Doboz, külső
A doboz irgalmatlanul menő. Egy fekete hasábról van szó, amit úgy lehet szétgördíteni, ahogyan Dexter a késkészletét. És a belbecs is méltó a külsőhöz, az USB-kábel mellett akad egy töltőfej, amely 1,5 amperes, viszont ismeri a Qualcomm QuickCharge technológiát, illetve egy hallójáratos füles öt (5) pár gumiharanggal. És külön kis fakkban adják a SIM-tálcát működtetőt tűcskét is, valóban nagyon nívós a csomagolás.
[+]
Maga a telefon végre egy olyan masina, ami egyedi. Nem csak azért, mert a hátlapon ott mosolyog az e-ink kijelző, nyilván ilyen tényleg nincsen más eszközön (kivéve az előző YotaPhone-t), de ettől eltekintve is egy igen jó formatervű gépről van szó. Alul és felül igencsak bátran megrajzolt íveket láthatunk, az oldalsó részeket viszont itt optikailag megvastagították a tervezők, hogy jobban ráforduljanak a hátsóra, amely szintén finoman ívelődik. Szinte csak a kijelző hosszanti oldalával párhuzamos szélei egyenesek a telefonnak, ami kifejezetten elegáns, nyoma sincs az elődmodell kissé baltával faragott, néhol esetlen formatervének.
[+]
Az előlapot természetesen a kijelző tölti ki. A káva oldalt keskeny, alul-felül azért akad némi felesleges terület, de ettől még az 5 hüvelykes, Full HD felbontású AMOLED panel körül nem bántak túl pazarlóan a hellyel. A kijelző nem sokat kérdez: roppant éles, kivaló betekintési szögekkel és kontrasztaránnyal bír. Felette az előlapi kamerát ki lehet szúrni (bár ennek — mint később látni fogjuk — sok jelentősége nincs), értesítési led viszont nincs. Hahh, még jó, hogy nincs, van helyette egy 4,7 hüvelykes értesítési kijelző a hátlapon.
| Kijelző-teszt | ||||
|---|---|---|---|---|
| Mérés | YotaPhone 2 | LG G3 | Motorola Moto X (2014) | Lenovo Vibe Z2 Pro |
| Fehér fényerő | 334 nit | 462 nit | 270 / 350 nit | 700 nit |
| Fekete fényerő | 0 nit | 0,49 nit | 0 nit | 0,34 nit |
| Kontrasztarány | végtelen | 941:1 | végtelen | 2053:1 |
| Színhőmérséklet | 6769 K | 7649 K | 6374 K | 6933 K |
[+]
A hátsó részen ugyanis ott figyel az e-ink kijelző, ami nagyon impozáns. A felbontás ezúttal qHD, a legnagyobb újítás, hogy teljes egészében érintésérzékeny. 16 szürkeárnyalat megjelenítésére képes, a gyártó szerint 0,12 másodperc a válaszideje, de ezek nyilván csak számok, a lényeg az, hogy a gyakorlatban mit nyújt. Nos, egyrészt azt nyújtja, hogy nincs energiára szüksége ahhoz, hogy a megjelenített tartalom mindig látható lehessen. Az e-ink technológia egyik fontos ismérve, hogy csak akkor fogyaszt valami minimális áramot, amikor megváltozik a rajta levő tartalom, egyébként kvázi örökké úgy marad. Ha kivehetném az akkumulátort (amit nem lehet), akkor is megmaradna a hátlapon levő kijelzés. Ha például kikapcsoljuk a telefont, akkor a hátsó kijelzőn a YotaPhone felirat lesz olvasható egészen addig, amíg újra életet nem lehelünk bele.
[+]
Az előlapot és a hátlapot is Gorilla Glass 3 védi, igazság szerint annyira olyan a hátsó rész, mintha a dolgok csak úgy rá lennének szürkével firkálva a hátlapra, hogy bennem fel sem merült reális veszélyként, hogy ez is megsérülhet. A hátlapra került egy 8 megapixeles kamera és egy ledes villanó, az oldalsó részeken viszont nincs sok látnivaló: felül 3,5 mm-es jack, alul két hangszórórács fogja közre a microUSB-t, bal felől pedig a hangerőszabályozót és a kijelzőt működtető gombot tapinthatjuk ki. Igen egyedi megoldás, hogy a dobozban levő tűvel pont a hangerőszabályozó gombpáros közepébe kell behatoljunk, az egész billentyűpanel kihúzható, hogy aztán beletolhassunk egy nanoSIM-et. MicroSD bővíthetőség viszont nincs — fel is írhatjuk a YotaPhone első hibapontját.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
