Bevezetés, doboz tartalma, külső
Hullámzó a TCL termékeinek bevezetési stratégiája, időnként hosszú késéssel jutnak el telefonok és táblagépek a magyar piacra, máskor a globális premiert követő hónapban már kapható is a készülék. A Hujcsou városban található központú márka gyárt a világ szinte összes piacára, jelen vannak a legnagyobb nemzetközi szakkiállításokon és kereskedelmi bemutatókon, így a berlini IFA-n is ott voltak, ahol az 50-es sorozat NxtPaper kijelzős modelljeit bemutatták. Tesztalanyunk a TCL 50 NxtPaper 5G, melynek ára itthon 89 760 forint az egyik nagy operátornál szolgáltatás nélkül listaáron, vagy 96 499 forint az egyik legnagyobb elektronikai üzletláncnál. A Pro modell is több helyen elérhető, az már 120 és 130 ezer forint között mozog, lényegi különbséget viszont mindössze a belső tárhely mérete jelent, tesztalanyunk 256 GB-tal van felszerelve, a Pro 512 GB-tal. Mindkét telefon bővíthető egyébként microSD-vel.
Apróbb eltérés még, hogy a Pro modellhez jár egy 33 wattos fali adapter a dobozban, a TCL 50 NxtPaper mellett viszont csak egy kábel van. A bevezetési akcióban jár még egy kinyitható fedelű védőtok és egy toll a telefon mellé, töltést pedig bármilyen PD adapterről felvesz a készülék, tesztünk szerint 25 wattos sebességig.
A mobilpiac trendjeit követve a TCL 40 NxtPaper kameracseppjétől megszabadult a TCL 50 NxtPaper, viszont alul megmaradt a kicsit vastagabb káva a kijelző kvázi szakállaként. Alul megtalálható a kereten az USB 2.0-s Type-C csatlakozó, mellette ott a 3,5 mm-es jack balra, médiahangszóró jobbra. Utóbbit kiegészíti a kijelzőszegély felső részébe rejtett beszédhangszóró.
A mobil keretének bal oldalán csak egy tűvel nyitható hibrid SIM-tálca, amire két nanoSIM vagy egy és egy microSD kártya fér. Viszont akkor sem kell lemondani a két SIM-ről, ha bővítenénk a tárhelyet, a készülék ugyanis támogatja az eSIM technológiát, ami a belépőszinten egyáltalán nem alapvető funkció a telefonokban.
A keret tetején csak egy mikrofont találunk. A 167,6 x 75,5 x 7,99 milliméteres készülékház 196 grammot nyom, a keret műanyagból van és bár a hátlapról a gyártói adatlap azt írja, 2D-s üvegszálas anyag, ez is műanyagnak érződik. A márványszerű mintázat a sötétkék modellen viszont élőben sokkal visszafogottabb, mint a képeken. Hivatalos IP-minősítés nincsen, de a SIM-tálcán látni némi szigetelést. A készüléket egy kézzel kezelni mérete okán már kissé nehézkes volt hosszú ujjaimmal is, a tollnak otthont adó tok pedig 8,3 mm-re nyújtja a telefont széltében, ami már kétkezes méret.
A keret jobb oldalán találunk egy hangerőszabályzó gombot, alatta egy ujjlenyomat-leolvasóval egybeépített bekapcsoló gombot, és ez alatt egy csúsztatható kapcsolót, amivel a kijelző módjai között válthatunk. Jópofa kis extra, hogy a csúszka színjelzéssel van ellátva, így akár kikapcsolt kijelző mellett is megtudhatjuk, melyik állapotban van épp telefonunk kijelzője. Az ujjlenyomat-leolvasó megbízhatónak bizonyult tesztünk alatt, beállítható, hogy érintésre vagy nyomásra oldjon. Emellett beállítható az is általunk kiválasztott ujjlenyomatra, hogy a szenzoron hagyva ujjunkat egy általunk kiválasztott alkalmazást indítson a zárképernyő feloldását követően. A gombot kétszer megnyomva pedig a szokásos módon a kamerát indítja a szoftver. A csúsztatható billentyűre is beállítható, hogy módválasztó képernyőt dobjon fel vagy automatikusan indítsa az egyik e-ink kijelzőt imitáló módot. Úgyhogy jöjjön is a kijelző!
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!