Doboz, külső

Szerencsére a Note20 Ultra a végleges, gyári dobozában érkezett hozzánk, szóval komplett pakkot kaptunk. Ez tartalmazza magát a terméket, a 25 wattos gyári töltőfejet, a Type-C kábelt, valamint egy ugyanilyen csatlakozóban végződő, vezetékes AKG headsetet, amely korrektnek mondható. A készülék több színben létezik, de a Samsung nem meglepő módon az új, bronz árnyalatú variánssal lepett meg bennünket, amely tényleg elég megkapó.

[+]

A Note20 Ultra ránézésre is Samsung, még szúrósabb ránézésre pedig egyértelműen Note. Az oldalsó élekre finoman ráhajlik a kijelző, alul-felül pedig sarkosan ér véget a készülékház. A legnagyobb vitát a hátlapra rakott burkolat váltotta ki már a bemutatót követően is, rögtön szögezzük le, hogy nem fém. Viszont a két Note20 között van különbség, a kisebbik (a sima Note20) plasztik burkolatot kapott, az Ultra viszont üveget is használ, ráadásul elöl-hátul a legújabb Gorilla Glass, a Victus védi a karcoktól. Ha a két telefont egymás mellé tesszük, akkor nagyon hasonló a tapintási és kopogtatási érzet, de az Ultra picit selymesebbnek, ugyanakkor keményebbnek érződik (nem lehet benyomni), a telefont övező keret viszont valóban fém. Akárhogy is, a Note20 Ultrát érdemes kézbe venni, hogy az ember meggyőződhessen róla, hogy a prémium érzet annak ellenére is megvan, hogy az anyaghasználat kapcsán érte kritika a gyártót.

[+]

Note10-nél elkövették azt a “merényletet”, hogy a bekapcsológombot átrakták a telefon bal felére, ami sokak számára volt meglepő és meg is kellett szokni, de most visszakerült a jobb oldalélre, szóval aki Note10-ről vált, annak megint szoknia kell. Reméljük, hogy nem variálják tovább, a több Samsungon is így van, ahogyan a Note20-nál, szóval köszi, a tavalyi ostobaságot felejtsük el, ez így pont megfelelő. A gombok amúgy jó helyen vannak, kisebb kezűeknek kicsit kell nyújtózkodni, hogy ha fentebb akarják csavarni a hangerőt, de ha az egészet lentebb rakták volna, akkor a kijelző gombját kellett volna faramuci módon megnyomni, szóval ez így rendben van.

[+]

Az alsó élen nincs számottevő változás, a 3,5 mm-es jacket ezúttal is hiába keressük, az S-Pen viszont természetesen ott figyel a bal csücsökben, ráadásul most már minden színárnyalathoz a megfelelő színű toll tartozik. Találunk még lent hangszórót, Type-C csatlakozót és mikorofont, felül pedig továbbra is egy hibrid SIM-tálca húzható ki, amibe microSD is tehető a másodlagos szolgáltatói lapka helyére.

[+]

A kijelzőbe nehéz lesz belekötni, ívelt ugyan, de nem túlságosan, ettől még macerás rá védelmet applikálni. Viszont nem kanyarodik le túlságosan az oldalsó élekre, épp csak finoman hajlik lefelé. A Dynamic AMOLED 2X nevű panel 1440 x 3088 pixeles felbontással és 120 Hz-es képfrissítéssel elég jól hangzik, de ez így sosem fog egyszerre megtörténni, vagy a felbontást maxoljuk ki, vagy a képfrissítést, mert csak 1080p-ben tudja az adaptív 120 Hz-et a panel, ennél magasabb képpontsűrűségnél a klasszikus 60 Hz-et kínálja fel. Az adaptív technológia viszont mindenképp hasznos, ha kell, akkor 120 Hz-en frissül a kép, ha viszont csak nézünk egy fotót, vagy egy weboldalt, akkor sokkal alacsonyabb a frissítési ráta, hiszen tök felesleges erőfeszítés egy állóképet másodpercenként 120-szor megjeleníteni. Ez pedig jó hatással van az üzemidőre. Különböző mérések szerint nem változó tartalomnál 10 Hz-es a frissítés, 30 Hz-et használ a rendszer, ha szöveget olvasunk, 60 Hz-et a videók lejátszásakor és 120-at jellemzően akkor, ha játszunk. A kijelzőbe középre rakott kameralyuk most is megvan, de ezúttal kisebb, mint a korábbi generációnál.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

A hátlap sok kritikát kapott ugye az anyaghasználat miatt, de szerintem nem emiatt lehet odaszúrni a gyártónak, hanem a ménkű nagy kamerasziget miatt, ami már széltében is majdnem elfoglalja a fél telefont, de rendesen ki is áll, nem csak ilyen éppencsak, hanem legalább 2 mm-t, de lehet, hogy alá is becsülöm. Emiatt a termék rendesen billeg az asztalra téve, amire ugyan lehet mondani, hogy az nem olyan gyakori, hogy az ember egy asztalra rakott telefont izélget, de egy Note-nál ez mégiscsak bele van kódolva, ha mondjuk a ceruzával ügyködünk. Ráadásul a kamerákat “csak” Gorilla Glass 5 védi.

[+]

De mindent egybevetve a Note20 Ultra érezhetően egy nagyon összerakott valami, bele lehet ugyan kötni a hátlapba (valamelyest felesleges), meg a kiálló kamerába (ez az ára annak, amit fotós-videós vonalon tud), de az ergonómia alapvetően most is kifogástalan, a kijelző tényleg remek, a termék nem csúszik, nem szed össze maszatot, mégis jó tapintású és jól megragadható. IP68-as védelem is dukál, persze nem kell vele okvetlenül úszni, de egy alaposabb zuhé, vagy egy párás környezet nem kéne benne kárt tegyen.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!