Multimédia

Noha a készülék olcsóbb, mint mondjuk a Honor Play, kamerában egy picit jobb annál. Ugyanúgy két kameránk van, a működési elv is hasonló, tehát a főkamera mellett egy segédszenzort találunk, hogy a mélységélességgel tudjon játszani a gép, ám ez a főkamera a jobbak közül való (legalábbis a számok szintjén), a 20 megapixeles szenzor F/1,8-as apertúrát kapott PDAF-fel. Az előlapra egy 16 megapixeles kamera jutott, ami szépítéssel a jobb, anélkül a bal oldali eredményt hozza esetemben, nem mintha rajtam bármiféle virtuális plasztika sokat segítene.

[+]

[+]

Ahogyan újabban az összes Huawei és Honor telefonnál megszokhattuk, most is segít a gépi tanulás (a gyártó szerint AI) abban, hogy felismerje, hogy mit fotózunk és ennek megfelelően csavarjon a beállításokon, valami 22 témát tud észlelni és 500 különböző beállítási sémát használ ezek kombinációjának eredményeképp, a verdikt pedig pont ugyanaz, mint amit ilyenkor általában elmondunk: első blikkre látványosabb, élénkebb, szaturáltabb képek születnek, amik tök menőn nézhetnek ki mindenféle közösségi oldalakon, de sokszor túlzásba esik az algoritmus és elszakad a valóságtól. Alant négy tesztfotót két verzióban lehet megtekinteni, az AI által módosított (lent) és az eredeti kép (fent) is megnézhető. Érdekes, hogy AI nélkül megvan a 20 megapixel, ha viszont ezt bekapcsoljuk, akkor csak 12 megapixelben rögzít.

Ezek pedig az összes többi képek AI nélkül, nappal és este is.

Ugyanakkor viszont (és ez igencsak fontos) a P20 Próban debütált esti üzemmód beköltözött a Honor 8X-be is, ami azt jelenti, hogy hosszú expozíciós idő mellett kézből lőtt esti fotók is élesek, illetve klasszisokkal jobb minőségűek tudnak lenni. Ez egy roppant látványos funkció, sokszor elég hasznos is, ha nincsenek mozgó dolgok a képen. Létezik pro mód is, ahol mi magunk babrálhatunk az ISO-val (50-3200), a záridővel (1/4000 és 8 mp között), a fehéregyensúllyal, az EV-vel (-4 és +4 között), valamint a fókusszal. Aki szeret ilyesmivel bíbelődni, az bizonyára örülni fog, noha DNG mentés nincs az opciók között. Az elkészült fotóknál látszik, hogy jó fényviszonyok esetében hellyel-közzel korrekt az eredmény, a vonalélesség megfelelő, de a széleken sok a homály, a dinamika kicsit szűk, ezen segíthet a HDR, a színeket alapvetően szintén jól hozza a gép, ha nincs az AI túltolva, este pedig saját kategóriájában mindent lever a hosszú záridős trükkel a Honor 8X.

Videóban viszont már nem annyira erős, a felontás maximum Full HD (de ezt tudja 60 fps-sel is), rögtön H.265-ben kódol, stabilizáció viszont nincs, pedig azzal lehetett volna nagyot gurítani. Mindenesetre sztereóban vesz hangot, aki nem vágyik a 4K felbontásra, az jobbára elégedett lehet az eredménnyel, fent van egy példa.

[+]

A zenei eszköztár szoftveres odalát a Histen nevű szoftver biztosítja, ami megjelenít albumborítót és dalszöveget is. Ha van csatlakoztatott headset, akkor némi hangszínvariálás is elérhető, kérhető 3D effekt, természetes hangzás és van automatikus mód, ami a zenéhez igazítja ezeket. Plusz meghatározhatjuk, hogy milyen headsetünk van, noha én speciel nem hallottam ki óriási eltéréseket ezek között, viszont a zenehallgatás általános minősége teljesen korrektnek mondható. A telefon alján levő, egyetlen hangszóró kellő erővel szól, nem recseg, nem lesz torz sem, szintén megugorja a kategória elvárásait.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!