Huawei Watch Fit 2 - diszharmónia

Bár a Fit utónév miatt inkább egy karperecre számítottunk, a Watch Fit 2 sokkal inkább okosóra, csak a szögletes fajtából, aminek lenne ugyan helyen a piacon, de ahhoz versenyképesebb áron kéne kínálni.

Bevezető

Át kellett olvasnom az elődmodell tesztjét, hogy magabiztosan tudjak ítélkezni a Watch Fit 2 kapcsán. Mert míg a korábbi verzió 46 ezer forintos áron indult, addig ez most 10 lepedővel több, abban még LiteOS dolgozott, ez azonban már hivatalosan is Harmony OS-re változott (ettől még az alapok megegyeznek), de a platform zártsága megmaradt, szóval két hétnyi folyamatos használat után sem nagyon értem, hogy mi volt az elképzelése a Huawei-nek ezzel a termékkel.


[+]

Mert két irányból közelíthetjük meg a kérdést. Egyrészt megkapjuk ugyanazt a rendszert, felépítést és szoftveres funkcionalitást, mint amit egy Huawei Watch GT3 kínál, annál viszont olcsóbb, juhé. Ám az olcsósítást azzal is járt, hogy ez egy mindenhonnan nézve plasztik bigyó, benne maradtak azok a bugok és korlátok, amivel a drágább, kör alakú óra is borzolni tudja a kedélyeket — ez nekem nem egy túl vonzó opció. A másik megközelítés az, hogy ez egy átlagos karperecnél jóval többet tudó berendezés, csak hát ilyesmit a Realme, a Xiaomi, a Haylou és az Amazfit is körülbelül féláron kínál. Miben tud ez többet?


[+]

De mielőtt még nagyon elkezdjük boncolgatni a funkcionalitást, a rend kedvéért jegyezzük meg, hogy a Watch Fit 2 nem csak egy verzióban létezik, hanem kapásból három kiadás került piacra, a mienk az Active Edition, ami műanyag tokozású, NFC nincs benne, eggyel fentebb van a Classic, ami alumínium kerettel és bőrszíjjal jön, valamint NFC-vel, a csúcson pedig az Elegant, ami ezüst és arany árnyalatban lesz elérhető, fémszíjjal (milánói acél). A Classic árát is tudjuk: közel 70 lepedő. Ennyiért kapni már hivatalos forgalmazásban is Galaxy Watch 4-et Google-lel és minden egyéb okossággal, csak mondom. Szóval roppantmód érdekelt, hogy vajon mivel akar a Huawei elkápráztatni a Watch Fit 2 kapcsán, ha már ennyi pénzt kérnek érte.

Doboz, kialakítás

A doboz ahhoz képest elég nagy, hogy magán az órán és a töltőkábelen kívül egyéb lényegi tartalmat nem nyújt. A töltőkábel mágnesesen illeszkedik az óratest aljára, ami egyben azt is jelenti, hogy egyéb vezeték nélküli szabványos megoldásokkal a Watch Fit 2 nem kompatibilis. Vízállóság viszont van, az 5ATM érték nem egy kiemelkedő képesség, usziban még vélhetően elmegy, nyíltvízi úszásnál talán nem feltételnül érdemes erőltetni. Maga a gyártó azt mondja, hogy vigyünk bátran az óceánba is, de ne búvárkodjunk és a vízisí is felejtős.


[+]

A termék aprócska, 26 grammos tömege (a drágább változatok 30 grammot nyomnak) szinte észrevehetetlen, ugyanakkor a kijelző nem csak nagyobb (1,74 inch), hanem felbontás szempontjából is jobb (336 x 480), a technológia továbbra is AMOLED, ami kültéren is jól látható, valahol van fényerősség-szenzor is, mert szépen játszik a kakaóval, sötét szobában nem akarja kiégetni a szemünket, kültéren azonban megtolja a fényerőt a rendszer, ráadásul a kijelzőre helyezett tenyerünkkel le is lehet kapcsolni a megjelenítőt, ami kifejezetten jó hatásfokkal működik. Meglehetősen sok számlapot lehet rátölteni a masinára, ezeknek mind van always-on párja, ami passzol a fullos óralaphoz stílusban, látszik, hogy van benne meló. Ráadásul a legtöbb számlap interaktív, magyarán ahol megérintjük a rajta levő információt, ahhoz a funkcióhoz dob, plusz van pár animált megoldás is, ami nyilván belekortyol az üzemidőbe, de ettől még látványos.


[+]

Az óra formaterve nem különösebben izgalmas, az Apple Watch irányzatára ül fel, oldalt egy gomb van, ami a menübe és onnan vissza segít ugrani, amúgy gesztusvezérléssel irányítjuk a holmit. Sajnos a szíjak csatlakoztatási megoldása nem szabványos, hanem egy “innovatív, gombnyomásra oldható link-design” megoldás, amit a Huawei weboldaláról idéztem, de lefordítom érthető nyelvre is: semmivel nem kompatibilis, de könnyen cserélhető egy másikra, ha a júzer vesz a gyártótól több szíjat is. Ha jól megfigyeljük a tokozást, akkor oldalt fogunk látni rácsokat is, itt bújik meg a hangszóró és a mikrofon, ilyesmi az elődön nem volt. Az óratest alján pedig csak az integrált szenzort látjuk (pulzus és a többiek), valamint a töltőcsatlakozót.

Kezelhetőség, szoftver

Első bekapcsolás után egyértelmű, hogy ezen a motyón a Harmony OS dolgozik, hiszen hirdeti is magáról. Ez a Huawei saját rendszere, amely ugyebár egy multiplatform megoldás, tehát ezt rakják telefonokra (Kínában) és tabletekre (globálisan) is, plusz van egy Harmony Connect ökoszisztéma, noha ilyen képességű termékeket egyelőre felénk nem árul a gyártó. Akárhogyan is, maga a felület nagymértékben megegyezik azzal, amit a legfrissebb óráikon is láthattunk, ennek pedig vannak tagadhatatlan előnyei. És ugyanennyire tagadhatatlan hátrányai is.


[+]

Egyrészt a kezelhetőség kifejezetten jó. Nem csak azért, mert a kijelző is király, hanem azért is, mert roppant gyors a felület. Nincs döcögés, nincs akadás, szépen animálnak a számlapok, röccenésmentes az oldalirányban előhúzható kártyák megjelenése, a menüben való görgetés is szépen, simán történik. A kezelőfelület is logikus, az oldalsó gomb dob az ikonos, vagy igény szerint listás menübe, jobbra-balra az előre definiált (maximum hat darabból álló) kártyák között lehet lapozgatni, fentről lefelé jön le a gyorsmenü, lentről felfelé pedig az értesítések. Roppant hamar rá lehet érezni, tényleg nem bonyolult.

[+]

Ha elkezdjük végignyomkodni az ikonos menü funkcióit, akkor egyrészt megtalálunk minden olyasmit, ami egy ilyen motyótól elvárható, másrészt az is fel fog tűnni, hogy a egyes funkciókhoz készített vizuális megjelenítés is elsőrangú. Igazán nem tudok belekötni a GUI-ba, koherens, csinos, logikus. Az edzések mellett van iránytű, időjárás, stopper, ébresztő, légzésgyakorlat, stresszmérés, alváskövetés, hívásnapló, névjegyzék, de akad zenelejátszó is, az előddel ellentétben erre a motyóra már fel lehet másolni zenéket is, amit le is játszik, akár kihangosítva is, bár egy karórától ez kissé életidegen. Van zseblámpa (fehér fényű kijelző) és telefonkereső is, ami tök cuki, mert azt énekli a mobilunk, hogy “I am here!”.

[+]

De. És itt most sok de fog következni. Egyrészt az első használat előtt végig kell zongorázni a Huawei Health felvarázsolását, a regisztrációt és a párosítást, ami nem Huawei telefon esetén egy hosszas és nyögvenyelős folyamat némi APK-telepítéssel is megspékelve. Nyilván könnyebb a feladatunk, ha valamiért a Huawei Egészség már fent van a telefonunkon, nekem a GT3 Pro gyorstesztje miatt ez adott volt. Ha ezen túllépünk, akkor persze százféle engedélyt kell az appnak megadni, hogy rendben működjön, ha adott esetben az AppGallery-ből még feltennénk alkalmazásokat (én felraktam a számológépet, valamint egy programot, ami G-Maps navigációt ígért, de kamuzott), akkor további engedélyeket kell adni. Megoldható, csak nyilván nem kényelmes, de ez a Google ökoszisztémából történő kizárás hozadéka.

[+]

Viszont egy csomó dolog nem működik rendesen. Egyrészt a híváskezelés továbbra is egy bughalom. Az odáig csodás, hogy akár az órán is fogadhatom a hívást és egész vállalható a minőség is, de a kis sunyi random időközönként felülírja az elsődleges Bluetooth eszközt. Vagyis ha egy headsetet használok, akkor ha az óra is működésben van, akkor ellopja a fülestől a hangátvitelt és ő akarja lezavarni a beszélgetést, ami minimum kellemetlen, mert nem azért van headsetem, ugye. Ennél még idegesítőbb, hogy az autós fejegységekkel is összeveszik, kitéptem minden alkalommal a nem létező hajamat akkor, amikor kocsiban fogadtam egy hívást, amit mindenáron az óra akart lekezelni, még szerencse, hogy a telefonom ilyenkor fent ül a tartóban és relatív könnyen át tudom kapcsolni oda a Bluetooth kimenetet, ahová egyébként mennie kellene. De ez egy csúnya bug és tudtommal nincs rá megoldás.

[+]

Az értesítéskezelés is kissé fapados, bejön minden (emojik persze nem), de csak bizonyos notifikációkra lehet előre gyártott sablonokkal válaszolni, ráadásul például az emaileknél csak a feladó és a tárgy látszik, egy Messenger üzenetnél viszont a tartalom is. A DND nem szinkronizál a telefonnal, a Bluetooth nem kikapcsolható, nincs repülőgépes üzemmód (miért?), a telefonos ébresztéssel sem tudja magát összehangolni, az órán ezt külön kell állítani. Van egy csomó üres menüpont a szoftverben (rögtön lent a fő funkciók között a “felfedezés” semmit nem dob fel, mondjuk nem is tudom, hogy minek kéne itt lennie), vannak ilyen opciók, hogy “nyereményeim”, nyilván üres, vannak rendszerüzenetek, amik nem csinálnak semmit, simán itt ragad egy frissítési figyelmeztetés a már megtörtént update után is, szóval bármennyire is átgondolt magán az órán a rendszer, bármennyire is könnyen kezelhető, a telefonos app kifejezetten bugos és sok szempontból kretén a felépítése, plusz roppant zárt a Google-összeköttetés hiánya miatt. Se órás fizetés (mondjuk ebben a konkrét modellben NFC sincs), se naptárszinkron, a névjegyeket is lökdöshetjük át egyenként, a zenevezérlés is halott ügy, ha egy streaming megoldást szeretnénk használni, navigálás sem nagyon akart működni, magyarán állandóan falakba ütközünk, ami nyilván az embargós szívás hozadéka, de hát ez az endusert egy jottányit sem fogja érdekelni.

Fitnesz, összegzés

Az edzéseket ugyanakkor a tapasztalataim szerint pontosan méri a szerkezet. A futást, a sétát GPS segítségével képes követni, kicsit többet számol, mint kéne, de aztán igyekszik pontosítani a szinkronizáció után a Petal Maps adataira támaszkodva. A pulzus változásait kis késéssel, de precízen követi, az elégetett kalóriát is korrekt módon számolja. Nem profi cucc, de az olyan hobbiedzőknek, mint amilyen én is vagyok, bőven elég. (Lenne, ha nem lett volna rajtam Garmin, hogy elájuljak annak pontosságától és részletességétől.)

[+]

De. (És már megint egy csomó de.) Az eredményeinket ugyan szépen visszanézhetjük a telefonos alkalmazásban, meg edzésterveket is összerakhatunk, sőt. Mindenféle javaslatokat ad azután, hogy elmondtuk neki, hogy mi a célunk a mozgással és milyen az edzettségi állapotunk, tényleg jópofa. De ez mind-mind be van zárva a Huawei világába, egyetlen kivételt találtam, méghozzá azt, hogy a Komoot nevű appal összejött valami deal időközben és oda ki lehet exportálni a futást, a túrázást és a bringázást — elvileg. Mert az egészre úgy jöttem rá egyáltalán, hogy amikor szabadtéri sétálást választottam, akkor kínálgatott az óra útvonaltervet, de azt mondta, hogy ezt a telefonos appból töltsem át. Szétnyálaztam az összes funkciót, amikor végül a profilomnál találtam egy ilyet, hogy “saját útvonal”. Ott azt mondta a szoftver, hogy hát nincs adat, de importáljak GPX, TCX, vagy KML formátumban egyet. A GPX-et meg sem nyitja, a KML-re azt mondja, hogy érvénytelen. Kösz a semmit. De nem adtam fel, volt olyan opció is, hogy importáljak a Komoot alkalmazásból, aminek eddig a létezéséről sem tudtam, de letöltöttem, regisztráltam, csináltam egy útvonalat, elmentettem… és nem lehetett importálni, mint ahogyan később ide exportálni sem tudtam.

[+]

Azért vagyok csalódott leginkább, mert még azt is elviseltem volna, ha a Komoot nevű bigyóval kell együtt éljek innentől, hogy az órám végignavigáljon egy előre letöltött útvonalon és aztán a teljesítményemet rögzítse, tényleg. De hogy ennyire magába van fordulva az egész, az egyrészt azért ciki, mert 60 ezer forint körül ez nem járja, másrészt pedig azért, mert az óra is és a felület is odatolja az arcomba a reményt, hogy majd talál mégis van valami opció, hogy rendes statisztikám legyen és ne a Huawei Egészség legyen az egyetlen hely, ahol követhetek valamit a tevékenységeim kapcsán. Mert közben az alvásfigyelés tök jól működik, egy komolyabb Whitings szerkezet valamivel többet nyújt ugyan, de összevetettem egy olyannal is és nem volt sokkal pontatlanabb. Az üzemidő parádés, 10 nap után nyúltam először a töltőhöz, és volt négy edzés, minden értesítés és minden éjjel alváskövetés, az always-on kijelzést viszont nem kapcsoltam be.

[+]

Nekem az a fő bajom, hogy ilyen zárt megoldást egy Realme is ad 27 ezer forintért, abban is van GPS. Lehet, hogy nem ilyen fényes a kijelző, lehet, hogy nem ennyire gördülékeny a rendszer, de ott minden működik úgy, hogy tisztában vagyunk a korlátaival, itt meg el van húzva a mézesmadzag, hogy végre van valami exportálás, meg útvonalakat követhetünk, meg hogy gyalogos navigációra is alkalmas lesz a motyó, aztán kiderül, hogy hát ezek nem működnek, de még a hívásaimat is önhatalmúlag magához szippantja, ami külön kellemetlen. Nem is beszélve az első üzembe helyezés bonyolult mivoltáról, vagy az ilyen-olyan szinkronizációk hiányáról. Látszik, hogy a Huawei nem felejtett el hardvert összerakni, a GUI is remek, benne van a meló, de az egész lábon van lőve a maga zártságával és néhány megoldatlan funkcionális hibával, amelyek egy részéről nem tehetnek, mert az adott helyzetből a maximumot hozták ki. És még erre is azt mondom, hogy megbocsátó tudnék lenni, de könyörgöm, 57 ezer forintért ez nálam nem fér bele.

Bog

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés