Külső, kijelző

A számok szintjén alig van eltérés a P20 külső dimenzióihoz képest, a 149,6 x 71,2 x 7,7 milliméteres magasság, szélesség és vastagság mellé 153 grammos tömeg tartozik. Az anyaghasználat sem tér el nagyon, fém keret és elöl-hátul üveg jellemzi a Honort is, kézbe véve mégsem tűnik ugyanolyannak a kettő. A P20 tömbszerűbb, az ember inkább elhiszi róla, hogy stabilan megfogható, a Honor eközben a széleinél nagyon elvékonyodik, kisebbnek érződik valódi méreteinél, az ember szinte el is hiszi, hogy egy kézzel át fogja érni az 5,8 hüvelykes kijelzőt. Erre persze nem sok esélyünk van átlagos kézmérettel.

[+]

Kávamentesnek semmiképpen nem hívhatjuk, az alsó, közel centis kávát azonban megindokolja az ujjlenyomat-olvasó, aminek gombja olyannyira virtuális, hogy csak jelzés értékkel van meghúzva a körvonala, világítás pedig egyáltalán nem jutott neki. Ha az alapértelmezett beállításokkal használjuk, a kijelző alsó sávját használhatjuk a vissza, alkalmazásváltó és kezdőképernyőre ugrás funkciókhoz, így más célja nem is lesz a biometrikus szenzornak. De eltüntethetjük az alsó sávot, és akkor máris jobbnak tűnik az előlap kihasználtsága, ami a kijelzőfelület viszonylatában egyébként 80%-os. A notch-ellenzők fekete háttérrel eltüntethetik a bevágást, de mivel IPS kijelzőről beszélünk, valamennyire mindenképpen látszani fog a háttérvilágítás.

Honor 10 a Zenfone 5 mellett [+]

Még a Huawei P20-hoz képest is nyújtottak a megjelenítőn, kerek 19:9-es képaránnyal a Full HD+ felbontás itt 1080 x 2280 pixelt jelent 432 ppi-s képpontsűrűséggel, 5,84 hüvelyken. A sarkok helyett nagy ívek vannak a széleken, de ellentétben néhány hasonló megoldással, itt ez természetesnek tűnik, nem az tűnik fel, hogy pixelekből van kirakva a határvonal, másképp fogalmazva „szőrös" lenne a kontúr. Rengeteg beállítási lehetőség áll rendelkezésre a színekkel kapcsolatban, van normál, élénk, meleg és hideg színhőmérsékleti opció, illetve kézzel is állíthatjuk a fehérek helyét. Adott az időzíthető szemvédelem, ami a kék színeket redukálja, illetve variálhatunk a betűméreten és a felbontáson, ez utóbbi kizárólag az akkumulátoros üzemidő miatt lehet érdekes.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

A mérések nagyjából azt árulták el a panelről, amit szemmel is látni lehetett, jól kalibrált, még a felső-középkategóriához képest is jó kontraszttal bíró, de a feketék megjelenítésében nem tökéletes IPS-t prezentáltak. A minimális fényerő kellően alacsony, a maximális pedig csak közvetlen napfényben tűnik karcsúnak, akkor viszont igen: sajnos semmilyen módon nem ugrott 500 nit fölé, még másodpercek erejéig sem. Az érintésérzékelés minőségére nem lehet panasz, és külön dicséret illeti a gyárilag felhelyezett védőfóliát is.

[+]

Magától értetődő módon hibátlan az összeszerelési minőség, nincs recsegés-ropogás, fémből van a SIM-tálca, nem lötyögnek és jó helyen vannak az oldalsó gombok, egyedül az IP-védettség az, ami manapság már szinte elvárt lenne ebben a kategóriában, és praktikus szempontból komoly hátrányt is szülhet, hogy a Honor 10-ben nincs. A notch nem csak a hangszórót és a fény- illetve távolságérzékelő szenzorokat rejti, hanem egy 24 megapixeles szelfikamerát, illetve egy aprócska, színes értesítési ledet.

Kék vagy lila? Nézőpont kérdése! [+]

Ami igazán különlegessé teszi a hozzánk került példányt, az a színe. A fekete és ezüst mobiloktól eltérően itt egy színátmenetes, ráadásul különféle fényviszonyok közt más-más árnyalatban játszó kék hátlap tűnik fel, a királykéktől a liláig szinte bármilyennek láthatjuk, tényleg nagyon jól eltalálták, és ugyanezt egy hasonló zöld variánsban is megvehetjük. Nem maradt el a dupla hátlapi rendszer kamerapúpja, viszont ez a legkevésbé zavaró, asztalra helyezve sem billeg tőle a mobil. Leica felirat helyett AI Camera szöveg jutott rá.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!