Samsung Galaxy A40 - középkezdés

Az új A széria határozottan meggyőzően kezd, ideje is volt rendet tenni a termékpalettán, de ez az A sorozat már nem a prémium kategóriát támadja.

Multimédia

A képeket egy 16 megapixeles, f/1,7 rekeszértékű, PD autofókusszal és szimpla, egytónusú LED villanóval támogatott szenzor készíti normál látószöggel, a másodlagos egység pedig széles látószögű felvételeket tud 5 megapixel felbontásban f/2,2 rekesz mellett, fix fókusszal. Az előlapi egység 25 megapixeles, szintén fix fókusszal dolgozik, szoftveres derítéssel, ilyen eredménnyel. Van úgynevezett élő fókusz is, aka. Portré mód, ami valami ostoba oknál fogva kizárólag akkor működik, ha arcot észlel a rendszer, tárgyakat nem hajlandó kiemelni a háttérből, még akkor sem, ha kikapcsoljuk az automatikus jelenetérzékelést.

[+]

A szoftver a megszokott, néhány prémium funkció azonban hiányzik. Ilyen az automatikus korrekció az ultraszéles látószögű felvételek torzításának csökkentéséhez, a HEIF formátum, az automatikus jelenet-optimalizálás vagy a legutóbbi fényképezési mód mentése viszont itt is adott. Az élőképen elérhető módok sorrendje testreszabható, de alapvetően Panoráma – Professzionális – Élő fókusz – Fénykép – Videó – Hyperlapse rendben érhetők el. A Pro mód nem túl izgalmas, nincs nyers képformátum és mindössze az érzékenységet állíthatjuk 100 és 800 között, a fehéregyensúlyt 2300 és 10000 Kelvin között, illetve van expozíciókorrekció +/-2 tartományban.

HDR vagy automatikusan dolgozik szükség esetén vagy nincs, kapcsolgatni saját belátásunk szerint nem lehet, pedig néha nem ártana, a jelenet-optimalizálást, ami általában a kontraszttal és a telítettséggel operál, viszont mi kezeljük. A normál és a széles látószög között az élőképen lehet váltani, videofelvétel közben viszont nem. Még a rögzítés előtt el kell dönteni, hogy mit akarunk. A LED segédfény, az időzítő, a képformátum és az effektek mindig elérhetők.

A normál látószögű felvételek minősége egyáltalán nem rossz, bár a kontraszt és a telítettség általában elég erős, akkor is, ha nem élünk a képoptimalizálás lehetőségével. A dinamika elég hektikus, kiégés kevésbé jellemző, mint a sötét részek eltűnése, az automatikus HDR azért általában korrektül dolgozik, de hajlamos a fehéregyensúlyt összezavarni, hogy a világos részeket megóvja. Az enyhén sárgás árnyalaton viszont inkább lehet segíteni, mint a kiégett részleteken. A részletgazdagság és a vonalélesség viszont korrekt, ehhez érzékelhető képzaj sem nagyon társul, bár néha emiatt mintha túlságosan homogének lennének bizonyos nagyobb felületek. Este persze komplett olajfestményeket kapunk, szintén nulla, de durván és szemmel láthatóan eltüntetett zajjal.

Kromatikus aberráció és lencsetorzítás egyáltalán nem jellemző, a széleslátószögű szenzor képei viszont erősen görbülnek a széleken, ahol nagyon puha a rajzolat, gyakran teljesen homályos a téma, a felbontás miatt a részletek is kivehetetlenné válnak, ez főleg akkor feltűnő, ha ugyanazt a témát normál módban is megörökítjük, szinte ordít a különbség. Nyilván cserébe kapunk egy másik látószöget, amely a kép egészét nézve tud látványos eredményt hozni, ami közösségi oldalakra elég, de ebből ne akarjunk fotót nyomtatni. Este persze van baj, körülbelül úgy néz ki a dolog, mintha vizes üvegen keresztül fotóztunk volna. A fehéregyensúly és a dinamika viszont valahogy stabilabb.

Videózni maximum 1080p 30 fps minőségben lehet. A lapkakészlet egyébként támogatja a 4K 30 fps minőséget, de ez itt most nem opció és felvétel közben a látószögek között sem válthatunk. A felvétel amúgy rendben van, a színek és a dinamika feltűnően jó, a stabilizálás hiánya nem katasztrófa, a fókusz viszont többször, kevésbé diszkréten újratervezett. A széles látószögű mozgókép is vállalható dinamika és fókusz tekintetében, sokkal enyhébb a torzítás, részletekből és vonalélességből viszont nem jut sok.


[+]

A gyári videolejátszó nagyon felkészült, kezeli az AC3 hangot, a feliratokat, minden joggal elvárható formátumot, beleértve a 4K felbontású tartalmakat is. Lehet készíteni .gif-et, elérhető a videoszerkesztő, tetszés szerint illeszthető a tartalom a képernyőre, van képernyőfelvétel és kis ablakos megjelenítés. Ez úgy elég komplett és életképes.

[+]

A készülékhez jár sztereó headset, amit mi sajnos nem kaptunk meg a tesztkészülékhez, így általában tudunk beszélni a fülhallgatóra jutó hangminőségről átlag, akármilyen, de nem professzionális fülessel. Egy random fülessel teljesen kellemes hangzást kapunk, bár a Dolby Atmos engedélyezése kissé túltolja a mélyeket, de az is lehet, hogy azt az AdaptSound csinálja, miután kiderült, hogy a bal fülemmel gyengén hallom a mély hangokat. És igen (most kikapcsoltam), mert alapértelmezett hangprofillal sokkal kevésbé öblös az egész. Egyébként zenehallgatásra a Google Play Zene áll rendelkezésre a Samsung saját hangszínbeállításaival.

[+]

Egyébként határozottan kellemes, dinamikus és részletgazdag a hangzás. Fülhallgatóval, amivel ugye az FM-rádió is működésre bírható, ami az állomásinformációkat is megjeleníti, de csak, ha kérjük. A multimédiás hangszóró viszont nem valami erős, igaz, nem is recseg-ropog, de a magasak felülreprezentáltak, a mélyek pedig jelzésértékűek, a részletesség pedig csökken. A maximum hangerő elég visszafogott, főleg, hogy sokat segít a minőségen, ha kissé lejjebb is vesszük az eleve nem túlzó maximumot. A Dolby Atmos és a felbontásnövelő funkciók csak fülessel érvényesek, javasoljuk, hogy a zenét is inkább így hallgassuk. Sokkal jobb lesz mindenkinek.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés