Hardver, szoftver, hő- és infrakamera
Ha a G2 rendvédelmi, életmentési és indusztriális felhasználási területeit nézem, érthető, hogy az AGM miért választotta az ipari és IoT környezetbe szánt, 6 nm-es Qualcomm QCM6490 lapkát, amely valószínűleg komolyabb minőségbiztosítási teszteken ment át egy mobilchipnél. Ettől még a Snapdragon 782G tulajdonképpeni variációjáról van szó egy 2,7 GHz és három 2,4 GHz-es Cortex-A78, illetve négy 2 GHz-es Cortex-A55 processzormaggal, valamint az Adreno 643-as GPU-val. Ez pedig mindenféle kompatibilitási gondot nélkülöző, a strapaműfajban kiemelkedően jó sebességet jelent, 120 Hz-en tükörsima felülettel és gyors alkalmazáskezeléssel, amiből 8/12 GB RAM és 256 GB-os UFS 2.2-es tároló is kiveszi a részét. Még a komolyabb 3D-s játékok is élvezhetően és hűvösen futnak, noha a nagy képkockasebességhez érdemes gaming mobilra beruházni.
Teljesítmény-teszt (a táblázat szétnyitható) | |||||
---|---|---|---|---|---|
Benchmark | AGM G2 Guardian | Doogee V Max | Ulefone Power Armor 18T | Ulefone Armor 17 Pro | Samsung Galaxy XCover6 Pro |
Rendszerchip | Qualcomm QCM6490 | MediaTek Dimensity 1080 | MediaTek Dimensity 900 | MediaTek Helio G99 | Snapdragon 778G |
AnTuTu 9.x | 599221 pont | 511673 pont | 496863 pont | 372307 pont | 517428 pont |
Geekbench 5 (single/multi) | 862 / 2861 pont | 731 / 2155 pont | 684 / 2121 pont | 543 / 1806 pont | 775 / 2834 pont |
GFXBench Car Chase onscreen | 33 fps | 21 fps | 19 fps | 14 fps | 26 fps |
GFXBench Car Chase offscreen | 39 fps | 26 fps | 25 fps | 17 fps | 32 fps |
GFXBench Man. onscreen | 78 fps | 57 fps | 55 fps | 38 fps | 65 fps |
GFXBench Man. offscreen | 90 fps | 66 fps | 64 fps | 43 fps | 77 fps |
AndroBench Sequential Read | 987,56 MB/s | 994,25 MB/s | 987,14 MB/s | 964,34 MB/s | 871,95 MB/s |
AndroBench Sequential Write | 735,07 MB/s | 876,25 MB/s | 877,49 MB/s | 822,11 MB/s | 495,09 MB/s |
AndroBench Random Read | 227,51 MB/s | 238,21 MB/s | 176,72 MB/s | 210,74 MB/s | 137,92 MB/s |
AndroBench Random Write | 226,18 MB/s | 242,05 MB/s | 233,67 MB/s | 209,31 MB/s | 166,46 MB/s |
![]() |
![]() |
![]() |
Azért az Android lehetne a 12-es főverziónál eggyel frissebb és a csúcsárazáshoz kötelezően kellett volna többévnyi szoftveres garanciát biztosítani, a magyar nyelv pedig csak addig van meg, ameddig a Google az AOSP-s rendszert lefordította. Minden AGM-s extra, a programozható gomb menüje és a hőkamera teljes kelléktára angol nyelvű, a beállítások vagy a sima kameraszoftver pedig keveri a kettőt. Vezetékmentes frissítések elvileg azért jönnek, a márciusi biztonsági hibajavítás pedig egész naprakész. A gyártó kérésére a hőkamerát egy APK fájlból frissítettük, szóval valamennyire pörög a támogatás. Mivel minden AOSP-s és Google szoftver rendben fut, szerszámos láda vagy egyéb kelléktár híján jöhet is a főszereplő, a fogás szempontjából elég rossz helyre tájolt hőkamera, amely valamiért az állóhelyzetet preferálja: a feliratai és mért hőmérsékletei nem fordulnak el a G2-t fekvő nézetbe döntve.
Egy hagyományos hőkamera látótere (balra) és a G2 monokuláris távcsöve ugyanarról a témáról [+]
A rendszert nem a FLiR, hanem az AGM és beszállítói biztosítják 256 x 192 pixeles és 25 Hz-en operáló hőérzékelővel (a mentett képeket 10 megapixelre skálázza a rendszer), ami elé f/1-es rekeszérékű, különösen nagy fényerejű, autofókuszos, 5,6x-os optikai nagyítású, 10 mm-es lencse került. Ezzel a G2 Guardian egyedülálló a mobilos műfajban, ahogy a 20 cm-től elérhető fókusz is, ami ritka ekkora nagyítás esetében. Nincs viszont MSX, vagyis a kis felbontású hőkép és egy nagyobb felbontású, hagyományos segédkamera részleteinek összefésülése, amit a CAT-nál megszoktunk.
![]() |
![]() |
![]() |
Cserébe a márka ígéri: a monokuláris távcsővel egy mezei nyúl hőalakját 100, egy emberét 500, egy járművét pedig 1000 méterről azonosítani lehet az élőképen és a felvételen, így a rengetegben eltévedt vagy szakadékba zuhant kirándulót, a bokorban rejtőzködő bűnözőt vagy ellenséget, a távolban haladó vadat vagy rudlit, illetve a hőhidakat, a hideg pontokat és egy láng forrását akár ködön és füstön keresztül a távolból is felismerhetjük.
Hőkamera képek, 10 megapixel
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Tíz másodperc kell a szoftver hidegindításától a fókusz megtalálásán át színezett hőkép megjelenéséig, majd további egy az ellőtt kép mentésig. Az autofókusz témát váltva elég lassú, hogy jobb legyen érintőfókusszal új élesítést kérni, de opció a manuális fókusz is. Az AGM -10 és 60 fokos külső hőmérséklet között javasolja a telefont használni, a szenzor papíron pedig 0 és 150 fok között mér, aminél vannak profibb megoldások a piacon – viszont a mélyhűtős ételre irányítva sikerült -20,5, gázlángra pedig 193,4 fokot mérnie. Két alapvető felhasználási módot kínál a gyártó: az éjjellátó nélkülöz minden kiírt és zavaró adatot, hogy tisztán egy élőlény vagy egyéb hőforrás azonosítására koncentrálhassunk (bár ettől még nem válik igazi éjjellátóvá). A hőkamera funkció pedig kiírja és menti a középső, a legalacsonyabb és legmagasabb hőmérsékletet, illetve tetszőlegesen kiválasztott pont értékeit vagy egy kézzel kijelölhető terület átlagát.
Hőkamera képek, kézzel elforgatva
![]() |
![]() |
![]() |
Ötféle színezési mód közül választhatunk: monokróm, láva vörös, ibolya, sötétzöld és szivárvány, emellett állíthatjuk a fényerőt és a kontrasztot, hogy a cél a legjobban elkülönüljön a környezetétől. A Guardian a mélyhűtött étel hőmérsékletét egész pontosan belőtte, a 36 fok körüli emberi arcra 33 fokot mért egy méterről és a közelben ez a párfokos kilengés megmaradt, ami elfogadható, mert nem a precíz hőmérés a lényeg. A gyártó szerint a G2 2-8 méteres távolság között a legpontosabb, és valóban: egy 30 méterre lévő épület és felette a levegő hőmérsékletét nálam 10-20 fokkal félremérte, ami félig kihúzza a talajt a Guardian lába alól, hiszen pont a távoli működés volna az ütőkártya.
Hőkamera képek, nagy távolság
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Tény, hogy ideális körülmények között több száz méterre is kirajzol hőalakokat, ám ez mindjárt komplikáltabb nappal és mondjuk aszfalt felett a dolog, mivel az alakok már nagyon nehezen különülnek el kis hőmérséklet különbséggel. Az első képen jól látszik egy jármű foltja 400 méterre, de láttam egy alakot jobbra, ami a hőfelvételen nem maradt meg. Ha ugyanolyan meleg egy kocsi, mint az aszfalt és felette a levegő, abból sem látszik sok, illetve a másodikon a két embernek tűnő paca igazából két autó félig takarásban, de ez nem derül ki pusztán a felvételről. Este és a tavaszinál hűvösebb időben különülnek el az alakok inkább (a 3-4. kép 250 méterről készült), és valóban, nagyon messze is látszanak az emberek, bár kettő 500 méterről már egy pacává mosódik össze és igazából mozgás közben derül ki, hogy ketten vannak. Végül sok helyen abszolút haszna volna a hőforrások felkutatásának, forró ipari környezetben vagy tűz esetén hamar eléri a teljes környezet a felső hőérzékelési limitet, így a tűz forrása nem feltétlenül különül el. Végeredményben tehát mégis csak közelebb igazán pontos a hőkamera, így pedig nem feltétlenül éri meg a teleobjektíves rendszerre ráfizetni és az MSX-es riválisok extra részleteiről lemondani.
A hőmérésen amúgy pontosítani lehet például a mérni kíván felület típusát vagy anyagát kiválasztva (emberi bőr, vízfelület, rozsdamentes acél, beton, stb.), de tippet adhatunk a tárgytávolságra és a környezet hőmérsékletére is, hogy az algoritmus ezek alapján korrigáljon. Végül pedig, ha nem is lehet egy segédkamera és a hőkamera képét egybemosni, az egyik sarokba odakerülhet a jóval nagyobb látószögű infrakamera képe egy picit besegítve, hogy megállapítsuk: mit lát éppen a hőszenzor. Ennek viszont túl sok haszna nincsen, és az infraképet nem menti a rendszer kattintáskor.
![]() |
![]() |
![]() |
Az AGM külön galériát kínál a hőképeknek, amelyek mentik a részletes hőinformációt, így a színezés stílusa és a fényerő/kontraszt éppúgy állítható utólag, mint a mérni kívánt pontok és területek helyzete és értékei. Természetesen videofelvétel is menthető hőinformációval vagy nélküle, 1088 x 1440 pixelre skálázva, újfent az álló nézetet preferálja ugyanis a szoftver. Jól látszik persze, hogy a hőkamera nem éjjellátó egység, azaz csak az különül el jól a környezetétől, ami hidegebb vagy melegebb a háttérnél. Így persze élőlények, épületek, fák és miegymás hőmérsékleti különbségei praktikusan videóra vehetők, ám újfent hiányoznak egy extra kamera részletei, megkönnyítve a hőfoltok azonosítását, mondjuk így.
Infrakamera képek, 20 megapixel, f/2,4 autofókusz
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
A G2 másik érdekessége a monokróm infrakamera, amely egyébként az emberi szem számára látható hullámhosszokon is érzékeli a fényt (csak színszűrő nélkül monokróm az eredmény), plusz lát az infravörös fény szűk alsó tartományában. Legalábbis, ha van a koromsötétben infravörös fényforrás, amit amúgy a Guardian is biztosít az emberi szem számára láthatatlan IR LED villanóval. Így egészen addig lát a G2 fotó vagy 1080p 12 fps videó esetében, amíg ez az infra vaku elvilágít, és ez pár métert jelent, illetve pár tíz méterről becsillanó, fényes felületet, esetleg szempárt.
Mire jó ennyire limitált működéssel? Például erdőben vagy otthon észrevétlenül mozogni és közeli tárgyakat, élőlényeket megkeresni is lekattintani úgy, hogy hagyományos lámpát nem kapcsolunk be. Nyilván az éjjellátó bevetésen lévő hatóságoknak is kapóra jöhet a küldetést rögzíteni koromsötétben, de legyünk őszinték: ez nem profi kellék, ráadásul sötétben nehezen talál fókuszt a rendszer és azt is könnyen veszíti el. Magamra irányítva például sehogy se jött össze az élesítés.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!