Android 4.1 Jelly Bean rendszerbemutató

Project Butter

Az egyik legfontosabb újdonság az úgynevezett Project Butter, melyet bár nem lehet explicit módon elindítani, a rendszer működése során állandóan érezhető a hatása. A magyarra lefordítva kissé idétlen vaj projekt névre hallgató újdonság a felhasználói felület animációinak sebességén és folyamatosságán hivatott javítani. A vajas újdonság bevezetése igencsak jótékony hatással volt a sebességre, az animációk, átmenetek és mozgások folyamatossága tekintetében óriásit lépett előre a Google. Az újdonságra egyébként égető szükség volt, hiszen az Android nem kimondottan a folyamatos működésről híres (aki fogott már droidos gépet, bizonyára tudja, miről van szó); bár az idei két- és négymagos csúcsgépek jellemzően folyamatos működést produkálnak, ezen a téren azért volt mit behozni az iOS és a Windows Phone platformokhoz képest.

Az androidos készülékeken tapasztalható kisebb-nagyobb akadásoknak egyébként egy nagyon egyszerű oka van. Míg iOS platformon a megjelenésért felelős szálak és folyamatok előnyt élveznek a többiekkel szemben, a Google által karban tartott rendszer mindent egyenlő prioritással kezel, függetlenül attól, hogy azok a UI újrarajzolásáért vagy valamilyen számítási feladatért felelősek. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy ha egy iOS alapú gépen újra kell rajzolni a kijelzőn látható képet (például a felhasználó interakciója következtében), a rendszer leállítja a háttérfolyamatokat, az erőforrásokat a rajzolási műveletekhez csoportosítja át. Az Android esetében viszont nem kerül leállításra a többi szál, az egyenlőség következtében mindegyik annyi erőforrást foglal le, amennyire csak szüksége van. A negatív oldal a felületen látható akadásokban jelentkezik, pozitívum viszont, hogy a háttérben futó, a felhasználó számára nem látható műveleteken nem lassít a dolog.

Google Nexus 7 Google Nexus 7

A Project Butter három fő összetevőt használ, az eredmény magáért beszél: a rendszer másodpercenként hatvanszor rajzolja újra a képet a kijelzőre (összehasonlításképpen az emberi agy a másodpercenként 24 képkockás sebességű felvételeket már folyamatosnak érzékeli). A vertikális szinkronizáció immár fixen 16 milliszekundumonként következik be (ehhez igazodnak a rajzolásért, az érintések feldolgozásáért, a kép összerakásáért és frissítéséért felelős feladatok is), melynek következtében a képek nem csúsznak el időben, azaz az újrarajzolás konzisztens és folyamatos marad. A grafikus csővezetékek immár az úgynevezett tripla bufferelés eljárásra épülnek, amely szintén a folyamatosságon javít. A két háttérbuffernek köszönhetően a grafikus gyorsítónak nem kell arra várnia, hogy a rendszer készen legyen a megjelenítendő kép memóriabeli másával, hiszen a két objektum egyike mindig készen áll. A harmadik újdonság az érintési műveletek gyorsabb kezelésére irányul. A rendszer minden képernyőfrissítés előtt megpróbálja megbecsülni, hol következik majd be a következő érintési művelet. Amennyiben egy adott ideje nem regisztrált érintést, a gyors reagálás és folyamatos felhasználói élmény érdekében a következő érzékeléskor CPU-többletet kap az érintési esemény.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés