Bevezető
A Hi-Fi zenehallgatás egyik alaptétele, hogy mindig gondolkodjunk rendszerben, hiába van két nagyon jó hangfalunk, ha nincs egy hozzá illő erősítőnk, illetve egy kiváló hangforrásunk, amivel igazán szép hangokat hozhatunk ki belőlük. Furcsa belegondolni, de az ideális rendszer megtalálása a hordozható eszközök terén sem egyszerű, ha igazán komolyan akarjuk csinálni. Természetesen ezen a szinten már nem arról van szó, hogy a mobiltelefonunk gyári fülhallgatójának gyatra hangminőségén hogyan próbálunk korrigálni a hangszínszabályzó segítségével, itt inkább arra terelődik a hangsúly, hogy az igazi Hi-Fi élményt hogyan tudjuk begyömöszölni a füleinkbe két kicsi in-ear fülhallgató segítségével.
Nem túlzás azt állítani, hogy soha nem fogunk arra a szintre eljutni, hogy két kis fülhallgatón keresztül olyan minőségű, energiájú és terű zenét hallgassunk, mint egy drágább Hi-Fi berendezés segítségével. Ezek az eszközök természetesen nem is az otthoni rendszerek kiváltására születtek, sokkal inkább egy kifinomult zenei ízléssel rendelkező ember hordozható kütyüi lehetnek. Kicsit drasztikusnak hangzik, de ahogy a Hi-Fi berendezések árai gyakran milliós tételek lehetnek forintban, úgy a hordozható zenelejátszásra is gond nélkül el lehet költeni százezreket, az pedig szinte magával értetődő, hogy egy bizonyos szint fölött már nüansznyi különbségekért fizetünk nagyon sokat.
2010 óta ismerhetjük az RHA névre hallgató, kizárólag hordozható hangkeltőket gyártó brit céget, régebben fejhallgatókkal is foglalkoztak, a jelenlegi portfóliójuk azonban kizárólag fülhallgatókból áll. A márka hivatalos oldalán azt olvashatjuk, hogy az RHA elkötelezett a magas minőség és a tartósság iránt, ennek megfelelően ezek nagyon jól összerakott, érzetre is minőségi termékek, vaskos árcédulával, ugyanakkor 3 év teljes körű garanciával. Tesztünk mai alanya a gyártó 2014-ben bemutatott csúcsmodellje, a T10i, ami már a nevében is szakít a hagyományokkal, hiszen eddig az MA-széria és ahhoz tartozó három szám takarta a gyártó in-ear hangkeltőit.
Doboz, kialakítás
Kevés gyártó csomagolja annyira elegánsan a fülhallgatóit, ahogy azt az RHA teszi. A fekete színű doboz fedlapját kinyitva tárul elénk a T10i a tartozékaival, körülöttük pedig a szűrőkhöz tartozó leírást és a frekvenciamenetet látjuk, továbbá olvashatunk a hangminőségért felelős dinamikus meghajtóról, illetve a fülhallgatóház kialakításáról. A kicsomagolás során 7 pár szilikon és 2 pár szivacs illesztéket találunk, a hangkép testre szabásához pedig háromféle szűrő áll rendelkezésünkre, amiket menetes megoldással cserélhetünk a T10i-n, hasonló megoldással találkoztunk az AKG K3003 esetében is. Ezeken kívül kapunk még egy keménytokot is, amiben az illesztékeket, a szűrőket, illetve magát a fülhallgatót is hordozhatjuk.
Az RHA új csúcsmodelljén első kézbevételre a prémium minőség és a markáns tömeg érződik. Mindennek súlya van, a kábele körülbelül háromszor olyan vastag, mint egy átlagos headsetnek, ugyanakkor szerencsére a rugalmasságából sem veszített sokat. A fülhallgatóházak rozsdamentes, szálcsiszolt acélból készültek, ennek megfelelően nagyon minőségi hatást keltenek. A kábelvezetése fül mögötti, ez sokakból idegenkedést vált ki, de valójában ez sokkal praktikusabb és kényelmesebb megoldás, mint a fül alatt vezetett kábel. Az i verzióval fémjelzett modellek headset funkciókkal is bírnak, a mikrofon és az iPhone-kompatibilis vezérlőgombok a kábel jobb oldali részére, körülbelül a nyak vonalához kerültek.
A maximális kényelem és a legjobb hangminőség érdekében érdemes minden illesztéket kipróbálni, mielőtt egyet kiválasztunk a hosszabb használatra és természetesen az sem kizárt, hogy az egyik fülünkben nem ugyanaz a méretű illeszték lesz tökéletes, mint a másikban. A szivacs illesztékek mindig erőteljesebb izolációt hordoznak magukban, de gyakran negatív irányba torzíthatják a hangképet, jóval tompábbnak érezhetjük velük a végeredményt.
Tesztkörnyezet, hangminőség
Forrásnak egy iBasso DX50-et használtunk, hordozható eszközről lévén szó valószínűleg senki nem fog feljebb menni, de a headset funkciók miatt több mobiltelefonnal is meghallgattuk a kütyüt. A bejáratás tisztán zenével történt, körülbelül 50 órán keresztül járatódott, mielőtt komolyabb próbatételnek vetettük alá. A teljesen tiszta hangkép érdekében a Reference szűrőt vetettük be elsőként, ami elméletileg semmilyen irányban nem befolyásolja a hangzást. Zenefájlok tekintetében mindig igyekeztünk a legjobb minőségű felvételeket hallgatni, jellemzően veszteségmentes, PCM-kódolású .wav fájlok, illetve 24 bites, 192 kHz-es FLAC-k kerültek a repertoárba.
Kényelem szempontjából nem lehet panasz a fülhallgatóra, a beépített fülhorog ízlés szerint a fülünkhöz igazítható, egy ideális méretű illesztékkel alig érezzük, hogy van a fülünkben valami, esetleg fejünk intenzívebb mozgatásakor vehetjük észre, hogy egy igencsak vaskos kábel tartozik a headsethez. A hangminőségért a gyártó kézzel készített 770.1-es dinamikus drivere felel, ez ebben a kategóriában viszonylag ritka, az ismert konkurensek jellemzően többarmatúrás megoldásokat kínálnak ebben az árfekvésben. Öröm az ürömben, hogy füllel hallhatóan kihozták a lehető legjobbat ebből a technológiából. A T10i névleges impedanciája 16 Ohm, érzékenysége 100 dB, frekvenciatartománya pedig elméletileg 16 Hz-től 22 000 Hz-ig tart.
Az első benyomásunk a T10i-vel kapcsolatban a testessége volt. A mélyekben nagyon komoly energia van, sok számnál a közép- és magastartományok fölé kerekedik, nem zavaró módon, de mindenképpen észrevehető mértékben. A mélyek közül inkább a mélyközép tartomány áll előtérben, a sub-basszus kellően gyors, tisztességesen jelen van, de egyáltalán nem túlzó, emiatt nem is különösebben fárasztó hosszútávon hallgatni a hangját. A középtartomány viszonylagosan háttérbe szorul, nem tolakodó, egyenletesnek és melegnek nevezhető, ugyanakkor kicsit túl részletes és világos akar lenni, valószínűleg ebből adódhat az „s„ és „sz" hangok szúróssága és az átlagosnál erőteljesebb alapzaj, ami szinte minden csendes számrésznél feltűnő. A magasak egyáltalán nem bántóak vagy élesek, a többség számára valószínűleg elegendő mennyiségben és minőségben vannak jelen, jó összhangban állnak a középtartománnyal. A hangképet összességében enyhén mélykiemeltnek mondhatjuk.
Hangminőség, összegzés
A tér és a szeparáció mindig az IEM-ek gyenge pontja szokott lenni, a T10i esetében is kifejezetten szűk a színpadkép, a szeparációra azonban nem lehet panasz, szépen elkülönülnek egymástól a különböző hangszerek, ezzel a fülhallgatóval pedig rengeteg olyan részletet meghallhatunk a kedvenc zenéinkben, amit az olcsóbb kütyük egyszerűen elmosnak a számokból. A Reference szűrővel való tesztelgetés után jöhetett egy gyors csere, először a Bass szűrőt próbáltuk ki, ami a doboz ígérete szerint +3 dB-t kínál a 200 Hz alatti tartományokban. Ezzel az állítással hallhatóan nem hazudtak nagyot, az eredeti hangképhez képest a legmélyebb tartományok kerekedtek a mélyközepek fölé, sokkal ütősebbé vált a hangkép, „idegesebb” lett a fülhallgató, a basshead-beállítottságú emberek imádni fogják ezt a filtert. A Treble szűrő szintén +3dB-t kínál, de természetesen nem a mélyhangok terén, hanem 1 kHz fölött. Itt már annyira nem szignifikáns a változás, mint a Reference és a Bass között, mély és közép tartományok tekintetében a Reference szintjét hozza, a magasak emelkednek kicsit ki a hangképből, különös tekintettel a cinekre és egyes női énekhangokra.
Kompatibilitás terén az Apple termékek tulajdonosai örülhetnek leginkább, elsődlegesen iPhone-iPad-iPod támogatással bír a headset, ezen kütyük esetében a mikrofonon kívül elérhető felvevőgomb és hangerőszabályzásra alkalmas billentyűk is, amik a forrás hangerejét vezérlik. A CTIA-lábkiosztású Android és Windows Phone rendszerű készülékek esetén működik a mikrofon és a felvevőgomb is működik ugyan, de a hangerőt sajnos nem tudjuk velük állítani. A mobiltelefonok nagy részével is határozottan jól szól a T10i, de egy komolyabb forrással szemben egyik okostelefon sem tudja kihozni a fülhallgatóban lévő maximumot.
Összességében elmondható, hogy az RHA nagyon jól eltalálta a jelenlegi csúcsmodellje hangzásvilágát, amit a szűrőkkel pont annyira lehet testre szabni, hogy akinek nincs teljesen ellenére az enyhén mélykiemelt hangkép, az megtalálja magának az ideális hangzást. Természetesen 63 000 forint nagyon nem kevés pénz, főleg ha azt vesszük, hogy egy IEM fülhallgató sosem lehet elsődleges hangeszköz, inkább csak egy hordozható élményforrás, de a minőséget az audio-vonalon egy bizonyos szint fölött hatványozottan meg kell fizetni, egy AKG K3003-hoz vagy egy Sennheiser IE 800-hoz képest kifejezetten filléres vétel az RHA T10i, főleg akkor, ha figyelembe vesszük a 3 év garanciát is. Tetszett!
 |
| RHA T10i |
szentkuti11
A tesztkészüléket a MuziX küldte el nekünk.
A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.
