Doboz, külső

Egészen biztosan nem lesz panasz a csomagolásra, a szokásos sárga színben pompázik a doboz, amiben nagyon katonás rendben ülnek tartozékok. A Type-C kábel mellett SuperDart töltőfejet találunk, amire ugyan nincs ráírva ezen kívül semmi, de ez egy 65 wattos megoldás, ami igen gyorsan felpumpálja a telepet, számos friss csúcsmodell elbújhat mögötte. Az is örömteli, hogy gyárilag jár egy füstszínű szilikon tok a termékhez, ha pedig még túrunk egy kicsit, akkor egy kis kártyát is találunk, amire az van írva, hogy ez az első okostelefon, ami megkapta a TÜV Rheinland megbízhatósági tanúsítványát.

[+]

Mielőtt ettől nagyon hasraesnénk, érdemes tudni, hogy a Realme kereste meg a TÜV Rheinlanot azzal az ötlettel, hogy legyen egy ilyen, 22 nagyobb és 38 kisebb teszten kell megfelelnie a terméknek mindennapi használattal, alkatrészek megbízhatóságával és extrém környezeti terheléssel kapcsolatosan. Hát ez remekül hangzik, csak szétkerestem a netet, hogy megtudjam, hogy mégis konkrétan mi ez az összesen 60 teszt és csak olyan találatokat kaptam, amelyek a Realme 7-et és a 7 Prót éltetik (mindkettő megkapta a tanúsítványt ugyanis), szóval jelen pillanatban ez számomra csak marketing.

[+]

Szóval egy idő után feladtam, hogy az internet bugyraiban nyomozgassak, írtam a TÜV hazai képviseletének, plusz mondtam a csapatnak, hogy ha bárki talál dokumentációt, akkor annak veszek egy minőségi palack bort. És ez a konteszt jelenleg is tart, mert az elmúlt napokban a kollegák nem tudtak produkálni a nyereményre feljogosító forrásokat, a TÜV-nél viszont beszéltem egy nagyon kedves, kompetens emberrel, de sajnos azt mondta, hogy ez valami ázsiai deal a Realme és köztük, amikre nem lát rá, mindenesetre ezt a cikket javasolta áttekinteni, ám ebben sajnos nincs kézzelfogható információ. De majd frissítjük a tesztet, ha kiderülnek a részletek, egyelőre csak annyit tudok tenni, hogy vélelmezem, hogy a Realme 7 Pro átment egy csomó teszten, amit amúgy ők kértek és tökre lehet, hogy még egy másik csomó telefon is átmenne rajta.

[+]

A készülék külseje semmi extra meglepetéssel nem szolgál, az előlapot a Super AMOLED kijelző dominálja Full HD felbontással, Gorilla Glass 3+ védelemmel (és ez elég a TÜV-nek?), valamint a bal felső sarokba ütött kameralukkal. Mivel a kijelző AMOLED, ezért az ujjlenyomat-olvasó az üveg mögött található, hatékonysága nem kiemelkedő, kábé azt a szintet hozza, mint általában ezek a megoldások. Van viszont arc alapú feloldás is, ami nagyon gyors és szerencsére arra is képes, hogy bármilyen gomb megnyomása nélkül, csak pusztán a telefon megemelésével aktiválódjon és rögtön a főképernyőre csöppenhessünk. A képfrissítés azonban csak a szokásos 60 Hz, ami azért furcsa, mert az elődmodell Realme 6 Pro 90 Hz-et tudott — igaz, ott IPS kijelzőt kaptunk.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

[+]

A telefon bal felén a hangerőt szabályozó gombpár üldögél, pont jó magasságban. Fentebb van a SIM-fiók, ahová két nanoSIM és ezeken felül egy microSD is berakható. Alul 3,5 mm-es jack csatlakozót és Type-C portot találunk, itt van multimédiás hangszóró is, felül ezt a szerepet a beszédhangszóró vállalja magára. Jobbra tették a kijelzőt üzemeltető gombot, ez kapott egy vékony, aranyszínű csíkot is, ami apróság, de jelzi az odafigyelést.

[+]

A hátlap plasztik, a tesztpéldány sötétkékes árnyalatokban csillogott, a kameraszigetben levő finom elválasztás pedig folytatódik a hátlap teljes hosszában, ez elég csinos megoldás. Négy kameránk van amúgy hátul, plusz egy vaku, ehhez a számossághoz képes relatív apró a sziget, de kiáll a síkból, ami miatt a termék billeg az asztalon. Ezen nyilván már a gyári tok is segít, az pont szintbe hozza az egész hátsó fertályt. Noha az anyaghasználat nem prémium, a termék összeszerelési minősége kiváló, az illesztések tökéletesek, a gombok nem lötyögnek, a gyári kijelzőfólia hibátlanul van a helyén, nincsenek éles peremek, mégis stabilan meg lehet fogni a terméket.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!