Hirdetés
Az Opel állítása szerint a Mokka az első olyan modelljük, aminek már az első tollvonása is a PSA-akvizíció után született meg, és nem egy már létező formatervet és belső teret alakítottak át a szükséges mértékben ahhoz, hogy passzoljon a PSA-platformhoz. Szerintem a korábbi modellek miatt sem lett volna szükségük magyarázkodásra, a Peugeot 208 - Opel Corsa páros közül sem lehet egyértelmű formai győztest mondani, sőt, mindkettő tud külön egyéniség lenni, amikről aligha lehet első ránézésre megmondani, hogy mennyire egy tőről fakadnak.
A bemutató napjáig csak ilyen és ehhez hasonló fotókat láttunk a Mokkáról, de élőben tényleg sokkal nagyobbat üt [+]
A Mokka azonban nagyon más. Nem csak a szavak szintjén, hanem a valóságban is merész, bátor, fiatalos formatervet kapott, a kiállított fekete-zöld autó pedig nem csak a jármű környezetbarát üzenetét hordozza, hanem erősen visszautal az 1974-es Manta A-ra is, aminél – lássuk be – nem sok menőbb Opel gördült le futószalagról.
Extrém összehasonlítás, de néhány szempontból megállja a helyét [+]
De ne is szaladjunk ennyire előre: még bőven lepel volt az új Mokka-e karosszériáján, mikor a cég képviselői ismertették az autógyártással 1899 óta foglalkozó Opel várható jövőjét. A két legfőbb érdekesség, hogy egyrészt nem állnak le a belsőégésű motorok (külön kiemelve a négyhengeres benzineseket) fejlesztésével, és a lehető legtöbb ideig szeretnék megtartani a lehetőséget az ügyfeleknek, hogy a saját életmódjukhoz megfelelő autót választhassák maguknak, ugyanakkor 2024-ig minden modelljükből szeretnének tisztán elektromos változatot is kínálni. Egyébként környezetvédelmi szempontból van mire büszkének lenniük, hiszen az ICCT időszaki jelentése alapján a PSA-konszern az egyetlen nagy cégcsoport, amely 2020 első nyolc hónapjában tudta teljesíteni az Európai Unió felé vállalt széndioxid-kibocsátási flottaátlagot.
Értsük jól: nem minden Opel lesz elektromos ekkortól, de már minden modellből szeretnének villany-változatot adni a céldátum után [+]
Érdemes is volt eddig a pontig várniuk a leleplezéssel, hiszen valószínűleg kevesen tudtak volna statisztikákat és grafikonokat nézni úgy, hogy már teljes valójukban megtekinthetők az új Mokkák: a többszínű fényezés, a szögletes, markáns vonalvezetés, és a Vizor névre hallgató, első lámpák közt húzódó, sötét színű hűtőrács-imitáció tényleg feltűnő és érdekes jelenséggé teszi a típust.
El lehet veszni a tarajszerű motorháztető-kiemelésben, az üvegek formájában és kialakításában, vagy épp a színek játékában, de persze itt-ott kritikus hang is megjelenhet, a sárvédőívig lenyúló töltőnyílás elsőre ormótlannak és feleslegesen nagynak tűnik, és a sokszorosan tagolt, rétegzett vonalak és elemek is sokakban keltenek idegen hatást, ám összességében az egész jármű hordoz egy nagyon markáns, felismerhető karaktert, ami minden kétséget kizárólag hatalmas pozitívum.
Az utóbbi idők legmerészebb Opel-formatervének egy részét, a Vizort látjuk itt [+]
A Vizor egyébként nem csak formai elem: a típus időtállóságát biztosíthatja, hogy a homogén, fekete felületbe (amiben jelenleg csak az embléma kapott egy vitrinszerű helyet), a vezetéstámogató, vagy akár önvezető rendszereknek mindenféle kamerái és egyéb szenzorai kerülhetnek a későbbiekben, a távolságtartó asszisztens radarja egyébként továbbra is az alsó hűtőrács közepén kapott egy méretes helyet. Örömteli, hogy a fényszórók már az alapmodellben is LED-technológiával világítanak, az Intellilux pedig mindenféle emberi beavatkozás nélkül oldja meg, hogy ne csak lássunk, hanem lehetőleg a közlekedőtársainkat se vakítsuk meg az úton.
A belső tér a Pure Panel fantázianevet kapta: itt is elmondható, hogy már a legolcsóbb modell sem múltba révedően hagyományos, analóg órás műszereségű, viszont felszereltségtől függetlenül kapunk hagyományos, tekerős klímapanelt, egyszerű nyomógombokat a kormányra, és bár a csúcsmodellben 10+12 hüvelykes kijelzőkkel nézünk szembe, a menük közt is hagyományos gombokkal váltogatunk, ami sokak számára megkönnyítheti a használatot. Opelről lévén szó ez a modell is nagy mennyiségben használja a zongoralakk-bevonatot, ami letakarítva persze gyönyörű, de az ujjlenyomatokat mágnesként vonzza, utána pedig már kevésbé esztétikus látvány.
Mindazonáltal, addig a pár percig, amíg beleültünk és kipróbáltuk a kezelőrendszert, minden rendben volt, a funkcionalitás nagyjából megfelel annak, amit a korábbi, PSA-érás Opeleknél már korábban is láttunk, és bár vannak sokkal több funkciót kínáló, izgalmasabb rendszerek, emez aránylag gyorsan és az eddigi tapasztalataink alapján komoly rendszerhibák nélkül működik, ami mostanában szinte már nagy szó.
Messze van ez a legmodernebb hatású, kávamentes, gombmentes kezelőfelületektől, de a praktikumot valószínűleg jól hozza majd [+]
Az új Opel Connect alkalmazással mobilos applikációról lehet majd indulási időpontot megadni az autónak, hogy évszaktól függően előre hűtsön-fűtsön nekünk, töltőn lévő autó esetén úgy, hogy közben akár 100%-on is maradhat a telep. A Qi-töltőpad is kellemes helyre került, szigorúan álló jármű mellett persze, de akár a kijelzőt is lehet nézni vezeték nélküli töltés közben.
A technika pontosan ugyanaz, amit már a Corsa-e, vagy épp a legközelebbi Peugeot-társ, az e-2008 esetén megismerhettünk, természetesen CMP-platformos a kocsi, és ismerősek lesznek a számokban kifejezhető értékek is: 50 kWh kapacitású akkumulátorpakk, 136 lóerő és 260 Nm-es csúcsnyomaték, akárcsak a kisebb autókban.
A nagyobb tömeg és a légellenállás miatt valamelyest kisebb a várható hatótáv, de az arányokat ismerve nem vészes a különbség, 324 km-nyi WLTP szabvány szerint mért maximumról beszélhetünk, a 3,7 másodperces 0-50 km/h-s gyorsulás pedig az átlagos forgalomnál sokkal dinamikusabb városi közlekedést tesz lehetővé, ha épp úgy adja a helyzet. Adott továbbá a hőszivattyús fűtés, és egy állítólagos egypedálos vezetés, ami egy annyira változatos menetpedál-kalibrációt jelent, hogy a teljes erejű gyorsítástól az akár álló helyzetig történő, visszatermeléses fékezésig mindent a jobb oldali pedál adagolásával intézhetjük, és csak ritkán kell a konkrét fékpedálhoz érni.
11 kW-os AC-töltéssel 5 óra és 15 percre van szükség 0-100% között, ez 3x16A-es rendszerrel akár a ház körül is könnyedén megvalósítható, villámtöltésben pedig 100kW-os DC teljesítményben is gondolkodhatunk, ez nyilván a hosszú utazások során jöhet jól, amikor az autópálya mentén csupán 30 perces megállóra van szükség ahhoz, hogy 0-ról 80%-ra tölthessük a kocsit. A 2021-ben megjelenő autókhoz egyelőre még nincs hivatalos árazás, kiindulni a testvérmodell majdnem pont 11 millió forintos alapárából lehet érdemes.