Egyebek, vélemény
A szövegek másolására és kivágására és kivágására használható kijelölő is megújult: az ujjunkat hosszan lenyomva tartva egy új felső eszköztárat kapunk, amelyben az alap funkciók mellett kereshetünk az oldalon és meg is oszthatjuk a kijelölt szövegrészletet. A fájlok kijelölése és másolgatása hasonlóan működik, ehhez is az előzőekben említett zöldes felületet kapjuk.
Döbbenetesen jól néz ki az új rendszer, azt hiszem, ezt a képek és a bekezdés felett található videó megnézése után senki nem vonja kétségbe. A Google programozói és dizájnerei remek munkát végeztek, egy ergonomikus, a táblagépek sajátosságait maximálisan figyelembe vevő és kihasználó felületet hoztak létre. A tervezést nem holmi amatőrökre bízták, nagyon össze van rakva a felület, az egész tele van apró szépségekkel és figyelmességekkel, minden animálva van, az oldalak közötti váltáskor áttűnés-effektek láthatóak. Muszáj kiemelnem az alkalmazásváltót is, amely amellett, hogy nagyon látványos, a használhatóságon és a programok közötti lépkedés sebességén is sokat javít. Persze negatívumok és hiányosságok is akadnak, melyeket remélem, minél hamarabb kijavítanak. Ilyen a beépített fájlkezelő hiánya (persze ott van a Market, de az elérhető programok kinézete nem igazán illik a rendszer összképébe), nem kapunk hangszínszabályozót, a zenelejátszóban nem rendelhetünk borítót az albumokhoz, a beépített videólejátszó egyelőre nem sok formátumot támogat, az alsó sáv pedig néhol igen zavaró tud lenni. Bár a böngésző nagyjából jól viszi a Flash tartalmakat, néhol azért előfordul, hogy elcsúszik az adott vezérlő, erre példa a Facebook alsó csevegősávja, amely az oldal görgetésekor a képernyő közepére kerül.
A Honeycomb által kínált vizuális élmény egyszerűen letaglózta a szerkesztőségünket, ráadásul a keresőóriás fejlesztői nem estek abba a hibába, hogy a sok eye candy a használhatóság rovására menjen. A Google azt is bebizonyította, hogy rettentő gyorsan reagálni tud a piaci igényekre, igen rövid idő leforgása alatt egy nagyon jól összerakott rendszert raktak le az asztalra. Immár nem egy mobil OS felnagyított verzióját kapjuk, mint azt a régebbi Android verziókkal telepített táblagépek esetében éreztük, hanem egy direkt tabletekre tervezett felülettel nézünk szembe. A megváltozott, futurisztikus UI pedig komoly fegyvertény a rivális rendszer változatlan felületével szemben, de a gyártók árpolitikáján is rengeteg múlik, hogy sikeresek legyenek a Honeycombos táblák. Bár először egy kicsit fura a fizikai gombokat nélkülöző kezelés, nagyon hamar meg lehet szokni, és megy minden, mint a karikacsapás. A külső alkalmazások fejlesztőinek viszont sok dolga lesz a dizájn farigcsálásával, hiszen a régebbi Android verziókra készült programok kinézete sokszor nagyon nem illik az új UI-ba, ami igen sokat tud rontani az összképen. Külföldön már több Honeycombos modell is kapható, lassan pedig kis hazánkba is megérkeznek az Android 3.0-val szerelt gépek, jó néhány ilyen készülék meg fog fordulni nálunk a közeljövőben. Összességében egy nagyon könnyen használható, intuitív és átgondolt felülettel rendelkező operációs rendszerrel van dolgunk, amely ráadásul irtó jól is néz ki: így kell ezt csinálni!
Mivel a bemutató igen hosszúra sikeredett, jó néhány funkció részletes bemutatása sajnos nem fért bele a keretbe, ezekre részletesen kitérünk a Prohardveren futó Galaxy Tab blog keretein belül.
dr. Kind
A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.
