Bevezető, külső, kijelző

Számunkra kiábrándulás volt idén a Redmi 9AT, ami a bevált márkanév ellenére tudott fájni a döcögős rendszerével és a gyenge multimédiás eszköztárával, azt viszont már a felhasználónak kell eldöntenie, hogy mindezt mennyire hajlandó elnézni, ha súlyozza a tényeket a manapság már belépőszintűnek nevezhető, 40 ezer forintos árcímkével. A vonatkozó cikk végén mi meg is említettük azt az összeget, ami szerintünk reális vagy emészthető lenne azért a termékért, de persze a 25 ezer forintos ár csak afféle szép álom lehet, a valóság az, hogy a Redmi 9AT-nál is bőven van lejjebb, ha valaki kíváncsi, ténylegesen mit kap ennyi pénzért, most megtudja: íme, a Cubot Note 7!

[+]

Igen, a Redmi után a Cubot telefonokat gyártó Shenzhen Huafurui Technology vállalat is úgy gondolta, hogy érdemes felemlegetni 2017 legkomolyabb mobilipari fiaskóját, ráadásul nekik még olyan mentségük sincs, hogy pont így jött ki a széria, hiszen sem Cubot Note 6, sem pedig Cubot Note 5 nem létezett soha, de végülis mindegy: a Cubot Note 7 rövid tesztünk alatt szerencsére nem robbant fel, ráadásul ma már ritkaságszámba menő módon cserélhető is az akkumulátor benne. Ám a múltidézés még csak most fog igazán elkezdődni!

[+]

Elsőként nézzük át a dobozt: az egyszerű kartondoboz nagyjából a legolcsóbb kínai termékekre jellemző, megszokott darab, fekete-arany feliratos, alján részletes specifikációlistával, tulajdonképpen nem is néz ki rosszul. Ahogy kicsomagoljuk, gyorsan rájövünk, hogy ez a termék tényleg csak nevében Note: saját méréseink alapján 138 x 65,4 x 11 milliméteres dimenziókról beszélhetünk, tehát egy már-már kompakt termék, aminek a mindössze 144 grammos tömege sem fogja lehúzni a zsebünket vagy a táskánkat. A mobil gyárilag egy szilikon tokban érkezik, ez igencsak szimpatikus a ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel árkategóriában, ezen kívül sima 5W-os töltőadaptert és microUSB-s kábelt rejt a csomagolás, ami egyébként a Speedshop jóvoltából jutott el hozzánk. Az előlapon előre felhelyezett fólia segít megóvni az üveget a kisebb sérülésektől.

[+]

A levehető hátlap egy darab plasztikként öleli körbe a teljes mobilt, így relatív egyszerű lehet legyártani a színváltozatokat, ennek megfelelően zöld, fekete, piros és kék árnyalatban is elérhető a termék. Rögtön az első meglepetés, hogy tesztkészülékünk merevnek és feszesnek érződik, nincs semmi recsegés vagy ropogás, ahogy megfogjuk vagy finoman próbáljuk gyötörni: helyén kezelve ez mindenképpen előrelépés ahhoz képest, amit pár éve egy bármilyen Gigabyte GSMart mobil nyújtott. Tulajdonképen rendben van az ergonómia is, persze érdekes módon a Cubotnak matt plasztikból is sikerült olyannal borítani a hátlapot, ami mágnesként vonzza az ujjlenyomatokat, de ennyi baj legyen.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

5,5 hüvelykes megjelenítővel nem is rossz a mobil kijelző/előlap aránya, nem nagyok az oldalsó kávák és alul-felül is elviselhető az üresen hagyott tér, de persze a csepp alakú notch így is nagyon furcsán áll neki. Felbontással biztosan nem fog büszkélkedni a kütyü, 442 x 960 pixeles LCD panelt látunk magunk előtt, szemből egész vállalható színekkel és kontraszttal, oldalról nézve viszont erős fényerővesztéssel és némi színtorzulással. A maximális fényerő és a kontraszt nem vészes, viszont a minimális fényerő sajnos magas, így vaksötétben lehet, hogy valakinek zavaró lesz, hogy nem tudja a legalacsonyabbnál is lejjebb venni a szintet.

[+]

Mára már teljesen elszoktunk attól, hogy kijelző és előlapi üveg között szemmel látható rés legyen, ez a Cubot Note 7-nél viszont még abszolút így van, de mondjuk egy ilyen színvonalú megjelenítő esetén nem ez lesz, ami bárkit zavar majd. 19,5:9-es képarány mellett, 195 ppi-vel nyilván nem ez a mobilos filmnézők álma, ebből a perspektívából nézve nyilván más dimenzió, amikor nagyfelbontású streamekről, HDR10-támogatásról vagy épp 60 Hz feletti képfrissítésről beszélünk, mindazonáltal a napi, normál feladatokra abszolút használható ez a panel, egyáltalán nem fájó ránézni.

[+]

Felülre kerültek a csatlakozók, egész pontosan a microUSB és a 3,5 milliméteres jack, jobb oldalt pedig a hangerőszabályzó-páros és a bekapcsológomb látható. Alul multimédiás hangszóró meg beszédmikrofon, bal oldalt semmi. Nincs olyan kamerapúp, ami befolyásolná a mobil hátlapra fektetett használhatóságát, de minimális billegés így is tapasztalható az egyébként ergonomikus, lekerekített kialakítás miatt. Bal felül van színes értesítési led is. A hátlap lepattintgatása után férünk hozzá a két darab nanoSIM-foglalathoz, és még külön microSD-hely is kényelmesen elfért odabenn.

MediaTek MT6737, szoftveres környezet

A MediaTek MT6737 egy egészen friss, belépőszintű rendszerchip... volt, 2016-ban, amikor olyan emlékezetes termékeket teszteltünk, mint például a Doogee X5 Max Pro. A benchmark-számok már ekkor is csak a belépő árkategóriában elfogadható szintre voltak jók, de a mai mérési sztenderdek szerinti szoftverek egészen vicces számokat eredményeznek, én még nem is láttam korábban Geekbench alatt kétszámjegyű végeredményt, az írási/olvasási sebességek pedig értelemszerűen jelzik, milyen gyors előkép-betöltésre számíthatunk például a galériába. A négy darab, 1,3 GHz-es maximális órajelű Cortex-A53 maghoz is régi emlékeket kell felidéznünk, akárcsak a Mali-T720 grafikus gyorsítóhoz vagy épp a 28 nanométeres gyártástechnológiához. Én tényleg már csak attól féltem, hogy az 1 GB RAM-ot is visszakapjuk a teszt idejére, de szerencsére ez nem történt meg, 2 GB RAM-ot és 16 GB-ot (nettó 11) belső tárolót kapott az eszköz, ez utóbbi bővíthető is microSD-vel.

[+]

A beköltözési időszak alatt - amikor sok háttérfolyamat fut, minden frissül és/vagy szinkronizál - tényleg az illusztrálja leginkább a rendszersebességet, hogy megérintettem a Cuboton egy beviteli mezőt, eszembe jutott, hogy mérni kéne, mennyi idő alatt jön fel a billentyűzet: komótosan felmarkoltam az asztalról a saját mobilomat, feloldottam, megkerestem az órát, átléptem a stopper-oldalra, és pont mire elindítottam volna, már meg is jelent a Note 7 kijelzőjén a jól ismert Gboard. Eleinte tényleg minden nagyon lassú volt, borzasztóan akadt minden animáció és görgetés, aztán ahogy szépen összeállt minden, úgy lett egészen vállalható a rendszersebesség. Nyilván kell hozzá türelem, a kisebb akadozások pedig konstans feature-ként lesznek jelen az életünkben, de az alapvető szoftvereket használva megszűntek azok a több másodperces várakozások, amik az első néhány órában voltak jelen.

[+]

A rendszer alapját az Android 10 (Go Edition) adja, ez a keresőóriás legpuritánabb, leggyengébb készülékekre optimalizált megoldása. A korábbi Android Go verziókhoz képest a 10-es - még tovább egyszerűsítve a kódot - elvileg a korábbinál gyorsabbá tette az alkalmazáskezelést, illetve Adiantum néven új, fejlettebb tárhelytitkosítást használ az előzőeknél. Bekerült a Go rendszerbe is a Google Lens, és a galériaként működő Gallery Go is egészen modern lett a korábbiakhoz képest, kapott például AI funkciót a nagyoktól, ami lehetővé teszi az ismerősök arca szerinti rendezést.

[+]

Biometrikus azonosítóból az arcfelismerés jut, ami rettenetes, gépi fordítós magyarsággal elmondja, hogy tökéletes fényviszonyok között tud csak jól működni, és korántsem lehetetlen átverni, de ez a 2D-s rendszerű, gyengébb szelfikamerás mobilok körében nem is meglepő, az már sokkal inkább, hogy milyen szintre emeli a lassúság fogalmát. Ezt a lehetőséget tényleg csak a legtürelmesebbeknek ajánlom, még a Note 7 jellemző beviteli késedelmével együtt is mindig hamarabb tudtam bepötyögni egy négyjegyű PIN-kódot, minthogy az arcomat felismerve oldjon a rendszer, ráadásul a hatékonyságát az is remekül fémjelzi, hogy egy pozícióban, bármiféle fejmozgatás nélkül rögzíti az arcunkat. Egyébként, ha az ember kivárja, akkor nagyjából tényleg mindig felold, de ez jelen esetben sovány vigasz.

[+]

Ennél egyszerűbb Android kezelőfelületet egyébként tényleg aligha lehet elképzelni, nincs külön keresőoldal, csak a fenti keresősáv, hangfelismerés és Google Lens társaságában, alatta pedig óra, parancsikonok, balra-jobbra lapozható kezdőoldalak. Alulról felfelé csúsztatással kapunk teljes alkalmazáslistát, ami gyárilag elég visszafogott, de azért Chrome, Drive, Duo, Fájlékezelő, FM-rádió, Galéria, Gmail, Diktafon, Üzenetkezelő, Naptár, Óra, Play Áruház, Segéd, Filmek és TV van, sőt, még YouTube és YT Music is, szóval a legszükségesebb dolgok adottak. Ami számomra továbbra is furcsa, hogy a Play Áruház még mindig nem kapott egyszerűsített alkalmazásokra optimalizált felületet, így a kezdőoldalon továbbra is 1,9 GB-os Call of Duty, és egyéb, a mobil tartományaitól dimenziókra lévő szoftverek ajánlkoznak nekünk, amikkel nyilván próbálkozni sem érdemes. Persze ha az ember, tudja mit kell keresni, akkor sok alkalmazáshoz megvannak a Lite verziók, a Facebook és a Messenger Lite például tényleg korlátozott funkcionalitással, de legalább használhatóan működik.

Kamera, adatkommunikáció, összegzés

A hátlapi kameratrió már csak azért is nagyon vicces, mert a rendszerchip és a mögöttes képfeldolgozó kommunikáltan is még az egykamerás érából származik, és mindössze egy 13 megapixeles szimpla szenzort támogat. Ezt a Cubot ki is maxolta, hiszen pontosan 13 megapixeles az a hátlapi kamera, amivel kapcsolatban többet nem is árulnak el, azon kívül, hogy autofókuszos. Talán jobb is így mindenkinek. Szóval a két maradék 0,3-0,3 megapixeles kamerát gyakorlatilag el is felejthetjük. Egyébként a kameraszoftver talán a Note 7 legküzdősebb oldala, hiába van Pro mód, monokróm opció meg éjszakai beállításcsomag, alapvetően az is öröm, ha másodpercek alatt megvan egy fókuszálás-exponálás duó. Az élőkép lassú, akad, a fotók pedig biztosan bemozdulnak, ha valaki nem maximális türelemmel tartja a mozdulatlan témán a kezét.

[+]

Főkamera, 13 megapixel

A fenti, 16:9-ben 13 megapixeles tesztfotókhoz valószínűleg nem kell sokat hozzáfűzni, dokumentációs jelleggel, esetleg a mobilon hátteret lecserélni működhet, viszont gyakorlatilag semmi másra nem kell számítanunk tőle, az pedig biztos, hogy ha beltérben, embereket szeretnénk fotózni, akkor gyakorlatilag esélytelenek vagyunk. Egy témáról minden esetben inkább csináljunk több képet, ha azt akarjuk, hogy valamelyik használható is legyen belőle. Hasonlóan esetleges a 8 megapixeles szelfikészítés is, egy jobb és egy rosszabb fényviszonyok közt készült képet azért mutatunk a kevésbé szörnyűek közül.

Tesztvideókat nyilván csak a rend kedvéért rakunk ide, az egyébként 720p felbontásban maximálható rövidfilmek távol vannak a 30 fps-től is, szemmel láthatóan darabosak a felvételek, rendszeresek a fókuszhibák, érdemi képstabilizálásról pedig nyilván nem beszélhetünk.

Multimédiás oldalról a belépőkategóriában kötelező minimumot említhetjük, erélyes, de hallhatóan gyenge minőségű mono hangszóró jutott alulra, szintén alacsony nívójú 3,5 milliméteres analóg audiokimenet felülre, a képminőséget pedig nyilván helyén kell kezelnünk a nagyon szerény felbontás és a kijelző korábban már ismertetett egyéb problémái miatt.

[+]

Erősen visszafogottnak hangzik ma már a 150/50 Mbps sebességű, tehát Cat 4-es LTE, viszont az összes magyar hálózaton jelen tud lenni az eszköz, B20-szal együtt. Jó hír, hogy a két nanoSIM bővítéstől függetlenül bemegy az eszközbe, és bár a beszélgetési hangminőség legfeljebb közepes, a mi rövid tesztünk alatt stabil volt a jel. A WiFi modem 802.11b/g/n szabványú Directtel és hotspottal, illetve átlagos érzékenységgel, a Bluetooth 4.2 verziójú A2DP-vel és LE-vel, az USB pedig 2.0-s MTP-vel. A navigáláshoz a földi antennák és routerek jelei mellett a GPS műholdak vethetők be, a pozíciószerzés aránylag lassú, és autós navigálásnál is fel fognak tűnni késedelmek, ami sokszor lehet zavaró. Annyira elég a navigációs rendszer, hogy gyalogosan megnézzük, nagyjából hol vagyunk és merre kell menjünk, de a tájolást már magunknak kell megoldanunk, hiszen mágneses szenzor és iránytű nincs. Kimaradt továbbá az infra, a nyomásérzékelő és az NFC is, a gyorsulásmérőnek köszönhetően tudja a telefon betájolni, hogy éppen álló vagy fekvő nézetet adjon, ami viszont érdekes, hogy ez automatikusan ki van kapcsolva, tehát az értesítési függönyről külön kell aktiválnunk.

[+]

3100 mAh kapacitású az akkumulátor, ez egy ilyen készülék esetén nyilván többnapos üzemidőre elegendő, mi egy óra YouTube-használattal, közepes fényerővel, és szintén középre állított fülhallgatós hangerővel kevesebb mint 10%-ot merítettünk rajta, tehát jó eséllyel kijönnek 4-5-6 órás kijelzőidők a napi használat jellegétől függően, szintetikus offline teszttel akár jóval több is esélyes. Ami fájdalmas, az a töltési idő, szimpla 5W-os adapterekhez képest is nagyon lassan vette fel a töltést, nálunk a teljes töltési idő 7 óra körül volt, a mobil becslése pedig ennél még rosszabb, gyári töltőfejjel is 10 órákat prognosztizál még 30%-os állapotról is.

Nem sikerült meglepnie minket a Cubot Note 7-nek, a 25 ezer forintos ár mellé hangzó, elsőre nem is tragikus specifikáció és friss Android Go rendszer mögött egy olyan készülék rejtőzik, ami éppen csak alulról karcolgatja a használhatóság szintjét. Persze, ebben a nagyon olcsó árkategóriában tőlünk jóval keletebbre sincsenek jelentősen jobb, legfeljebb hasonló, de még olcsóbb alternatívák, itthon pedig a Cubot olyan konkurens márkákkal versenyez, mint az ILike, a Navon, vagy épp a legolcsóbb Gigaset. Ha valaki tényleg soha nem akarná megnyitni a kamerát, beéri a legalapvetőbb, telefonálási funkciókon túl azzal, hogy van benne egy rádió, és kisebb-nagyobb áldozatok árán meg lehet nyitni egy-egy böngészőoldalt, esetleg egy Messengert, annak tulajdonképpen nem használhatatlan ez az eszköz, viszont tényleg komoly áldozatokat kell hozni azért, hogy ennyire kevés pénzért legyen új okostelefonunk 2020-ban. Alapvetően továbbra is azt tudjuk mondani, hogy egy vállalható minimálprogramként a még mindig Google-csomagos Honor 8S 2020 az egyik legjobb alternatíva 35-40 ezer forintért, ennél olcsóbban tényleg nagyon rossz lesz a felhasználói élmény, és ha pár hónap múlva rájövünk, hogy ennél azért mégis több kéne, akkor arányaiban nagyon sokat bukunk rajta anyagilag. Az Android Go rendszer fejlődését egyébként mindenképp értékeljük, hiszen a négyéves belépőhardverhez képest értelmezendő használhatóság mindenképpen a leegyszerűsített szoftverkörnyezetnek köszönhető, de sajnos ez sem menti a Cubot Note 7-et, mint terméket. Szerintem érdemesebb kicsivel többet rááldozni a mobilra, esetleg keresni valami reális szolgáltatói alternatívát, ha nem akarunk egyszerre érdemi pénzt kiadni egy telefonért.

szentkuti11

A tesztkészüléket a Speedshop biztosította, köszönjük! A termékoldal ide kattintva érhető el.

Specifikáció

Cubot Note 7

	Külső
	Méretek	138 x 65,4 x 11 milliméter
	Tömeg	144 gramm
	Színvariációk	piros, zöld, fekete, kék
	Kijelző képátlója	5,5 hüvelyk
	Képaránya	19,5:9
	Felbontása	442 x 960 pixel (195 ppi)
	Típusa, frekvenciája	LCD, 60 Hz
	Értesítő LED	van
	Biometrikus védelem	2D arcfelismerés
	Hardver
	SoC típusa, csíkszélessége	MediaTek MT6737
	Processzor	1,3 GHz-es, négymagos Cortex-A53
	Grafikus chip	Mali-T720
	RAM, tárhely mérete	2 GB, 16 GB
	Memória bővítése	microSD
	Adatátvitel
	Technológiák	2G / 3G / 4G
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE B1/3/5/7/8/20/28/38/40
	SIM-foglalat	2 x nanoSIM
	eSIM támogatás	nincs
	Bluetooth	4.2 (A2DP, LE, SBC)
	WiFi	802.11a/b/g/n (HotSpot, Direct)
	USB	USB 2.0 (microSD, MTP)
	Navigáció	GPS
	NFC	nincs
	Infra	nincs
	Szoftver
	Rendszer, felület	Android 10 (Go Edition)
	Multimédia
	Hátlapi kamerarendszer	13 megapixel (AF) 0,3 megapixel 0,3 megapixel LED villanó
	Előlapi kamerarendszer	8 megapixel
	Videófelvétel	720p (30 fps)
	Jack kimenet	van
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Akkumulátor	3100 mAh lítium-ion
	Vezetékes töltés	5 watt
	Vezetékmentes töltés	nincs
	Egyebek
	Gyorsulásmérő