Fotós képességek

108 megapixel a középkategóriában? A Realme 8 Prónál már ezt is megértük, most pedig itt a következő aspiráns: míg elöl 20 megapixeles, fixfókuszos egység végez korrekt munkát (katt), a hátsó, méretes szigetre a Samsung jókora, 1/1,52” méretű ISOCELL HM2 szenzora került nona-Bayer színszűrővel, 9:1-es pixel binning feldolgozás után 12 megapixeles eredményekkel és PD-autofókusszal. A lencse f/1,9 rekeszértékű, optikai képstabilizálás nélkül, és 2 megapixeles mélységszenzor segíti meg ilyen portrék összehozására. Az ultraszéles modul 8 megapixeles (Sony IMX355, f/2,2, fixfókusz), a makró pedig 5 megapixeles (OmniVision OV5675, f/2,4, autofókusz 3 és 10 cm között).

[+]

A szoftver gyorsan indul és könnyedén hozzáférhetünk a 2x-es szenzorzoomhoz, illetve az ultraszéles kamerához. A többi mód, így a makró, a profi vagy a panoráma trehányabban lett szétszórva, mindenesetre rengeteg opciót kapunk, a főkamera esetében DNG RAW mentéssel (íme, egy általam feldolgozott JPG fájl). Kezdjük alább a 108 megapixeles felvételekkel (mi szóltunk), majd jöhet ugyanaz a négy, általam 18 megapixelre skálázva (második sor), végül a főkamera hagyományos, automata, 12 megapixeles képei (harmadik).

Most is nettó felesleg 12000 x 9000 pixelen rögzíteni: soha nem lesz ekkora felbontásra szükségünk és nyűg ilyen méretű képeket szerkesztgetni, ráadásul már középen sincs értékelhető képélesség, a szélek felé pedig az is tovább romlik. 18 megapixelre méretezve találtam meg a felbontás/részletesség ideális egyensúlyát, bár már ekkor látszik a sarkok felé haladva, hogy egyszerűen nem elég jó az optika, hogy arrafelé és tűéles legyen minden, így a Poco X3 NFC egy fokkal részletesebb képet lő. Mindazonáltal remek a dinamikaátfogás, az expozíció és a színkezelés, és a dinamikához még egy kicsit hozzátesz a hagyományos, 12 megapixeles példasor, csak zajszűrésből lehetne eggyel kevesebb.

Ám így is ideális a nappali helyzet a középkategóriában, már amíg 2x-es szenzorzoomra nem váltunk, mert az beleáll a földbe (első sor). Ha a Xiaomitól csak digitális zoomra futja, akkor mi a fenének reklámozza a mobilt 108 megapixellel? Úgyhogy fogtam, lőttem négy képet nagy felbontáson, kivágtam a közepét és leméreteztem 12 megapixelre, és máris sokkal jobb 2x-es zoomfotók születtek (második sor) – ezt vajon miért nekem kell megtennem, miért nem képes ugyanerre a trükkre a telefon?

Este a lencserajzolat kevésbé fontos, kidomborodhat viszont a méretes szenzor előnye, ami dinamika és expozíció oldaláról meg is van. Ám sajnos zajszűrésből elég sok lett, így a vártnál eggyel gyengébb a részletesség, és egy csöppet sárgás/zöldes a fehéregyensúly – vagy csak túl lett tolva a telítettség. A vonalélességen az éjjeli mód meg inkább ront mint javít, némi dinamika extrát nyerve. A középkategóriában persze így is jófajta az esti helyet, csak ha ennyire jó a szenzor, akkor picit többet illett volna kihozni belőle.

Az ultraszéles modul dinamikában és színekben felnő a főkamerához, részletességben viszont középszinten marad, pedig 8 megapixelen tűéles is lehetne – az X3 NFC itt látható képével egyértelmű előnyben van. Ettől függetlenül nappal kétségtelenül megosztásra alkalmas fotók születnek, csak este ebből nem sok marad előnyoldalon: a magas érzékenység és zajszűrés miatt, éjjeli mód nélkül nem igazán versenyképes a segédkamera.

Mellékeltem végül négy makrót a főkamrával, kellő mennyiségű részlettel 12 megapixelen (első sor), illetve négy szupermakrót (második). Bár utóbbiak csak 5 megapixelesek (beleférhetett volna egy 8-as szenzor), cserébe rendkívül közel férkőzhetünk a témához, 3-8 cm között kézi- és autofókusszal. Úgyhogy eljutottunk oda, hogy egy efféle extra szenzor nem csak dísznek van, tényleg tud olyat és jó minőségben, amit a főegység nem.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!