.
Az értesítéskezelés fapados, de minden telefonos alkalmazásunk kapcsán állítható, hogy foglalkozzon-e vele az óra. Első pár szó egy üzenetben általában látszik, a hívásoknál pedig felvenni és elutasítani tudjuk a hívót. Bizonyos appoknál lehet gyorsválaszokat beállítani, ez hasznos lehet. Az aktivitásainkat monitorozó felület a szokásos adatokat gyűjti, lépések, távolság, kalória, lépcső, plusz ezen kívül van egy Zone Minutes nevű általános érték, ami egy pontot ajándékoz egy perc zsírégetés és két pontot szintén egy perc kardió aktivitás mellé, a Fitbit azt mondja, hogy heti 150 pontot kéne összegyűjteni, hogy a szívünkkel kedvesek legyünk. Szintén ilyen mérőszám, hogy óránként legyen 250 lépésünk, persze nem egész nap, de a nap 9 órájában ezt érdemes hozni, ezt annyira komolyan veszik, hogy pampog is a karperec, ha egy adott órában még nem sikerült ezt kiviteleznünk.
Na, de most már menjünk sétálni, futni, bringázni, mert valahol ez lenne a lényeg. A sétát indíthatjuk manuálisan is, de igazából ez az egyetlen aktivitási forma, amit magától is felismer, bár ebben az esetben a GPS-t nem erőlteti. Úgyhogy elmentem bringázni egy órát, a telefonomon a Relive futott, a másik csuklómon pedig egy Galaxy Watch Active 2 figyelt, szóval érdekelt, hogy mekkora lesz a szórás. Ha nem vagyunk türelmesek az elején, akkor azért lesz eltérés, mert a Fitbit jó 2-5 percig keresi a GPS műholdakat, nem csak első ilyen próbálkozás esetén, hanem később is. Ezt mondjuk meg lehetett volna oldani úgy, hogy a telefontól lekéri az utolsó ismert pozíciókat, de a jelek szerint ezzel nem foglalkoztak a gyártónál. Utána viszont korrektül mér, mutatom összehasonlítva az adatokat (balra a Fitbit, jobbra a Samsung):
A Samsung magasabb pulzust mért nálam, mint a Fitbit, a maximális sebességet is gyorsabbnak mutatta, de hellyel-közzel azért stimmelnek az értékek, persze a megjelenítés módjában bőven van eltérés és nem a Fitbit nyer. Mert itt nincs egy összefoglaló felület az összes adattal, hanem grafikonok között lapozgatunk, ami elég béna megoldás, de lehet tcx kiterjesztésű fájlba exportálni. Gpx-be viszont nem.
Nem szeretek órában aludni, de ha tesztelni kell, akkor nincs mese, viszont a prémium funkciók nélkül is egész sokat tudtam meg az éjszakámról, kaptam rá 81 pontot, viszont feltűnően sokat voltam nagyon rövid időkre ébren a diagram szerint, ami egy kicsit túlzás. Az ébresztést viszont simán megéreztem a csuklómon, más kérdés, hogy állati könnyű aktiválni a szundit, gyakorlatilag a kijelző közepén egy óriási virtuális gomb szinte kívánja, hogy megnyomjam.
Összegzés. A Charge 4 igazából tudja, amit vállal, csak hát ugyanezt mások is vállalják (és tudják) lényegesen kevesebb bankjegyért cserébe. Látszik, hogy dolgoztak vele, két frissítés is jött az elmúlt két hétben, nem dobálja el már a kapcsolatot sem, jól alakul az üzemidő, van benne Spotify, GPS, vízállóság, de úgy egyébként nem tudnék mellette sok érvet felsorakoztatni, sőt. Rengeteg ostoba hibája van, az alvás közben feléledő kijelző, ami persze olyankor baromi fényesnek tűnik, de kültéren alig látható egyébként, a lassan magára találó GPS, a prémium funkciók külön pénzért való használata a dedikált alkalmazásban, vagy a hektikusan működő nyomásérzékelő gomb. De a legnagyobb probléma az árazás, 50 lepedő körüli összegért már hasonló funkcionalitású órát is lehet szerválni, amin mondjuk látszik is, hogy mit csinálunk. Nem olyan nagy meglepetés, hogy a Fitbit már messze nem akkora szereplő ezen a piacon, mint korábban, a Charge 4 használata pedig csak megerősíti, hogy tényleg az lenne a legjobb, ha a Google felzabálná őket és az eddigi tapasztalatok felhasználásával megújítaná a brandet.
Bog
A tesztkészüléket a Speedshop biztosította, köszönjük. A terméket itt lehet megvásárolni.