Bevezető, látószögek

Két éve jelentkeztünk utoljára kamerateszttel, és most jöhetnénk azzal, hogy sosem jött el egy pillanat, amikor a szükséges idő és eszközök összegyűltek, vagy nem fejlődött annyit a mobilfotózás. Nem a fenét, viszont főleg az előző 12 hónap volt izgalmas ilyen téren, gondoljunk csak a pixelszámot növelő iPhone-ra, a fotózást komolyabban vevő HTC-re és Google-re, a hátlapi kamerára ráduplázó LG-re és Huawei-re, a fókuszpixeleket megkétszerező Samsungra vagy a legfrissebb PureView rendszert felvonultató Noki... Microsoftra, úgyhogy eljött a pillanat a legrelevánsabb összehasonlításra. Ne feledkezzünk meg a legtöbb gyártó szenzorbeszállítójáról, a Sony-ról és a hibrid autofókuszról sem, bónuszként pedig bedobjuk az egyik-másik rivális árának feléért kapható OnePlus 3-at, illetve referenciaképpen a Samsung NX3000-es, cserélhető objektíves fényképezőgépet (20,3 megapixeles CSC, APS-C méretű szenzorral).

Az előző győztes: a legendás Nokia Lumia 1020 [+]

Azt viszont gyorsan szögezzük le: nem a dedikált fényképezőgép vs. mobilkamera témára megyünk itt rá, mert ezek eltérő termékek, és az elmúlt két évben a piac eldöntötte: nem trendi a vastag, méretes Lumia 1020-féle vonal vagy a K Zoom / Zenfone Zoom hibrid, amelyek megpróbálják felvenni a kesztyűt. A vásárlói kedv alapján a felhasználó elsősorban egy vékony, jól összerakott és gyors telefont szeretne, és másodsorban az ehhez elérhető legjobb fotós minőséget, ebbe pedig a szó szoros értelmében nem fér bele 1/1,5 hüvelykes PureView szenzor és a méretes lencse. El kell fogadni: nem váltják le az okostelefonok a komolyabb fotózásra szakosodott masinákat, viszont egyre kevésbé akarják, lásd a megapixelszám növelésének stopját, vagy épp csökkentését. Azért ne sajnáljuk le a mobilos fotózást: a hagyományos fényképezőgéppel nem lehet komolyabban szerkeszteni, retusálni, feliratozni, vágni, effektezni, a netre feldobni és online/offline albumokat készíteni. Amikor ugyanis az Instagram és társai milliárdszámra ontják a fotókat, és még az élő YouTube közvetítés is előfordul opciókén, a legpraktikusabb eszköz az, amelyik a képet elkészíti, és egyből meg is osztja.

A kilenc új versenyző egy rakáson

A gyártók vaskos kamerarendszerek betuszkolása helyett egyre kreatívabban próbálnak a szenzorokra mind több fényt juttatni. Mondjuk kiemelkedően nagy fényerejű lencsével (Galaxy S7 edge, LG G5, HTC 10, Lumia 950), nagyobb szenzor - kevesebb pixel kombinációval (Nexus 6P, HTC 10) vagy épp a lencse és a befogott fotonok megduplázásával (a Leicával megalkotott P9 másodlagos, monokróm szenzora még több fényt enged át). Maradibb az 1/3 hüvelykes szenzornál megragadó iPhone 6s Plus (állítólag erre a 7 Plus rádupláz), míg a Sony Xperia X (1/2,3 hüvelyk) és a Microsoft Lumia 950 (1/2,4 hüvely) kitart a méretesebb szenzornál és a nagyobb pixelszámnál, helyet találva a kamerarendszernek az így sem túl vastag készülékházban.

Egy csúcstelefont, valaki? [+]

A kreativitás más fronton is folytatódik. A Dual Pixel technológiával az S7 edge mind a 12 millió fényérzékelő pontja fókuszálásra fogható, elterjedt a lézeres (G5, HTC 10, Nexus 6P) és a hibrid autófókusz (Xperia X, P9) is. A G5 egy másodlagos, nagylátószögű kamerát dob be extraként, a HTC pedig előlapi optikai képstabilizátort. Ez utóbbi egyébként egyre elterjedtebb a hátlapon (G5, OnePlus 3, Lumia 950, HTC 10, 6s Plus, S7 edge). Az biztos, hogy manapság a gyártók mindent megtesznek azért, hogy a kameraminőséget növeljék, és igaz ez a kézi beállítások folyamatos bővítésére is. Itt viszont nincs elég hely minden technológiát és szoftverfunkciót részletesen bemutatni (ehhez ajánljuk készüléktesztjeinket a fenti linkeken), itt az alábbi táblázatra redukálnánk a legfontosabb tudnivalókat.

Mielőtt a startpisztolyt elsütnénk, érdemes tisztázni a céljainkat. Nem csak a legjobb képminőségű mobilkamerát keressük (spoiler: egyik sem nő fel egy drágább fényképezőgépekhez, vagy az előző győztes, a Lumia 1020 szintjéhez). A szoftveres és hardveres gyorsaság, az automatika megbízhatósága és a lehetőségek tárháza legalább ennyire fontos szerintünk, hiszen hiába tűéles egy kép, ha kékesek a fehérek, lemaradunk a momentumról a lomha működés miatt, félrefókuszál a mobil vagy belenyúl az eredményekbe a túlbuzgó képfeldolgozás. Ezért sem biztos, hogy egyféle választ tudunk adni a kérdésre: melyik a legjobb versenyző a mai mobilpiacon, a lehetőséget pedig igyekszünk biztosítani, hogy a mellékelt képek és videók ki-ki levonja a maga konklúzióját.

A kameraszoftverek (ahol van kézi mód, ott azt kaptuk képernyőképre)

Kezdjük mindenekelőtt a látószögekkel. A G5 az egyetlen, amelyik 16:9-es képarányú (szélesvásznú) szenzorokkal rögzít, és a tesztmobilok közül nyilván a másodlagos kamerájának a legnagyobb a látószöge (narancssárga színnel jelölve a fenti képen), amit az Xperia X követ (fekete), már 4:3-as (keskeny vásznú) képaránnyal. Szűkösebb, de gyakorlatilag megegyező a Nexus 6P, a HTC 10 és a Galaxy S7 edge perspektívája (sötétkék). Ezeknél is kevesebbet lát a térből P9 (türkizkék), majd a OnePlus 3 - Lumia 950 duó (lila), aztán a G5 (zöld, 16:9-es képaránnyal), végül a 6s Plus (piros), magyarán az iPhone látószöge a legszűkösebb. A rekeszértékeket (a kisebb F utáni szám jelent több szenzorra jutó fényt), a szenzorméreteket (minél nagyobb, annál jobb), a szenzorpixeleket (minél nagyobb, annál több fény jut egy fényérzékelő pontra) a táblázatból tessék kiolvasni.

Látószögek

Narancssárga: G5 (nagylátószögű). Fekete: Xperia X. Sötétkék: HTC 10, Galaxy S7, Nexus 6P. Türkizkék: Huawei P9. Lila: OnePlus 3, Lumia 950. Zöld: LG G5 (főkamera). Piros: iPhone 6s Plus [+]

Nappali képminőség

Szép a Hősök tere naplementében és a Badacsony levélhulláskor, ám gyakran a múlandó pillanatot kell elkapni és nem egy álló témát, úgyhogy nagyon nem mindegy, milyen gyorsan indul a szoftver, talál fókuszt a kamera és kattan el a fotó. Az alábbi videón jól látszik, hogy gyakorlatilag mindegyik kameraszoftver 1-2 másodperc alatt betölt. Előnyt élveznek a gyorsindítást használók az exponáló (Lumia 950, Xperia X) vagy más gomb lenyomásával (G5, S7 edge, OnePlus 3, Nexus 6P és P9, amely egyből ellő egy fotót).

Ami a fókuszálást illeti, az S7 edge a Dual Pixel technológiával állva hagyja a mezőnyt, gyakorlatilag instant élesít, és izgága lencsemozgások sincsenek, plusz megbízható marad este is. A 6s Plus, az Xperia X és a HTC 10 csak századmásodpercekkel lassabb, az iPhone ráadásul roppant megbízhatóan élesít. A HTC viszont este és makrótéma esetében is téved egyszer-egyszer, míg a Sony megbízhatósága messze nem az igazi. Közelre szenvedés vele az élesítés, amin az érintőfókusz sem segít, mert azt a rendszer figyelmen kívül hagyja. Hiába gyors a hibrid fókusz, ha nincs optimalizálva. A OnePlus és a Lumia alig észrevehetően lassabb a fentieknél. Az előbbi néha téved csak este, egyébként megbízható, a Lumia sötétben viszont rendre ront, és nappal is lassítja néha a dolgot a lencsék előre-hátra mozgása a látszólagos sikeres fókuszt követően, ezért soroltuk kicsit hátrébb. A 6P jön, még mindig csak hajszálnyival lassabb élesítéssel, és bár este néha téved, általában megbízhatóan teszi a dolgát. A P9 és a G5 a hibrid és a lézeres fókusztechnológia ellenére a sor végére került fürgeségben, noha nappal hibátlanul élesítenek. Este a P9 néha téved, míg a G5 ilyenkor is pontos marad, inkább a makróknál bakizik egyszer-egyszer. A G5 egyértelműen tud gyorsabban is fókuszpontot váltani, ám mint az látszik, inkonzisztensen szerepel. Összességében elégedettek vagyunk a fókuszsebességgel nappal, egy-két esetet leszámítva nincsenek igazán jelentős különbségek, a megbízhatóság viszont már más tészta, itt a hardver mellett az optimalizáláson is múlik a dolog.

A versenyzők felkészültek [+]

Az első fotó összehasonlításban arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyik a legrészletesebb fotó, amit egy-egy versenyző lőni képes, a szemközti ház pedig jól ismert és ideális téma. Mivel itt a maximumra törekszünk, megadjuk a lehetőséget a DNG formátumban rögzítő versenyzőknek, hogy elbüszkélkedjenek az általunk feldolgozott, de nem zajmentesített vagy élesített képekkel. A dinamikát, a fehéregyensúlyt és a JPG feldolgozást kicsit lejjebb vesszük majd górcső alá. A képkivágások 8 megapixelre leméretezett képek alapján készültek, hiszen így reális az abszolút képminőséget összevetni eltérő felbontások esetében. A képekre kattintva azonban a teljes felbontású fotók nyílnak meg, és javasoljuk így összevetni a versenyzőket, mivel nemcsak a hasábjainkon kiemelt szeletek szolgálnak hasznos információval (lásd például a széleket).

Abszolút képminőség

Samsung NX3000 (referencia) [+]
Sony Xperia X (automata) [+]
HTC 10 (DNG-ből) [+]
Samsung Galaxy S7 edge (DNG-ből) [+]
Google Nexus 6P (DNG-ből) [+]
Huawei P9 (DNG-ből) [+]
OnePlus 3 (DNG-ből) [+]
Microsoft Lumia 950 (DNG-ből) [+]
LG G5 (DNG-ből) [+]

Apple iPhone 6s Plus (automata) [+]
LG G5 (nagylátószögű lencse, DNG-ből) [+]

Nem kérdés, hogy a Samsung NX3000 fényképezőgép képe a legrészletesebb, azonban most nem egy Lumia telefon, hanem a Nexus 6P követi, pont ezért nem felejtettük el belevenni a cikkbe. Fantasztikus a vonalélesség DNG-ből dolgozva, és a lencserajzolat is konzisztensen magas színvonalú. Hajszálnyival kevesebb részlet jut a HTC 10 felvételére, alighanem a nagyobb rekeszértékű objektívnek köszönhetően, minimális nyoma látszik csak a puhább lencserajzolatnak a széleken. A bronzérem a Lumia 950-nek jár, természetes a részletgazdagsága, ám kissé puhák az eredmények, és a széleken már jelentékenyebb az elmosódás. A OnePlus némileg gyengébb vonalélességben és jelentősebb a szélek felé haladva az elmosódás, ami már zavaró az Xperia X esetében, itt a legnagyobb a szélek és a közép közötti minőségkülönbség, eléggé előnytelenül.

Valahol ide illik a sorban az iPhone, amely bár nem rögzít tűélesen, viszont konzisztensen hozza a jó minőséget torzítás és részletcsökkenés nélkül a sarkaknál, ebből a szempontból például jobb a fenti kettőnél. A sort az S7 edge, a P9 és a G5 zárja. Az utóbbi kettő esetében jellemzőbb a széleknél az elmosódás, míg a Galaxynak csak a sarkainál csökken az élesség. A leggyengébb a G5 nagylátószögű kamerája, a 8 megapixeles felbontás mellet a kromatikus aberráció és a hamar kezdődő elmosódás is jelzi: gyengébb ez a modul a főkameránál. A Samsung és az LG esetében érhető a tűéles részletek hiánya: ez a nagyobb blendenyílás és a több befogott fény hátulütője, a P9-től viszont többet vártunk. Jöjjenek ugyanarról a témáról az automata (baloldali oszlop) és a HDR fotók (jobbra)!

Automata és HDR mód

Samsung NX3000 (referencia) [+]

Sony Xperia X (balra: automata, jobbra: HDR) [+]

HTC 10 (balra: automata, jobbra: HDR) [+]

Samsung Galaxy S7 edge (balra: automata, jobbra: HDR) [+]

Google Nexus 6P (balra: automata, jobbra: HDR) [+]

Huawei P9 (balra: automata, jobbra: HDR) [+]

OnePlus 3 (balra: automata, jobbra: HDR) [+]

Google Nexus 6P (balra: automata, jobbra: HDR) [+]

Microsoft Lumia 950 (balra: automata, jobbra: HDR) [+]

LG G5 (balra: automata, jobbra: HDR) [+]

Apple iPhone 6s Plus (balra: automata, jobbra: HDR) [+]

LG G5 nagylátószögű lencse (balra: automata, jobbra: HDR) [+]

A dinamikatartományt a háztetőt vizsgálva nézzük meg, és a NX3000 magabiztosan küszöböl ki minden kiégést, akárcsak a Lumia 950 és a OnePlus 3. Minimális nyoma akad a kiégésnek a Nexus 6P, a 6s Plus, az S7 edge és a G5 esetében, de ezeknek még mindig remek a dinamikatartománya. A HTC és a P9 esetében ez hajszálnyival szűkösebb (úgy is, hogy az utóbbi automata módban mindkét szenzort használja), de nem vészes, ezt a jelzőt ugyanis az Xperia X-nek tartogatjuk. Lazán kiég a tető jelentős része, plusz a Sony mobil rendre túlexponál, ez még a legjobb felvétel az általunk lőtt sorozatból. A G5 nagylátószögű kamerája szintén gyenge dinamikában.

Fehéregyensúlyban az S7 edge áll az NX-hez a legközelebb, noha egyéni megítélés szerint a természeteshez képest némi zöldes árnyalatot is fel lehet fedezni rajtuk. A 6s Plus is megbízható ezen a fronton, csak a rendszer ráhúz egy adag telítettséget az égre – nem volt az ennyire kék. A G5 is rendben van, bár apró foltokban látszik a DNG képeken felfedezhető színes zaj nyoma. A HTC 10 és a Huawei P9 enyhén lilásra színezi az eget, de ez nem vészes, kiugró eset csak kettő van. Az Xperia X egyértelműen zöldesnek láttatja a fenti szituációt, míg a Lumia eléggé mellényúl: az ég lilás, a ház és a növényzet pedig okker sárgás lett, ki tudja miért (a fenti DNG fotó esetében ezt mi korrigáltuk).

Ami a képfeldolgozást illeti a szenzorról érkező jeltől a JPG fotókig, az épület falának textúrája jó vizsgálati pont, az ugyanis némileg egyenetlen (lásd az NX3000 fotóját). Ez a G5 és a Sony komoly zajmentesítése miatt egyáltalán nem látszik, míg a HTC, az iPhone és az S7 visszafogottabb ezen a téren. A többi versenyző még több részletet megtart a fal textúrájából. Szoftveres (és szerintünk felesleges) élesítésből a Sony alkalmaz a legtöbbet (a széleknél a dolog brutális), a OnePlus és a G5 esetében és észrevehető a sharpening, de elfogadható, míg az S7 edge, a P9 és a 6P minimálisan élesít rá az eredményekre. A Lumia 950 és a HTC 10 lényegében érintetlenül hagyja a kép részletgazdagságát, és így van ez rendjén. A telítettségbe leginkább az iPhone, a OnePlus és a Lumia nyúl bele (az előbbi kettőnél az ég a kékebb, az utóbbinál a fű és az épület a sárgásabb a természetesnél). Kontrasztból az S7 edge ad hozzá a legtöbbet a szenzorról érkező eredetihez.

[+]

A HDR fotózást a művészi (másik szerint giccses), nagy kontrasztátfogású profi fotókból ismerheti a felhasználó. A mobiloknál a high dynamic range azonban egyszerűen azt jelenti, hogy ahol az emberi szemhez képest elfogy a dinamika (azaz kiégnek a világos részek vagy feketék a túl sötétek), ott két vagy több eltérő expozíciójú felvételből a rendszer összedolgoz egy nagyobb dinamikájút, remélhetőleg HDR-hibák (világos-sötét határok irreális elkülönülése), túl alacsony kontraszt, megmaradt kiégések vagy túlzott telítettség nélkül. A Lumiának amúgy is remek a dinamikatartománya, így a fenti téma esetében nem oszt, nem szoroz a Rich Tone mód bekapcsolása. Az 6s Plus, a Nexus 6P és a HTC 10 ideálisan kompenzál, a G5 és az S7 és az Xperia esetében ugyanakkor a világos részeknél némi jele megmarad vagy akár megjelenik a kiégésnek, ami a OnePlus esetében még jellemzőbb. A P9 két szenzorral és HDR móddal sem tudja teljesen kiküszöbölni a fenti hibákat. Egyébként nem ritka a mobilos körökben, hogy miközben a sötét részekre megfelelően rávilágosít a HDR mód, a világosakra nem jut elég figyelem. Pedig ez is csak szoftverbeállítás függvénye, A Better Camera például lazán megbirkózik a feladattal.

Második jelenet (automata mód)

Samsung NX3000 (referencia) [+]
Sony Xperia X [+]
HTC 10 [+]
Samsung Galaxy S7 edge [+]
Google Nexus 6P[+]
Huawei P9 [+]
OnePlus 3 [+]
Microsoft Lumia 950 [+]
LG G5 [+]

Apple iPhone 6s Plus [+]
LG G5 (nagylátószögű lencse) [+]

Még egy adag képet lőttünk a nappali összevetéshez, hogy olvasóink a középső és a szélső vonalélességet, a dinamikát és a fehéregyensúlyt a Budagyöngye pláza segítségével is összehasonlíthassák. Ezek is automata, JPG-ben rögzített fotók, a HDR-t kikapcsolva. Az általános véleményünk az oldal végén az, hogy ha rendelkezik is minőségelőnnyel a Samsung referenciagép, nem annyival, hogy ez egy A4-es fényképnyomaton vagy akár egy 4K-s tévén feltűnjön, hiszen ahhoz 8 megapixelnyi éles képinformáció is elég, ezt pedig minden versenyző hozza. A komolyabb fotómasinák előnye nappal inkább az optikai zoomban, az eltérő tulajdonságú lencsékben és szűrőkben, illetve a rekeszérték/mélységélesség állításában lakozik. Optikailag zoomolni egyik górcső alá vett mobilos lencse sem tud (vannak szabadalmak ennek megoldására), a G5 viszont képes nagylátószögű képeket lőni a gyengébbik kamerájával.

Esti körülmények

Azt láthattuk, hogy nappal egy-egy esetet leszámítva jól teljesítenek a mai csúcskészülékek, de amúgy is este és kevés fény mellett számítunk a hibák hatványozódására, hiszen a cserélhető objektíves fényképezőgépek szenzorméretének a töredéke fér csak bele egy-egy vékony mobilházba, úgyhogy igazán minimális összegyűjtött fényből kell gazdálkodniuk. Az első témát a felújított Széll Kálmán tér jelenti, ahol még mindig elég sok éles fényforrás akad, hogy a versenyzők ne hasaljanak el, de már elég kevés ahhoz, hogy megizzadjanak. Két részre osztjuk itt az elemzést: bal oldalra az automatika által lőtt JPG képeket helyezzük, jobb oldalon pedig lehetséges kézi beállítást bevetünk, és ha elérhető DNG mentés, abból dolgozunk. Mindkét megközelítés fontos, hiszen a legtöbben maradnak az automatikánál, akik viszont amúgy is használják fényképezőgépeiken a különféle beállításokat, bizonyosan ki fogják használni az ezekkel járó mobilos előnyöket is.

Esti képminőség (automata és legjobb kézi)

Samsung NX3000 (referencia) [+]

Sony Xperia X (balra: automata, jobbra: automata) [+]

HTC 10 (balra: automata, jobbra: DNG-ből) [+]

Samsung Galaxy S7 edge (balra: automata, jobbra: DNG-ből) [+]

Google Nexus 6P (balra: automata, jobbra: HDR+) [+]

Huawei P9 (balra: automata, jobbra: DNG-ből) [+]

OnePlus 3 (balra: automata, jobbra: DNG-ből) [+]

Microsoft Lumia 950 (balra: automata, jobbra: DNG-ből) [+]

LG G5 (balra: automata, jobbra: DNG-ből) [+]

Apple iPhone 6s Plus (balra: automata, jobbra: automata) [+]

Az NX3000 feladja a leckét: tökéletes a fehéregyensúly és rengeteg minőségi részlet jut a kép nagy részére. A Xperia X szín hű, ám az előnyeinek ezennel vége: homályos és katasztrofálisan túlélesített az egész kép, DNG opció ugye nincs az utófeldolgozás megkerülésére, és most figyelj: maximális felbontáson nem babrálható az érzékenység, úgyhogy esély nincs ezen „minőségen” javítani. A P9 is közel van színhűségben az NX-hez, és egész sok részlet megmarad a zajmentesítés után automata módban, amikor a két szenzor összedolgozik. Sajnos ezen nem sikerült tovább javítani kézi módban, mert optikai képstabilizátor nélkül nem tudtunk jobbat összehozni. Ilyenkor ugyanis csak egyetlen szenzor dolgozik, így sokkal kevesebb fény jut rá, hosszabb expozíció mellett pedig a kéz könnyedén bemozdul. A 6s Plus fehéregyensúlya kissé sárgás, amúgy a részletgazdagság rendben van, némi megmaradt zaj árán. A gondot inkább az alacsony kontrasztok okozzák, ennél harsányabbak voltak a színek. Kézi mód ugyebár nem jár, pedig van az iPhone kamerában potenciál.

A Lumia 950 sok részletet rögzít, de sok kárba is vész a jelentős zajmentesítésnek köszönhetően, emellett lilás a színegyensúly és fakó a kép. Óriási előrelépés kézi módban és DNG-ből dolgozni és segít a hosszú expozícióban a remek optikai stabilizálás is, így máris kiválóak az eredmények. Csakhogy ehhez este gyakran a fókuszcsúszka állítására van szükség, mert az automatika, de még az érintőfókusz is szeret mellé élesíteni. A G5 átlagos mennyiségű részletet tart meg automatikus módban, bőven akad zajmentesítés, a fehéregyensúly kissé meleg a Kelvin skálán, de a fókusz és a dinamika is rendben van. Ezúttal is komoly előny a kézi módban, DNG-ből nyert kép, bár jóval kevesebb részlet jut rá a Lumiával összehasonlítva, és színes zajt is felfedeztünk mindenütt, ez a G4 óta jellemző „feature”. Az OIS ezúttal is besegít. A HTC 10 kissé zöldes-sárgás irányba tolja a színeket, de nem vészes a dolog. Inkább gond a túlexponálás és a túlzott zajmentesítés, előnytelenül elmosva a részleteket automatikus módban. Hatalmas előny a kézi mód és a DNG feldolgozás, optikai stabilizálás itt is fogja az ember kezét, az eredmények magukért beszélnek.

A OnePlus 3 nagy érzékenységgel és rengeteg képzajjal lőtte el a fotót, de legalább nem nyomta agyon zajmentesítéssel. Így nem rossz a részletgazdagság, viszont pirosas köntöst kapott az egykori Moszkva tér. Itt is jelentős a DNG-ből nyert kép minőségelőnye (ennél is jobbat hoztunk össze a múltkor, a telefon saját tesztje idején), az OIS pedig hosszabb záridők megtartását is lehetővé teszi. Az S7 edge is a melegebb színegyensúlyt preferálja az általunk látottaknál, erre jobban odafigyelhettek volna. A részletgazdagság átlagos, de konzisztens auto módban, a fénymérés pontos. A kézi mód mutatja meg igazán a kiemelkedően nagy fényerejű lencse előnyeit: 1/6 másodperces záridőnél is alacsony, 125-ös érzékenységgel rögzítettünk, úgyhogy nem kellett a bemozdulástól tartani (amúgy is van OIS) és pazar lett a vonalélesség. A Nexus 6P esete trükkös, mert a gyári szoftver egyszerű, és alapból ugyan elfogadható vonalélességgel, ám kissé fakón és a kelleténél több zajmentesítéssel dolgozik. A villámgyors HDR+ mód aztán csodát tesz: olyannyira feljavítja a vonalélességet és a színeket, hogy optikai képstabilizátor nélkül, a Manual Camera program kézi módját használva nem sikerült azt lepipálni. A HDR+ ugyanakkor már komolyabb szoftveres belenyúlást jelent.

Második jelenet

Samsung NX3000 (referencia) [+]

Sony Xperia X (balra: automata, jobbra: automata) [+]

HTC 10 (balra: automata, jobbra: DNG-ből) [+]

Samsung Galaxy S7 edge (balra: automata, jobbra: DNG-ből) [+]

Google Nexus 6P (balra: automata, jobbra: DNG-ből) [+]

Huawei P9 (balra: automata, jobbra: DNG-ből) [+]

OnePlus 3 (balra: automata, jobbra: DNG-ből) [+]

Microsoft Lumia 950 (balra: automata, jobbra: DNG-ből) [+]

LG G5 (balra: automata, jobbra: DNG-ből) [+]

Apple iPhone 6s Plus (balra: automata, jobbra: automata) [+]

A második témához a Millenárist választottuk, és talán nem látszik, de jóval haloványabbak az ottani fények, akár egy sötétebb szobában, így aztán tényleg előjöhetnek a hibák. Az iPhone-nak nincs kézi módja, de alapvetően rendben van a fehéregyensúly (kissé meleg) és a részletgazdagság, akárcsak a fókusz. A Sony magabiztosan szállítja a citromdíjat: a fehéregyensúly és az élesítés ugyan rendben van, az Xperia X ugyanakkor alulexponált, elmosott minden részletet és szétélesítette a megmaradt eredményt. Elég csak a sarkaknál szétnézni: azok a fehér izék nem szentjánosbogarak, hanem a szoftverfelelősök inkompetenciája. A OnePlus a második témánál is magas érzékenységgel rögzített, bár itt kevésbé meleg fehéregyensúllyal; részletekből átlagos mennyiség maradt zajmenetesítés után. Tetemes előnyt jelent ismét a kézi mód. A Lumia 950 nagyon szeretett a Millenáris sötétjében tapogatózni, élességet azonban csak ritkán talált. Ha végre összejött, akkor okés lett a részletgazdagság, ám a kontraszttalan kép, a túlzott a zajmentesítés és telítettség nem áll jól neki. Százszor jobb a profi módban lőtt, DNG-ből feldolgozott performansz, úgyhogy tényleg ráférne az automatikára az optimalizálás.

Nem rossz a HTC 10 automatikus képe, enyhén sárgás és ismét észrevehető a zajmentesítés, de egyik sem kritikus hiba. Azt viszont a DNG-ből feldolgozott képünk bizonyítja: többre képes a szenzor, és ezt szerencsére ki is lehet hozni belőle. A P9 fehéregyensúlyban vagy a kétkamerás felvétel részletgazdagságában megint nem vallott szégyent, most pedig kézből is összejött egy jobbfajta fotó, megkerülve a zajmentesítés részletveszteségét. Ugyanakkor optikai képstabilizálás nélkül nagyjából 50-50, hogy mikor melyik mód a célravezetőbb, és gyakran teszi fel majd a kérdést a felhasználó, hogy most akkor melyiket válassza. Tanácsunk: mindkettőt. G5 sokat megőrzött automatikus módban a park részleteiből, csak éppen sárgás lett a színegyensúly. Ezt könnyedén korrigáltuk kézi módban, bár színes zaj itt is tiszteletét tette, plusz a DNG-ből nyert részletgazdagság sem az igazi – ezért szeret az LG kissé túlélesíteni. Az S7 hasonlóan szerepelt: elfogadható mennyiségű részletek némileg sárgás fehéregyensúly mellett. A profi mód megint csak ráerősített a minőségre. A 6P automata módja most is fakó és némileg elmosott eredményt szült, amit a HDR+ megint feljavított, és ezúttal a Manual Camera alkalmazással is sikerült egy igazán részletgazdag esti fotót összerakni. Itt is megoszlik tehát, hogy mikor lehet a HDR+ és a kézi mód a befutó. Az apró, többelemes lencsék a precíziós gyártás ellenére sem tökéletesek: lilás fényfolt a jobb felső sarokban látható lámpafény körül a HTC 10, az S7 edge, a G5 és a Nexus 6P esetében is megjelenik. A 6s Plus, a P9, a OnePlus és az Xperia X sárgás-zöldesen töri meg a fényt, a Lumia 950 pedig sárgás-lilásan. A lencséket a lehetőségekhez mérten minden kattintás előtt megtisztogattuk.

[+]

Azt látni az esti rostát végignyálazva, hogy sehol sem hibátlan a képlet, és a kézi mód, illetve a DNG-ből való feldolgozás előnye tetemes. Továbbra is nagy tehát a szakadék a méretesebb szenzorral ellátott fényképezőképhez képest, főleg, ha mozgást kell fényképezni relatíve sötétben, mondjuk egy családi eseményen. Ilyenkor előny az S7 edge nagy fényerejű lencséje és gyors élesítése, (relatíve) álló téma esetében ugyanakkor a mobilkamerák átlagminősége előrelépett a legutóbbi teszt óta. Határozottan izgalmas a P9 megoldása a színes és monokróm szenzor rengeteg fényének egyesítésével, csak van mit rajta csiszolni. Ha a kombinált fénymennyiséget kézi módban és a DNG fájl esetében is fel lehet majd használni, komolyan megugorhat a minőség, picivel nagyobb fényerejű lencsékkel úgyszintén. Ez lehet a járható út a vékony készülékházat megtartva, és egyre több mobil dupláz rá a hátlapi modulokra.

Makró, stúdió, előlapi kamera

Mára kikopott a makró mód a mobilokból, az auto- vagy júzerfókusz könnyedén élesít oda, ahova a szándék vezérli. Nem mindegy viszont, hogy mennyire teszi azt megbízhatóan, mennyire lehet a témát megközelíteni, és mennyire kellemesen mosódik el a háttér. Minél nagyobb a rekeszérték (azaz kisebb az F utáni szám a hányadosban, lásd az f/1,7-es S7 edge-et), annál szűkösebb a mélységélesség, magyarán annál keskenyebb része részletes a képnek, így kiemelve a kívánt témát az elmosottabb környezetből. Ez az erény persze hátrány is lehet: ha túl szűk a mélységélesség, a makrótéma élesnek szánt részei is elkezdhetnek elmosódni. Mivel a mobilok nem tudják felvenni a verseny a komolyabb fényképezőgépek szűk élességtartományával (és a blendét sem lehet szabályozni), több gyártó bevet szoftveres trükköket a mélységélesség állításának szimulálására. Csakhogy ez még mindig észrevehető illesztési hibákkal jár, úgyhogy mi most maradunk a jó öreg „tedd közel és kattints” filozófiánál, így összevetve a versenyzőket.

Makró képminőség

Samsung Galaxy NX3000 (f/3,5, referencia) [+]

Sony Xperia X [+]

HTC 10 [+]

Samsung Galaxy S7 edge [+]

Google Nexus 6P [+]

Huawei P9 [+]

OnePlus 3 [+]

Microsoft Lumia 950 [+]

LG G5 [+]

Apple iPhone 6s Plus [+]

Az S7 edge tudott a legközelebb araszolni a karórához, és messze a Galaxy mossa el a legelőnyösebben a hátteret. Annyira szűk a mélységélesség, hogy a korona és a gombok irányában már elkezd némileg elmosódni a kép, de azért lejjebb megmarad elég részlet. Az edge ilyenkor is magabiztosan fókuszál. A G5 és a HTC 10 mélységélessége némileg tágabb, de azok is szépen kiemelik az órát a háttérből, bár a lézeres fókuszsegéd ellenére mindkét versenyző téved egyszer-egyszer ilyen helyzetben. A Lumia 950 a soros, majd a OnePlus 3, és ezeknél is kevésbé mossa el a kavicsokat a háttérben a 6P és a P9. A sort az iPhone 6s Plus, majd az Xperia zárja. Az utóbbival lehetett a legkevésbé megközelíteni a témát, és komoly küzdelem volt az óralapra fókuszálni. Mivel a rendszer az érintőfókuszt kattintáskor felülírja, a Sony két évvel az Xperia Z2 hasonló problémái után ebben a kategóriában is elhasal. A Samsung után az Apple, a Microsoft, az LG, a HTC és a Huawei okostelefonjával sikerült a témát legjobban megközelíteni, míg a OnePlusszal és a Nexusszal némileg hátrébb kellett vonulni. Az éles tartományban a legtöbb részletet a P9, a 6P, a 6s Plus és az OnePlus 3 rögzítette, némileg kevesebbet a HTC, a G5 és a Lumia 950, annál is valamivel puhább lett az Xperia és az S7 makrója.

Fehéregyensúly stúdióvilágításnál

Eredeti fájl [+]

Samsung Galaxy NX (referencia) [+]

Sony Xperia X [+]

HTC 10 [+]

Samsung Galaxy S7 edge [+]

Google Nexus 6P [+]

Huawei P9 [+]

OnePlus 3 [+]

Microsoft Lumia 950 [+]

LG G5 [+]

Apple iPhone 6s Plus [+]

A fehéregyensúlyt és a részletgazdagságot stúdiókörülmények között is megvizsgáltuk, egyszer felkapcsolt stúdiólámpákkal, egyszer félhomályban (tompa, meleg fényekkel a távolban) és egyszer csak a készülékek vakujára hagyatkozva. A kamerarendszerek dolga felismerni, hogy a lap fehér részeihez kell mérni a színegyensúlyt, a bőrtónusokat pedig minél pontosabban kell reprodukálni. Ehhez mellékeltük legfelül a JPG képet, amiből a teszthez az A3-as képet kinyomtattuk. A fenti feladat az NX3000-nek természetesen nem okozott gondot. A legközelebb a 6s Plus jutott az eredetihez, az expozíciója is remek. A Sony is jó munkát végzett, csak alulexponált, és bár most ezt direkt nem nézzük, máris látszik a brutális túlélesítés az elmosott arcokon. A G5, a P9, az S7 edge és a Nexus 6P már némileg melegebb színhőmérsékletet állított be, míg a Lumia 950 és a OnePlus 3 került a legmesszebb a referenciaképtől. Őszintén, ezen a ponton akkurátusabb munkát vártunk a versenyzőktől, a neheze ugyanis csak most következik.

Fehéregyensúly félhomályban

Eredeti fájl [+]

Samsung Galaxy NX (referencia) [+]

Sony Xperia X [+]

HTC 10 [+]

Samsung Galaxy S7 edge [+]

Google Nexus 6P [+]

Huawei P9 [+]

OnePlus 3 [+]

Microsoft Lumia 950 [+]

LG G5 [+]

Apple iPhone 6s Plus [+]

Az NX3000 itt is bizonyítja: nem lehetetlen a fehéregyensúlyt félhomályban sem eltalálni (hajszálnyival a Samsung fényképezőgép is a meleg színek felé hajlik). A Nexus 6P, a 6s Plus, a Lumia 950 és a HTC 10 a sárgás-pirosas irányba indult el, az S7 edge és a OnePlus 3 a pirosas, az Xperia a zöldes, a Huawei P9 pedig a rózsaszínes színvilágot preferálta. Ami a bőrtónusokat illeti, a legközelebb érzésünk szerint a 6s Plus, a OnePlus 3 és a kissé túlszaturált Lumia 950 jutott, a többiek elfogadhatóan, de semmiképpen nem pontosan szerepeltek. A legtöbb részlet az arcokon a OnePlus 3 és a G5 esetében maradt, igaz, némi szoftveres élesítés árán, míg a P9 sehogy se találta el a fókuszt, a dolgon pedig zajmentesítés rontott tovább. Ami az Xperia X részletgazdagságát illeti, nos… az értékítéletet az olvasói fantáziára bízzuk, mi inkább áttérnénk a vakuzásra.

Fehéregyensúly ledes villanóval

Eredeti fájl [+]

Sony Xperia X [+]

HTC 10 [+]

Samsung Galaxy S7 edge [+]

Google Nexus 6P [+]

Huawei P9 [+]

OnePlus 3 [+]

Microsoft Lumia 950 [+]

LG G5 [+]

Apple iPhone 6s Plus [+]

Mobilos fronton nem a Xenon vaku, hanem a ledes villanó a menő, és az gyakran kékes, hűvös színnel villan, így a versenyzők dolga ezen megfelelően kompenzálni. Amit az S7 edge, az Xperia X, a OnePlus 3, az LG G5 és a Nexus 6P maradéktalanul teljesít is. A Lumia 950 felvétele csak enyhén mozdul a melegebb színegyensúly fele, míg a HTC lilás, a P9 pedig pirosas színvilágot fest. Élesítési gondok egyszer sem voltak, viszont részletgazdagságban a OnePlus 3 és az iPhone 6s Plus hagyott kívánnivalót maga után. A OnePlus 3, a Nexus 6P és az Xperia X koncentrálja leginkább középre a villanófényt, amitől a szélekre már jóval kevesebb fény jut. Nappal, egy-egy esetet leszámítva már rendre megbízható a fehéregyensúly, este és sötétebb körülmények között ugyanakkor látszik, van még hova fejlődni. De mi a helyzet odaát, a Másik Oldalon?

Előlapi képminőség

Sony Xperia X [+]

HTC 10 [+]

Samsung Galaxy S7 edge [+]

Google Nexus 6P [+]

Huawei P9 [+]

OnePlus 3 [+]

Microsoft Lumia 950 [+]

LG G5 [+]

Apple iPhone 6s Plus [+]

Az előlapi kamera egyre fontosabb, így évről-évre több figyelem fordul rá a gyártóktól. A Sony például 13 megapixeles kamerát helyezett az Xperia X előlapjára (mint látni, feleslegesen dobálózva a megapixelekkel), a HTC 10 pedig optikai képstabilizátort (ami tényleg jól jön szelfi videózáskor). Az iPhone 6s Plus és a Galaxy S7 edge a képernyőt használja „vakuként”, az utóbbi pedig „szelfipanorámát” is tud készíteni, hogy egy komplett csoport beleférjen a képbe. Két főszereplőnk, Rizzo és Empedoklesz AliceWake kolléganőnk jóvoltából látogatott el fotózásra – nagyjából fél méterről, a lencsék számára ideális távolságból örökítettük meg őket. A legtöbb részletet a Nexus 6P rögzítette, méghozzá elég komoly előnnyel. A OnePlus 3 szelfije életlenebb, de így is elég jó, a Never Settle mottójú mobilt a Lumia 950 - Xperia X duója követi a sorban. Még életlenebb az S7 edge és a Huawei P9 előlapi fényképe, a legkevesebb részlet pedig a 6s Plus, a G5 és a HTC 10 trió eredményeire jutott. Expozícióban csak a 6s Plus nyúlt komolyabban mellé (Rizzo szemei és Empedoklesz szőrzete kiégett, már az elkészült képen), fehéregyensúlyban pedig csak a HTC felvétele hajlik el zavaróan a melegebb színvilágba.

Videofelvétel, összegzés

Videózásra pont annyira praktikus egy vékony zsebmobil, mint fotózásra, és bennünket most sem csak a klipek részletgazdagsága érdekel: elkerülik-e a versenyzők a négyzetszerű tömörítési zajt (szép nevén a macroblockingot), kiküszöbölök-e mozgás közben a kézremegéseket (van erre szoftveres és/vagy optikai megoldás) és a mikrofonok kibírják-e berecsegés nélkül? Jó hír, hogy a P9 és az Xperia X kivételével mindegyik versenyző képes 4K-ban, azaz 3840 x 2160 pixelen rögzíteni (a G5 széles látószögű modulját beleértve), optikai stabilizálást pedig a Huaweien, a Sonyn, a nagylátószögű G5 kamerán és a Nexuson kívül mindegyik nyújt. Nappal, a Hűvösvölgyi út és a Szilágyi Erzsébet Fasor találkozásánál rögzítettünk.

Vonalélességben szoros a verseny: az összes 4K-s delikvens pazar mennyiségű részletet rögzített (utólag vettük észre, hogy az iPhone-nal csak 1080p-ben lőttünk, de kristálytiszta lett a felvétele, és természetesen tud 4K-t is). Logikusan kevesebb részlet jut a Sony és a P9 Full HD-s felvételeire, az Xperia X ráadásul döbbenetes mennyiségű tömörítési zajt felvonultat, nem beszélve a kiégett részletekről. A P9 képminősége is lehetne jobb. Némi marcoblocking a kék eget fürkészve a Lumia 950, a HTC 10 és a G5 mindkét felvételén előfordul, ennél is többet produkál a OnePlus 3. Dinamikatartományban csak a Sony lóg ki látványosan, bár az ég a HTC 10, a P9 és a G5 esetében is kiég itt-ott, elfogadható tartományon belül. Fehéregyensúlyban az eget türkizkékre, a növényzetet pedig sárgásra színező Lumia a negatív pont. A 6s Plus csak a telítettségbe nyúl bele: az ég mélykékebb (sőt, némileg lilásabb) a valóságban látottaknál. A P9, a 6P és a nagylátószögű G5 kamera remegősebb felvétele a bizonyíték, mennyire hasznos máshol az optikai képstabilizálás, szoftveres módon csak a Sony képes tükörsima mozgásokat produkálni (és alighanem erre rá is megy a képminőség).

Az optikai stabilizálás rendben teszi a dolgát minden versenyzőnél, igaz, a OnePlus 3 esetében apró megakadások jelezik, amikor újra meg újra állóra kívánja stabilizálni a tervszerű mozgást. A fókuszt látványosabban csak a Lumia 950 és a HTC 10 vesztette el, a legkevesebb bizonytalanságot ebben a tekintetben az S7 edge mutatta. A zajszűrés komolyabb szél esetében hallhatóan nem a mobilok erőssége (túl parányiak ehhez a mikrofonok), a hangminőség viszont minden esetben elég jónak mondható, egyedül OnePlus 3 lóg ki negatívan, de az nagyon. A zajszűrés nála ugyanis túl agresszív, felharsannak majd eltompulnak az élesebb hangok, erre gyorsan rá kéne nézniük a gyártónál. Megjegyzés: a július végén befutott, 3.2.2-es számú OnePlus 3 frissítés jelentősen visszafogta a fent tapasztalható zajszűrést, az alábbi klip (katt) sokkal tisztább hangminőségről tanúskodik. A lenti pontozást azonban utólag nem változtattuk meg - Bone123. Csalódást keltő, hogy az iPhone 6s Plus és a Nexus 6P csak monóban képes felvenni, miközben a többiek sztereóban, a HTC akár veszteségmentesen (FLAC). Általánosságban rendben van a versenyzők videofelvételi minősége, és bár apró hibát mindenhol találtunk (talán az S7 edge-nél és az iPhone-nál a legkevesebbet), a OnePlus 3-at kivéve bármelyiket elvinnénk egy fesztiválra rögzíteni. Ugyanakkor viszont tény, hogy mondjuk egy nyaralásra is elég lehet egy ilyen kamerás telefon, de a stabilizáció hiánya nagyot ront az elkészült anyag nézhetőségén, az elmúlt években többször is használtunk okostelefonokat ilyen célból, s mondjuk bármennyire is réginek számít mondjuk az LG G3, sokkal jobb nyersanyagokat lehetett vele lőni, mint például a friss P9-cel.

A teszt végéhez közeledve összeszedtünk nyolc pontozási kategóriát, hogy megpróbáljuk a részeredményeket számszerűsíteni. Ezt persze a feltöltött anyagok alapján bárki maga megteheti, nem muszáj a mi logikánkat vagy ítéletünket követni. Automatika pontkategória alatt a fókuszálás gyorsaságát és megbízhatóságát, a fehéregyensúlyt és az expozíciót átlagoljuk. Nappali képminőség alatt a részletgazdagságot, a lencsetorzítást beleértve. Az esti képminőséget automata (részletgazdagság, fókusz és fehéregyensúly) és a kézi részre bontjuk (elérhető legjobb minőség, optikai stabilizálással súlyozva), hiszen itt nagy az eltérés készülékeken belül. Mivel az Xperia X-nek és a 6s Plusnak nincs igazi profi módja ám a 0 pont aránytalanul lehúzná az átlagot, az automata képüket arányosítjuk a többiek legjobb kézijéhez. A dinamikatartomány és a szelfi kategória magától értendő, míg a videónál a képminőség, a stabilizálás és a hangminőség együttese dönt. A makró pontokba a részletgazdagság, a mélységélesség szűkössége, a fókusz és az is beleszámít, hogy mennyire lehet a témát megközelíteni.

2016 nem az Xperiák éve, és ha úgy fotóznak, ahogy itt láttuk, akkor a következő sem lesz az [+]

A puszta számokat nyilván fel lehet jegyezni, és ez alapján holtversenyben a Google Nexus 6P és a Samsung Galaxy S7 edge végzett az élen, mivel azonban nincs egyféle fotós igény, a vásárlói preferencia akár más márkához is vezethet. Az rajzolódott ki a legvilágosabban, hogy a remek szenzorokat gyártó Sonyt illeti a citromdíj: 200 ezer forintért és afelett (ugyanez a kamera ketyeg az X Performance-ban) vállalhatatlanul sok a hibája az Xperia X-nek. Feleslegesen nagy a felbontás, amin brutális túlélesítéssel próbál a szoftver kompenzálni (főleg az elmosottabb széleknél). Nincs normális kézi mód, DNG mentés, ISO állítás teljes felbontáson vagy optikai stabilizálás, ráadásul a fókusz és a dinamikatartomány sem az igazi, ami a videofelvételekre is rányomja a bélyegét. Elképesztő látni, ahogy a képekre 3D-s dínókat helyező Xperiák mellett elhúzott a mezőny, és az még hihetetlenebb, hogy a japánoknak ez fel sem tűnt.

Sokrétű és magabiztos fotós társ a Samsung Galaxy S7 edge [+]

Aki egyébként tényleg csak egy gyors, megbízható és sallangmentes kamerára vágyik, az iPhone még mindig magabiztos választás, talán a 6s Plus hibázza a legkevesebbet a kategóriákban. Ugyanakkor egyre fájóbb a kézi mód és a RAW-ba való mentés hiánya, plusz OIS ugye csak a Plus változatban van. Az S7 edge lényegében hozza az iPhone megbízhatóságát, a gyorsabb fókusz és a sötétben többet látó kamera mellett ráadásul ott vannak a profi beállítási lehetőségek, úgyhogy az eltérő igényeket a Samsung masinája elégíti ki a legszélesebb körben. Este a fehéregyensúlyra és a JPG képek részletgazdagságára ugyanakkor rá lehetne gyúrni.

[+]

A Nexus 6P szuper képminőséggel kér szót, remek a HDR+ mód is, a camera2 API szoftverek támogatásával pedig a hobbifotós sem marad hoppon, noha az OIS-t hiányolni fogja este. Végre kiegyensúlyozottan teljesít egy Nexus ketyere (ugyanez a kamerarendszer virít az 5X-ben), szelfiben pedig egyenesen a 6P a legjobb (az 5X kisebb felbontású modult kapott). A Google mellett a HTC is rendbe szedte a fotós képességeket, és ha a HTC 10 nem is tarolt az egyes kategóriákban (túlzó esti zajmentesítés, sötétben pontatlan a fehéregyensúly, itt-ott előforduló fókuszhiba), jól szerepelt a általánosságban, és akkor ott a hátlapi és előlapi optikai stabilizálás. Az LG G5-nél egy remek (normál) és egy gyengébb (nagylátószögű) kameráról beszélhetünk, és konklúziónk úgy fair, hogy ha az előbbi alapján ítélünk. Itt a fókusz inkonzisztenciája és a DNG fotóknál fellelhető színes zaj érdemel megemlítést, illetve a szűkös dinamika a videofelvételeknél, ám ezek mellett is remek fotós masina az LG moduláris versenyzője, sok kézi móddal és jófajta optikai stabilizálással (az elsődleges kameránál). Még egy év, és talán az LG ugrik az élre, most sincs messze tőle.

Nem véletlenül invitáltuk a tesztre: a Google Nexus 6P kitűnően teljesített [+]

A OnePlus 3 erényei mellé (dinamikatartomány, gyorsaság, optikai stabilizálás, részletgazdagság középen) több bocsánatos hiba (puhább lencserajzolat a széleken, inkonzisztens fehéregyensúly) és egy nagyobb is becsúszott (a hangminőséget teljesen elrontó zajszűrés, bár ezt a teszt után befutó frissítés szerencsére kiküszöbölte), de így se semmi, amit az egyes riválisai árának a feléért nyújt, közel végezve az élmezőnyhöz. Megemlítenénk, hogy a frissítéssel az autofókusz is gyorsult. Komolyabbak a Lumia 1020 örökösének, a Lumia 950-nek az automatika hibái, és semmi jelét nem látjuk annak, hogy tavaly ősz óta bármennyire is érdekelné a Microsoftot, hogy a sötétben normálisan lehessen fókuszálni, vagy nappal a fehéregyensúly ne csússzon el a sárgás irányba. A túlszűrt esti felvételek sem mindig az igaziak, ha a DNG-ből feldolgozott felvételekkel vetjük össze. A képstabilizálás ugyanakkor remek, a részletgazdagság jó és a hobbifotósnak még mindig kitűnő választás egy Lumia, csakhogy előbb kellett volna az automatikát optimalizálni, és aztán rágyúrni a kézi lehetőségekre. A Huawei P9 a legkreatívabb a sorban, és az átlagtudása is jó, a jelen mezőny legjobbjaival azonban az álló- és mozgóképminősége nem veszi fel a versenyt. Komoly potenciál van a kétkamerás megoldásban, és lehet, hogy az egész szakma erre indul el, mindenesetre a továbblépés kulcsát az optikai stabilizálás, nagyobb fényértékű lencsék használata és a két szenzor jelének összedolgozása kézi módban jelentheti a jövőben, egyelőre a Huawei-Leica házasság csak szimplán ígéretes.

[+]

Az igazi győztese eme összehasonlításnak végeredményben a felhasználó, mert kis túlzással lényegtelen, melyik csúcskészüléket választja, ha tisztában van a mobilfotózás korlátaival (esti körülmények, zoom és blendeállítás hiánya), akkor a Sonyn vagy a bakizgató Lumián kívül bármelyiket elviheti egy hosszabb útra kattintgatni, de az utóbbiról sem kell feltétlenül lemondani. Vásárláskor elsősorban azt kell mérlegelni, hogy mennyire fontos az ár, a kézi módok sora, az optikai stabilizálás, a 4K felvétel vagy mondjuk a szelfi minőség. Remélhetőleg több lett hosszú elemzésünk annál, semmit a nyers pontszámok összeadogatása, mert nem is ez volt a célunk, hanem az, hogy elég információmorzsát közöljünk, hogy ki-ki a maga igényei szerint megtalálja a legmegfelelőbb mobilfotós társat.

A dupla hátlapi kamerák széles körben elterjedhetnek [+]

A jövőbe nézve, határozottan járhatónak tűnik a kétkamerás út, illetve a nagyobb szenzor, nagyobb fényerejű lencse és kisebb felbontás kombinációja. Elvégre csak a felhasználók töredékének van szüksége 16, 20, 24 megapixelnyi részletre a közösségi média, a felhőbe szinkronizált galéria és a 4K-s tévék korában (azok is csak kb. 8 megapixelt képesek megjeleníteni). 12 tűéles megapixel bőségesen elegendő A4-es nyomtatásra, de még vágásra is, a komolyabb igényekre meg tényleg a komolyabb fényképezőgéppel jár a legjobban a felhasználó. A távolabbi tervek között a lencse nélküli szenzorok és a különleges zoomolási megoldások is szerepelnek, de olyat is hallottunk, hogy egy fotómasina 16 kamerát helyezne a hátlapra. Az egyetlen kívánságunk annyi, hogy ne vállaljanak a gyártók többet annál, amit teljesíteni is tudnak, mert a mobilkameráknak elsősorban gyorsnak, megbízhatónak és felhasználóbarátnak kell lenniük, a zsebből előkapva jó képet rögzítve, minden más ezen kívül bónusz.

Bone123

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.