Multimédia

Egy újabb rész, ahol nagyjából semmi változás nem történt. Ugyanaz a 3 megapixeles kamera, ugyanúgy nincs se autofókusz, se LED villanó. Opciókból relatíve jól állunk, állíthatjuk a felbontás, a képminőséget, a fehéregyensúlyt, választhatunk effektust, éjszakai módot és önkioldót, továbbá van zajcsökkentő, kamerahang (nem kapcsolható ki), illetve változtathatunk az expozíción, és készíthetünk sorozatfotót is.

Az elkészült képeket nézve ennyi pont elég is. A részletek elmosódnak, festmény effektus ezerrel, az ég simán kiég (még felhős időben is), talán a színek még viszonylag jók. Nincs mit csodálkozni, ez bizony ennyit tud, bár azért a nagy konkurens Samsung hasonló hardverből jobb végeredményt tud produkálni. Videóra váltva se lesz jobb a helyzet. Maximum QVGA-ban filmezhetünk, már amennyire egy 10 fps sebességű folyamatot videónak lehet nevezni. Aki mindenképp kíváncsi rá, az itt talál egy tesztvideót.

Ezek után a zenében se vártam túl sokat tőle, de azért kicsivel jobb a helyzet. Az mondjuk igen zavaró, hogy a telefon nem készít adatbázist a zenékről, így minden bekapcsolás utáni első belépéskor várnunk kell, amíg összeszedi a zenéket. Aztán már a szokott módon, előadók, albumok szerint rendezve tudunk válogatni. Amikor megláttam a csengőhang szerkesztő menüpontot, nem hittem a szememnek. Pedig van ilyen is, igaz, hogy 2010-ben egy zenelejátszós mobilban roppant vicces az ilyesmi. A zenére visszatérve a lejátszó maga rendben van, kezeli az albumképet (az enyémeket mondjuk nem töltötte be), fut a háttérben, vannak gyári hangzásképek és alvó mód (automatikus kikapcsolás) is. A hangerő 30 fokozatú, bőségesen elég, a gyári fülest viszont kicsomagolni se nagyon érdemes. Kényelmetlen, harmatosan szól, ám mivel már van 3,5-es jack, ezért a csere nem nagy ügy. A rádió se maradt ki, háttérben fut, RDS van és 48 csatornát menthetünk el.

Most pedig egy kicsit kifejtem, mit takar a Pocket Apps menü. Ezek olyan beágyazott kis „zsebalkalmazások”, amik között van értelmesebb és kevésbé értelmesebb. A jobbak közé tartozik a testsúlykövető, és a futó társ. Utóbbi arra való, hogy a mozgásérzékelőt kihasználva számolja a lépéseinket, ezen keresztül pedig a megtett távot. A gyertya elfújós játék kb. 2 percig jó szórakozás, ahogy a szalaghirdetés és a fülelő is. A Mind selector totál értelmetlen. Valódi játékokból egész szép kínálat van, viszont meglepődve vettem észre, hogy az IWIW is ott figyel, de ez nem kliens, csak link az oldalra.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!