Videofelvétel, összegzés

Videózásra pont annyira praktikus egy vékony zsebmobil, mint fotózásra, és bennünket most sem csak a klipek részletgazdagsága érdekel: elkerülik-e a versenyzők a négyzetszerű tömörítési zajt (szép nevén a macroblockingot), kiküszöbölök-e mozgás közben a kézremegéseket (van erre szoftveres és/vagy optikai megoldás) és a mikrofonok kibírják-e berecsegés nélkül? Jó hír, hogy a P9 és az Xperia X kivételével mindegyik versenyző képes 4K-ban, azaz 3840 x 2160 pixelen rögzíteni (a G5 széles látószögű modulját beleértve), optikai stabilizálást pedig a Huaweien, a Sonyn, a nagylátószögű G5 kamerán és a Nexuson kívül mindegyik nyújt. Nappal, a Hűvösvölgyi út és a Szilágyi Erzsébet Fasor találkozásánál rögzítettünk.

Vonalélességben szoros a verseny: az összes 4K-s delikvens pazar mennyiségű részletet rögzített (utólag vettük észre, hogy az iPhone-nal csak 1080p-ben lőttünk, de kristálytiszta lett a felvétele, és természetesen tud 4K-t is). Logikusan kevesebb részlet jut a Sony és a P9 Full HD-s felvételeire, az Xperia X ráadásul döbbenetes mennyiségű tömörítési zajt felvonultat, nem beszélve a kiégett részletekről. A P9 képminősége is lehetne jobb. Némi marcoblocking a kék eget fürkészve a Lumia 950, a HTC 10 és a G5 mindkét felvételén előfordul, ennél is többet produkál a OnePlus 3. Dinamikatartományban csak a Sony lóg ki látványosan, bár az ég a HTC 10, a P9 és a G5 esetében is kiég itt-ott, elfogadható tartományon belül. Fehéregyensúlyban az eget türkizkékre, a növényzetet pedig sárgásra színező Lumia a negatív pont. A 6s Plus csak a telítettségbe nyúl bele: az ég mélykékebb (sőt, némileg lilásabb) a valóságban látottaknál. A P9, a 6P és a nagylátószögű G5 kamera remegősebb felvétele a bizonyíték, mennyire hasznos máshol az optikai képstabilizálás, szoftveres módon csak a Sony képes tükörsima mozgásokat produkálni (és alighanem erre rá is megy a képminőség).

Az optikai stabilizálás rendben teszi a dolgát minden versenyzőnél, igaz, a OnePlus 3 esetében apró megakadások jelezik, amikor újra meg újra állóra kívánja stabilizálni a tervszerű mozgást. A fókuszt látványosabban csak a Lumia 950 és a HTC 10 vesztette el, a legkevesebb bizonytalanságot ebben a tekintetben az S7 edge mutatta. A zajszűrés komolyabb szél esetében hallhatóan nem a mobilok erőssége (túl parányiak ehhez a mikrofonok), a hangminőség viszont minden esetben elég jónak mondható, egyedül OnePlus 3 lóg ki negatívan, de az nagyon. A zajszűrés nála ugyanis túl agresszív, felharsannak majd eltompulnak az élesebb hangok, erre gyorsan rá kéne nézniük a gyártónál. Megjegyzés: a július végén befutott, 3.2.2-es számú OnePlus 3 frissítés jelentősen visszafogta a fent tapasztalható zajszűrést, az alábbi klip (katt) sokkal tisztább hangminőségről tanúskodik. A lenti pontozást azonban utólag nem változtattuk meg - Bone123. Csalódást keltő, hogy az iPhone 6s Plus és a Nexus 6P csak monóban képes felvenni, miközben a többiek sztereóban, a HTC akár veszteségmentesen (FLAC). Általánosságban rendben van a versenyzők videofelvételi minősége, és bár apró hibát mindenhol találtunk (talán az S7 edge-nél és az iPhone-nál a legkevesebbet), a OnePlus 3-at kivéve bármelyiket elvinnénk egy fesztiválra rögzíteni. Ugyanakkor viszont tény, hogy mondjuk egy nyaralásra is elég lehet egy ilyen kamerás telefon, de a stabilizáció hiánya nagyot ront az elkészült anyag nézhetőségén, az elmúlt években többször is használtunk okostelefonokat ilyen célból, s mondjuk bármennyire is réginek számít mondjuk az LG G3, sokkal jobb nyersanyagokat lehetett vele lőni, mint például a friss P9-cel.

A teszt végéhez közeledve összeszedtünk nyolc pontozási kategóriát, hogy megpróbáljuk a részeredményeket számszerűsíteni. Ezt persze a feltöltött anyagok alapján bárki maga megteheti, nem muszáj a mi logikánkat vagy ítéletünket követni. Automatika pontkategória alatt a fókuszálás gyorsaságát és megbízhatóságát, a fehéregyensúlyt és az expozíciót átlagoljuk. Nappali képminőség alatt a részletgazdagságot, a lencsetorzítást beleértve. Az esti képminőséget automata (részletgazdagság, fókusz és fehéregyensúly) és a kézi részre bontjuk (elérhető legjobb minőség, optikai stabilizálással súlyozva), hiszen itt nagy az eltérés készülékeken belül. Mivel az Xperia X-nek és a 6s Plusnak nincs igazi profi módja ám a 0 pont aránytalanul lehúzná az átlagot, az automata képüket arányosítjuk a többiek legjobb kézijéhez. A dinamikatartomány és a szelfi kategória magától értendő, míg a videónál a képminőség, a stabilizálás és a hangminőség együttese dönt. A makró pontokba a részletgazdagság, a mélységélesség szűkössége, a fókusz és az is beleszámít, hogy mennyire lehet a témát megközelíteni.

2016 nem az Xperiák éve, és ha úgy fotóznak, ahogy itt láttuk, akkor a következő sem lesz az [+]

A puszta számokat nyilván fel lehet jegyezni, és ez alapján holtversenyben a Google Nexus 6P és a Samsung Galaxy S7 edge végzett az élen, mivel azonban nincs egyféle fotós igény, a vásárlói preferencia akár más márkához is vezethet. Az rajzolódott ki a legvilágosabban, hogy a remek szenzorokat gyártó Sonyt illeti a citromdíj: 200 ezer forintért és afelett (ugyanez a kamera ketyeg az X Performance-ban) vállalhatatlanul sok a hibája az Xperia X-nek. Feleslegesen nagy a felbontás, amin brutális túlélesítéssel próbál a szoftver kompenzálni (főleg az elmosottabb széleknél). Nincs normális kézi mód, DNG mentés, ISO állítás teljes felbontáson vagy optikai stabilizálás, ráadásul a fókusz és a dinamikatartomány sem az igazi, ami a videofelvételekre is rányomja a bélyegét. Elképesztő látni, ahogy a képekre 3D-s dínókat helyező Xperiák mellett elhúzott a mezőny, és az még hihetetlenebb, hogy a japánoknak ez fel sem tűnt.

Sokrétű és magabiztos fotós társ a Samsung Galaxy S7 edge [+]

Aki egyébként tényleg csak egy gyors, megbízható és sallangmentes kamerára vágyik, az iPhone még mindig magabiztos választás, talán a 6s Plus hibázza a legkevesebbet a kategóriákban. Ugyanakkor egyre fájóbb a kézi mód és a RAW-ba való mentés hiánya, plusz OIS ugye csak a Plus változatban van. Az S7 edge lényegében hozza az iPhone megbízhatóságát, a gyorsabb fókusz és a sötétben többet látó kamera mellett ráadásul ott vannak a profi beállítási lehetőségek, úgyhogy az eltérő igényeket a Samsung masinája elégíti ki a legszélesebb körben. Este a fehéregyensúlyra és a JPG képek részletgazdagságára ugyanakkor rá lehetne gyúrni.

[+]

A Nexus 6P szuper képminőséggel kér szót, remek a HDR+ mód is, a camera2 API szoftverek támogatásával pedig a hobbifotós sem marad hoppon, noha az OIS-t hiányolni fogja este. Végre kiegyensúlyozottan teljesít egy Nexus ketyere (ugyanez a kamerarendszer virít az 5X-ben), szelfiben pedig egyenesen a 6P a legjobb (az 5X kisebb felbontású modult kapott). A Google mellett a HTC is rendbe szedte a fotós képességeket, és ha a HTC 10 nem is tarolt az egyes kategóriákban (túlzó esti zajmentesítés, sötétben pontatlan a fehéregyensúly, itt-ott előforduló fókuszhiba), jól szerepelt a általánosságban, és akkor ott a hátlapi és előlapi optikai stabilizálás. Az LG G5-nél egy remek (normál) és egy gyengébb (nagylátószögű) kameráról beszélhetünk, és konklúziónk úgy fair, hogy ha az előbbi alapján ítélünk. Itt a fókusz inkonzisztenciája és a DNG fotóknál fellelhető színes zaj érdemel megemlítést, illetve a szűkös dinamika a videofelvételeknél, ám ezek mellett is remek fotós masina az LG moduláris versenyzője, sok kézi móddal és jófajta optikai stabilizálással (az elsődleges kameránál). Még egy év, és talán az LG ugrik az élre, most sincs messze tőle.

Nem véletlenül invitáltuk a tesztre: a Google Nexus 6P kitűnően teljesített [+]

A OnePlus 3 erényei mellé (dinamikatartomány, gyorsaság, optikai stabilizálás, részletgazdagság középen) több bocsánatos hiba (puhább lencserajzolat a széleken, inkonzisztens fehéregyensúly) és egy nagyobb is becsúszott (a hangminőséget teljesen elrontó zajszűrés, bár ezt a teszt után befutó frissítés szerencsére kiküszöbölte), de így se semmi, amit az egyes riválisai árának a feléért nyújt, közel végezve az élmezőnyhöz. Megemlítenénk, hogy a frissítéssel az autofókusz is gyorsult. Komolyabbak a Lumia 1020 örökösének, a Lumia 950-nek az automatika hibái, és semmi jelét nem látjuk annak, hogy tavaly ősz óta bármennyire is érdekelné a Microsoftot, hogy a sötétben normálisan lehessen fókuszálni, vagy nappal a fehéregyensúly ne csússzon el a sárgás irányba. A túlszűrt esti felvételek sem mindig az igaziak, ha a DNG-ből feldolgozott felvételekkel vetjük össze. A képstabilizálás ugyanakkor remek, a részletgazdagság jó és a hobbifotósnak még mindig kitűnő választás egy Lumia, csakhogy előbb kellett volna az automatikát optimalizálni, és aztán rágyúrni a kézi lehetőségekre. A Huawei P9 a legkreatívabb a sorban, és az átlagtudása is jó, a jelen mezőny legjobbjaival azonban az álló- és mozgóképminősége nem veszi fel a versenyt. Komoly potenciál van a kétkamerás megoldásban, és lehet, hogy az egész szakma erre indul el, mindenesetre a továbblépés kulcsát az optikai stabilizálás, nagyobb fényértékű lencsék használata és a két szenzor jelének összedolgozása kézi módban jelentheti a jövőben, egyelőre a Huawei-Leica házasság csak szimplán ígéretes.

[+]

Az igazi győztese eme összehasonlításnak végeredményben a felhasználó, mert kis túlzással lényegtelen, melyik csúcskészüléket választja, ha tisztában van a mobilfotózás korlátaival (esti körülmények, zoom és blendeállítás hiánya), akkor a Sonyn vagy a bakizgató Lumián kívül bármelyiket elviheti egy hosszabb útra kattintgatni, de az utóbbiról sem kell feltétlenül lemondani. Vásárláskor elsősorban azt kell mérlegelni, hogy mennyire fontos az ár, a kézi módok sora, az optikai stabilizálás, a 4K felvétel vagy mondjuk a szelfi minőség. Remélhetőleg több lett hosszú elemzésünk annál, semmit a nyers pontszámok összeadogatása, mert nem is ez volt a célunk, hanem az, hogy elég információmorzsát közöljünk, hogy ki-ki a maga igényei szerint megtalálja a legmegfelelőbb mobilfotós társat.

A dupla hátlapi kamerák széles körben elterjedhetnek [+]

A jövőbe nézve, határozottan járhatónak tűnik a kétkamerás út, illetve a nagyobb szenzor, nagyobb fényerejű lencse és kisebb felbontás kombinációja. Elvégre csak a felhasználók töredékének van szüksége 16, 20, 24 megapixelnyi részletre a közösségi média, a felhőbe szinkronizált galéria és a 4K-s tévék korában (azok is csak kb. 8 megapixelt képesek megjeleníteni). 12 tűéles megapixel bőségesen elegendő A4-es nyomtatásra, de még vágásra is, a komolyabb igényekre meg tényleg a komolyabb fényképezőgéppel jár a legjobban a felhasználó. A távolabbi tervek között a lencse nélküli szenzorok és a különleges zoomolási megoldások is szerepelnek, de olyat is hallottunk, hogy egy fotómasina 16 kamerát helyezne a hátlapra. Az egyetlen kívánságunk annyi, hogy ne vállaljanak a gyártók többet annál, amit teljesíteni is tudnak, mert a mobilkameráknak elsősorban gyorsnak, megbízhatónak és felhasználóbarátnak kell lenniük, a zsebből előkapva jó képet rögzítve, minden más ezen kívül bónusz.

Bone123

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.