Huawei Mate 30 Pro - álmaimban Amerika visszainteget

Külső, kijelző, csomagolás

Egy alternatív valóságban úgy kezdődhetne a teszt, hogy a Mate 30 Pro lehet a telefon, melynek vezérletével a Huawei átveszi a Samsungtól a mobilpiaci elsőséget, trónfosztáshoz méltó külsővel, új szintre emelt kamerákkal és rekorder 5G-s SoC-vel. A főleg Ázsiában lendületes eladásokkal ez akár még össze is jöhet, csak azt nem tudni, hogy nyugaton – így nálunk – a széria valaha kapható lesz-e, jelen sorokat pedig egy Google-csomag nélküli, AOSP-s Androidot futtató, Kínai piacra szánt készülék alapján írom, úgyhogy ugrik a magyar értékítélet. Ebben az univerzumban a politika ugyanis kezd a telekommunikációra rátelepedni, és azzal, hogy a Huawei felkerült az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium feketelistájára, minden új telefon Google-licence ugrott, vele pedig a Play Áruház, a Gmail, a Kereső, a Drive, a Térkép, vagy a YouTube. Érthető, hogy ezek hiányában miért nem siet a gyártó behozni az idei legnagyobb dobását – ehelyett gőzerővel bővíti a HMS, azaz a Huawei Mobilszolgáltatások és alkalmazások listáját.

[+]

Bár egy fordulattal gyorsan változhat a helyzet, és ha sikerül visszaszerezni a Google-licencet, egy frissítéssel felugorhatnak a keresőóriás népszerű alkalmazásai, megnyitva az utat a hazai értékesítésre. A jelzés ugyanakkor sosem volt még ennyire nyilvánvaló a Huawei-nek: fel kell készülnie, hogy a hardvertől a szoftverig mindent saját kútfőből kell megoldania, és erről szól a Kirin 990 5G rendszerchip vagy a fejlesztés alatt álló Harmony OS. Ám tegyünk félre a fenti helyzetet egy röpke pillanatra: a 4G-s Mate 30 Prót 1100 euróért jelentették be, az 5G-set pedig 1200-ért, és amilyen csúcskategória árak szállnak ma az Apple/Samsung/Huawei sztratoszférájában, lassan lehet kezdeni pénzt gyártani – vagy szimplán egy Mi 9T-féle ár/érték bajnok középkategóriással megelégedni.

[+]

A mai elit masinák trendiségben és innovációban próbálnak kitűnni, viszont néha pont fordítva sül el a dolog. Például valóban szükség volt a szélekre jócskán rákanyarodó „horizont” panelre egy kis extra képernyőarányért? Tényleg praktikus a csúszós és törékeny, lassan mindent beborító üvegkivitel, amikor egy vétlen baleset, és Pókember irigykedhet? Mindenképp okés a képernyőt kiterjeszteni, ha ugrik vele pár gomb, port és hangszóró? Ezek nem költői kérdések, hanem azok a témakörök, amelyek a 6,53”-es óriáskészüléket az első perctől kezdve érintik. A küllem kétségtelenül lehengerlő: a Mate 30 Pro ipari jellegű, szögletes dizájnja egyszerre vagány, futurisztikus és produktivitást ígérő – nem véletlen, hogy rajtam kívül AliceWake-nek is nagyon bejön. 158,1 x 73,1 milliméterével és határozott sarkaival a Note10-féle egykezes használatnak azonban lőttek, és csak kis gyógyír, hogy pont a 8,8 milliméteres vastagság és a 198 grammos tömeg hoz picit jobb fogásbiztonságot az előbbivel vagy egy Xperia 5-tel összevetve.

[+]

Kanyarodott már le egyébként ennyire előlapi védőüveg, csak most a kijelző is tovább tart a megszokottnál (na, nem ennyire): így szemből tényleg az az érzése az embernek, mintha széltől szélig érne. A 18,5:9-es képarány meg külön öröm a sodrófával túlnyújtott, 20:9, 21:9-es társakkal szemben. Mégse tudok egy hét használat után praktikus érvet hozni a lekanyarodó jelleg mellett, és bár a telefon remekül küszöböli ki a vétlen érintéseket errefelé, a megoldás magával hozta a Huawei eddigi legsúlyosabb dizájntévedését: eltűnt a hangerőszabályzó. Az ötlet még jó: koppints duplán valamelyik hosszanti oldal tetején, majd húzd végig az ujjad a virtuálisan felugró csúszkán!

A Galaxy Note10 a Mate 30 Pro szomszédságában [+]

Ám amikor az irodában egy videós reklám felkiabál, max hangerőn indul a játék éjfél után vagy csak a zeneszám ordít fel torkaszakadtából, minden a dolog, csak nem életképes: kapkod, bököd, tapogat az ember, hogy gyorsan halkítson, ám sokszor ez 3-8 mp kérdése, főleg ha a teló a zsebben van. Bár ott is működik, „vakon” tapogatózva egyáltalán nem kényelmes a dolog, és ugyanúgy nem az igazi telefonáláskor hangosítani. Csak akkor életképes, amikor a mobil az ember kezében van, persze ez gyakori, ugyanakkor simán odaférhetett volna a sokkal jobb nyomógomb. Nélküle ugrott a kamera gyorsindítása (nem helyettesíti a bekapcsoló) vagy az exponálás: nem lett volna ésszerű ezzel a lendülettel az ívelt részre pár virtuális kameradombot dobni? A bekapcsoló legalább hagyományos fajta, csak a szokásosnál hátrébb csúszott, így asztallapon nem könnyű hozzáférni.

[+]

Sorolni lehet az olyan „innovációkat”, amelyek a tömegből való kitűnésért beáldozzák a praktikumot: eltűnt a sztereó hangszóró a képernyőt rezegtető beszédtovábbításért, pedig a Note10 kevés kerettel is megoldotta a kétcsatornás hangzást. Nincs jack port, se átalakító a méregdrága pakkban, pedig minden kütyüboltban ilyen végűek a vezetékes fejhallgatók és mikrofonok. Redundáns a széles noccs 3D-s biometrikus azonosítása, mert a képernyőbe épített ujjlenyomat-olvasó kitűnően működik, így viszont az állapotsávnak kevés hely marad. A síkos házhoz pedig tok nem dukál, ahogy microSD kártyánk helyett is nano memory bővítő vásárlásával kell beérni. Persze mindenre van magyarázat: a Mate 30 Pro azért ilyen, hogy jól nézzen ki, végül is adott a tárhelybővítés, ott a dobozban a Type-C-s headset, a boltokban meg a Bluetooth füles – épp csak olyan, mintha szánt szándékkal tűnnének el bejáratott és hasznos dolgok.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

A HDR OLED panel viszont nem kérdez: kitűnően látható kint, kellően sötét bent, tűéles rajta minden tartalom és a 90/120 Hz-es képfrissítést hiányát a velejáró extra fogyasztás miatt nem rovom fel hibának. Azt már inkább, hogy a széleknél szemre zöldes a lekanyarodó kijelző, az pedig roppant vicces, hogy az egész ívelt rész szoftveres levágására akad opció alkalmazásonként – mintha a Huawei is érezné: sokszor egyszerűen lükén néz ki a dolog. Akad egy rakás kalibrációs opció, DC elsötétítés, éjjeli olvasási mód és remekül működő, teljes képernyős gesztusvezérlés (mínusz a hangerőszabályzás). Nincs érintési késedelem és kellően erélyes a rezgőmotor, az értesítő LED hiányáért pedig a mindig aktív kijelző kér bocsánatot.

[+]

Míg elöl a fénymérő, a közelségérzékelő vagy a 3D kamera elemei bújócskáznak, hátul kifejezetten mutogatja magát a gyűrűvel körbevett kameranégyes, számomra a Lumia 1020 szép emlékét felidézve, ám annak komolyabb kiemelkedése nélkül. Van ám itt minden: normál és ultraszéles egység 40 megapixelen, 3x-os optikai zoom 8-on, 3D ToF modul, hosszúkás, dupla LED villanó, fehéregyensúly szenzor és hangsúlyos Leica felirat a kötelező Huawei-től nem messze. Innen nézve a Mate 30 Pro olyan, mintha egy kompakt kamerát kint hagytak volna a napon, és a lencséi elszaporodtak, az alul-felül lecsapott élek viszont újfent a cucc indusztriális jellegét hangsúlyozzák.

[+]

Fent infra és mikrofon, lent pedig két nanoSIM-et vagy egy nanoSIM-et és egy NM kártyát befogató tálca, mikrofon, USB-C port és monó hangszóró kapott helyet. A csomagolásban még némi leírás, SIM-tű, Type-C kábel és 40 wattos gyorstöltő lapul (jelen esetben kínai piacos változatban). A 4500 mAh-s telep viszont tud egy trükköt, amihez vásárolni kell: akár 27 watton is etethető vezetékmentesen, ennél sokkal lassabb visszatöltés opciójával. A Mate 30 Pro a kalapból előhúzza az IP68-as por- és víz elleni védelmet, az M Pen stylus támogatást és a tökéletes összeszerelést is, úgyhogy a telefon modern és mutatós, munkára és multitaskingra termett, még sincs benne minden, amit egy ilyesfajta ezermestertől elvárna az ember.

Kirin 990, EMUI 10, HMS

A Mate 30 Pro kétféle Kirin 990-nel debütált. Az arénás tesztpadra küldött a 4G-s variánst használja két 2,86 és két 2,09 GHz-es Cortex-A76, illetve négy 1,86 GHz-es Cortex-A55 processzormaggal, a 600 MHz-es Mali-G76MP16-os GPU-val és 1 + 1 magos Da Vinci NPU-val, nagyjából 8 milliárd tranzisztorral. A csúcsot a némileg gyorsabb Kirin 990 5G képviseli: itt két 2,86, és két 2,36 GHz-es Cortex-A76 és négy 1,95 GHz-es Cortex-A55 processzormag munkálkodik 700 MHz-re skálázott Mali GPU-val, 2 + 1 magos NPU-val, 10,3 milliárd tranzisztorral és beépített Balong 5G modemmel. Az órajel növelést a TSMC új, EUV litográfiát használó 7 nm-es node-ja tette lehetővé, a sima Kirin 990 maradt első generációs 7 nm-en. RAM-ból 8 GB jár az LPDDR4 fajából, tárolóból pedig 256 GB-os UFS 3.0 szabvánnyal, nano memory bővítéssel.

Az elődök is villámgyorsak voltak a multitaskingtól kezdve a legméretesebb játék betöltésén át a telepítésig és a háttérben futó folyamatokig, így nem meglepő az abszolút csúcssebesség most sem, egy darab döccenés nélkül, játék közben is legfeljebb langyos készülékházzal. Az az AOSP-alapú Android 10-et használó EMUI 10-et is remekül optimalizálták, persze most jön a fekete leves, bár egy kínai piacra szánt modell alapján nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Nincs fent a Google Mobilszolgáltatások keretrendszer, nekem pedig nagyon hiányzott a Drive, minden áruházas vásárlásom (a játékokat és a Play-en történő bejelentkezést beleértve), a Keep, a Google Pay és így tovább. A Huawei-féle AppGalleryből ugyan telepíthető a Play Tube, esetleg az XDA-ról a YouTube Vanced, mint mozgóképes alternatíva. APK-ból a Térkép is felmegy és elindul, csak nem lehet előzményeinkkel bejelentkezni. Nagyjából minden más Google App viszont Play-szolgáltatásokért könyörög, és sokuknak egyszerűen nincs EMUI-s alternatívája. Az Emaillel a Gmail fiókomba legalább be tudtam jelentkezni, jófajta az olvasómóddal felruházott Huawei böngésző, a telefonkönyvbe pedig könnyen átdobtam a névjegyeket és előzményeket a PhoneClone segítségével.

[+]

Opció a felhőalapú szinkronizálás is a Huawei ID-vel és akad biztonsági mentés, az AppGallery felhozatala pedig folyamatosan nő, a magyar alkalmazásokat beleértve. Így is sok alapvető progit APK fájlból telepítettem (APK Pure, APK Mirror), a Real Racing 3 és a Fortnite rendben futott (Google-bejelentkezés nélkül), az Asphalt 9-et viszont sehogy se tudtam elindítani. A gyártó gőzerővel dolgozik a HMS bővítésén, van például zene streaming ingyenesen, tesztjelleggel, megoldás a digitális egyensúlyra (mobilszokások figyelésére), az egészségkövetésre stb. A felület széles körben testreszabható, plusz elkülöníthető a személyes és a munkahelyi tér.

[+]

Van alkalmazászárolás és fájlszéf, kétféle biometrikus védelemmel. A képernyőbe épített ujjlenyomat-olvasó fürge és megbízható, a 3D-s arcalapú azonosítás pedig nem csak kellően biztonságos, abszolút zéró időintervallummal old fel, világosban és koromsötétben egyaránt. Akad egykezes elrendezés, kesztyűs mód és villámgyors fájlátvitel (Huawei Share). Éppúgy indul az EMUI Desktop asztali kiterjesztés kábellel vagy vezetékmentesen, ahogy eddig, a SwiftKey pedig magyarul is remekül tudó billentyűzet. Akad teljesítmény mód és optimalizáló, játékmód, súgó és terméktámogatás. Van viszont egy dolog, ami nagyon esetlen, az LG-től kezdve a Google-ön át a Huawei mégis mindenki erőlteti: az érintés nélküli, hadonászós kezelés.

[+]

Az előlapi kamerarendszer ebben is részt vesz, ám egyelőre nagyon kevés dologra használható: ha az ember a tenyerét kinyitja a noccs előtt, egy kéz ikon megjelenik, és le-fel mozgatva az ujjakat elvileg tapogatás nélkül görgetni lehet, összecsukva meg képernyőképet lopni, ami a roppant humoros és nem szó szerint értendő „képernyőkép ököllel” elnevezést kapta. Csakhogy megfelelő megvilágítás mellett se működik a dolog hatékonyan, sötétben pedig el lehet felejteni. Ennél életképesebb az ujjpercvezérlés: kétszer határozottan a kijelzőre bökve screenshot készül, háromszor képernyőfelvétel, keresztbe húzva az ujjpercet pedig indul az osztott képernyős mód. Az egykezes elrendezésre átlós sarokból lehet jutni. Mára az EMUI az egyik leghatékonyabb mobilos felület lett, nagyon sok magyar felhasználó szereti, éppen ezért remélem, hogy a Google-ügy pozitív fordulatot vesz.

Fotós képességek

A Mate 30 Próval ismét szintet lép a Huawei/Leica kollaboráció: a 40 megapixeles, 1/1,7” méretű, RYYB színszűrővel, szerelt, optikailag stabilizált, 27 milliméteres és f/1,6 rekeszértékű főkamera mellé egy még nagyobb, 1/1,54” méretű ultraszéles modul szegődött, 4:3 helyett szélesebb, 3:2-as képarányon (18 mm, f/1,8). Ez logikus fejlesztés, és újfent nem a nagy megapixel szám a lényeg (de azért alább jöjjön egy-egy 40-es példa), hanem a pixel binning képfeldolgozás négy-négy szomszédos képpont egyesítésével és 10 megapixeles eredményekkel (ezek a példák majd lejjebb). Ez ugyanis instant HDR-t és hatékony zajszűrést tesz lehetővé, amiből főleg este profitál egy-egy ilyen kamera.

[+]

A 3x zoommodul fordítottan jár el: 8 megapixeles a szenzor (1/4”, 80 mm, f/2,4, optikai stabilizálás) és 10 megapixelre skálázza fel a rendszer az eredményeit, ami tök felesleges, lenne inkább ez is 10 megapixeles, mint a többi. Igaz ez a 32 megapixelen abszolút túltolt szelfikamerára: sokkal jobb az iPhone 11 Pro-féle, lencsén átívelő, közös felbontás. Azért elég jók a szelfik, piacvezető háttérelmosással és jó pár effekttel (1-2. kép), és mivel hátul is van ToF rendszer, az ott készült portrék is nagyon rendben vannak (3-4.). Jó fénnyel segít be elöl a képernyő, hátul a hosszúkás LED oszlop pedig kifejezetten erélyes – alatta fehéregyensúly szenzor bújt meg. Mindhárom kamera fáziskülönbség-érzékeléssel fókuszál villámgyorsan és bakik nélkül. A szelfimodul fixfókuszos.

[+]

A Huawei kameraszoftvere vérprofi, épp csak a gyorsindítás és az ívelt kijelző széleire dobált virtuális gombsor ziccere maradt ki. Az automatika majd’ minden szituációt gond nélkül megold, a kézi móddal pedig minden hátlapi egység paraméterezhető (a főkamerával ISO409600-ig), DNG RAW mentést beleértve. Van még panoráma, monokróm fotó, kettős nézet, fénnyel festés, AR játék, HDR, monokróm, dokumentumfotó, matricák.és rekeszérték mód. Érdekes, hogy az utóbbi esetben a háttérelmosás mértéke szabályozható, míg portrémódban nem, így akadt, hogy az arcképeket inkább ezzel lőttem.

A Huawei nagyon összerakta a képfeldolgozást: egységnyi felbontáson, ilyen jó vonalélességet még nem láttam telefonon, legalábbis a főkamera esetében. Észrevehetetlen a zajszűrés és nincs túlzott élesítés, miközben a hátterek, a lombkoronák, az épületek és még az aszfalt textúrái is megmaradtak. Ennyire azért nem profi, de így is piacvezető az ultraszéles kamera ebben a műfajban, egyértelmű tehát az előrelépés. Ám talán a részletesség kompromisszuma miatt döntött szerintem rosszul a Huawei, amikor 18 mm-es optikát választott, ez ugyanis jóval szűkebb látótérrel dolgozik, mint egy S10 12 mm-ese. Valóban kisebb a lencsetorzítás a széleken, amelyen kevésbé kell korrigálni, ám pont az ultraszéles optika esszenciája, azaz az impozáns látótér nem elég széles, plusz a főkameránál szűkösebb dinamika gyakran túlexponálással is jár.

[+]

A fehéregyensúly elég sokszor változik a kamerák között váltva, nem ritka a lilás ég. Azt viszont nem bánom, hogy „csak” 3x-os az optikai zoom, mert a P30 Pro 5x-ös periszkóposát alig használtam a gyakorlatban. Itt is minimális a részletveszteség a nyersfájlokhoz képest, viszont a felskálázás miatt puhább a rajzolat, mintha natív 8 megapixelben rögzülnének a képek. Az biztos, hogy újfent erősített a Huawei, ám egy iPhone Pro vagy Pixel fehéregyensúlyban egységesebb, dinamikaátfogásban pedig még mindig hajszállal jobb, plusz oda egy jó tulajdonság, ami eddig kiemelte a Huawei-t közülük: nincs többé 2,5 cm-es szupermakró mód. Így leginkább a főkamerával érdemes közelképet lőni, de legalább 7-8 cm kell neki, kellemesen elmosott háttérrel, ám a kívánatosnál kevesebb részlettel. Ráadásul szinte mindig jól jön az érintőfókusz és a kézi expozícióállítás segítsége, szóval makróvonalon visszalépés történt.

Este a Mate aztán állon ver mindenkit: már az igazán sötétben lőtt, autós kép is megmutatja a hatalmas főszenzor és a jófajta zajszűrés erejét rengeteg részlettel, némi túlexponálással. A fehéregyensúly is jobb a korábbiaknál, bár a másik két kamera hajlamosabb vörösesebb eredményeket szülni, plusz a zöldes-narancsos pesti fényeken még mindig ügyesebben kompenzál egy Pixel. Akárhogy is: az ultraszéles optika este lehagyja még a P30 Pro hasonló lencséjét is, kijön tehát a hatalmas szenzor előnye, még ha most se rúg labdába a főkamera mellett. Koromsötétben is inkább az utóbbival érdemes lőni, és továbbra is egyedüli a Huawei a piacon olyan részletek előcsalásában, amiből az emberi szem éjjel már semmit nem lát.

Az automatika annyira jó munkát végez, hogy a kissé világosabb és dinamikusabb, éjjeli móddal lőtt felvételek paradox módon rosszabbak: puhábbak, elmosottabbak a részletek, de annyi baj legyen, mert nincs is rá szükség.

A nyersképek árulkodnak, miért küzd a Huawei a dinamikaátfogással és a fehéregyensúllyal: a normál és az ultraszéles DNG fájlok esetében is jóval sötétebbek és zöldesebbek a képek szélei a középső részeknél, ami évek óta így van, más gyártónál mégse találkozni ezzel a jelenséggel. Nem kis munka ezt Camera RAW-ban önszorgalomból kiküszöbölni. Érdekes amúgy, hogy míg a főkamera RAW képei 40, addig az ultraszélesé 10 megapixelen készülnek, úgyhogy eséllyel más Bayer-szűrőt vagy pixel binning feldolgozást használnak. Említsük meg végül a Leicát, mint a képminőségért felelős partnert: a kínaiakkal összefogva most a Mate 30 Proé a piac legsokrétűbb kamerája, a legjobb esti képességekkel, pár javítandó aprósággal.

Videó, multimédia

Végre opció a 4K felvétel 60 FPS-sel, és valószínűleg az új SoC plusz az ultraszéles Cine optika is kellett, hogy a Huawei összerakja a dolgot, ami remekül sikerült. Nemcsak pazar a részletesség: stabil a fókusz, kiegyensúlyozott a mozgás (pedig az ultraszéles kamera csak elektronikusan kompenzál) és folyamatos a nagyítás az optikák között.

Igaz: ezen a felbontáson a zoomkamera nem vethető be, ám 4K / 30 FPS-re váltva már igen, így válik teljessé a lencsesor.

A lépés és a kézremegés se zavar be, ha nincs is a kiegyensúlyozás a legeslegjobbak szintjln. Korrekt a dinamika és kiegyensúlyozott a képkockasebesség a klipeket a telefonon és a PC-n visszanézve – a YouTube-on mintha picit darabosabb lenne a dolog.

A 1080p-s klipeket se szabad lesajnálni: itt is előrelépett a Huawei, kellő részletességet szállítva. A sztereó hang szélcsendben tiszta és részletes, észrevettem viszont szeles időben és hangosan morajló forgalomban, hogy az algoritmus vág, tompább hangokat rögzítve.

Éjjel is lehet videózgatni, egész jók az eredmények.

Végre teljes értékű a kézi videómód, azaz minden hátlapi optika esetében szabályozni lehet az expozíciót, a fókuszt, az érzékenységet, a fénymérést és a fehéregyensúlyt. Mivel hajlamos az automatika túlexponálni, a mód kapóra jön, bár itt már konkrétan szaggatott a 4K / 30-as felvétel, miközben kiegyensúlyozott a 4K / 60-as.

[+]

A slusszpoén a 256x-os szuperlassítás, 7680 FPS-en. Hogy mennyin? 7680 képkockán másodpercenként, bár lehet, hogy „csak” 1920 FPS interpolálásáról van szó (ezt onnan gondolom, hogy picit szaggatottak a videók). Akárhogy is: szinte megállítható vele az idő, még ha a 720p-s klipek tűélesnek nem is mondhatók. 960 FPS-en és 1080p-n máris jobb a helyzet. Persze ugyanaz a dolog korlátja: tizedmásodperceket lehet csak egyszerre lelassítani, és nagyon nehéz emberi reakcióval elkapni a kívánt pillanatot. Ezért ügyes segítség az automatikus mozgásérzékelés, amit a Mate 30 Pro magabiztosan megold. 240 FPS-sel már időlimit nélkül lehet lassítani, csak nem olyan látványos a dolog.

Szelfivideó sajnos legfeljebb 1080p-n és 30 FPS-sel készülhet, pedig a chipet és a 32 megapixeles kamera lehozhatná a 4K / 60-at is. Viszont jó a minőség, remek a képstabilizálás és HDR is van.

[+]

A zenelejátszó minden ismert formátummal megbirkózik, a Huawei app pedig online streaming szolgáltatással próbálkozik tesztjelleggel, szűkös adatbázissal, de ingyenes eléréssel. Kár, hogy a képernyő-hangszóróval ugrott a sztereó lejátszás: hiába szól tisztán és erélyesen a monó egység, könnyű eltakarni és nem az igazi dolog mozizáskor. Sokkal több ráadásul egy iPhone Pro tere, teltebben, mélyebben felszólalva, bár komolyzenében a Mate 30 Pro kifejezetten jó.

[+]

Mozizásban is: hatalmas kijelzője tökéletes feketékkel operál, és a HDR videók szinte lemásznak róla – csak a gyári szoftvert érdemes egy MX Playerre cserélni. Widevine L1 védelem nélkül a Netflix el sem indul, a Prime Video pedig alacsony felbontáson streamel. 3,5 milliméteres port sincs, se dobozolt átalakító, a mellékelt USB-C-s headset meg amolyan belépőszintű, bár egész korrekt darab. Külön vásárolt konverterrel minőségi, tiszta és dinamikus hang jut a fejhallgatókra, kellő hangerővel

Adatkommunikáció, üzemidő, végszó

A Mate 30 Pro két nanoSIM-et fogad be, minden hazai LTE sáv támogatásával, és létezik ugyebár 5G-s hálózatra kapcsolódó variáns is. Nem vagyok az akusztikus képernyőhangszóró rajongója, ám el kell ismernem: tisztán és zajos környezetben is kellően hangosan szól, ahogy a másik oldalon is rendben értettek. Épp csak soha, senkit nem zavart a hagyományos, rácsos fajta. A Bluetooth immár 5.1-es (A2DP, LE, SBC, ASC, LDAC), a WiFi modem kétcsatornás (802.11a/b/g/n/ac wave2, Direct, HotSpot, Display – az ax szabvány nem támogatott), az USB pedig 3.1 Gen1-es (a csomagolásban 2.0-s kábel van) MTP-vel és OTG-vel. Az EMUI Deskopot egyszerű Type-C - DisplayPort összekötőkábellel monitorra tudtam dobni, ahogy HDMI-vel is rendben megy a dolog, csak a WiFi-alapú kivetítést nem tudtam kipróbálni. Az A-GPS támogatású navis modul egyszerre három tucat műholdat használ (GPS L1 + L5, Glonass, BeiDou, Galileo E1 + E5a, QZSS L1 + L5), szobabelsőben is villámgyorsan pozicionál, az iránytű azonban még mindig hajlamos az északot picit eltéveszteni. Akad NFC mobilfizetési funkcióval, gyorsulásmérő, giroszkóp, hangszenzor, légnyomásmérő, infra plusz minden nyalánkság a ToF rendszerekhez és az AR-funkciókhoz.

[+]

Ha valaki öt éve azt mondja: egy 4500 mAh-s telep még csak nem is fog a csúcsmezőnyből kiemelkedni, lábhajtású rollerrel körberöhögöm. Márpedig itt ekkora telep munkálkodik ügyes optimalizálással, így felhasználási módtól függően elképesztően hosszú, 6-8 órás képernyőidők is összejöhetnek, 1-2-3 napra vetítve. Ráadásul csak egy bő óra a 40 wattos, vezetékes gyorstöltés, elég jelentős melegedéssel, ami a 27 wattos vezetékmentes etetésre is igaz (bár nekem csak 15 wattos tálca volt kéznél). A fordított Qi töltés elvileg háromszor gyorsabb, mint egy éve, a P30 Pro 4200 mAh-s telepébe mindenesetre egy óra alatt alig 25%-ot tankolt a Mate 30 Pro, miközben 40% naftát veszített – a különbség jelentős hő formájában távozott. A fordított töltés inkább FreeBuds-féle kütyüknél jöhet jól, a Mate 30 Pro remek üzemideje viszont minden esetben kidomborodik.

[+]

Összefoglaló

Kár, hogy az USA és Kína épp farkasszemet néz, mert Google-szoftverek nélkül ez a kitűnő telefon egyelőre nem kockáztatja meg a hazai startot, így magyar piaci értékítéletnek és plecsniosztogatásnak sincs értelme. Pedig nem volna egy erősebb elismerés érdemtelen: a produktivitásról szól a lenyűgöző, szögletes forma, a jócskán lekanyarodó, kitűnő kijelző, a roppant profi kameracsokor szuper portrékkal, éjjeli képekkel és videókkal, a kitűnő üzemidő, a villámgyors hardver és a jófajta EMUI 10 felület. Van infra, egy rakás tárhely, M Pen stylus támogatás, vezetékes és vezetékmentes gyorstöltés, komplett adatkommunikációs arzenál 5G opcióval és tökéletes, vízálló összeszerelés tenyérbe simuló, bár méretes és csúszós formában.

Mégse kell a Google-t vagy Donald Trumpot a számra vegyem, hogy több hiányosságot felemlegessek: nincs microSD foglalat, sztereó hangszóró, jack kimenet, átalakító vagy FM-rádió, pedig egy produktivitásban erős eszköztől elvárom a komplett arzenált. Abba pedig bele se merek gondolni az 1100-1200 eurós árat figyelembe véve, hogy ha egyszer netán a telefon nálunk is felbukkan, vajon mennyibe fog kerülni. Az igazság valószínűleg az, hogy kétszer annyiba, mint a Mate 20 Pro, miközben nem kétszer olyan jó telefon. Nagy hiba ráadásul a hangerőszabályzó beáldozása a suta virtuális megoldásért, de a bekapcsoló elhelyezkedése sem tökéletes. Remek a kamerák vonalélessége, de az expozíción, a fehéregyensúlyon és a dinamikán még reszelni kellene, miközben fájó hiányosság a 4K felvétel az előlapon. A kétféle biometrikus szenzor kitűnő, bár eggyel és kisebb noccsal is beértem volna.

[+]

Nyilván az ilyen kritikalista részben szubjektív, és minden rivális esetében összeállítható egy. Az pedig a jelenlegi szoftverrel is teljesen világos, hogy a Mate 30 Pro olyan telefon, amivel méltó lehet a Huawei a piaci elsőség megszerzésére, hiszen szemrevaló, jövőbemutató, kitartó, kattintásra termett és egy olyan mobilcsapat magabiztosságát tükrözi, amelyik nem tehető felelőssé a politikai helyzetért. Fordulat persze bármikor jöhet, vele együtt pedig a Google szoftverek és eme teszt frissítése. Jelen helyzetben viszont nem javasolnám egy ilyen telefon szürkeimportos beszerzését, van elég hazai forgalmazású alternatívája a sencsenieknek. A jövőre tekintve pedig már az a kérdés, hogy milyen sebességgel tudja a Huawei saját mobilszolgáltatásait és a Google-alternatívákat összehozni, akár HarmonyOS-szel – az biztos, hogy a válasz a mérhetetlenül drága elitkategóriában csattanós kell, hogy legyen.

Bone123 a.k.a. Hidegkuti Zoltán

Specifikáció

Huawei P30 Pro (4G)

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	158,1 x 73,1 x 8,8 milliméter
	Tömeg	198 gramm
	Színvariációk	lila, ezüst, smaragdzöld, fekete
	SIM-foglalat	2 nanoSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	6,53 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1176 x 2340 pixel (409 ppi)
	Kijelző típusa	Hajlított HDR OLED kapacitív érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	HiSilicon Kirin 990
	Processzor típusa	2 x 2,86 GHz-es + 2 x 2,09 GHz-es Cortex-A76 + 4 x 1,86 GHz-es Cortex-A55 + kétmagos Da Vinci NPU
	Processzor csíkszélessége	7 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv8
	Grafikus chip	Mali-G76MP16 @ 600 MHz
	RAM mérete	8 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső tárhely	256 GB
	Memória bővíthetősége	nano memory (256 GB-ig)
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE B1/B2/B3/B4/B5/B6/B7/B8/B9/B12 B17/B18/B19/B20/B26/B28/B32
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA / LTE	van / 42,2 Mbps / 5,76 Mbps / 1400 Mbps
	IrDA / Bluetooth	van / 5.0 (A2DP, LE, SBC, AAC, LDAC)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac wave 2 (dual band, HotSpot, Direct, DLNA, Miracast)
	USB	USB 3.1 gen1 (Type-C, MTP, OTG, DisplayPort)
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	A-GPS + GPS (L1 + L5), GLONASS, Galileo (E1 + E5a), BeiDou, QZSS (L1 + L5)
	NFC	van
	Alapfunkciók
	Profilok	néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 10 + EMUI 10
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	Témák, Telefon-kezelő, Fájlkezelő, Zseblámpa, Tükör, Okos Vezérlő, Egészség, HiCare, Hangrögzítő, App Segéd, AppGallery, E-mail, Használati útmutató, Phone Clone, Tippek, Számológép, HiVision, Zene, Videó, Böngésző
	Multimédia
	Fő kamera	40 megapixel (normál látószög, f/1,6-as rekeszérték, OIS) + 40 megapixel (ultraszéles látószög, f/1,8-as rekeszérték) + 8 megapixel (3x-os teleobjektív, f/2,4-es rekeszérték, OIS) + 3D ToF kamera, PD-autofókusz, kettős LED, színszenzor
	Előlapi kamera	32 megapixel (fixfókusz, f/2-es rekeszérték, képernyővillanó) + 3D ToF rendszer
	Videófelvétel	4k (30, 60 fps), 1080p (60/30/120/960 fps), 720p (120/960/1920/7860 fps)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	sémák
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	4500 mAh-s lítium-ion (TÜV Rheinland hitelesítés)
	Készenléti idő	n/a
	Beszélgetési idő	n/a
	Zenelejátszási idő	n/a
	Egyebek
	Giroszkóp, gyorsulásmérő, légnyomásmérő, hall szenzor, iránytű, képernyőbe épített ujjlenyomat-olvasó, 3D arcfelismerés, hangszenzor, infraport, közelségérzékelő, fényérzékelő, 40W SuperCharge gyorsöltés, 27 W vezetékmentes Qi töltés és visszatöltés, IP68-as por és víz elleni védelem, virtuális hangerőszabályzó