Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Auratech

    őstag

    A hangfelvétel kapcsán:

    Ez egy hangosított koncert felvétele volt. Nem túl jó mikrofonokkal felvéve.
    Semmiféle konverzió nem történt. A 2. master a felvétel szempontjából (a hangosítás szempontjából kevésbé) 6 szarul mikrofonozott 16bit/44.1 kHz csatorna rendere az eredeti pro-tools projekt file segítségével.
    Semmilyen szűrés nem volt már, mivel sávonként anno ezt "megoldották" a keverés előtt...
    Az egyetlen különbség a pro-tools 16 bites ditherének változása volt egy sokkal pontosabbra u22vsPowR. Ez a 6x16bit sáv összegzése miatt volt szükséges. Sztereó 16 bites anyag esetén nem szükséges használni, de zajformálásra szokták.. A mondóka lényege a jobb dither miatti pozitív változás a masteren, ami le lett húzva. A régi ditherrel lerenderelt anyag az eredeti master "minőségét" hozta. Mintha egy jobb magnón játszottuk volna le a felvételt, annyi javulás hallatszott (mint az Elvis Gold esetén de csak például mondom)

    - A szűrésről: A közelről sok mikrofonnal készült felvételekben az áthallások szűrés nélkül tökéletesen hallgathatatlanná tehetik a felvételt. Mintha 4-5 szétszórt kamera képét egymásra rétegeznéd és a legkontrasztosabb látszik felismerhetően. Akusztikai pisakása. A mikrofonok karaktere is keményen szűrés..
    Mindenfajta interferenciás termék megjelenhet az azonos burkolójú (azonos) zeneelemek időeltolódásaival (későb ér a szomszéd mikibe az áthallásos hang) átlapolt hangképben. Kioltás, túlvezérlés, keresztmoduláció...kismicsoda. A hangszer pickupok pedig áthallás nélkül egy mesteréges hangot vesznek fel, aminek gyakran semmi köze az akár 1m-ről hallott hanghoz. Mindig szűrik.

    Teljes zenekarok akusztikus felvételénél pedig az ültetéssel lehet arányokat, szép sztereót létrehozni, amíg a zenészeknek még kényelmes. Szűrni tényleg nem feltétlen szükséges.

    A mikrofonozás a hallásmodellt próbálja eszközzé formálni, aminek a vége normálisan kettő csatorna, ami lejátszásra kerül. A két mikrofon vázlatosan oldja meg ezt, ahol a membránok távolsága a dobhártyák távolságával(17cm az ortf-nél) A 110'-nyílás és a kardioid karakter a fej, fül, haj, arc szűrőhatásait jelzi. Mivel semelyik elemet nem hangsúlyozza túl, a végeredmény jó-elfogadható.
    A mikrofonozás azonban nem úgy hall, mint a két fül! Szemléltethetném az érzékenységet egy a membrán helyében világító izzóval. A gömbi karakter a szabad körte, a kardioid, a csóvában világító. Cél a helység hasznos részét úgy "bevilágítani", hogy egyenletes legyen a fényerő(érzékenység jelesül), a legkevesebb átfedéssel.

    Kettő mikrofon esetén az áthallások nem okoznak gondot, sőt szükséges, (mert a fülek közt is van áthallás) viszont a hangtérben maradhatnak "sötét" foltok. A mikrofonok emelkedő minőségével (érzékenység, impulzusválasz, frekimenet, zajszint) ezek a foltok "halványíthatók".
    Vegyünk egy jól megoldott nagyzenekari mikrofonozást.
    -Van egy bázis sztereó általában a karmester felett, mögött, mellett ORTF, NOS, MS, XY, vagy AB felállásban, ez zene és koncepció dolga.
    Ahol szükséges a pultok előtt szintén van egy sztereó pár, ami a megfelelő késleltetéssel, szűréssel, sztereó kép formálással van ráillesztve a bázis hangképére a lehető legkisebb rontással, alig észrevehetően.Ilyenek pld A Decca Mocsári-féle operafelvételei.
    Amíg a bázis sztereó hangtisztasága nem sérül zavaróan, előnyös a támaszmikrofonozás, azután romlik a felbontás, csak a hangerő növekszik..

    Azt, hogy milyen mikrofonokat, hova, milyen arányban kell letenni, mindig koncepció és az adott zenei téma határozza meg. A felvétel minőségét befolyásoló nemlineárisan egymásra ható változók száma az eszközök számával hatványozódik. Emiatt van a minimálmikrofonozás, ami meg néha szokatlan ültetéssel jár, ami a zenészeknek zavaró lehet.
    A változók szinte végtelen száma miatt a felvételek gyakorlatában sok az intuitív elem, ami miatt értékes dollgok is keletkezhetnek. A tapasztalással a bakik száma csökkenhet. Aki mindig biztosra megy, az a kisiparos.

    Számomra az a koncepció, hogy a hallgató a király, akinek a zenekar játszik, úgy, hogy pont őneki legyen ideális. A közönség a koncertre való. A hallgatóság meg az értekezletre.

    [ Szerkesztve ]

    Auratech Field Recording

Új hozzászólás Aktív témák