Bevezető, doboz

Pontosan egy hónap és két napt telt el a Redmi Note 11 Pro 5G globális bemutatója és a Poco X4 Pro 5G barcelonai MWC-s bemutatása között, de ez ne tévesszen meg senkit, lényegében ugyanarról a telefonról van szó. Minimális dizájnbeli különbség van csupán, illetve variált a Xiaomi az elérhető memória- és tárhelyopciókkal, a végeredmény pedig az lett, hogy Poco márkanév alatt nagyobb kameraszigettel olcsóbban kapjuk meg ugyanazt.

[+]

Hiába sugallja a név, a Poco X4 Pro 5G nem a Poco X3 Pro közvetlen utódja, hanem a Poco X3 NFC-jé, utóbbi mobilhoz képest jelentős ugrás van a kijelzőben, az adatkapcsolatok terén, és némi előrelépés tapasztalható a rendszerchip nyers erejében is. Viszonyítsuk azonban bármelyik készülékhez, a Poco X4 Pro 5G kevesebb választási lehetőséget kínál: van 6/128 GB-os kiszerelés és 8/256 GB-os, utóbbi jutott el hozzánk is a Goboo jóvoltából.

[+]

A fekete-sárga doboz oldalán felirat hirdeti, hogy hozzáférést találunk minden Google szolgáltatáshoz, amit szeretünk, a fedelet leemelve egy sárga Poco boríték néz ránk, ebben leljük az átlátszó szilikontokot, amin külön kis ajtó van az USB-C csatlakozó eldugaszolására, mellette pedig némi papír és a SIM-tálcát nyitó tű vár minket. A boríték alatt a mobil, ezalatt pedig pontosan ugyanaz a 67 wattos fali adapter és USB-A - USB-C adatkábel, amit a Redmi Note 11 Pro 5G mellé is csomagol a Xiaomi. A telefonhoz járó tartozékokra panasz nem lehet, a töltő egy tantermi óra hossza alatt feltölti a mobilt nulláról, a tok pedig kellően vastag és pont annyira ráhajlik a szögletes készülékház széleire, hogy a kijelzőnk nagyobb eséllyel éljen túl egy esést benne.

Külső, kijelző

Unalmas lesz, hogy többször a Redmi Note 11 Pro 5G-re fogok benne hivatkozni, de nem tudok mást tenni, mivel milliméterre pontosan (164,2 x 76,1 x 8,1 mm) ugyanarról a telefonról van szó. Igaz, a Poco 3 grammal nehezebb (205 gramm vs 202 gramm). Ha elölről nézzük a két telefont, sok szerencsét a megkülönböztetésükhöz! A kijelző ugyanaz az 1080 x 2400 pixeles AMOLED panel, ugyanúgy 6,67 hüvelykes képátlóval, és ugyanúgy 120 Hz-es képfrissítéssel, Gorilla Glass 5 védelem alatt. A 20:9-es arányú kijelző 700 nites fényerővel bír, a maximum a gyártó szerint 1200 nit. Nekem nem volt problémám azzal, hogy kültéren közvetlen napfény alatt lássam, mi van a kijelzőn, a mérettel ugyanakkor nem vagyok kibékülve, az én ízlésemnek egyszerűen túl nagy ez a mobil. Az egykezes használat bekapcsolása ezen segít valamennyit, de a MIUI csak három lehetőség közül enged választani a kicsinyített méretet illetően (3,5”, 4” és 4,5”), jobban örültem volna neki, ha saját kezűleg állíthatom be, mekkora legyen az egykezes ablak mérete.

A képernyőre vonatkozó megjelenési beállítások egy része. [+]

A megjelenítési beállítások ezen kívül egyébként meglehetősen jók, variálhatjuk a színsémát, van sötét- és olvasó mód, utóbbi kettő automatikus bekapcsolása időzíthető is. Van Always-On kijelző is, éppenséggel csak azt nem sikerült megtalálnom a rendszerben, hogy mindig éber maradjon, csak az egy koppintás után 10 másodpercig megjelenő AOD van az elérhető opciók közt. A 120 Hz-es frissítés nem mindig érezhető, a Google Chrome-ban például rendszeresen tapasztaltam kisebb akadásokat görgetés közben. Adaptív frissítés nincs, csak 60 vagy 120 Hz között választhatunk.

[+]

A Poco X4 Pro 5G kerete alumínium, alul balról jobbra hibrid SIM-tálca két SIM-nek vagy egy SIM-nek és egy microSDXC-nek, mellette USB-C csatlakozó a töltéshez és az adatátvitelhez, még egyet jobbra pedig hangszóró. Utóbbi párja a készülék tetején van, a sztereó hangzás kissé fakó mélyekkel, de a célnak megfelel. Felül bal szélen 3,5 milliméteres fülhallgató csatlakozó, középen mikrofon, jobb szélen pedig infra. A telefon bal oldala üres, a jobbon két gombot találni: kényelmes magasságban a bekapcsolót az integrált ujjlenyomat-leolvasóval, felette pedig a hangerőszabályozót. Az összegszerelés minősége pedáns, a gombokkal jó klikkelni, az ujjlenyomat beolvasása gyors és pontos, a telefon nem recseg, nem ropog és méretéhez képest szerintem meglehetősen könnyű is, az IP53 védettséggel pedig egy kis esőtől sem kell tartanunk. Azt viszont vegyük figyelembe, hogy az amúgy sem kicsi eszköz méretét a szilikon tok tovább növeli, kétkezes a teló.

[+]

A nálunk járt példány hátlapja fekete, de van sárga és kék színben is a mobilból. A szín igazából mindegy, mert a meg nem határozott típusú Gorilla Glass üveg felület egyiknél sem matt és mindegyiknél úgy töri a fényt, mintha pásztázó reflektorok csíkját látnánk. Az X3-as készülékek hátlapján figyelemért ordító Poco feliratot szolidabb váltja. A széltében a fél hátlapot elfoglaló kamerasziget jobb sarkában ezüst színnel látjuk a márkanevet, alatta pedig a 108 MP AI Tripple Camera felirat olvasható. A megjelenés a Xiaomi Mi 11 Ultrát idézi, a kamerák teljesítménye viszont kanyarban sincs. A jó hír, hogy a Madagaszkár méretű kiemelkedésnek hála a telefon nem annyira billeg sík felületen, de a főkamera egyébként még így is extrán kiáll, a gyári szilikontokkal egy szintbe hozható a dolog, arra pedig készüljünk fel lélekben, hogy a nadrágzsebünkben található összes por és piszok a kamera és a hátlap találkozását fogja kedvenc helyéül találni.

[+]

Hardver, szoftver

6 GB vagy 8 GB RAM és hozzá 128 GB vagy 256 GB UFS 2.2-es tárhely található a telefonokban. A tároló típusa is visszalépés egyébként a Poco X3 Próhoz képest, abban már a gyorsabb UFS 3.1-es tárolók voltak. Nálam a 8 GB rendszermemória mindenre bőven elég volt, a 6 nanométeres Snapdragon 695 pedig fürgén és energiatakarékosan tette a dolgát. Ez nagyban köszönhető a MIUI 13-nak is (a teszt idején Android 11-re épülő 13.0.1 futott a telefonon), amely az optimalizációt helyezte célkeresztbe.

[+]

A telefonból kikerült az értesítési LED, helyette a szoftver vette át a feladatot, az AMOLED kijelző széleinek felvillantásával képes jelezni, ha jött valami értesítés. A MIUI számtalan témája, személyre szabhatósága jelen van, ahogy a Poco Launcherrel együtt jópár előre telepített alkalmazás is. Amikor a dobozon azt olvastam, hogy minden Google-szolgáltatás megtalálható a telefonon, arra gondoltam, hogy ez csak egy kis fricska a Huawei orra alá, aztán az első bekapcsolás után kiderült, hogy nem, a Xiaominál szinte konkrétan minden létező Google szoftvert feltelepítettek a telefonra. Mellé kapunk még Facebookot, Netflixet, Bookingot, WPS Office-t és Spotify-t, meg öt játékot is. Ami nem tetszett, hogy az előre telepített appok mellett megjelentek az ajánlott programok is, valamint a reklámok is a Xiaomi saját programjaiban (például az Eszközkezelőben), hiába kapcsoltam ki minden lehetséges beállítást arra vonatkozóan, hogy bármilyen ajánlott applikációt küldjön nekem a telefon.

Előre telepített Google alkalmazások, játékok és az összes alkalmazás. [+]

Az Adreno 619-es GPU a szintetikus tesztek során és a játékokban is jól vizsgázott, a Call of Duty Mobile stabil 60 képkockával ment másodpercenként, a játékot pedig a Poco Game Turbo szoftver még segítette is, hiszen mégis játékokra szánták eredetileg a Poco márkát. Egy órányi játékkal wifin keresztül alig merült 4 százalékot a telefon, közben pedig a hátlap minimális melegedését sem tapasztaltam.

Így néz ki a Game Turbo, játékok közben automatikusan bekapcsol, oldalról behúzható a szoftver kezelőfelülete. [+]

A szoftverben van osztott ablakos mód, a Redmi Note 11 Pro 5G-ből a Sidebar is átkerült ide, de kicsit el van rejtve a beállításokban legalul. A speciális funkciók menüpont alatt kell keresni Oldalsáv néven, majd azon a menüponton belül megtaláljuk Sidebarként. A távirányító, a számológép, a Mi Video, a QR-leolvasó mind-mind megvan itt is, NFC-s fizetésre a Google Pay az alapértelmezett rendszer. Van lebegő ablakos nézet is, ám ezt akárhányszor akartam elindítani, visszadobott a rendszer, hogy nincs hozzá megfelelő alkalmazás telepítve, miközben a Redmi Note 11 Pro 5G-n ugyanazok simán futottak így. Ráadásul érthetetlen, mert ha aktiváltam a Sidebar nevű oldalról kihúzható menüt, majd abból nyitottam meg valamit, akkor simán működött a lebegő nézet.

Kamerák, média

A kameraszoftver kezelőfelülete, a képen a telefon doboza. [+]

Három kamera van a Poco X4 Pro 5G hátlapján, ezek közül egyet, a 2 megapixeles (f/2.4) makrót én bármilyen lelkiismeret-furdalás nélkül kukáznék. Szenvedés vele fotózni, a színeknek köze nincs a valósághoz, az élek elmosottak, a helyzeten pedig a fix fókusz sem segít sokat. Valószínűleg a Xiaomi sem túl büszke a makróra, mert a szoftverben nem a többi felvételi opció között találjuk, hanem a főkamerát megnyitva annak beállításai között lehet szupermakró néven előhozni. Alant pár kép a 2 megapixeles makróval, és egy kis érdekesség hozzá: a Lego figura megzavarta az algoritmust, a szoftver a Szupermakró módban is megpróbálta bekapcsolni az arcfelismerőt.

A maradék két hátlapi kamera sem menti meg a helyzetet. A 108 megapixeles főkamera (f/1.9, 26 mm, 1/1,52”, 0,7 mikron, PDAF) 9:1-es pixelösszevonással dolgozik, így 12 megapixeles képek lesznek a fotózás eredményei, de van a szoftverben lehetőség 108 megapixeles képek készítésére is. Az exponálás gyors, a fókusznak viszont akadnak gondjai, főleg este. A kétszeres zoom csak digitális kivágás, de ha éppen szükség van rá, jól jöhet. A telefonnal születő képek minősége hullámzó, jó fényviszonyok között képes vállalható fotók készítésére, de a fehéregyensúllyal és a dinamikatartománnyal rendszerint gondok vannak, a világosabb részek hajlamosak kiégni. A színek okénak mondhatók, a 108 megapixellel készült képek azonban a valóságosnál jóval kékebb árnyalatúak, és az én szememnek az élességgel is akadt gondja, néhol a szoftver túlélesít, a széleken pedig rendszerint elhagyja a részleteket. A 8 megapixeles (f/2.2, 118 fokos látószög) ultraszéles kamera erős fényben vállalható, de a vele készült képeken gyakori vendég a zaj, a lencserajzolat túl lágy, a képek tárgyának élessége pedig csak a szerencsén múlik, a fókusz még jó fényben is hajlamos rossz helyre kerülni. Képek ugyanarról a következő sorrendben: 108 MP, 12 MP, kétszeres nagyítás, ultraszéles:

Jogosan meg kell dicsérni, hogy a kamerák között minimális eltérés van az elkészült képek színhőmérsékletében és a dinamikatartomány is hasonló a főkamera és az ultraszéles között. Bármilyen optikai stabilizációnak híján vagyunk, az EIS videózásban besegít, de mielőtt megnézzük, mit tud mozgóképben, lessünk pár pillantást az esti fotókra. A fókusznak erős természetes fényben is vannak problémái, este ez megsokszorozódik: a telefon rendszerint nem találja meg, hogy minek kellene élesnek lennie, folyamatos a zaj a képeken, random elmosódnak részletek (nézd a képeken a nyitvatartást a táblán), éjszakai móddal pedig csak a főkamerát használva van némi segítségünk vállalhatóbb képeket lőni. Az esti fotók sorban, felső sor: 108 MP, 12 MP, ultraszéles, kétszeres nagyítás. Alsó sor: 108 MP kézzel a helyére tolt fókusszal, 12 MP, 12 MP éjszakai mód, kétszeres nagyítás kézzel a helyére tolt fókusszal.

A zoom és az ultraszéles este csak nagyon indokolt esetben használandó, az éjszakai móddal ha zajosan is, de még látható képet lehet készíteni. De van még egy kamera az előlapon is a kijelzőbe vágva, ez egy 16 megapixeles (f/2.4) egység fix fókusszal. Ha kikapcsoltuk a valamiért alapértelmezetten aktív szépítő funkciókat, akkor egész vállalható végeredményt kapunk, de nekem úgy tűnik, hogy túlsimítja az éleket. Szórakozhatunk a szépítő módokkal, ha úgy akarunk kinézni, mint egy kínai porcelánbaba, vagy elmoshatjuk mesterségesen a hátteret portré móddal. Esti felvételek terén a szelfikamerával van a legkevesebb bajom, némi zajjal ugyan, de korrekt módon adja vissza a színeket. Szelfik: maxra csavart szépítő filterekkel, normál, portré, esti.

A videós teljesítmény már közel sem olyan jó, mint a szelfiké. Folyamatosak a becsillanások, a lencsék között nem lehet felvétel között váltani, csak digitálisan zoomolhatunk a képbe, de ennek eredménye vízfestményeket idéző. A maximum felbontás 1080p 30 fps-sel, a 4K kimaradt (az SoC képfeldolgozója nem bírná el), stabilizáció híján a kép folyamatosan remeg, ha mozgunk a telefonnal, a fókusz és a dinamika pedig ugrál. A hardver potensebb a végeredménynél, a szoftveren hasal el a dolog. A lencsék közti váltás hiánya azért érthetetlen, mert a kameraszoftver itt is kínál olyan módot, amiben az előlapi és a hátlapi kamera egyszerre rögzít videót.

A fenti videó az elérhető legnagyobb felbontásban nappal, benne némi digitális nagyítással a hídra. A szoftver felülete felkínálja a fotó módban látószögek váltására használható gombot a videó rögzítése közben is, de csak a digitális nagyítás mehet vele. Alant ugyanúgy 1080p és 30 fps, de már este, olyan látványos becsillanásokkal, amire J.J. Abrams elismerően csettintene.

Most jöjjön két videó az ultraszéles kamerával, ugyanúgy 1080p 30fps-sel, előbb jó nappali fények mellett, majd pedig este.

Végül pedig két videó a fix fókusszal megáldott előlapi kamerával, egy nappal és egy este is.

A felvett anyagokat a Mi Video applikációban vagy a Galériában tudjuk visszanézni, előbbi egyáltalán nem nyerte el tetszésemet, főleg mert a lokális fájlok böngészését teleszemeteli reklámokkal, a trendek fülön pedig random videókat dobál be a YouTube-ról. Köszönöm, nem akarok “Egy napig nem beszéltem, miközben csak kéket ettem és egy szekrényben ültem” típusú videókat nézni, köszönöm, ha pedig a saját YouTube feliratkozásaim érdekelnek, akkor az amúgy is előre telepített YouTube-ot nyitom majd meg, nem kötöm össze a Mi Videóval pluszban a fiókomat. Az előre telepített Zene is kínál streaming lehetőséget, ez is a YouTube-ról szedi a hangot, de van lehetőség lokális fájlokat is lejátszani, plusz egy rakás beállítást is kínál. Egyetlen problémám itt is a reklámok voltak, melyek fel-fel bukkantak az appban. Van még előre telepítve Spotify és YouTube Music is. A telefon hangszórója nem túl acélos, a célnak megfelel.

Mi Videó lokális fájlok reklámokkal, Mi Videó felfedezés fül, és a Zene app beállításai. [+]

Adat, akku, összegzés

Adatkapcsolat terén nincs szégyenkeznivalója a telefonnak, támogatja a hazai 5G-s hálózati szabványokat, van kétsávos Wi-Fi (802.11 a/b/g/n/ac), lehet hotspotolni, van Wi-Fi Direct, a Bluetoothból 5.1 került a telefonba, A-GPS, GLONASS, BDS és GALILEO is segít nem eltévedni, az USB-C pedig 2.0-ás. Az NFC régiófüggő hivatalosan, a globális modellekben van.

[+]

Az USB-C támogatja a PD 3.0-át és a Quick Charge 3+-t, az 5000 milliamperórás akkumulátor 41 perc alatt feltölthető a gyártó szerint. Én nulláról százig 43 percet mértem, hibahatáron belül van. A 67 wattos adapter töltés közben sem forrósodik, ahogy a telefon is bőven kézbefogható hőmérsékletű marad, miközben töltjük. Vezeték nélküli töltést ne várjunk, ezen az árszinten nem is hiány. Egy töltéssel és aktív használattal nálam a kétnapos használat simán megvolt úgy is, hogy 120 Hz-re állítottam a képfrissítést.

[+]

A Poco X4 Pro 5G furcsa szerzet, mellette szól a pörgős hardver, a szép és gyors kijelző, a remek üzemidő, a korrekt összeszerelési minőség és természetesen az ára. Kontra azonban a gyenge kamerás teljesítmény, valamint az Android 11, amire ki tudja, mikor érkezik frissítés, a cég ugyanis egyelőre semmilyen stratégiát nem közölt arról, hogyan és miként fogja a jövőben támogatni a telefont. Házon belül a közvetlen konkurenciát, a Redmi Note 11 Pro 5G-t a Poco megeszi reggelire ár/érték arányban, hiszen a 6/64 GB-os Redmi áráért megkapjuk a 8/256 GB-os verziót Poco márkajellel. Ha a Xiaomi kínálatán kívül nézelődünk, a Realme épp most küldte be a 9 Prót a csatatérre gyengébb kijelzővel, de azonos hardverrel és papíron jobb kamerarendszerrel. Aztán ott van még a Samsung Galaxy A52s 5G is, ami lassan egy éves ugyan, de olyan korrekt csomagot ad szoftverben és hardverben is, hogy továbbra is megkerülhetetlen tényező a százezer környéki telefonok piacán. De hamarosan bővül még a kínálat új készülékekkel az Oppo Reno és a OnePlus Nord szériákból is, így bőven van miből választani. Amennyiben nem kamerázunk sokat telefonunkkal, 250 (6/128 GB) és 300 (8/256 GB) eurós induló áron a Poco X4 Pro 5G egyértelműen életképes alternatíva, de ha a bevezetési akció véget ér, a 300 eurós (6/128 GB) és a 350 eurós (8/256 GB) teljes ár mellett is megérdemli a telefon a plecsnit. A Redmi Note 11 Pro 5G tetszettet kapott 350 eurós (6/64 GB) induló árral, a Poco X4 Pro 5G így szerintem megérdemli az ajánlottat. Ugyanazt kapjuk, kevesebbért.

Poco X4 Pro 5G

Virág Dani

A készüléket a Goboo.com küldte el tesztre, köszönjük. Itt lehet megvásárolni.

Specifikáció

Poco X4 Pro 5G

	Külső
	Méretek	164,2 x 76,1 x 8,1 milliméter
	Tömeg	205 gramm
	Színvariációk	kék, fekete, sárga
	Kijelző képátlója	6,67 hüvelyk
	Képaránya	20:9
	Felbontása	1080 x 2400 pixel (395 ppi)
	Típusa, frekvenciája	AMOLED, 120 Hz
	Értesítő LED	nincs
	Biometrikus védelem	ujjlenyomat-olvasó (bekapcsológombban)
	Hardver
	SoC típusa, csíkszélessége	Qualcomm Snapdragon 695 5G, 6 nm
	Processzor	2 x 2,2 GHz Kyro 660 Gold & 6 x 1,7 GHz Kyro 660 Silver
	Grafikus chip	Adreno 619
	RAM, tárhely mérete	6/128, 8/256 GB
	Memória bővítése	microSDXC (hibrid tálca)
	Adatátvitel
	Technológiák	2G / 3G / 4G / 5G
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE B1/2/3/4/5/7/8/12/13/17/19/20/25 LTE B26/28/29/32/34/38/39/40/41/46/66 5G n1/n3/n8/n28/n41/n77/n78
	SIM-foglalat	2 x nanoSIM
	eSIM támogatás	nincs
	Bluetooth	5.1 (A2DP, LE)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac (kétcsatornás, HotSpot, Direct)
	USB	USB 2.0 (Type-C, MTP, OTG)
	Navigáció	A-GPS, GPS, GLONASS, Galileo, BeiDou
	NFC (piacfüggő)	van
	Infra	van
	Szoftver
	Rendszer, felület	Android 11, MIUI 13
	Multimédia
	Hátlapi kamerarendszer	108 megapixel (26 mm, f/1,9, PDAF) 8 megapixel (ultraszéles, f/2,2) 2 megapixel (makró, f/2,4) LED villanó
	Előlapi kamerarendszer	16 megapixel (f/2,4)
	Videófelvétel	1080p (30 fps)
	Jack kimenet	van
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Akkumulátor	5000 mAh lítium-ion
	Vezetékes töltés	67 watt
	Vezetékmentes töltés	nincs
	Egyebek
	Giroszkóp, gyorsulásmérő, iránytű, szilikon tok a csomagban