Adatkommunikáció, üzemidő, összegzés

Az adatkommunikációs lehetőségek közül nem sok minden hiányzik, az infra nyilván, a Type-C USB csatlakozó pedig csak 2.0-s szabványú, az OTG-ről meg nincs információnk, de valószínűleg tudja. A tesztkészülék egy darab nanoSIM kártyát képes befogadni, amelyen természetesen minden hazai frekvencián elérhető a Cat.15-os LTE-nek megfelelő (elméleti) maximum 800 Mbps letöltési sebesség. A 32 GB-os UFS szabványú belső tárhely maximum 256 GB-ig bővíthető microSD kártyával. Az egy SIM kártya okán ennek mérlegelése nem bonyolult, a kártyát belső tárhelyként is formázhatjuk, így alkalmazások telepítésére is alkalmas. A beszélgetés hangminősége kifogástalan, a másodlagos zajszűrő mikrofon igen hatékony, a kis méret miatt pedig az ember keze sem szakad le, ha hosszabb eszmecserébe bonyolódik.

[+]

A Qualcomm 835-ös szettje hardveresen eddig is alkalmas volt, az Android Oreo viszont ki is használja az 5.0-s verziószámú Bluetooth előnyeit, ami az összes szükséges protokollt alkalmazza. A négyszer nagyobb hatótávolságú, jelentősen magasabb adatsűrűségű átvitelére képes szabvány ismeri az AptX HD kodeket, rendelkezik LDAC támogatással és energiahatékony protokoll mellett is nagyobb átviteli sebességet biztosít. NFC értelemszerűen van, a kétsávos WiFi 802.11a/b/g/n/ac szabványon kapcsolódik HotSpot, Direct és DLNA funkciókkal kiegészítve, navigálni pedig a Galileo rendszerét leszámítva mindennel lehet, konkrétan a GPS, BeiDou és GLONASS műholdjai érhetőek el kiegészítve a földi antennák és routerek asszisztenciájával.

[+]

A 2700 mAh-s telep nem hangzik olyan ijesztően, mint mondjuk az 5,2 hüvelykes, FHD kijelzővel szerelt XZ1 specifikációját látva, nem mintha ott nem lett volna kielégítő az üzemidő. A kicsi és relatív alacsony felbontású panellel viszont remekül működik a mai viszonylatban szerénynek tűnő kapacitás. 150 nites fényerő mellett, több órán keresztül regisztrálva a fogyasztás, szinte teljesen egyenletesen csökken a töltöttség, így videózni, minden extra képjavító okosságot aktiválva nagyjából 12 és fél órán keresztül tudunk. A böngésző kissé nagyobb energiaigényű, a merülés viszont itt is konstans mértékű, a folyamat végén pedig 9 óra körül fogja feladni a telep. A gyorstöltés adott, a töltőfej viszont csak egy hagyományos, 1,5 amperes Sony UHC20 megoldás, ezt érdemes Quick Charge 3.0 szabványúra cserélni.

A felhasználási szokásokhoz alkalmazkodó Qnovo adaptív töltés ezúttal is szériatartozék, a Smart Stamina pedig 3.0-s verziószámnál tart. A erőforrásfelügyelet szintén a használati szokásokat figyelembe véve prediktív elven működik, valamint szükség esetén javaslatot tesz az üzemidő optimalizálására. A Stamina mód háromféle energiatakarékossági szintet kínál, amiből az Ultra Stamina lesz a nyerő, ha napokig ki akarjuk húzni. Az elérhető alkalmazások száma jelentősen csökken, főleg az alapfunkciókra, a főképernyő megjelenítése sötét, de nem monokróm témára vált. A ultra takarékos mód deaktiválása viszont a készülék újraindítását eredményezi. De legalább tájékoztat erről.

A Sony Xperia XZ1 Compact egy kiváló készülék. A formatervről, annak létjogosultságáról hosszabban a bevezetőben lamentáltunk, az viszont tény, hogy a karakter és kétségkívül elegáns, egyedi stílus megőrzése mellett feltehetően azért meg lehetne találni a módját a hasznos kijelzőterület optimalizálásának az előlaphoz viszonyítva. A 4,6 hüvelyk határozottan kicsi, ezzel együtt a készüléktestet lehetne még kisebbre venni. Vagy az előlap-kijelző arányt növelni alternatív képaránnyal, ami mellett természetesen megtartható a szögletes jelleg és a sík előlapi üveg. A kialakítás és anyagminőség kifogástalan, a megjelenítés minősége a HD felbontás ellenére is a kategóriának megfelelő. Mármint a 200 ezres kategóriának. Bár, az Xperia XZ1 Compact tesztjét nem biztos, hogy mindenki ekkora képátló mellett olvassa legszívesebben. A rendszer elképesztően gyors, az optimalizáció hibátlan, a feladatvégzés hatékony és stabil, noha bizonyos tevékenységek már nem feltétlenül kényelmesek ekkora méretben. Mondjuk az Android 8.0.0-ban is megtalálható osztott képernyős mód használata. Az meg végképp érthetetlen, hogy a navigációs gombok sorrendjének meghatározását miért nem bízzák a felhasználó preferenciáira. Az előlapi sztereó hangszórók kifejezetten jó minőségben szólalnak meg, a multimédiás tartalmak és játékok kiemelkedő minőségben jeleníthetők meg, de még zenét hallgatni is kitűnően lehet. Utóbbinak például a korlátozott méret sem akadálya. A kamera alapvetően rendben van, lényegesen több erőforrást allokálhattak az algoritmus finomhangolására, noha a végeredmény elbírt volna még egy kis igazítást. Az XZ1 Compact főleg egykezes használatra alkalmas, nagyobb terjedelmű szöveg bevitele ugyanakkor már kényelmetlen lehet, cserébe egy üzenetre röviden válaszolni fogásváltás nélkül is simán lehet. Különösebb hiányosságot nem mutat a kompakt csúcsmodell, azt viszont igen, hogy ekkora méretben ilyen teljesítmény és szolgáltatáskínálat nem igazán található. A 199 ezer forintos előrendelői ár mellett a nagyobb modellel ellentétben jár az ajánlott besorolás. Nem csak azért mert a konkurencia hajlamos figyelmen kívül hagyni a valóban kis méretű, kompakt, de erős és aktuális hardverrel szerelt eszközökre mutatkozó igényt, így választási lehetőség nem sok marad, de az XZ1 Compact egy határozottan kiegyensúlyozott, prémium minőségű és megjelenésű, irtó gyors és kompetens eszköz lenne akkor is, ha nem lenne egyedül.

Sony Xperia XZ1 Compact

AliceWake

A cikk elkészítését a Telenor Hipernet Blog támogatta, ahol további mobilos érdekességekről lehet olvasni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!