Bevezető, külső, kialakítás
Ha Panasonic, akkor elsőre talán mindenkinek a legendásan jól sikerült plazmatévés vonal, esetleg a Lumix fényképezőgép-sorozat jut eszébe, a régi mobilok már abszolút feledésbe merültek, az újabb senior telefonok pedig valószínűleg keveseket hoznak igazán lázba. Ettől függetlenül a japán cégnek nagyon komoly múltja van szinte minden elektronikai szegmensben, így audio-eszközök terén is, és bár itt nem csak a filléres autórádiókról beszélünk, tény, hogy a komolyabb darabok jellemzően a Technics leányvállalat nevével fémjelezve bukkantak fel a múltban is, így kevesen emlékezhetnek csontig hatoló audio-élményre egy-egy Panasonic termékre gondolva, inkább az ár/érték arány lehetett nyomós érv ezekkel a cuccaikkal kapcsolatban.
[+]
Egy ideje persze mindenki a true wireless (TWS) fülhallgatópárokat tolja ki, ez a termékkategória a semmiből kinőve hatalmas divatot húzott, a Panasonic pedig mostanra jutott el oda, hogy két modellt hozott ebbe az egyre erősebb piaci versennyel megáldott szegmensbe. Hozzánk az olcsóbbik változat került, amit RZ-S300W-nek hívnak, nagyon hasonló külsővel, de aktív zajszűréssel, méretesebb hangkeltővel, de 60 ezer forint körüli áron érkezik az RZ-S500W, tesztünk alanya csak 40 ezerbe kerül.
TWS-vonalon is a Technics képviseli a gyártónál elérhető csúcsot [+]
Ebben az esetben a csak szó persze idézőjelben értelmezendő, hiszen a kizárólag SBC-képes, aktív zajszűrést és vezetékmentes töltést nélkülöző termék specifikációja alapján valószínűleg alig van ember, aki ennyiért felfigyelne a termékre, leszámítva persze, ha nem nagyon van képben ezzel a termékkategóriával, és a gyártói oldalon feltüntetett, kissé zavaros, melegvíz-feltalálós marketingszöveg alapján kérdés nélkül elfogadja a cuccot afféle lenyűgöző csodának. A valóságban ez egy teljesen egyszerű, de jó minőségben megalkotott kütyü, 6 milliméteres, dinamikus neodímium hangkeltővel, jó tapintású, minőségi műanyagburkolattal, IPX4 fröccsenésállósággal és kellemes üzemidővel. Semmi meglepővel nem fogunk találkozni a dobozban, a fülesen és a töltőtokon kívül egy Type-A - Type-C kábelt találunk a töltéshez, illetve összesen négyféle méretű szilikon illesztéket, XS-től L-ig.
[+]
Aki próbált már olcsó kínai TWS-fülhallgatót, az esélyesen sejti, hogy miért a töltőtok elemzésével szoktuk kezdeni a teszt részletezését: ezek kialakítása olykor rettentően szerencsétlen tud lenni még egy olyan, egyébként tök jól összehozott terméknél is, mint egy Tronsmart Apollo Bold. A Panasonic szerencsére a zsanér-fedél témakörben nagyon jól vizsgázik, nincs zavaró lötyögés vagy bármilyen zavaró hang, a beépített rugó ellenében is pont jól beállított erővel kell mozdítanunk a fedélen, határozott, nem lötyögős, de persze nem is nehéz feladat kinyitni a magas, de keskeny töltőtok fedelét. Három LED mutatja a tok töltöttségi állapotát, a füleseken pedig színes állapotjelző fejezi ki a helyzetet.
Vannak fura mondatok a gyártói marketinganyagban [+]
A fülesek töltőtokba való behelyezését érheti némi kritikus szó, hiszen nagyon pontosan bele kell illeszteni, fordítani a füleseket a helyükre, nincs az a szokásos, mágneses becuppantás, ami ezeket a termékeket általában egy centiről is bedobható könnyedségűvé teszi. Persze a mágnes ott van bennük, hiszen ha egyszer benn vannak, akkor fejre fordítva nem esnek ki, és egy milliméterről már tényleg behúzza a tok a füleseket, de ezt sokkal ügyesebben is meg lehetett volna oldani egy kicsit jobban megformált tokkal és erősebb mágnessel.
Még a gyári fotón is látszik, hogy ez azért nem egy igazi sportfüles [+]
Fontos szempont még a kényelem is, ilyen téren jó hír, hogy mindössze 4 grammot nyom oldalanként a cucc, használat közben tényleg alig érezni jelenlétét, viszont a fültől leginkább kifele terjeszkedik a műanyag ház, és mivel kizárólag a szokásos in-ear szilikon illeszték tartja benn, így nekem többször volt olyan érzésem, hogy ez most ki akar esni: szerencsére erre nem került sor, de ettől függetlenül ez sem egy tipikus sportfülhallgató, ha bárki engem kérdez.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
