Multimédia
A készülék hátulján szemmel láthatóan két szenzor kapott helyet, viszont csak az egyik dolgozik. A 13 megapixeles, autofókuszos főkamerát elvileg egy 0,3 megapixeles segédkamera kíséri, de portré mód például nincs. Meg más mód se. Normál mód van, oszt’ jónapot. A kameraszoftverben ez úgy néz ki, hogy a bal felső sarokban lévő ikon a Módok menübe navigál, ahol pontosan egy darab opció áll rendelkezésre, a Normál.
Szóval van a nagyon normál mód és a videó. Állítani semmit nem lehet, csak a kép jellegét, amit ha automatikusra váltunk, akkor mintha aktiválna valami HDR-t, de ez nem teljesen biztos és ha kilépünk a kameraalkalmazásból, akkor ki is kapcsol. A fehéregyensúlyt azért sematikusan piszkálhatjuk (izzólámpa, nappali fény, szürkület, ilyesmi), az érzékenységet pedig 100 és 3200 között határozhatjuk meg. A jó hír viszont az, hogy a rendszer támogatja a camera2 API-t, úgyhogy próbálkozhatunk kompetensebb szoftverrel, mínusz RAW formátum, mert az sehogy sem lesz.
A normál módú (mi más?) felvételek minősége egyáltalán nem rossz. Már, ha a strapatelefonok átlagos képességeihez mérten nézzük. A dinamika természetesen tragikus, a vonalélesség nagyon gyenge, viszont iszonyúan próbál élesíteni a rendszer, aminek elég digitális hatása van. De nincsenek lencsehibák, ésszerűen van kezelve a zaj és kisebb méretben értelmezhető felvételeket kapunk. Nyomtatni nem érdemes belőle, de a színek szépek (bár a szaturáció kicsit erős), a fókusz stabil és pontos, teljesen felismerhető a téma, a fehéregyensúly pedig csak néha borul meg zöldes irányba. Dokumentációra ez a szint már több, mint kielégítő, éjszaka viszont elő sem érdemes venni.
Mozgóképalkotásra 1080p 30 fps minőségben képes, de a fókusz nagyon bizonytalan, leginkább nincsen, a stabilizálás hiánya feltűnő, gyenge a dinamika és ingatag a fehéregyensúly, a hang pedig kissé furcsán kerül rögzítésre (biztos, hogy nem fúrtak vagy fűrészeltek a közelben, pedig úgy hangzik). A gyári lejátszó sem valami izgalmas. Ha AC3 hangot, Xvid vagy DivX formátumot óhajtunk, hangsávokat és feliratokat, illetve a megjelenítésnél valamivel több lehetőséget, szükségünk lesz egy komplexebb megoldásra. Magas felbontású és dinamikatartalmú streamre pedig végképp ne számítsunk, mert nincs meg a szükséges Widevine biztonsági szint.
A zenelejátszó szerepében természetesen a YouTube Music tetszeleg, amit továbbra sem kedvelünk, de némi beállításbogarászással azért elő lehet keríteni a helyben tárolt tartalmakat. A hangszóró roppant erős, de ha kikapcsoljuk a BesLoudness opciót, ami tovább fokozza az amúgy is életveszélyes hangerőt, valamelyest javul a minőség is. A hangzás egyébként nem szörnyű, de telítetlen, nagyon éles a magas tartomány, mély pedig nincs. A mellékelt, in ear kialakítású füles legalább kényelmes, telefonálásra biztosan alkalmas, de zenét nem érdemes hallgatni vele. Maximum az FM-rádió híradóját.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!