Multimédia
A hátlapi kamerarendszer lényegében az iPhone 7 Plusszal megegyező technológiát és számszakilag nagyjából megegyező értékekkel bíró szenzorokat használ. A két 12 megapixeles modul közül az egyik lényegében egy 27 milliméteres gyújtótávolságú nagy(obb) látószögű lencse f/1,8-as rekeszértékkel, míg a másik, 52 milliméteres f/2,6-os blendéjű teleobjektíves lencse kétszeres optikai zoommal hozza közelebb a témát, egyébként pedig a mélységélesség pontosításában is segédkezik. A nagyobb fényerejű lencse négytengelyes optikai képstabilizátorral is fel lett szerelve. A rendszer munkáját PD autofókusz és kéttónusú LED villanó is segíti, míg az előlapra 8 megapixeles, 80 fokos látószögű kamera került. Ehhez speciel még szoftveres derítést sem szerkesztettek, ahogy a RAW formátumban való rögzítés is kimaradt a programból. Azért fotózni lehet vele, ilyet.
[+]
A szoftver szintén igen hasonlít az iPhone esetében megismert megoldáshoz, beállítási lehetőségek között viszont nem dúskálunk, de a vízjelet érdemes instant kikapcsolni, ha nem szeretnénk, hogy minden képen rajta legyen, hogy Shot on Mi 6 Mi Dual Camera. A képminőség legyen fine, minden mást érdemes úgy hagyni. Az élőlépen vannak eszközök, az exponáló fölött a bal sarokban filterezhetünk, középen a módokat keríthetjük elő, jobbra pedig a kameraváltó ikonja zárja a sort. Felül a vakut kapcsolgathatjuk, ami egyébként automatikusan is jelez, ha engedélyezzük, hogy szükség esetén tegyen így, a jobb sarokban pedig a HDR érhető el.
[+]
A teleobjektíves és a nagylátószögű lencse között a modes fölött található 1x-re kattintva válthatunk, a portré mód pedig, ami lényegében bokeh, a körben lévő stilizált emberre kattanva aktiválható. A módok között lévő tilt-shift kizárólag szoftveres megoldás, koncentrikus vagy párhuzamos elmosást dob a képre, amin utólag nem tudunk módosítani. Egyébként utófókuszra a portré módban készült képek esetében sincs lehetőség. Van viszont visszafogott kézi mód, itt a fehéregyensúllyal babrálhatunk, van kézi fókusz, az expozíciós idő 1/1000 és ¼ másodperc között állítható, míg az ISO 100 és 3200 között. Mellesleg itt is váltogathatunk a két lencse között.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A képminőség alapvetően rendben van, főleg az elsődleges, nagy érzékenységű lencsével lőtt képek esetében. A színek élénkek (bár kissé már túlszaturáltak), a fehéregyensúly megbízható, ellenben a dinamika kissé szűkös, plusz nem ritkán exponál túl az automatika, amin a HDR is sokszor csak félig-meddig segít (a sötét részekre rávilágosít, a világosak kiégve maradnak). A képek viszont enyhén zajosak és az algoritmusos élesítés sem feltétlenül lenne szükséges ilyen mértékben, ezt érdemes lehet alacsonyabbra venni a beállításokban. Egy minimális kromatikus aberrációt viszont most sem úszunk meg a széléken, noha nem zavaró mértékű. Az esti képeknél viszont van gond. Szétesik a tudomány. Apró zajrészecskékre és impressziószerű, elmosott részlettelenség uralkodik el. És még lassú is.
 |
 |
 |
 |
A kétszeres optikai zoom mellett készült nappali képek megfelelő minőségűek, noha itt több zajt rögzít a rendszer és láthatóan alacsonyabb a vonalélesség, cserébe érzésre kevésbé élesít rá. Ez a kompromisszum bőven belefér, hiszen a távolabbi témákról sokkal több részlet rögzül, mintha digitálisan zoomolna rájuk az ember. Este viszont az automatika mégis a nagyobb látószögű lencsét és a digitális zoomot preferálja, borzasztó eredményekkel. A fókusz nappal egyébként kifejezetten gyors, a stabilizálás kiváló, a képek pedig HDR módban is a másodperc tört része alatt készülnek (a mentés a háttérben történik). Portré módban kiváló érzékkel segít a rendszer a távolság belövésében, hogy optimális eredményt érjünk el, az algoritmus pedig értelmes kiemelést produkál nagyjából mindig, amennyiben követjük azt a pár javaslatot, amit a képernyőn láttunk, fényviszonyoktól függően pedig +/-2 tartományban korrigálhatunk az expozíción.
 |
 |
 |
 |
Videózni 4K minőségben is tudunk, az alapértelmezett viszont 1080p 30 fps. Előbbire itt, utóbbira pedig itt látható egy-egy példa. A Time lapse intervallumát 0.06 és 60 másodperc között lőhetjük be, míg lassított felvételre 720p felbontásban 120 fps sebességgel van lehetőségünk. Így. A gyári videolejátszó, ami galériából vagy fájlkezelőből indul, lényegében mindent kezel, leszámítva a feliratokat és a többsávos hangot. Ezen kívül viszont az AC3 hangot is gond nélkül megjeleníti, ahogy minden elterjedt formátumot, beleértve a DivX , XVid és MKV, valamint a H265 kódolást is, akár 4K minőségben.
[+]
A zenelejátszó rém kaotikus a rengeteg kínai tartalom és ajánló miatt, de azért elő lehet keresni a saját könyvtárat is a My ikon alatt, ami szintén kissé kaotikusabb az ízlésünknél. Hangszínszabályzóval nem találkoztunk, kizárólag csatlakoztatott fülhallgató esetén a készülékbeállításokban, ahol viszont a füles típusát is megadhatjuk. A jakc adaptert érdemes a füles közelében tartani, mert a második oldalon leírtak óta sem termett 3,5 milliméteres jack csatlakozó a készülékre. Ahhoz képest, hogy egy in-ear kialakítású fülessel próbálkoztunk, a legjobb hangzás a sztenderd verzió kiválasztásakor keletkezett.
[+]
Ilyenkor már elérhető a hangszínszabályzó is, amivel a rock zenére kattintva (pedig blues) Johhny Winter egészen részletgazdag hangzással, kellemes térhatás mellett, megfelelő basszussal szólalt meg. A kissé nyomott hatást egyébként a normál módban nem éreztük, mondjuk a mélyeket sem, amik viszont a hangzásjavítás mellett néha berecsegnek. A Mi Sound Enhancert kikapcsolva kissé üresebb, de tiszta, magasdomináns a hangzás. A maximum hangerő valószínűleg már egészségkárosító, bőven elég háromnegyedig tolni a fülesen. Összességében viszont nem mondanánk, hogy kifejezetten jó az audiomegjelenítés, inkább elfogadható.
[+]
A multimédiás hangszóró viszont egyrészt gyenge, másrészt kevéssé meggyőző, ráadásul monó. A zene kissé dinamikátlan, erőtlen, a maximum hangerő nem fenyeget csendháborítás tényállásának fennállásával, de legalább tiszta. Mélyek nem igazán domborodnak ki, jószerével nincsenek is, a magasak viszont felülreprezentáltak. Egyáltalán nem hallgathatatlan, de az eszköz nem erre lett kitalálva, ráadásul itt még a hangzásjavítással sem ügyeskedhetünk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
