- Bluetooth-headsetekről általában
- Samsung Galaxy S22 Ultra - na, kinél van toll?
- iPhone topik
- Telekom mobilszolgáltatások
- A Watch7-tel debütálhat a Samsung vércukormérője
- Yettel topik
- Apple Watch Sport - ez is csak egy okosóra
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Milyen okostelefont vegyek?
- Motorola Moto G24 Power - hol van az erő?
Hirdetés
-
Rossz üzlet az EV-kölcsönzés
it Küszködik az EV-kölcsönzés miatt a Hertz Global, még több EV-t adnak el.
-
Ülésezik a hardveregylet
ph Az irodai készülékek és monitorok társaságát egy ház, egy egér és egy DAC egészíti ki.
-
Lenovo Essential Wireless Combo
lo Lehet-e egy billentyűzet karcsú, elegáns és különleges? A Lenovo bebizonyította, hogy igen, de bosszantó is :)
-
Mobilarena
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
Satellite
tag
válasz dgyuri0123 #103401 üzenetére
'92-ben a barátom Danks Hifi-je után nagy előrelépés volt nála a 3020, - akkoriban még sokat hallgattunk LP-t, és a jó RIAA-korrektor miatt is szerettük. De egy ORION SE-260 + HFM1 phono-fokozat már akkor is szebben szólt, és azóta eltelt majdnem 3 évtized...
Elengedtük. -
dgyuri0123
nagyúr
válasz Satellite #103403 üzenetére
"már akkor is szebben szólt"
O.K. értem, de ez is csak egy vélemény. Vagy kettő... de attól még nem szentírás. Nemde?
A "szépen" szó fogalma igen tágan értelmezhető, ráadásul mindenkinek más tetszik. Szerencsére.. ugye. Nem akarok én azért kardot rántani, mert neked az Orion jobban tetszett. Neked így, nekem úgy... érted. A NAD nekem mindig szívem csücske marad, még akkor is, ha vannak nála jobb erősítők.
[ Szerkesztve ]
"csak a zene van"
-
ozzy711
őstag
válasz dgyuri0123 #103398 üzenetére
+1 a Nad mellett. Hifis haveromnak van egy ilyen a második rendszerében. Simán vállalható minőséget nyújt még a csövesek mellett is. Ezt meghallgatással is alá tudom támasztani.
-
dgyuri0123
nagyúr
válasz ozzy711 #103405 üzenetére
Ezt elhiszem.
Volt egy Proton AM 455-öm is [link] , ami tkp. egy NAD klón. USA-ban készült, NAD gyártósoron. Hű, de szerettem. Egy barátommal együtt vettük a Szász Károly u.-ban, jó 20 évvel ezelőtt. Neki még mindig ez a fő rendszerében "az" erősítő. Távja sincs, meg full fapad, de annyira szereti, hogy hallani nem akar másik erősítőről. Ez (is) a szép a hifiben."csak a zene van"
-
#92251648
törölt tag
válasz Satellite #103368 üzenetére
"Egy adott lánc erősségét a leggyengébb láncszem határozza meg", - de ezt már számtalanszor kitárgyaltuk itt.
Számtalanszor le lehet írni, attól még nem lesz igaz.
"Egy átlagos stúdiómonitor tökéletes jobb-bal-közép sztereóját nem fogja 3D-sé tenni semmilyen drága kábel, - pedig egy minimál-mikrofonos fölvételen ott van ez az információ is. Ha pedig egy zenehallgatásra szánt (annak tervezett, rengeteg meghallgatással, kínlódással azzá tesztelt) hangdobozt használsz, az gyengébb kábellel is képes visszaadni a fölvétel helyének atmoszféráját..."
Nagyon ingatag lábakon áll az érvelésed. Mi az a paraméter, amit egy stúdió monitornál nem vesznek figyelembe, egy HiFi hangdoboz pedig többet nyújt benne? Nem tudom, mit értesz "átlagos stúdiómonitor" alatt, de ott az átlag olyan szintet képvisel, amit a hifisták többsége soha nem tapasztal meg.
[ Szerkesztve ]
-
Dorian
félisten
válasz dgyuri0123 #103406 üzenetére
Haveromnak is volt (van?) Proton, hallottam is a rendszerèt, de megìtèlni nem tudtam, DIY seteteje-sealja szèlessávù hangfalra volt kötve.
Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!
-
válasz dgyuri0123 #103406 üzenetére
Nekem egy Proton AM-200 volt az első erősítőm. Igazából nem tudom, hogy utána tényleg jobb hangot kaptam-e a "jobb" erősítőktől, vagy csak azt akartam hinni...
Nem biztos, hogy NAD koppintások voltak. Valahol azt olvastam, hogy bizonyos NAD és Proton készülékeket ugyan az a gyáregység készítette, onnan sok hasonlóság alapja. Sőt, azt is olvastam, hogy jobbak voltak, mint a NAD-ok, jobb alkatrészekből épültek.
https://audiokarma.org/forums/index.php?threads/nad-and-proton-same-company.225311/Nem szotkam hibázni.
-
dgyuri0123
nagyúr
válasz Dorian #103408 üzenetére
Az baj.. éljen a diy.
Haveromnak egy JPW ML1010 van [link] szintén ~20 éve, (jóvoltomból kifolyólag) és nagyon szépen zenélnek együtt. Azt sem akarja eladni..103409fererencz89: Igen, ezt én is olvastam. Pontosan azt, hogy jobb "minőségű" alkatrészeket építettek be. Erre nem tudok mit mondani... lehet.
[ Szerkesztve ]
"csak a zene van"
-
#01758976
törölt tag
válasz #92251648 #103407 üzenetére
"Egy adott lánc erősségét a leggyengébb láncszem határozza meg", - de ezt már számtalanszor kitárgyaltuk itt.
Számtalanszor le lehet írni, attól még nem lesz igaz.Gondolom ez az idézet is Darvas. Tehát minimum majd három évtizedes. Az nagyon más világ volt, más lehetőségek, más technikák. Fogadjuk el, hogy abban az időben azon körülmények között ez igaz tétel volt. Ma már nem az. Tudom, hogy nem bántó éllel írtad, még is, belőle nőtünk ki. Ő fényévekkel előrébb járt, mint kgst szinten szinte bárki, sőt. Szal azt szeretném kinyögni, picit több tisztelet a fogalmazásban a munkássága felé. Vagy azt sem tom hogyan írjam, hogy te ne sértődj meg. Szerencsére annyira ismerlek, hogy tudom, te nem teszed.
-
dgyuri0123
nagyúr
válasz fererencz89 #103409 üzenetére
Bocs, már nem tudok szerkeszteni..
"Igazából nem tudom, hogy utána tényleg jobb hangot kaptam-e a "jobb" erősítőktől, vagy csak azt akartam hinni..."
Ezt én is pont ugyanígy éltem meg. Volt tucatnyi erősítőm utána és sokszor felmerült a kérdés: muszáj volt eladni a Protont? Valahogy mindig húztam a szám, mert valami sosem klappolt. Persze, sosem tudtam "több kategóriát" ugrani, inkább csak kúsztam felfelé egy képzeletbeli ranglétrán, de valahogy nem éreztem, hogy magasabban vagyok. Kellett hozzá sok év és sok forint, hogy magabiztosan állítsam, az AM 455-nél most jobb van (?). Bizonyos szempontból ez talán még mindig nem teljesen igaz. De akkor hová kéne lépni, hogy vastagon túlszárnyaljam azt az erősítőt. Ja és akkoriban nem ProAc-om volt, meg "drága" hangfalkábelem, csak egy jóval "alacsonyabb" minőségű doboz, ami szintén Proton állódoboz volt. Hát, igen. Ha újra "végig mennénk" azokon a cuccokon, amiket birtokoltunk és mai "ésszel" szolgálnánk ki, fene tudja mi lenne a vége.
[ Szerkesztve ]
"csak a zene van"
-
Előbb volt téma a HiFi térábrázoló képessége. Ma délutáni, friss tapasztalásomat osztanám meg. Ez a faktor lehet, hogy nem olyan jelentős, mint pl. egy tápkábel hatása, de szerintem befolyásol.
Van egy kanapé a nappaliban, ami a "nagyobbik" rendszerhez van belőve, arról szeretek zenét hallgatni, bulizni. Ezt a kanapét ággyá lehet nyitni, amit a zasszony rendszeresen meg is tesz, hogy a gyerekek azon verekedjenek. Én ezt nem szeretem, mert a jó helyem eltűnik, a nappali csörög-csattog így (a hátsó fal felé nem fogja fel a hangokat).
Most leültem, elindítottam a Pearl Jam - Elderly Woman Behind the Counter in a Small Town c. slágerét. Nem vártam tőle semmi jót. De! Annyira a térben csattantak a cinek, annyira előttem volt Eddie Vedder, hogy csak pislogtam.
Mi történt?
Erős feltételezés, de ami változott, az az, hogy nem úgy jöttem haza, hogy felgyújtanám a munkahelyemet a főnökkel együtt, hanem büszke voltam magamra, hogy jó munkát végeztem, elismertek.Nem szotkam hibázni.
-
válasz dgyuri0123 #103412 üzenetére
Nem tudom, hogy az idő szépíti-e meg a régi készülékeket, fejlődünk-e, vagy csak azt hisszük? Ha valamiből talán jobbat kapunk, aztán még jobbra vágyunk. Például sörből is elkezdtem egyre "jobbakat", különlegesebbeket, kézművesebbeket inni, aztán most mégis visszatértem az egyszerűbb lágerekhez, búzasörökhöz...
Eladtam az Arcam végfokom, hogy majd veszek drágábban "jobbat". Most ott tartok, hogy egy 15eFt-ért vásárolt ismeretlen, talan diy integrálttal élvezem a zenéket ugyan úgy. Átmeneti megoldásnak szántam, hogy kivárok a jó vételre. A napokban lett is volna (sokszoros áron persze), már majdnem léptem is, de gondolkodtam, és kihagytam inkább. A kényszer nem szűnt meg, de elgondolkodtam: kell az nekem, hogy 1,5-ször x Ft-ért vagyem meg azt, amit talan az 1/4-szer x Ft is megad? Mennyivel kell szorozni ikszet, hogy olyan eredményt kapjak, ami jó?
Még egy adalék az előző, térábrázoló témához:
Ezzel a noname, olcsó (bár nem lepne meg, ha jóval többet ér) erősítővel és egy pár 30 éves MA dobozzal és filléres madzaggal is hallottam a B. Dániel - Ave Maria-ban, hogy közepén előttem a fő szólam, balra hátrébb, jobbra még hátrébb és szélebbre volt a két kísérő gitár. Persze csak optimális helyzetben, odafigyelve, gyerekek nélkül.[ Szerkesztve ]
Nem szotkam hibázni.
-
#18663680
törölt tag
Az ELAC Uni-Fi FS U5 Slim hangfalaim életre keltek, legalábbis miután eldöntöttem, hogy eladom őket, és keresek valami mást majd később, gyakorlatilag beraktam a Galaxis Őrzői 2-öt, és a végén a tűzijátékos jelenetnél [link] a tűzijátékok pattanása szó szerint túlnyúlottak a szobám falain, elképesztő élmény volt, ez volt az első valódi 3D-s hangélményem azt hiszem.
Viszont itt az elhelyezéssel vannak komoly gondok szerintem, bár még nem volt időm beállítani őket normálisan, pontosan. Ezt a hangélményt nem középen ülve, hanem kicsit középről jobbra ülve kaptam meg, és Ha középre ültem, már nem volt ilyen élmény, gyakorlatilag ez a 3D-s tér megszűnt, pedig nagyon kicsit mentem arrébb. Miért? A faltól 30 cm távolságra vannak, de mint említettem még nincsenek tökéletesen beállítva, ez lehet az oka? Közelebb vagy távolabb kéne őket tolni a faltól? A két hangfalat milyen messzire érdemes elhelyezni egymástól?
Holnap majd megpróbálom beállítani őket normálisan és kíváncsi leszek. Ha ilyen 3D-s tér lenne többnyire mondjuk a filmek és koncertek alatt, nem csak bizonyos jeleneteknél, hát az elképesztő lenne, és most simán felülmúlta azt, mint amire számítottam, és amit múltkor hiányoltam. [link]
Esetleg valaki kipróbálhatja ennél a jelenetnél, hogy ő mit tapasztal, kíváncsi lennék.
[ Szerkesztve ]
-
bkercso
nagyúr
válasz #92251648 #103407 üzenetére
"Egy adott lánc erősségét a leggyengébb láncszem határozza meg"
Hívjuk akkor ezt a leggyengább láncszem definíciójának!Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
-
#92251648
törölt tag
válasz ozzy711 #103415 üzenetére
"De ezeket általában közelről történő ( 1-2 méter ) hallgatásra tervezik nem?"
Azok a közeltéri hangsugárzók, de vannak jóval nagyobb mid és 100-200 literes main stúdió monitorok is (pl. az enyém is ide sorolható). A félreértés talán onnan ered, hogy a legtöbben az aprócska 10-15 literes, a kereskedők által stúdió monitornak kinevezett aktív dobozkákkal találkoznak, amiknek többsége egyetlen stúdióban sem fordul elő.
-
Satellite
tag
válasz #92251648 #103407 üzenetére
"Nagyon ingatag lábakon áll az érvelésed. Mi az a paraméter, amit egy stúdió monitornál nem vesznek figyelembe, egy HiFi hangdoboz pedig többet nyújt benne? Nem tudom, mit értesz "átlagos stúdiómonitor" alatt, de ott az átlag olyan szintet képvisel, amit a hifisták többsége soha nem tapasztal meg."
Nincs szükség(em) érvelésre: "némi" kamarazenekari és vokális zenei múlttal a hátam mögött hasonlítom össze 1-1 lánc, vagy 1-1 akusztikai környezet "illúzióját" azzal, amit a saját hegedűm, az énekkarunk vagy egy nézőtérről hallgatott zenekar hangja után magamban megőrzök.
Szubjektíven, mint mindannyian.Ha valaki, Te aztán nagyon jól tudod, hogy milyen elvárásoknak megfelelően fejlesztenek/tesztelnek/használnak egy olyan "studiómonitor"-t, amit a hangmesterek munkaeszközéül szántak. Napi szinten van lehetőségem egy ATC SCM150ASL Pro [link] hangját hallani, - és néha karmester barátom Sonus Faber Electa Amator-ját.
Mindkettő illúzióját csodálom.
Vajon a fejlesztők ezeknél a dobozoknál azonos szempontokat tartottak fontosnak?
Szerintem nem.Ugye egyetértünk abban, hogy az Igazsághoz több út is vezet(het)?
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz #01758976 #103411 üzenetére
Nem tudom, az idézet kitől származik, de bárki is írta, nem osztom a véleményét. Tegyük fel, egy rendszerben az erősítő képviseli a leggyengébb minőséget, de azért megüt egy elfogadható szintet. Ha nem ezt a készüléket, hanem mondjuk a forrást, vagy a hangsugárzót cseréljük a láncban, könnyen lehet, hogy fogunk változást hallani. A leggyengébb láncszem elmélete szerint ez nem lenne lehetséges.
Darvas munkásságát tisztelem, sok tanácsát követtem, kísérleteinek nagy részét én is végrehajtottam. Ezek nagy része ma már nem érdekel (ő sem alkalmazza ma már őket), de ki kellett próbálni. Nem tudom, mennyit lépett előre a HiFi az elmúlt 40 évben, de a fenti jelenség szerintem mindig is létezett. Az egykori HiFi magazin készítői között nem volt mindenben egyetértés és nem minden leírt gondolat Darvastól származott, ezt talán még érdemes hozzátenni a történethez.
-
#92251648
törölt tag
válasz Satellite #103421 üzenetére
"Ugye egyetértünk abban, hogy az Igazsághoz több út is vezet(het)?"
Ez bizonyára így van, csakhogy a HiFi-ben szerintem nincs abszolút igazság. De ha létezik is, akkor azt a minőségi stúdió monitorok (stúdiós környezetben) hűségesebben, azaz kevésbé színezetten ábrázolják, mint a HiFi hangdobozok (otthoni környezetben). Ám ez a fajta száraz őszinteség nem mindenkinek tetszik, nem is szoktam ajánlgatni. A történetben az a nagy bökkenő, hogy a hangfelvételek hangzását ilyen monitorokon hallgatva állítják be, ami azért felvet néhány további kérdést.
Nincs okom az élményeidet kétségbe vonni, de gyanítom, a két említett hangsugárzót nem azonos akusztikai körülmények között és nem ugyanolyan műszaki környezetben hallgatod. Hogy neked, vagy nekem mi tetszik jobban, az nem egzakt paraméter. Térhatás alapján - amit ugye szinte minden felvételnél mesterségesen hoznak létre - véleményt mondani egy hangsugárzó képességeiről... elég meredek.
-
Satellite
tag
válasz #92251648 #103423 üzenetére
Természetesen (és szerencsére) sok olyan felvétel létezik, ahol semmi, (vagy szinte semmi) beavatkozás nem történt a jel útjában a (jó esetben 1 pár) mikrofon és a rögzítés között, - és ezeken nem mesterséges térhatást hallhatunk.
Nem volt dinamika-kompresszió, zengetés, limiter, - hanem "csak" a partitúra a hangmester előtt.
(pl. Proprius, Sheffield Lab, Dorian, Opus3, stb.)És itt jön be a képbe az, amit írtál: sajnos sokszor a monitorozásra használt dobozok hangképének "negatívja" került rögzítésre, majd az LP-re/CD-re, és ezért a keveréskor használt stúdió-monitorok színezetlen, hitelességre törekvő precíz hangzása nem köszönt vissza a zenehallgatók többségének szerényebb berendezésén.
Viszont a "minimál-koncepción" alapuló fölvételek - legyenek akár régebbi, analóg/vagy akár a mostani, eleve digitálisan rögzített Hi-Res fölbontású anyagok - nagyon hiteles, mélységi térinformációt is képesek visszaadni, akár egy "szerényebb" láncon is.
Ha valahol, hát pont a pc-alapú lejátszásnál lehet(ne) ennek minden előnyét az otthoni zenehallgatásnál kiaknázni, - és itt jön be a képbe ismét a "lánc-elmélet": na igen, de a forrás mögött milyen IC-kábellel, erősítővel, HF-kábellel és hangdobozzal tudjuk a lehető legkevesebb veszteséggel megszólaltatni a rögzített információt?
És milyen akusztikai környezetben?
(azt hiszem tudnál érdekes mérésekről beszámolni). -
Ear001
addikt
válasz #92251648 #103422 üzenetére
Ez logikailag nagyon nem stimmel. Attól, hogy valahol van szűk keresztmetszet, az még nem egyenlő azzal, hogy ott nem jut át információ, vagy azzal, hogy a küldő oldalon, ha ott változik az az információ tartalma, a szűk keresztmetszet olyan szűrőként viselkedik, amin mindíg ugyan az az információ jut át.
Amúgy a láncelmélet nem Darvas találmánya, az angolszász hifi sajtóból vette át, és sokat filozofált az igazságán és használhatóságán ő is.
-
denesdr
addikt
válasz Ear001 #103425 üzenetére
Szerintem meg stimmel a fapaci féle logika. A hifi láncra inkább egy összeadásként kell tekinteni mint szó szerint láncként (amíg működik persze). Egy nyakláncnál is csak akkor van jelentősége a leggyengébb láncszemnek, amikor elszakad, de addig akár észrevehetetlen is maradhat az a szem.
A kapott összeg az elemek összege, ha van benne egy alacsonyabb értékű, akkor a végeredmény egy alacsonyabb érték, de ez nem egyenlő a legkisebb elem értékével. Ha nem így lenne, akkor pl egy hangsugárzó upgrade után nem kapnánk jobb (vagy nekünk jobban tetsző) hangot, ha a többi elemet nem változtatnánk, és tapasztalatom szerint a valóságban ez nem így van, nagyon nem.[ Szerkesztve ]
-
ozzy711
őstag
válasz #92251648 #103420 üzenetére
És ez mennyiben ( miben ) nyújt többet, egy "hifista" szobájában elhelyezett hasonló árkategóriájú dobozhoz képest? Gondolom elsősorban, szobaakusztika.
Mire gondolsz akkor, amikor azt írod: "az átlag olyan szintet képvisel, amit a hifisták többsége soha nem tapasztal meg".
Ezzel felcsigáztál. Mik ezek a paraméterek? -
denesdr
addikt
válasz denesdr #103426 üzenetére
Még annyi, hogy a legtöbb hasonlattal az a gond, hogy csak egy hasonlat, hasonló, tehát nem ugyanaz. A hifis leggyengébb láncszem elmélet is csak egy hasonlat (különben máshogy hívnánk), amely mind formájában mind tartalmában is eltér az eredeti leggyengébb láncszem tapasztalásától.
[ Szerkesztve ]
-
#92251648
törölt tag
válasz Ear001 #103425 üzenetére
"Attól, hogy valahol van szűk keresztmetszet, az még nem egyenlő azzal, hogy ott nem jut át információ, vagy azzal, hogy a küldő oldalon, ha ott változik az az információ tartalma, a szűk keresztmetszet olyan szűrőként viselkedik, amin mindíg ugyan az az információ jut át."
A mondatodat nem sikerült értelmeznem, de jelzem, az inkriminált idézet így hangzott:
"Egy adott lánc erősségét a leggyengébb láncszem határozza meg"
Ennek értelmében ha egy rendszerben bármit is cserélünk a leggyengébb készülék kivételével, nem hallhatnánk különbséget. Márpedig ez nincs így. -
#92251648
törölt tag
válasz ozzy711 #103427 üzenetére
"Mire gondolsz akkor, amikor azt írod: "az átlag olyan szintet képvisel, amit a hifisták többsége soha nem tapasztal meg"."
Érdemes definiálni, mit is jelent az átlagos stúdió monitor. Az én fogalmaim szerint ilyen egy Genelec 1032, JBL 6332, Quested 3110. Ezek dinamikában, színezetlenségben, semlegességben már igen komoly szintet képviselnek a hasonló árú (1 MFt környéki) HiFi hangdobozokhoz képest, ám a hifisták többsége ilyenekkel nem találkozik.
-
dgyuri0123
nagyúr
válasz Ear001 #103425 üzenetére
Vegyünk példának egy NAD3020 erősítőt (ha már). Egyik esetben Heybrook HB1 van mögé kötve, másik esetben pedig egy akármilyen Martin Logan. Vajon lesz különbség a lánc hangminőségében ? Lesz. Szerintem ezt bárki beláthatja. Pedig itt a 3020 a leggyengébb láncszem. De mondhatok szélsőségesebb példát dobozokra, hogy egészen biztosan a 3020 legyen a leggyengébb.
[ Szerkesztve ]
"csak a zene van"
-
Ear001
addikt
válasz #92251648 #103429 üzenetére
Amiben a logikai bakugrás van az ez, és tőled származik: "Tegyük fel, egy rendszerben az erősítő képviseli a leggyengébb minőséget, de azért megüt egy elfogadható szintet. Ha nem ezt a készüléket, hanem mondjuk a forrást, vagy a hangsugárzót cseréljük a láncban, könnyen lehet, hogy fogunk változást hallani. A leggyengébb láncszem elmélete szerint ez nem lenne lehetséges."
Szerintem meg nagyon is lehetséges, és csak különleges körülmények esetén nem kéne semmilyen változást hallanunk. -
Dorian
félisten
válasz Ear001 #103425 üzenetére
A leggyengébb láncszem elmélet egy hülyeség. A láncban a különböző elemek, tök különböző jellegű hibákat okoznak a végeredmény összességében, azok nem felcserélhetőek. Pl. rossz szobaakusztika mellett is szépen skálázhatóak a különböző források jitterei, vagy alapszintű forrás mellett is simán sorrendbe állíthatóak az eltérő színvonalú hangsugárzók, stb.
[ Szerkesztve ]
Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!
-
dgyuri0123
nagyúr
válasz Ear001 #103432 üzenetére
Az eredeti idézet valahogy úgy szólt, (nem szó szerint) " annyira erős valami, mint amit a leggyengébb láncszeme elbír." És ebben az esetben ez hülyeség, mert más komponenssel igenis tudunk kompenzálni, sőt még jobbat kihozni belőle. Egyféle igazság van benne, ha szó szerint vesszük a lánc fogalmát, mert ott valóban nem lesz jobb a szakítószilárdsága egy láncnak, ha a többi szemet sokkal vastagabbra cseréljük. Ez egy (nyak) lánc esetében rendben is van, de hifilánc esetében nem a szakítószilárdságára vagyunk kíváncsiak.
[ Szerkesztve ]
"csak a zene van"
-
dgyuri0123
nagyúr
válasz Ear001 #103435 üzenetére
" egy bizonyos szint fölé nem lehet jutni, amíg az a láncban van."
Ki a megmondhatója, hogy mikor jött el az a pillanat, mikor már nem lehet tovább fokozni azt a bizonyos szintet? 100 ezres erősítő/ 20 milliós dobozok? Vagy? Hol a határ? És ki az, aki ennek a biztos ismerője? Egyáltalán ki az aki próbált 60 milliós dobozt egy belépő sztereó erősítővel házasítani? És mi lett a végeredménye a próbának? Bennem csak a kérdőjelek szaporodnak ezzel kapcsolatban.
Elméleti síkon értem, de a gyakorlatban ezt még senki sem próbálta/tudja. De hadd mondjak egy körölbelüli példát. Anno 5120 lemezjátszó vs Ortofon MC20S esete, mikor egy alapszintű lemezjátszóból olyan hangot lehetett kicsikarni egy drága (kiváló) hangszedővel, aminek utána 40x-es árú lemezjátszók megszégyenültek a saját, gyári hangszedőjükkel.
[ Szerkesztve ]
"csak a zene van"
-
-
adodaniel
őstag
válasz #92251648 #103437 üzenetére
A leggyengébb elem korlátozza a többi komponens képességeit. Biztos, hogy lesz változás, ha cserélgetjük a többi komponenst, de azok szerintem nem fogják tudni a tudásuk legjavát nyújtani egyszerűen azért, mert a leggyengébb komponensnek vannak korlátai.
Példa: szupersportkocsi alá sem tesz az ember utcai (értsd közúti) féket, mert úgy nem tudja nyújtani a tudása legjavát, hiszen nem úgy fog lassulni, megállni.
#103436 A lemezjátszós példád azért sántít, mert egy hangszedővel pimpelt 5120-at hasonlítasz egy gyári hangszedős (tehát nem pimpelt, mivel a legritkább esetekben adnak olyan hangszedőt egy lemezjátszóhoz, amivel az a tudása legjavát képes lenne közvetíteni szerintem) másikhoz. Ráadásul lemezjátszót még nehezebb ilyenformán hasonlítani, hiszen az komponensek összessége: futómű, hangkar, hangszedő, karkábel, esetleg lemezalátét, lemeztányér anyaga ... stb.
[ Szerkesztve ]
-
dgyuri0123
nagyúr
-
nagyúr
-
adodaniel
őstag
válasz dgyuri0123 #103440 üzenetére
És a Brembo fék indokolt ebben az esetben, ki lesz használva tudása legjava? Nem. Pont erről szólt az eredeti felvetésem.
#103439 Az életben sok dolog között párhuzam vonható, speciel technikai eszközök között is. Az alátámasztás és a hasonlat sem ugyanaz a fogalom, továbbá eddig a hifizés terén is azt tapasztaltam, amit leírtam.
-
#01758976
törölt tag
"Hobbink neve angol eredetű, olyasfélét jelent, hogy "magasfokú hűség a természeteshez". Elegáns, szuggesztív kifejezés, azt sugallja, minek ide sok beszéd, úgyis mindnyájan tudjuk, mit értsünk rajta. Mintha csak annyi volna a dolgunk, hogy fogunk két darab természethűséget, és összehasonlítjuk őket, melyik a magasabbik... Sajnos, amikor az elvet át akarjuk ültetni a gyakorlatba (összehasonlítjuk két hifi-berendezés hangminőségét), rádöbbenünk, hogy a fogalmak nincsenek tisztázva, és egyáltalán nem világos, mit is kell érteni akár azon, hogy magasfokú, akár azon, hogy hűség vagy hogy természetes. Ijedtünkben segítségül kiabáljuk a mérnököket, az akusztikusokat, a zenészeket, az elszánt élőzenehallgatókat (sőt, a végén már azokat is, akik azt se tudják, mi fán terem a zene - abban a reményben, hogy "az ő fülük legalább nincs elrontva"). Kapunk is tőlük annyi definíciót, hogy csak győzzük feljegyezni. De ezek a meghatározások, amikor közelebbről megvizsgáljuk, s különösen, amikor használni akarjuk őket, bizony, összeroppannak a kezünkben. Kiderül, hogy nincs tartásuk: egyik érvük a másikra, a másik pedig az egyikre épül, az egész okoskodás körben forog, s önnönmagát akarja bizonyítani.
(...)
A dialektikus tanulságot akár előre is összefoglalhatom: külön-külön egyik módszerrel sem megyünk sokra, de ha minden szempontot figyelembe veszünk, akkor...akkor majd meglátjuk. (Talán még a macskát is.)
1. Spekulatív megközelítés
Ez az úgynevezett lánc-analógia. Klasszikus formájában úgy hangzik, hogy "minden lánc csak annyira erős, mint a saját leggyengébb láncszeme". A feladatunk eszerint abból áll, hogy megkeressük hangátviteli láncunk mindenkori leggyengébb láncszemét, és azt lehetőség szerint erősebbre cseréljük. Eközben a hangátvitel nyilván egyre természethűbb lesz. Hogy melyik a leggyengébb láncszem, azt hol műszaki, hol szubjektív szempontok szerint, hol pedig találomra döntik el. Vigyázat: most nem csak arról van szó, hogy például a hangsugárzót általában gyengébb láncszemnek tekintik az erősítőnél! Hangsugárzóra mindenképpen szükség van, nem használhatunk őhelyette is egy erősítőt! A kérdés inkább úgy merül fel, hogy: "gyengébb-e a hangsugárzóm hangsugárzónak, mint az erősítőm erősítőnek?" Mellesleg, mint látni fogjuk, az egyes láncszemek hierarchiája távolról sem annyira egyértelmű, hogy bármelyiket - tehát akár a hangsugárzót is! - fenntartás nélkül a leggyengébbnek ítélhessük! A lánc-analógia egyetlen egy esetben tökéletesen helytálló: ha a hifi-berendezésből a szó szoros értelmében láncot készítünk, vagyis a lemezjátszót, erősítőt, hangsugárzót a hozzájuk tartozó kábelekkel együtt általvetjük egy folyó fölött, és megpróbálunk száraz lábbal átkelni rajta. Ilyenkor tényleg azt fogjuk tapasztalni, hogy a lánc a leggyengébb pontjánál, valószínűleg valamelyik csatlakozókábel nyakrészénél szakad el. Ezzel azonban nemcsak a láncnak, hanem az egész analógiának is végeszakad, ugyanis a hangátviteli berendezés csak nagyon kevéssé lánc, sokkal inkább valami egészen másféle objektum, és hangminőségét nem feltétlenül a leggyengébb komponense határozza meg. Hacsak nem iktatunk Mambó magnetofont vagy hasonlót egy szuperberendezésbe - de ne vezessük ad absurdum a dolgot, maradjunk meg az ésszerű példáknál.
(...)
A klasszikus lánc-analógia teljes csődje akkor következik be, amikor van egy középszerű berendezésünk, tengelyében egy jóminőségű erősítővel (mely utóbbit tehát minden szempontból a legerősebb láncszemnek kell minősítenünk!); kicseréljük az erősítőt egy tízszerte drágábbra és ordítóan nagy különbséget hallunk! Brit szakírók az Audio Research elektroncsöves erősítőiről írnak olyasmit, hogy (szó szerint idézem) "a különbség még egy Videoton Minimaxon is átjön". Jómagam szintén átéltem már hasonló kalandokat, szintén csöves erősítőkkel.
(...)
A lánc-analógia az úgynevezett józan ész terméke, ösztönösen ragaszkodunk hozzá, sajnáljuk elvetni - vagy legalább szeretnénk látni rá valami nem-gyakorlati, hanem elvi cáfolatot is. Ez azonban már átvezet bennünket a következő fejezetbe. Addig is nyugodtan megtarthatjuk a lánc-analógiát, mint olyan életbölcsességet, amely ha nem használ, hát nem is árt, és ér annyit, mint a többi közmondás: csalánba nem üt a mennykő, sötétben minden macska fekete stb. stb."
--------------------------------------------------------------
--------------------------------------------------------------
Nem fontos az idézethez szerzőt keresni, hiszen lompos közhellyé koptatott szólás. De ha már a szó szerinti idézethez szerzőt keres az ember, találja meg inkább az ökológiában alkalmazott hasonlatként, a Liebig-féle minimumtörvényt (hiába jut hozzá a növény az összes tápelemhez, ha valamiből hiányt szenved, akkor elpusztul" továbbfejlesztő Thienemann-féle hatástörvényben az ökológia faktorokra vonatkozólag (adott életközösség összetételét a legkedvezőtlenebb környezeti tényező fogja meghatározni).Tehát nem Darvasé az idézet
-
adodaniel
őstag
válasz dgyuri0123 #103440 üzenetére
Szerintem azért, mert az a hangszedő használtan is 6-700 USD körül van és biztos vagyok benne, hogy az 5120 visszafogja ennek a hangszedőnek a képességeit, tehát indokolatlan bele. Az meg, hogy mennyiből mit lehet kihozni (ennél a példánál kb. 250-300e Ft-ról beszélünk), eléggé relatív, főleg az analógban SZERINTEM.
-
-
nagyúr
válasz #01758976 #103443 üzenetére
"Tehát nem Darvasé az idézet"
A "Minden lánc olyan erős, amilyen a leggyengébb láncszeme." (és különböző változatai) egy közkeletű és régi mondás, nyilvánvaló, hogy semmi köze Darvashoz, azon kívül, hogy ő is használta. Millió dologra igaz, hát, speciel hifire nem.
[ Szerkesztve ]
-
Dorian
félisten
Már régóta meg akartam kérdezni:
Konkrétan milyen paraméterekben más egy nagyobb méretű mélyhangszóróval szerelt hangfal mély-visszaadása a szokásos 16 centisekétől?
Mert persze hallom, hogy más, természetesebb(?) Azt gondolnám, hogy a megfelelő hangnyomáshoz kisebb membránkitérés, ebből fakadóan alacsonyabb torzítás tartozik.
De ha megnézem a saját hangfalam mérését, ott az látszik, hogy 30 Hz-től lefelé nő meg a torzítás és esik a hangnyomás. Ennyit számítana zenei hanganyagoknál a 30 Hz alatti tartomány? Vagy hanem, akkor ennyit számítana, hogy a 30 Hz feletti mélytartományban nem 1%, hanem mondjuk fél % a torzítás? Vagy tévút és mások az okok.Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!
-
#92251648
törölt tag
válasz ozzy711 #103446 üzenetére
Tisztában vagyok vele, hogy mióta HiFi létezik, a hifisták A tökéletes megoldást, A helyes utat keresik, de ez reménytelen próbálkozás, mert nincs tévút és nincs helyes út, csak utazás van. Utazni lehet hatékonyan, gyorsan, kényelmesen és szenvedősen, drágán, pazarló módon is. Legtöbbünk számára az a kérdés a HiFi területén, hogy adott pénzből milyen módon tudunk minél több élvezetet kapni. A magam válaszai már megvannak, mindenki megkeresheti a sajátjait, de ezek személyenként eltérhetnek.
Bármilyen megoldást meg lehet építeni magas minőségben és gagyi módon, csak hát a hifistáknak ez már túlságosan ingoványos terület. Ők IGEN/NEM és JÓ/ROSSZ válaszokat akarnak kapni, de a kérdések többségére nem lehet ilyeneket adni. Én biztosan nem szorgalmazom, hogy egy-egy technikai megoldást kinevezzünk Szent Grálnak.
Új hozzászólás Aktív témák
- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- LG NanoCell 55NANO766QA Halvány píxel csík
- Philips 58PUS8545/12 1 ÉV GARANCIA Játék üzemmód
- Tyű-ha! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- The Last of Us Part I Ps5