Előszó, tartozékok
A Motorola megtalálta a számításait az Android platformmal; nem is biztos, hogy költői túlzás kijelenteni, hogy az amerikai gyártó jelenleg újra virágkorát éli. Az alsókategóriában még nem teljesen találtak magukra, de a Google nevével fémjelzett, nyílt operációs rendszer képében megtalálták azt a partnert, amelyikre mindig is szükségük lett volna. A patinás cég ugyanis világ életében az innovatív formatervezésben volt erős, mélyrepülésük a telefonok szoftveres gyengeségei miatt kezdődött. Az Android viszont kiváló táptalajként működik a formatervezőknek, amit mi sem példáz jobban, mint a Motorola Backflip, a gyártó legújabb QWERTY billentyűzetes okostelefonja.
A cégnél szerencsére azt is észrevették, hogy bár az Android önmagában jó, de nem feltétlenül elég az átütő sikerhez. Így tehát fogták magukat, és kicsit rágyúrtak a szoftveres oldalra is, azaz kifejlesztették a social-networking junkie-k által nagyra értékelt Motorblur felületet, amit a Dext nevű készülékükön már láthattunk is. Ez szép és jó, viszont a gyártónál egyelőre nem igazán tudták megoldani azt, hogy az alkalmazáscsomag az újabb verziójú Android rendszereken is fusson, tesztalanyunkon épp ezért az operációs rendszer 1.5-ös változata található meg, csak úgy, mint a Dexten; pedig létezik már 1.6, 2.0 és 2.1 is, a Motorola Milestone tulajok ezeket élvezhetik is, az új tulajdonosok viszont kénytelenek hanyagolni őket. De reméljük, hogy már nem sokáig.
A GSMLine.hu által biztosított tesztkészülék "androidos" dobozban érkezett: úgy tűnik, hogy a gyártók számára az Open Handset Alliance kötelezővé tette az aprócska, hosszúkás dobozok használatát, ami mindenképp örvendetes, egyrészt azért, mert ezeket a kartonboxokat méretükből adódóan könnyű szállítani, másrészt azért, mert jól néznek ki. A Motorola persze jó szokásához hűen rátett még egy lapáttal a dologra, a Backflip csomagolás igényesebb a hasonló gépekénél, belül ugyanis csiki-csuki elven működik, egy miniatűr ruhásszekrény benyomását kelti. Tartozékokból a szokásos adagot kapjuk, a hálózati töltőfej, az adatkábel és a sztereó headset mellett egy 2 GB-os microSD kártya jár a készülékhez, egyedül ez utóbbi tekinthető extrának.
Külső
A Backflip kialakítása olyan különleges, amilyen különleges egy mobiltelefon kialakítása csak lehet. A Motorolánál valószínűleg van egy ügyes mérnök, aki egyik reggel a "miért nem lehet egyszerre nagyméretű a billentyűzet és a kijelző ?" kérdéssel a fejében ébredt, amire szerencsére meg is találta a megoldást. Meg sem próbálom leírni, hogy ez hogy néz ki, főleg, mert az internet csodálatos világa lehetővé teszi, hogy mozgóképpel is szemléltessem a dolgot. Íme:
Előlről a Backflip egy átlagos érintőkijelzős készüléknek néz ki, melynek testét szét lehet nyitni. Ez már önmagában is furcsa, a kinyitható készülékeknél a nagyméretű (fő) kijelző ugyanis belül szokott lenni, csak úgy, mint a billentyűzet, ami a Backflipen nemes egyszerűséggel a hátlapra került. Ebből adódóan a nyitás is fordítva történik, itt nem az előlapot toljuk fel, hanem a hátlapot hajtjuk ki előre. A végeredmény az, hogy sem a kijelző, sem a billentyűzet, sem a telefon méreténél nem kellett kompromisszumot kötni: a Backflip kiterjedése 108 x 53 x 15,3 milliméter, tömege 133 gramm, ehhez egy soha nem látott méretű billentyűzet és egy átlagos érintőkijelző jár. Az anyaghasználat kellemes, a készüléket alkotó műanyagok szinte kimagasló minőségűek, a hátlap pedig fémből van, az összeszerelés minősége is hibátlan, a Backflip már-már egy prémium kategóriás eszköz hatását kelti, pedig elvileg inkább a középkategóriában versenyez.
Az előlap tetején a gyártó logója és a telefonhangszóró található, melyek alatt terpeszkedik a 3,1 hüvelyk átlójú, 320 x 480 pixeles felbontású kapacitív TFT-érintőkijelző, mely elméletileg 262 000 színárnyalat megjelenítésére képes, ám ezekből egyszerre csak 65 536 lehet a kijelzőn. A képminőség átlagos; a színek nem ragyognak úgy, mint egy OLED kijelzőn, a napfényben való olvashatósággal komoly problémák vannak, egyedül a betekintési szög kiemelkedő egy TFT-technológiás panelhez képest. Alulra három érintésérzékeny gomb került, az ikonok a gyártó stílusában készültek, jelentésük egyértelmű.
A hátlap és a QWERTY billentyűzet közé a Backflipnél ugye nyugodtan rakhatunk egy egyenlőségjelet, ami egy nagyon újszerű jelenség. Ha telefonálunk, a világ felé a gombsorok fognak látszani, melyeket kicsit távolabbról inkább nézhetünk valami steril mintázatnak, mint gombsornak, tehát abszolút nem gáz. Az asztalra való lerakáskor sincs gond, a fémes hatású hátlap kerete ugyanis egy picivel magasabban van, mint maguk a gombok, azok tehát nem súrlódnak a felülettel, tehát kopni sem fognak. Maga a billentyűzet hatalmas méretű, de messze nem olyan jó rajta gépelni, mint amilyen jó a méretből adódóan lehetne: a gumifelületű gombok nyomáspontja talán kevésbé határozott a kelleténél, de azért ne gondoljunk veszélyesen rossz dolgokra, alapvetően jó dolog pötyögni a Backflipen. A gombsorhoz került az 5 megapixeles, autofókuszos kamera és az ahhoz tartozó ledes segédfény: ez azért jó, mert a kamera így fotózáshoz és videótelefonáláshoz is használható, előbbihez nyilván össze kell csuknunk a telefont (kivéve, ha magunkat fotózzuk), utóbbihoz pedig szét kell nyitnunk, mintha gépelnénk.
Az előrehajtott billentyűzet mellett megcsodálhatjuk a készülék klasszikus értelembe vett hátlapját. Számunkra a legérdekesebb a felső részen (tehát a kijelzős rész túloldalán) található Trackpad, mely gyakorlatilag egy olyan érintésérzékeny felület, amilyennek notebookokon is szoktunk találkozni. Ez hivatott helyettesíteni egy kijelző mellé rakott navigációs padot, ráadásul mindezt tökéletesen teszi: nagyon jól lehet vele mozogni a menüben és az egyes alkalmazásokban, az "oké" gomb szerepe a dupla érintésé, visszafelé lépni pedig az előlapi gombbal tudunk, melyet jobb hüvelykujjunkkal simán elérünk. A hátlap aljának kivehető része fém, egy gomb megnyomása után tudjuk levenni, így férhetünk hozzá a SIM és a microSD-kártyához, valamint az akkumulátorhoz. A hajtogatással kapcsolatban további érdekesség az éjjelióra-üzemmód: ha a kijelzőt úgy hajtjuk, hogy az a billentyűzetes részhez képest nagyjából derékszöget zárjon be, a készülék leveszi a fényerőt és meglehetősen nagy méretben kirajzolja az órát, azaz kvázi óraként működik. Mivel a töltő csatlakozója ilyenkor pont a túloldalra esik, ez egy igazán jól használható funkció, töltés közben (tehát éjjel) tényleg óraként tud működni a telefon.
A készülék tetején a bekapcsológomb és a szabványos, 3,5 milliméteres fülhallgató kimenet található. Jobbra került a hangerőszabályzó duó, a kamera exponálógombja, valamint a microUSB csatlakozó, mely körül zöld ledek vannak: ezek látványosan villognak, mikor a telefon már merül. Az alső rész teljesen üres, mivel a mikrofon az előlap aljára került, balra pedig a nyitómechanika van.
Hirdetés
Hardver, operációs rendszer
Hardveres téren sajnos nem túl előremutató a masina, a processzor ugyanis egy 528 MHz-es Qualcomm MSM7201A, amihez hasonlót többek között a HTC Heroban láthattunk. Egy több éves processzorról van szó, melyből annak idején valószínűleg olyan sokat gyártottak, hogy ha kaja lenne, több évre megoldaná a világ élelmezési gondjait. Más okát tényleg nem látom annak, hogy a gyártók miért használják még mindig ezt a chipet, főleg, mert a Legendben már megtapasztalhattuk, hogy milyen erős az utódnak tekinthető MSM7227, melyet a Qualcomm a 150 amerikai dollárba kerülő gépekbe szán — ennél a Backflip nem kicsit drágább, a processzora mégis gyengébb. A memória mérete viszont rendben van, 256 MB RAM és 512 MB ROM dolgozik a Backflipben, a felhasználók által szabadon felhasználható belső memória mérete közel 180 MB.
[+]
Éjjelióra-üzemmód
A készülék sebességén sajnos látszik, hogy a processzor nem egy friss darab, plusz a rendszer optimalizálásának hiánya is egyértelmű, a HTC Heroban is ilyen chip volt, az mégis gyorsabbnak bizonyult. A Backflip véleményem szerint jelen pillanatban a leglassabb Androidra épülő készülék — az egy más kérdés, hogy a zárt operációs rendszert használó koreai készülékeknél így is fényévekkel gyorsabb és kényelmesebben kezelhető, de egy Legend vagy egy Hero után szembeötlő lehet a különbség. Az animációk bizony sokszor akadoznak, a rendszer ritkán ugyan, de képes több másodpercre is elgondolkodni a világ nagy dolgairól, amit mi úgy fogunk látni, hogy lefagyott, pedig nem, kis idő elteltével mindig visszatér bele az élet. A régi Qualcomm chipen és a szükségesnél kevesebb optimalizáción kívül valószínűleg lassító tényező az 1.5-ös Android rendszer is.
Összességében viszont az akadozások és lassulások ellenére is használható a készülék, amit az alábbi videó megtekintése után valószínűleg mindenki meg tud majd erősíteni:
Motoblur, szoftverek
Mint azt már említettem, a Backflipen is megtalálható a Dexten debütáló Motoblur kezelőfelület, mely a HTC Sense UI-val ellentétben inkább a szoftverekre gyúrt rá, nem a látványra — ez egy finom megfogalmazása annak, hogy kevésbé néz ki jól, mint a szoftveres funkciókban egyáltalán nem szükölködő Sense. A Blur lényege a social-networkingben, valamint úgy általában a webes funkciókban keresendő. A lényeget gyakorlatilag két készenléti képernyőre el tudjuk helyezni, épp ezért a Backflipre öt oldalnyi widget-felület került, holott gyárilag csak három lenne a rendszerben. A Blur egy felhasználói fiók beállítása után, élő internetkapcsolat megléte esetén folyamatosan frissíti a Happenings (történések) nevű widgetet, melyen keresztül értesülhetünk arról, hogy facebookos/stb. barátaink épp mit csinálnak. Van továbbá egy RSS-olvasó is, plusz időjárás-előrejelző, valamint egy apró ablak, mely az újonnan érkezett elektronikus levelekre figyelmeztet minket. A felsoroltak mellett az Android gyári widgetjei is elérhetők: analóg óra, naptár, üzenetek, zenelejátszó, képkeret, kereső.
A Blur tehát szép és jó, de hogy őszinte legyek, nekem azért volt egy kis hiányérzetem a gyári tartalmakkal kapcsolatban. Egyrészt nem mindenki vágyik ilyen szintű Facebook szinkronizációra, tehát nem ártott volna feltenni mondjuk egy tőzsdei alkalmazást, de ez még talán hagyján: ami hiányzott, az a háttérképek választéka volt. Egy ekkora kijelző igényi azt, hogy az ember személyre szabja, a Backflipnél viszont csak akkor teheti meg mindezt, ha utólag letölt pár háttérképet, gyárilag ugyanis nagyon szerény a kínálat. Furcsa ez egy Motorola kaliberű gyártótók, akiknél a dizájn mindig is elsődleges szempont volt.
Az alkalmazások között sem számíthatunk túl sok extrára. A főmenübe belépve elsőként a Blur fiók kezelőszoftvere tűnhet fel, melyen kívül öt extra ikont fogunk találni, ami nem túl sok: Happenings, MySpace, QuickOffice, Shazam és Video Gallery. Tény ugyanakkor, hogy alapfunkciók tekintetében az Android önmagában is erős, van ébresztőóra, számológép, naptár, Google Maps és Google Talk, plusz ott az Android Market, ahonnan alkalmazások tucatjait húzhatjuk le, ha kedvünk tartja.
Adatkommunikáció, telefonálás, internet
Adatkommunikációs téren nagyon erős a készülék: a GSM-modul négy- (850/900/1800/1900 MHz), a UMTS-modul pedig háromnormás (850/1900/2100 MHz), adatátvitelre GPRS-t, EDGE-t, UMTS-t, 7,2 Mbps-os HSDPA és 2 Mbps-os HSUPA-t használhatunk. Van továbbá 802.11b/g szabványokkal kompatibilis WiFi, 2.1-es Bluetooth, az adatcsatlakozó az USB 2.0 szabvány szerint működik, a készülék pedig az Android rendszer képességei miatt képes kártyaolvasóként is üzemelni.
A hangminőség telefonálás közben nem a legjobb, néha komoly problémáim voltak azzal, hogy megértsem beszélgetőpartnereimet, összességében az erős közepes jelzővel írhatom le, hogy milyen érzés telefonálni a Backflippel. A telefonkönyv viszont profi, azt leszámítva, hogy a Motoblur kérdés nélkül berántja az összes facebookos ismerősünket, ha pedig egyezést talál egy telefonkönyvben lévő név és egy ismerősünk között, akkor azokat összetársítja, átírva a nevet. Ez marha idegesítő, Bogból például Khell Bogdán lett, ami teljesen jogos, de elég gáz volt, amikor a B betűnél keresve nem találtam meg a számot. Üzenetkezelés tekintetében szinten rendben vagyunk, SMS, MMS és e-mail, utóbbinál a hitelesített szervereket és a csatolt fájlok sem jelentenek problémát.
A gépelési élményről a billentyűzet gondoskodik, a fizikailag is létező beviteli panelen ezerszer jobb érzés pötyögni, mint egy virtuális gombsoron, de igény esetén azt is elővarázsolhatjuk, ami főleg akkor jöhet jól, ha csak egy kezünket tudjuk használni a szövegbevitelre. A social-networking támogatás miatt valószínűleg sokan lesznek, akik rendszeresen fognak gépelni — a támogatásról már volt szó, a Motoblurral Facebook, MySpace, Google, LastFM, Twitter, Picasa és Photobucket fiókjainkat használhatjuk az e-mail és a vállalati szinkronizáció mellett. Általános értelemben vett natív kliensprogram viszont csak a MySpace-hez van (meg ott van a Google Talk is, de az ugye chat-kliens, nem social-networking cucc), a többinél be kell érnünk azzal, hogy a widgetekből nézegetjük a friss eseményeket.
A webböngésző nagyon jól működik, az oldalakat szépen és gyorsan jeleníti meg, komoly hiányossága viszont, hogy nem támogatja a Flash alapú tartalmak lejátszását. A YouTube videókat viszont natív programmal tudjuk megcsodálni, tehát legalább ezt a részt kipipálhatjuk.
Multimédia
A kamera 5 megapixeles, autofókuszos, a legnagyobb elérhető felbontás állóképeknél 2560 x 1920, videóknál 352 x 288 pixel, utóbbiakat 24 képkocka/másodperc sebességben rögzíti a gép ilyen minőségben. A kamerát kezelő szoftver csupán alapvető beállításokkal bír, ki/be kapcsolhatjuk a vakut, állíthatunk a felbontáson, berakhatunk színeffekteket, kikapcsolhatjuk az aufotókuszt, állíthatunk a fehéregyensúlyon és a jpeg-tömörítés mértékén, ennyi.
A Backflip fotói átlagos minőségűek, rengeteg hibát lehet rajtuk látni. A zajszűrés miatt a képeknek van egy enyhe olajfestmény-beütésük, amit a világos, homogén felületeken található mintázat (lásd: égbolt az első képen) jól kiegészít ahhoz, hogy a képek nagyon "digitálisnak" tűnjenek. A dinamikatartomány sem túl nagy, a színek sem túl erőteljesek, a makró mód és a beltéri felvételek minősége viszont elég kellemes.
A zenei részre is a felemás a jó jelző. A lejátszoftvert ugye az Android adja, az előnyök (ID3-tagek alapján történő szűrés a számok között, albumborítók megjelenése, háttérben való kezelhetőség widget segítségével) és az egyetlen hátrány (nincs hangszínszabályzó) tehát fix, a Motorola dolga más volt. A 3,5 milliméteres fülhallgató kimenet meglétéért pirospont jár, a nem túl jó minőségű kihangosító hangszóróért (mely egyébként a hátlap fém része alatt van) és az FM-rádió hiányáért viszont inkább egy feketét fognak kapni a felhasználóktól. Még az a szerencse, hogy a gyári fülhallgató kifejezetten kellemesen szól és viselni és jó érzés, az MP3-rész tehát meg lett mentve.
Az FM-rádió hiányán kívül sokak számára aggasztó lehet a DivX és XviD formátumok támogatásának mellőzése is, plusz manapság már az sem túl jó, ha a képernyő nem támogatja a több ujjal történő kezelést (multi-touch), márpedig a Backflipé pont nem tud ilyesmit. Egy egy ujjal történő nagyítás mondjuk nem csak a virtuális gombokkal, hanem a Backtrack tapicskolásával is megoldható, de a képnézegetőnek a lassúságot is felróhatjuk, látványos felhasználói felület ide vagy oda.
GPS, üzemidő, összegzés
A masinában található GPS-vevő, gyárilag viszont nem kapunk hozzá navigációs szoftvert. Sebaj, a rendszerhez több kiváló megoldás is beszerezhető — a gond az, hogy semelyik nem ingyenes, úgy ugyanis csak a navigációra egyelőre nem alkalmas Google Maps-et tudjuk használni.
A készülék akkumulátora 1400 mAh-s. A gyári adatok szerint ez 6 órás beszélgetési vagy 315 órás készenléti időt tesz lehetővé, ami a gyári adatok között átlagosnak mondható. Nagyjából ezzel a szóvel lehet leírni a gyakorlati üzemidőt is, a Backflip az átlagosnál kicsit nagyobb igénybevétel esetén két nap alatt adja meg magát: ha ritkán vesszük elő, talán három napig is kibírja, ha viszont zenét is hallgatunk rajta, valószínűleg minden nap töltenünk kell majd.
Értékelés: Motorola Backflip | ||
Külső | ||
Ergonómia | 9 pont | |
Anyaghasználat | 10 pont | |
Összeszerelés minősége | 10 pont | |
Kijelző mérete, minősége | 7 pont | |
Belső | ||
Kezelhetőség | 9 pont | |
Sebesség | 6 pont | |
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 8 pont | |
Felhasználói felület élménye | 7 pont | |
Alapfunkciók | ||
Hangminőség, vételi stabilitás | 7 pont | |
PIM funkciók | 9 pont | |
Adatkommunikációs képességek | 10 pont | |
Multimédia | ||
Vizuális | 6 pont | |
Audio | 7 pont | |
Egyebek | ||
Üzemidő | 7 pont | |
Ár/érték aránya | 6 pont |
Nagyon érdekes készülék a Motorola Backflip. Kicsit az az érzésem vele kapcsolatban, hogy a gyártó abba a hibába esett vele kapcsolatban, melyekbe az Androidok-előtti időszakban olyan sokszor beleütközött: csináltak egy elképesztően jó készülékházat, megtoldották azokkal a funkciókkal, amiket 2010-ben el lehet várni egy efféle okostelefontól, az összkép mégsem lett olyan, ami mindenkit meggyőzne. A Backflip kialakítása ugyanis követendő, az összeszerelés minősége elsőosztályú, a Backtrack egy nagyon jó ötlet, de a pozitívumoknak ezzel vége is van. A kijelző ugyanis napfényben nehezen olvasható, a hardver gyenge, a rendszer kicsit lassú, ráadásul régi is, ami nem csak papíron jelent problémát: az 1.5-ös Android miatt hiányzik a készülékből többek között a hangtárcsázás, meg még több tucatnyi funkció — fontos viszont megjegyezni, hogy a Motorola belátható időn belül kiadja majd a 2.1-es frissítést az összes készülékre. A Motoblur felület jó, de csak a social-networking oldalak függőinek, a többiek viszont nem biztos, hogy meg fogják találni a számításaikat. A Motorola Backflip tehát azoknak a felhasználóknak lesz kellemes társa, akiknél az elsődleges szempont a szövegbevitel, szeretnének egy Android rendszerű készüléket, rendszeresen nézik a Facebook fiókjukat, a lassúság pedig nem zavarja őket. A készülék ára egyébként bruttó 110 000 forint körül mozog, ami talán egy picit több, mint kellene, de kezdőárnak végülis oké. A kialakítás miatt nekem mindenképp tetszett.
![]() |
Motorola Backflip |
Bocha
A Motorola Backflip készüléket a GsmLine.hu biztosította. A készülék megvásárolható a www.gsmline.hu internetes áruházban.
A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.
Specifikáció
Motorola Backflip | ||
![]() |
Általános | |
Technológia | GSM, UMTS | |
Méret | 108 x 53 x 15,3 milliméter | |
Tömeg | 133 gramm | |
Színvariációk | Platinum Silver | |
Kijelző | ||
Kijelző átlója | 3,1 hüvelyk | |
Kijelző felbontása | 320 x 480 pixel | |
Kijelző típusa | Kapacitív TFT érintőkijelző | |
Színárnyalatok száma | 262 000 (effektív: 65 536) | |
Memória | ||
Telefonkönyv kapacitása | dinamikus | |
SMS memória | dinamikus | |
Memória | 256MB RAM / 512MB ROM | |
Memória bővíthetősége | microSD (gyári: 2 GB) | |
Adatátvitel | ||
Frekvenciasávok | GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/1900/2100 MHz |
|
GPRS / EDGE | Class 10 (4+1/3+2) / Class 10 | |
UMTS / HSDPA / HSUPA | van / 7,2 Mbps / 2 Mbps | |
IrDA / Bluetooth | nincs / 2.1 (A2DP is) | |
WiFi | 802.11b/g | |
USB | 2.0 (microUSB) | |
Push-to-talk / RSS | nincs / van | |
GPS vevő | van | |
Alapfunkciók | ||
Profilok | nincsenek, csak néma mód | |
Vibra funkció | van | |
Kihangosítás | van | |
Hangtárcsázás / hangvezérlés | van / van | |
Hangrögzítés | van | |
Ébresztés | van, kikapcsolva is | |
Prediktív szövegbevitel | van | |
Szoftverek | ||
Platform | Google Android 1.5 + Motoblur | |
WAP / HTML böngésző | van / van | |
E-mail kliens | van (POP3, IMAP4, hitelesített) +Gmail, Exchange |
|
Java | van, MIDP 2.0 | |
Játékok | az Android Marketból letölthetők | |
Valutakonverter | nincs | |
Extra szoftverek | Google Maps, Android Market, Google Talk, Google mail és naptár, YouTube, QuickOffice | |
Multimédia | ||
Fő kamera | 5 megapixeles, autofókuszos | |
Másodlagos kamera | nincs | |
Videófelvétel | van (352 x 288 pixel) | |
Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
Hangszínszabályzó | nincs | |
FM-rádió | nincs | |
Üzemidő | ||
Alap akkumulátor | 1400 mAh-s lítium-ion | |
Készenléti idő | 315 óra | |
Beszélgetési idő | 6 óra | |
Egyebek | ||
Giroszkóp, számítógépre kötve kártyaolvasóként is működik, Exchange és ActiveSync szinkronizálási lehetőség, Motoblur felület, QWERTY billentyűzet |