Hirdetés

Amit a vízálló telefonokról tudni érdemes

Hirdetés

A vízállóságról és az IP-szabványról

Cikkünk megszületésének apropóját két dolog adta: egyrészt komoly csúszásban vagyunk az idei töréstesztünkkel, mivel viszonylag nehezen tudjuk összeszedni a megírásához szükséges telefonokat. Viszont a Speedshop pár hete küldött nekünk egy vízálló tokot, mely szinte bármelyik telefonhoz használható és tényleg működik. Épp ezért most átvesszük, hogy mitől vízálló egy telefon, mi a különbség a cseppállóság és a vízállóság között, meg eleve: miért jó, ha egy telefon ellenáll az efféle dolgoknak?

Talán ez utóbbi kérdés a legjobb. A cseppállóság nyilván egy fontos dolog, hiszen esővel az emberek igen jelentős része találkozik, ráadásul viszonylag sokan a szakadó égtől függetlenül használják telefonjukat. A vízállóság már egy különösebb eset, a mindennapi életben viszonylag kis hasznát vesszük, hiszen valószínűleg nem sokaknak létszüksége, hogy búvárkodjanak a telefonjukkal, ahogy az sem, hogy a vicc kedvéért megúsztassák egy pohár limonádéban. A kiömlő kávé ellen pedig ugye a cseppállóság is elég, a két fogalom között pedig valószínűleg egyértelmű, hogy mi a különbség. Persze mindkét faktornak különféle fokozatai vannak, melyeket az úgynevezett IP-szabványban definiáltak - ez nyilván nem összekeverendő az Internet Protocollal. Egy telefon lehet cseppállóbb a másik cseppállónál, vízállób a vízállónál, az egészhez pedig hozzá jön a porállóság, melyet szintén a már említett IP-hez tartozó számban adnak meg. Az alábbi táblázatból mindenki kiolvashatja, hogy melyik szám mit jelent.

Az IP-kódban definiált számok és jelentésük
Védelem a fizikai behatásokkal szemben (első számjegy) Védelem a víz ellen (második számjegy)
0 Nincs védelem 0 Nincs védelem
1 Védelem a nagyobb testrészek és azokkal megegyező méretű tárgyakkal szemben (>50 mm) 1 Védelem a függőlegesen csöpögő víz ellen
2 Védelem az ujjak és az azokkal megegyező méretű tárgyakkal szemben (>12,5 mm) 2 Védelem a függőlegesen csöpögő víz ellen, ha a készülék max. 15 fokos szögben helyezkedik el a cseppek vektorához képest
3 Védelem az átlagos méretű szerszámokkal szemben (>2,5 mm) 3 Védelem a függőlegesen csöpögő víz ellen, ha a készülék max. 60 fokos szögben helyezkedik el a cseppek vektorához képest
4 Védelem csavarhúzófejekkel és hasonló dolgokkal szemben (>1 mm) 4 Védelem a csobbanó víz ellen
5 Por elleni védelem. Bár a készüléktestbe bejuthat por, de nem olyan mennyiségben, hogy akadályozza a készülék működését 5 Védelem vízsugár ellen
6 Por elleni védelem. A készüléktestbe semmilyen körülmények között nem juthat be por 6 Védelem erőteljes vízsugár ellen
- - 7 Vízállóság meghatározott nyomás mellett akár egy méter mélységig és meghatározott ideig (a szabvány szerint 30 percig)
- - 8 Teljes vízállóság akár egy méternél nagyobb mélységnél is. A 8-as számmal jelölt készülékek hermetikusan zártak, ugyanakkor bizonyos körülmények között bejuthat beléjük víz, de csak olyan mennyiségben, ami nem ártalmas a működésre

A legfeljettebb strapatelefonok jelenleg IP69-es szabványnak felelnek meg, ahol ugye a 6-os szám a teljes porállóságot, a 9-es pedig a vízállóságot jelöli. Az IP-ben (mely egyébként Ingress Protection Rating vagy International Protection Rating szóhármasok rövidítése) a 9-es nincs is definiálva, mivel a 8-asnál az a kritérium, hogy a készüléknek bírnia kell 30 percig 1 méteres vízmélységnél mélyebben is; hogy milyen mélyen, azt már a gyártó határozza meg, valószínűleg ezért merte a legismertebb strapatelefongyártó Sonim az IP69-es besorolást használni. Egy picit azért félrevezető a dolog, mert létezik egy német szabvány, mely IP69K névre hallgat, ez viszont magas hőmérsékletnek való ellenállást jelöl.

Az IP-nek egyébként vannak más, kevésbé ismert részei is, A-tól D-ig jelölik, hogy a "mérgező" alkatrészekhez hogyan (nem) lehet hozzáférni ("A" a kézfej, "B" az ujj, "C" a szerszám és "D" a drót), plusz van négy egyéb betű is, mely különféle védelmeket jelöl ("H" a magas feszültség, "M" a mozgás vízben, "S" az álló helyzet vízben, "W" az időjárás, de hogy ezeket pontosan mit takarnak, abba most nem megyünk bele). Az IP-ben szokás jelölni továbbá a mechnikai hatástól való védelmet, ami telefonoknál a leejtéssel jelent egyet, a 0 azt jelenti, hogy nincs védelem, az 1-es 150 gramm és 15 centiméter, a 2-es 250 gramm és 15 centiméter, míg a legdurvább 9-es szám 5 kilogrammot és 40 centimétert jelöl - mivel itt a tömeg is adott, ezt telefonoknál nem használják.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés