Bevezető

A Huawei kedveli a hatalmas készülékeket, beleértve azokat, amelyekről nehéz eldönteni, hogy a phablet kategóriába egyáltalán beleférnek-e, vagy inkább illik rájuk a tablet elnevezés. A kategóriahatárok és az elnevezések persze mesterségesek (láttunk már hanghívásra alkalmas 8 hüvelykes táblagépet is a sencseni székhelyű gyártótól, pl. MediaPad M1 8.0), és a stratégia, hogy több fronton támadnak, mindenféle képátlójú eszközzel annyira jól működik, hogy tavaly 100 milliónál is több okostelefont szállítottak le.

Gigantikusan nagy telefon a P8max, viszont tabletnek kompakt [+]

Phablet vonalon ott van például a Honor 6 Plus, melynek már sokan várják a folytatását, vagy a megint csak inkább tabletnek nevezhető Honor X2 (a sajtóközlemény phabletnek titulálta), gyártói logóval pedig a tavalyi Huawei Mate S és a nálunk idén megjelenő, kitűnő Mate 8 említhető meg, választék tehát bőven akad. A „sima” P8 egyébként tavaly áprilisban mutatkozott be, a vele együtt leleplezett P8max viszont jóval később érkezett hazánkba, tesztelésre meg csak most, amikor már a Mate 8-at is kipróbáltuk, ez hatással is lesz a mostani cikkünkre, hiszen az utóbbi egy potenciális házon belüli alternatíva.

Mutatós fémlap borítja a Huawei P8max hátulját [+]

Az is igaz persze, hogy a 6,8 hüvelykes képátló annyival nagyobb az önmagában is hatalmasnak számító Mate 8-nál, hogy akár külön kategóriába is lehetne sorolni, ám ettől a még Kirin 950-es SoC állva hagyja tesztkészülékünk Kirin 935-ös hardveres csomagját. Mindazonáltal, a változatos termékpaletta a vásárlók szempontjából csak jó hír, és ha az árazás is türközi a hardveres különbségeket, lehet piaca a P8maxnak idehaza is.

A doboz szűk fiókjából lehet előhúzni a P8maxot [+]

A P8 nagyra nőtt fivére mutatós, fekete műanyag dobozból, illetve annak is egy szűk fiókjából húzható elő, ami lehetővé teszi a fenti, pofás termékképek készítését. Házon belül, immár egy papírdobozkában egy microUSB kábel, egy 2 amperes töltőfej, némi leírás és egy SIM-eltávolítható tű fedezhető fel, mikrofonos fülest nem találtunk a kölcsönkapott csomagban. MicroUSB - microUSB kábelt szintén nem, amely egy másik mobil töltését tenné lehetővé a P8maxról, és átalakítónkkal kipróbálva sem indult meg egy másik telefon táplálása, úgyhogy a visszafele töltés funkciója most alighanem kimaradt.

Külső és kijelző

Már-már megmosolyogtató, hogy az alább látható Galaxy A3-at és az alatta elterülő P8max-ot is okostelefonnak nevezzük tágabb értelemben, ennek persze telekommunikációs okai vannak. A 6,8 hüvelykes, 1080 x 1920 pixeles LTPS IPS megjelenítő akkora, hogy az az 5,5 hüvelykes LG G4 egész készülékházát elnyeli, és így is marad körülötte hely. Azt, hogy ki tervez egy 182,7 x 93 x 6,8 milliméteres és 228 grammos monstrumot a zsebében hordani, jó kérdés, az viszont teljesen logikus, és a P8max kifejezett erénye, hogy az oldalsó képernyőkávák jóval vékonyabbak, mint azt a 7 hüvelykes táblagépeknél megszoktuk. Gondoljunk bele: az eszköz kényelmesen átfogható egy kézzel anélkül, hogy véletlenül hozzáérne az ember a képernyőhöz, alul-felül pedig pont elég vastag a káva, hogy ugyanez fekvő állapotban, két kézzel se legyen probléma.

Ez is telefon és az is: a Galaxy A3 eltörpül a P8max kijelzője mellett [+]

Az arányokat a Huawei mérnökei tehát eltalálták, a magnéziumötvözettel borított masina összeszerelése pedig ismét parádés lett: az egész P8max olyan, mintha így vájták volna ki egy kősziklából, semmi bizonytalanság, recsegés vagy illesztési hiba, és ezúttal a hátlapot sem érezzük túl vékonynak. Esztétikailag legalább ennyire jó a helyzet: hozzánk az ezüst festésű masina látogatott el, és az a kevés műanyag elem sem zavart be, amelyik a hátlap alján, illetve a készülék tetején és alján, a jobb antennajel átvitelért felel. Ekkora paraméterekkel felesleges lett volna a hátlapot ívesre venni, ehelyett az oldalélek kerekednek le annyira, hogy hosszabb ideig se legyen kényelmetlen a P8maxot tartani. Más kérdés persze, hogy a negyedkilós phablet mindenhol érezteti a jelenlétét.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Az IPS panel fényereje jó, a betekintési szögek átlagosak [+]

A Full HD felbontásnak hála, a tartalmak még 6,8 hüvelyken is élesek, az IPS technológia pedig magas fényerőt és jó napfény alatti olvashatóságot biztosít – mondjuk, éjjel lehetne sötétebb a minimum. A betekintési szögek rendben vannak: a színek alig, inkább csak a kontrasztok változnak laposabb szögből a panelra pillantva. A kalibráció ugyanakkor eléggé kékes lett, úgyhogy az első kört érdemes mindjárt a beállítások között lejátszani, ahol a fehéregyensúly természetesebbre vehető. A kijelző felett értesítési LED, fénymérő, közelségérzékelő, hangszóró és 5 megapixeles kamera kapott helyet, alul pedig mindössze egy Huawei felirat, mivel a vissza, a kezdőképernyő és az alkalmazásváltó gombok a megjelenítőtől rabolnak maguknak helyet. A felület érintésérzékenysége jó, az előlapot Gorilla Glass 3-as védőüveg fedi.

A multimédiás hangszóró alulra került, könnyű eltakarni [+]

Szokatlan módon, a képernyő tetején lehet a microUSB kábelt csatlakoztatni, mellette pedig a fülest, alulra így csak a monó hangszóró és egy mikrofonfurat került. Bal oldalon még kevesebb elem van: mindössze egy újabb mikrofon járata, a hangerőszabályzó és a bekapcsoló billentyűk ugyanis jobb oldalra kerültek, egyébként túl magasra, hogy egy kézzel esély legyen azokat elérni. Persze amúgy is kettővel fogja ezt az eszközt a felhasználó kezelni, hacsak az egykezes mód meg nem tetszik neki. Ugyanitt húzható elő a két tálca: az egyik microSIM-et, a másik pedig vagy nanoSIM-et, vagy microSD-t fogad be, mindkettőt nem.

A Huawei P8max minden szögből esztétikus [+]

A hátlap két részre osztható: az elemet domináló mutatós, bár csúszós felületű fémlap bal felső sarkában 13 megapixes kamera pillantható meg kéttónusú ledes villanóval. Kicsit lejjebb egy márkalogó, majd egy könnyedén eltávolítható matrica. Legalul, keskeny fekete sávban egy üvegnek tűnő, ám érzésre műanyagból készült fekete káva pihen, a már említett antenna jelátvitelt erősítve. Ha egy pillanatra elvonatkoztatunk attól a ténytől, hogy a P8maxot, mint telefont teszteljük, kijelenthető, hogy egy kompakt, ízig-vérig prémium anyagú táblagépet tett le az asztalra a Huawei, és abban is biztosak vagyunk, hogy akad igény erre a méretre, bárhogy is titulálja az ember a kategóriát.

Hardver, EMUI 3.1

Ahogy egyre feljebb tornázzák a chipset gyártók és tervezők a hardveres teljesítményt, úgy növekednek a felhasználói elvárások is, és a prémiumkategóriás Mate S kapcsán az volt a legfőbb kritikánk, hogy a Kirin 935 nem vette fel a versenyt egy S6 edge+ vagy iPhone 6s Plus sebességével – főleg grafikai fronton maradt állva. A Mate 8 pont ezen változtatott igazán, és a 16 nanométeres csíkszélességgel gyártott Kirin 950 bizony komolyan feladja a leckét a 28 nanométeres Kirin 935-ben, amely a P8maxot is hajtja. A big.LITTLE konstrukcióban elrendezett, négy 2,2 gigahertzes Cortex-A53e és négy 1,5 gigahertzes Cortex-A53 mag éppenséggel nem teljesít rosszul, csak mára azt megközelítette a középkategóriában is használatos Helio X10, a Mali-T628MP4-es IGP pedig már tavaly lemaradt a csúcskategóriában. Rendszermemóriából 3 gigabájt jár, a belső tároló pedig 32 gigabájtos (24,6 gigabájt érhető el). A microSD bővítés adott, és arra telepíteni is lehet.

A P8max régebbi, 3.1-es EMUI-t futtat [+]

Hétköznapi szinten a megfelelő optimalizálás általában gyors működést garantál, komolyabb akadozások vagy váratlan dadogások nélkül. Az alkalmazáskezelés is fürge, csak érezhetően nem annyira, mint mondjuk a Huawei Nexus 6P esetében. Böngészés közben már gyakoribbak a megakadások, és ezzel el is visszajutottunk a Mali T628MP4 problémájához, amely komoly grafikai igényű játékoknál érezteti a lóerőhiány igazán, például az Asphalt 8-at nyúzva. A méretes fémház viszont olyan jól elvezeti az intenzív játékkal termelődő hőt, hogy a túlmelegedés nem létező fogalom a P8max számára.

[+]

Az EMUI az egyik legjobban átszabott androidos felület, mégis kedveljük, mert küllemben és funkcióban is komolyan ráfeküdtek a dologra. A P8max persze nem a Mate 8 Android 6.0-n alapuló EMUI 4.0-s, hanem az 5.1.1-en alapuló EMUI 3.1-et használja, így pár újdonság kimaradt. A felület mégis nagyjából ugyanazt tudja: nincs alkalmazásmenü, úgyhogy minden ikon és widget az 5 x 5-ös kiosztású kezdőoldalakra kerül, alulra öt ikon fér. Felülről lehet az értesítési panelt lehúzni, balra simítva pedig a kapcsolók és a fényerőszabályzó érhető el. A kezdőképernyőn lefele simítva a gyorskereső, ellentétes csíptetőmozdulattal pedig a „rejtett alkalmazások” menü érhető el – amelyik appot iderakjuk, az a kezdőképernyőről eltűnik. Az alkalmazásváltó a hat legutóbb használtat jeleníti meg, felfele simítással azok egyesével vagy egyszerre üríthetők a memóriából. A felület flat stílusú, visszafogott ikongrafikával, de akad témázási mód, így harsányabb vagy még egyszerűbb stílus is bevethető.

[+]

Sok apró funkció és mód van még: a hangerő le gomb kétszeri megnyomása indítja a kamerát és egyből exponál is (az utóbbit ki lehet kapcsolni), az egykezes használathoz pedig csak végig kell húzni az ujjat a három androndos kezelőgombon, és a képernyőtartalom nagyjából öthüvelykes méretre csökken, ez buszon például szuper megoldás, hiszen kapaszkodni javallott. Ha még így is nehézséget okozna a három kezelőgomb elérése, a lebegő gomb aktiválásával azok egy áttetsző, szétnyitható buborék formájában bárhol elhelyezhetők. Olyan giroszkópos megoldások is vannak, mint a csengőhang elnémítása a P8max lefordításával, vagy hívásindítás és -fogadás fülhöz emeléssel. A kesztyűs mód előnyeit aligha kell ecsetelni, főleg télen. Végezetül kettős ablak is nyitható, ami ekkora képátlón szintén praktikus. Javarészt EMUI-s gyári és Google alkalmazásokat lehet egymás fölé dobni. Hangvezérlés is akad, bár csak angol vezényszavakat ismer fel Emy (alapból erre a névre hallgat).

[+]

További finomhangolásra ad lehetőséget a Telefon-kezelő, amely bevet számos trükköt erőforrás-felszabadításra, víruskeresésére, energiatakarékosságra, zaklatásszűrésre, emellett az alkalmazások engedélyeit, WiFi és mobilnet elérését, illetve értesítéseit is apránként kezeli. Kellemes opció az alkalmazások lezárása biztonsági kóddal, bár itt érezzük az ujjlenyomat-olvasó hiányát, ami úgy egyáltalán belekerülhetett volna, ha már a Honor 7 megkapta. A túlbuzgó alkalmazásürítés a 3 gigabájtnyi memóriából viszont nemcsak felesleges, nem képes kiszűrni a néha beakadó, és a mély alvást megakadályozó folyamatokat, amelyek negatív befolyással vannak a készenléti üzemidőre. Az EMUI 4.0 ezt is jobban csinálja.

[+]

A szoftverfelhozatal igen változatos: akad egy rakás, jól összeválogatott eszköz a tükörtől a remek fájlkezelőn és naptáron át a diktafonig, szóval tényleg mindenre van gyári megoldás, plusz ugyebár a Google kötelező appjai és szolgáltatásai is elérhetők. Az emuis telefonkönyv egyesíti a tárcsázót (akad gyorskeresés és gyorshívás), a névjegyzéket (számos forrás beállítható, a névjegyek rendezhetők és egyesíthetők), a hívásnaplót (a két SIM hívásait külön jelöli) és az SMS küldőt. Az email küldés úgyszintén gyerekjáték a mellékelt szoftverrel. A Huawei biztosít továbbá kézikönyvet és kapcsolatot (HiCare), frissítés- és letöltéskezelőt, illetve biztonsági mentést és a WPS Office irodai szerkesztőt.

[+]

A gyári böngésző a képátló miatt tablet stílusú, azaz a fülek a számítógéphez hasonlóan, felül jelennek meg – akinek ez nem tetszik, annak ott a telefonos elrendezésű Chrome. Az EMUI-s szoftverrel egy gombnyomással lehet váltani asztali és mobilnézet között, az oldalakat menteni offline olvasáshoz, a képeket eltüntetni adattakarékosságból, illetve a könyvjelzőket kezelni és inkognitó böngészést indítani. A gépelésért az ujjhúzós bevitelről ismert Swype felel magyar ékezetekkel, bővíthető szótárral, korrektúrával és szójavaslatokkal. Ekkora méretben a két hüvelyujjas gépelés kifejezetten kényelmes.

Kamerák, multimédia

A P8max 5 megapixeles előlapi (íme, mit lát), és a P8-hoz hasonlóan, 13 megapixeles RGBW hátlapi szenzort kapott. Az utóbbi technológiának este érezni az áldásos hatásait, nappal némi minőségveszteség árán. A hátlapi modulhoz optikai képstabilizátor, f/2-es lencse és jó fényű, kéttónusú ledes villanó tartozik. A szoftver maradt a régi, azaz az élőkép egyik oldalán érhető el a módválasztó, a kameraváltó és a vakubeállítások, a másikon pedig a fényfestésre, az arcszépítésre, a videofelvételre és a time-lapse rögzítésre lehet váltani. Ugyanitt lehet exponálni, effektet választani, illetve a galériát megnyitni. A módok között akad panoráma, HDR, utófókuszálás, többelemes fotózás, kép hangjegyzettel, vízjelezés és éjszakai (ISO100-1600, záridő 1/4 - 32 másodperc), széles körben paraméterezhető kézi mód viszont nincs. Ha az ember például éjszakai módra vált, nem érhető el az expozíciókorrekció és a fehéregyensúly. Sajnos a camera2 API-s szoftvereket a P8max nem aknázza ki. Akad még időzítő, és a feldolgozás során hozzáadott telítettség és az élesség is állítható.

[+]

Akárcsak a P8 esetében, a vonalélesség most is átlagos, kiszúrható zajmentesítéssel, ám túlélesítés vagy lencsehibák nélkül. A részletgazdagságba nyilván bele lehet kötni (bár jut elég belőle A4-es nyomtatásra), ám egy kamera összképe sokkal több egyetlen szempontnál: a P8max például fürgén operál, remek fehéregyensúllyal és dinamikatartománnyal dolgozik és villámgyors a HDR is, ami néha automatikusan bekapcsol. Így aztán szeszélyes időben is képes volt P8max megmutatni, hogy hű társ lehet utazáshoz vagy családi eseményekhez egyaránt, túl sok gépészkedés nélkül gyarapítva az albumokat. Makró fronton is rendben van a helyzet, bár több apró részletet itt is szívesen viszontláttunk volna. Vakuval vagy anélkül mindenesetre szépen ki lehet emelni az előteret a háttérből, vagy fordítva.

A hátlapi kamera parányinak tűnhet, ám minőségi fotók lőhető vele [+]

Este kárpótol a Huawei a tűéles képek hiányáért: már automata módban is jó rátával készülnek a használható fotók, és a HDR-t is bátran be lehet vetni. A fehéregyensúly és a fókusz sem rakoncátlankodik, hiába érhetők el viszont a hosszabb záridők az esti módban, ilyenkor csak az érzékenység paraméterezhető, és az elkészült képek is csak 8 megapixelesek. Így is érdemes bevetni ezt a módot igazán sötétben, a remek optikai képstabilizátorral ugyanis a hosszabb záridőket is meg lehet tartani kézből, állványról pedig a fényfestés is rendben működik. Hiányzik viszont a RAW-ba való mentés, illetve a 4K-s és lassított felvétel. A Full HD-s klipek részletgazdagsága is hagy kívánnivalót maga után, a mikrofonok pedig meglehetősen érzékenyek a légmozgásra. Az a helyzet, hogy bár pozitívak a kamerás megfigyeléseink, időközben a Nexus 6P-vel a Huawei letett az asztalra egy még jobb fotós mobilt, több opcióval és jobb vonalélességgel.

[+]

A zenelejátszó a helyben tárolt dalokat listák, előadók, albumok, mappák és ábécé sorrendben listázza, a szoftver megbirkózik a FLAC és a WMA kiterjesztésekkel is. Hangszínszabályzó nincs, a DTS-mód viszont aktiválható. A fülesre remek minőségű zene jut torzítások, zörejek vagy bármilyen kiegyensúlyozatlanság nélkül, és hangerőből sincs hiány. Valamilyen fejhallgató csatlakoztatása mindenképpen szükséges a rádió beüzemeléséhez.

[+]

A videolejátszó kissé fapados, az AC3 hanggal és a feliratokkal nem birkózik meg, egy BS Player viszont már igen, bár a 4K-s tesztfájl azon is kifogott. Ekkora méretben egyébként már bőven élvezetes a mozizás, csak épp két kézzel fogva könnyű eltakarni az ilyenkor csak balról vagy jobbról sugárzó hangszórót – ekkora méretben simán beleférhetett volna egy előlapi sztereó megoldás, sokkal praktikusabb volna. A maximális hangerő átlagos, a csengőhangokat meg lehet hallani, és a hangminőség is rendben van, bár a mélyekből ezúttal is hiányt érzünk.

Adatkommunikáció, üzemidő, végszó

A P8max egy micro és egy nanoSIM-et fogad be, amelyekkel 300 Mbps az elérhető legnagyobb adatsebesség megfelelő LTE hálózaton. A beszélgetési hangminőség szuper, ekkora készülékkel telefonálni viszont furcsálló tekinteteket vonz. A P8max dual active technológiájú, azaz egyszerre két számmal is a hálózaton lehet lógni, és ha az egyikről beszélgetés folyik, akkor is fogadni lehet a hívást a másikról. A kétcsatornás, 802.11a/b/g/n/ac WiFi modem támogatja a Direct és hotspot funkciókat, érzékenysége kitűnő. Bluetoothból 4.0 jár A2DP-vel és LE-vel, USB-ből pedig 2.0 MTP-vel és OTG-vel. A földi antennák és routerek jelei mellett a GPS és GLONASS műholdak szigálját is fogni lehet, itt is remek eredményekkel és gyors pozíciószerzéssel. Az NFC-ről és az infráról ellenben le kell mondani.

A méretes ház hatalmas akkumulátort rejt [+]

A Huawei gigatelefonja 4360 milliamperórás telepet kapott, amelyre szükség is van, hiszen a hardver és a kijelző is előszeretettel fogyaszt. Szerencsére ekkora teleppel nem lehet melléfogni, nekünk átlag 5-7 órás képernyőidők jöttek össze vegyes, intenzív használattal és kétnapos töltési rátával. A mobilfüggők nyilván ezt a kütyüt is le tudják meríteni egy nap alatt (a játékok és a fényképezés is nagy étvágyú), a visszafogottak viszont három napra is kitolhatják a töltési ciklusokat, köszönhetően az alacsony készenléti fogyasztásnak. Előfordult viszont egy-két alkalommal, hogy valami folyamat „beragadt” a háttérben, és ilyenkor sokkal gyorsabban merült a P8max készenlétben, hiába a túlbuzgó memóriaürítés. A rendszer egyébként jelez a nagy fogyasztású folyamatok esetében, amelyik alkalmazást mégis szeretnénk a háttérben tartani, azt „védett állapotba” helyezhetjük. Három energiagazdálkodási séma akad: teljesítmény, intelligens (ez az alapvető) és ultra takarékos, amely hívásra és üzenetküldésre korlátozza a máskülönben okos funkciókat.

Ritka az ekkora phablet, mégis akad házon belül erősebb alternatíva [+]

Elnyerte a tetszésünket a Huawei P8max a nálunk töltött néhány nap alatt, mert a jó tulajdonságok mindjárt kézbe vételkor megmutatkoztak: a phablet és tablet határán táncoló ketyere gyönyörű, hibátlanul egybe lett rakva, jó a kijelzője és remek az üzemideje. Szintén erős az adatkommunikációs felhozatal és az audioképességek, és előnyösek a méretek is. No, nem a zsebben hordozás kényelme szempontjából. Egyszerűen azt érezzük, hogy egy kvázi tabletet a kézben tartva sikerült a 7 hüvelykes standard környékén egy relatíve kompakt eszközt összehozni, így adott a gigászi képernyő, a sok telefonfunkció és a megszokottnál visszafogottabb méretek. Ebből a szempontból mindenképpen találhat megának piacot a P8max, csak a Kirin 935-ös hardverrel, és főleg a Mali-T628-as IGP-vel késett meg, főleg 175-180 ezer forintért, hiszen már házon belül is akad jobb alternatíva.

Kezdjük a Mate 8-cal: a Kirin 950-es SoC szupergyors lett, és a 6 hüvelykes új üdvöske egyértelműen jobb választás a felár mellett is, hiszen ott az ujjlenyomat-olvasó, a 4 gigabájt RAM opció, valamint a frissebb Android és EMUI verzió. Csúcskategóriában alternatíva a Nexus 6P szintén a Huaweitől: ott is adott az erősebb hardver, a biometrikus szenzor és a 6.0-s (vegytiszta) Android, és a kamera összképe is előnyösebb. Az óriásphablet vagy kompakt tablet kategóriában pedig a Honor brand kínál olcsóbb alternatívát hasonló hardverrel, az X2 személyében. Más lenne a megítélésünk, ha a bejelentés után a P8max azonnal befut a hazai piacra, vagy ma sokkal olcsóbban meg lehetne kaparintani, mert alapvetően egy elismerésre méltó gigamobilt sikerült megalkotni. Csak aztán a Huawei letett az asztalra néhány sokkal jobbat, és ki tudja, talán a „P9max” megjelenése sincs messze. A legfőbb kritika tulajdonképpen a legnagyobb elismerés: a Huawei veszettül gyorsan fejlődik.

Huawei P8max

Bone123

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Huawei P8max

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	182,7 x 93 x 6,8 milliméter
	Tömeg	228 gramm
	Színvariációk	arany, ezüst
	SIM-foglalat	nanoSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	6,8 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1080 x 1920 (324 ppi)
	Kijelző típusa	IPS-LPTS kapacitív érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	HiSilicon Kirin 935
	Processzor típusa	1,5 GHz-es négymagos Cortex-A53 + 2,2 GHz-es négymagos Cortex-A53E
	Processzor csíkszélessége	28 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv8
	Grafikus chip	Mali-T628MP4
	RAM mérete	3 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső tárhely	32 GB (24,6 GB elérhető) / 64 GB
	Memória bővíthetősége	microSD (64 GB-ig bővíthető)
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 Mhz UMTS 900/2100 MHz LTE 800/1800/2600 Mhz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA / LTE	van / 42 Mbps / 5,76 Mbps / 300 Mbps
	LTE	Cat.6
	IrDA / Bluetooth	nincs / 4.0 (A2DP, LE)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac, dual band, WiFi hotspot, Direct
	USB	microUSB 2.0 (MTP, OTG)
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	GLONASS	van
	Beidou	van
	NFC	nincs
	Alapfunkciók
	Profilok	normál/néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	telepíthető
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 5.1.1 (Lollipop)
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	Telefonkezelő
	Multimédia
	Fő kamera	13 megapixel, RGBW szenzor, autófókusz, kéttónusú LED segédfény, optikai képstabilizátor
	Másodlagos kamera	5 megapixel
	Videófelvétel	FHD @ 30 fps
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	nincs (DTS mód aktiválható)
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	4360 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	-
	Beszélgetési idő	-
	Zenelejátszási idő	-
	Egyebek
3,5 mm-es jack kimenet, giroszenzor