Fotós képességek

Egy éve azért kelt életre a Xiaomi kamerarészlege, hogy szintet lépjen a kulcsfontosságú fotós és videós témakörben, ez pedig már a Mi 9 SE-vel összejött. Az előlapon 20 megapixeles modul lövi a jófajta szelfiket effektekkel, képernyővillanóval és HDR-rel (első példa), hátul pedig a főkamera és a zoomegység hoz össze szimpla vagy effektezett portréképeket (2-4. példa). Főkamera 48 megapixeles (1/2”, Sony IMX586, f/1,8-as blende), amihez 16 megapixeles ultraszéles modul jár (Samsung S5K3M5, 13 mm fókusztávolság, f/2,2-es blende), illetve 12 megapixeles, 2x-es zoommodul (54 mm, Sony IMX481, f/2,2-es rekeszérték). A fókuszálás fáziskülönbség-érzékelésen alapul lézeres segéddel, besegít a dupla LED villanó, viszont egyik modul se kapott optikai stabilizátort.

[+]

A szoftver villámgyorsan indul, a keresőn pedig ott van minden fontos alapbeállítás, így a vaku, a HDR (ki/be/automatikus), az AI témaválasztó, az effektek és külön ikonnal a 2x-es zoom, illetve az ultraszéles opció. Alapból a főkamera 12 megapixelen rögzít (így készülnek a DNG RAW fájlok is harmadik féltől származó szoftverrel), de alul elérhető a 48 megapixeles mód is, illetve a gyorsított-lassított felvétel, a portrémód, az éjjeli, a panoráma és a kézi. Utóbbi mindhárom lencsét engedi babrálni más-más maximális ISO és záridő értékekkel, P30 Pro-féle, extrém magas érzékenység nem kérhető. Állítható a fehéregyensúly, érintőfókusz után az expozíció, a fókusz és az önkioldó. Akad villódzásgátló és kompozíciós segédvonal.

A puding próbája az evés, a Mi 9-cel pedig tízből kilenc ember biztosan jóllakik. Ugyan az első oszlop 48 megapixeles példáiba nagyítva látszik: ez egy marketingszám, ennyi tűéles pixel helyett akad ugyan egy csomó hasznos részlet a második oszlop 12 megapixeléhez viszonyítva, ám sok helyütt lelepleződik a brutális mértékű zajmentesítés és túlélesítés. De nincs is ennyi pixelre szükség, hiszen elegendő részletet nyújt a 12 megapixeles oszlop, a többelemes képfeldolgozásnak hála remek a dinamika (minimális túlexponálással) és lencséken át egységes a fehéregyensúly. Bár pixelszigorú olvasóink rámutathatnak: 12 megapixelen is kiszúrható zajmentesítés és élesítés (lásd a hegyeket), ez mégis visszafogottabb, mint mondjuk a Mi 9 SE esetében, vagy korábban. Azaz összerakta a Xiaomi a feldolgozó algoritmust, a Mi 9 pedig megbízhatóan szállítja a minőséget.

Az ultraszéles példák a P30 Pro és az S10 képességeivel vetekednek, azaz a legjobbakkal ebben a műfajban, és ne felejtsük: 16 megapixelen rögzülnek, 12 megapixelre skálázva még jobb a vonalélesség. Helyén van a dinamika és az élesítés is. A zoommodul is rengeteg részletet rögzít, az algoritmus fenti előnyeivel és apró kritikáival. Kapóra is jön a 2x-es optikai nagyítás, feleslegessé válik ugyanis 48 megapixelen rögzíteni majd vágni.

A jó tendencia a főkamerával este is folytatódik: a méretes szenzor sok-sok fényt begyűjt sötétben, kellő részletet előcsalva (első oszlop). Sokkal rosszabbul teljesít az ultraszéles és a zoomlencse (3-4. oszlop), ami persze várható volt, ha pedig túl kevés fény van, a 2x-es zoomképek digitálisan készülnek. Van a Xiaominak is dedikált éjjeli módja, ám csak a főkamerához érhető el, és bár a kézből megtartható opció jelentősen feljavítja a dinamikát (néha túlságosan is, a kontrasztok elvesznek), tetemes a veszteség képélességben. Mindazonáltal egyértelmű a Mi 9 fejlődése este is, és még nem végeztünk: az itt telepíthető, HDR+ algoritmussal dolgozó Google Camera Mod is szót kér.

Ritkán tekintünk ki efféle irányba, ám szükségét éreztem a párhuzamos kattintásnak, egyfelől mivel a Pixel telefonokra fejlesztett szoftvert remekül átültették Xiaomira, nappal picit visszafogottabb zajmentesítéssel és élesítéssel, így például az épületeken tetten érthető több részlettel. Másfelől gyakran előnyösebb az expozíció és a dinamika is, bár az ultraszéles modullal a GCam némileg túlexponál. Kár, hogy a zoomkamera gyakran pontatlanul fókuszál. Nappal elég kiegyenlített a verseny a két szoftver között, este viszont a Google Camera dedikált módja hengerel. Már a főkamera kihasználja a visszafogott zajszűrés előnyeit: tisztábbak, részletesebbek, kontrasztosabbak a fotók. De leginkább az ultraszéles optika hagyja állva a gyártói eredményeket, érdemes egymás mellé tenni az ugyanott készített példákat, ég és föld a különbség. Bár akadnak fehéregyensúlyban kilengések, plusz stabilan kell tartani a telefont, szintet lép a Mi 9 az alternatív szoftverrel. Teszi ezt ugyebár optikai stabilizálás nélkül, ami egyfelől dicséretes, az efféle segítség kimaradása viszont azért mégis csak sajnálatos.

Következzen végül pár DNG RAW-ból feldolgozott példa kommentár nélkül a Manual Camera tarsolyából. Egyelőre sem sikerült az ultraszéles és zoomkamera esetében a DNG fájlokhoz hozzájutni. Összességében nagyon odateszi magát a Mi 9, fotózásban a legjobbakkal is felvéve a versenyt, ha este a Google Camerára hagyatkozik az ember. Egy dologban van csak tekintélyes hátránya: koromsötétben a P30 Pro lát (katt), ő viszont nem (katt), és a fókusz is orra bukik. Nappal viszont következetesebb fénymérésben és fehéregyensúlyban.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!