Audio

Az audio kapcsán, ha valamin gyorsan túl lehet esni, akkor az a mobil aljára költözött hangszóró, ami kellően hangosan szól, tehát a fő funkcióját ellátja, ugyanakkor a hangminősége hagy maga után kívánnivalót. A mély hangokat erőteljesen eltorzítja/levágja, de a többi tartományban sem ad vissza maradandót, az elvárt átlagos szintet hozza, viszont a HTC One M9-ben rejlő előlapi BoomSound hangszórókkal értelemszerűen nem tud versenyre kelni. A fülhallgatóba jutó hangminőség ellenben remek, a Samsung az esetek többségében jó minőségű DAC-kal szerelte fel mobiljait, a Galaxy S i9000 és Galaxy SIII készülékek legendásan jól szóltak a maguk idejében. A gyári fülhallgató kialakítása és minősége a Note5 esetén nagyon hasonlít a Level U -ra, természetesen vezetékes kiadásban. Néhány komolyabb fül,- és fejhallgatóval is próbára tettük a mobilt, az eredmény pedig megdöbbentően jó lett.

A mobilok közül igen jó erősítéssel bír a készülék, a 80 Ohm fölötti otthoni fejhallgatók nagy részével természetesen nem sokat tud kezdeni, viszont egy mobilnak nem is az a feladata, hogy ilyen eszközöket meghajtson, egy jobb in-ear fülhallgatót vagy egy utcai fejhallgatót nagyon jó minőségben képes megszólaltatni a Note5, aki pedig kötöttségek nélkül szeretne zenét hallgatni, annak jó hír, hogy a Bluetooth az aptX szabványt is támogatja. A zenelejátszó szoftver meglehetősen egyszerű, képes albumok, számok, előadók és műfajok alapján szűrni a zenefájlokat, természetesen beállíthatunk különböző keverési és ismétlési módokat, adott esetben pedig két érintéssel rákereshetünk az aktuálisan játszott számra a Google-ban vagy a YouTube-on.

Ha mindent kikapcsolunk a hangszínszabályzóban, akkor egy kicsit visszafogott, de alapvetően kristálytiszta hangképet kapunk, egy Sony Xperia Z3+ például sokkal változatosabb hangon szól hozzánk, de a Samsungot sem kell félteni, a SoundAlive névre hallgató hangszínszabályzó ugyanis nem csak az előre beállított, műfajokhoz kötődő sémákkal operál, hanem külön állítható benne a mély és magas hangok egyensúlya, személyre szabható, hogy hangszerekből vagy énekből szeretnénk többet hallani, ráadásul többféle egyéb módja is van.

Az Adapt Sound bekapcsolásával a fülünket és a fülhallgatónkat próbálja összehangolni a rendszer, csendes helyen érdemes végezni a beállításokat, aki volt már fülészeti vizsgálaton, az rutinos lesz a beállításon, nagyon halkan szóló, különböző frekvenciájú hangokat szór a fülünkbe, majd megkérdezi, hogy halljuk-e az adott hangokat. Ha mindenre igent mondunk, akkor bekapcsolt állapotban sem csinál semmit, egyébként viszont jelzi, hogy mit módosít a frekvenciaátvitelben, ennek utánamértünk: elég pontosan teszi.

Az UHQ Upscaler a gyengébb felbontású zenéken próbál segíteni, jellemzően melegebb, több basszussal és magassal operáló hangképet csinál a gyári sterilségből, ezt bizonyára sokan fogják kedvelni. Az utolsó beállítási lehetőség, a csöves erősítő pro, ami értelemszerűen a jó öreg csöves erősítők részletes, telt, de ugyanakkor lassú karakterét próbálja utánozni, mellesleg nem túl sok sikerrel, de ennek inkább az ellenkezőjén lepődtünk volna meg. FM-rádió nincs, ez sokaknak hiányozhat majd, de a koreai gyártó látszólag úgy gondolta, hogy az internetrádiók és a stream-alkalmazások korában nincs helye olyan elavult sztenderdeknek, mint a hagyományos rádió.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!