Bevezető, külső, kijelző

Biztos, hogy a Xiaomi-szimaptizánsok közt rengetegen vannak, akik a MIUI felület logikáját és megjelenését, a rendszeresen érkező kisebb-nagyobb frissítéseket, esetleg az aránylag szabadon főzhető ROM-okat és a nyitható bootloadert szeretik igazán, de én meg merem kockáztatni, hogy a többség mégsem ezért, hanem a stabil minőségükért és főleg a remek ár/érték arányukért szeretik a Xiaomi márka alá tartozó termékeket. 2020 elején, a méregdrága 5G-s csúcsmobilok megérkeztével néhány hónapig úgy látszott, a kedvező árazásnak búcsút inthetnek a rajongók, ennek eklatáns példája volt a 380 ezer forinton nyitó Mi 10 Pro és a még komolyabb Mi 10 Ultra, de ami azt illeti, a sima Mi 10 sem volt épp olcsó, hivatalos kezdőára a 300 ezer forintot karcolgatta.

[+]

Szerencsére aztán helyreállt a rend, és bár az első Mi 10-tulajdonosok valószínűleg nem örülnek nagyon, hogy a konkrét telefonjuk bolti ára körülbelül 100 ezret zuhant le pár hónap alatt, a mostani vásárlóknak jelentősen könnyebb a helyzetük, ha 5G-s csúcsmobilt akarnak, és az idén elérhető legjobb Qualcomm-hardvert szeretnék bele: kedvező áron nyitott már a Mi 10T Pro is nemrég, de a sima Mi 10T magasra teszi a lécet az ár/érték arányával, hiszen 155 ezer forintért nem csak Snapdragon 865-öt és 5G-t, de 144 Hz-es HDR10-es Full HD+ kijelzőt, 6/128 GB tárolócsomagot, egyéb fronton is kiterjedt adatkommunikációs képességeket és korrekt hátlapi kamerapárost (makróval együtt triót) kínál, jutott bele érdemi gyorstöltés és egy 5000 mAh kapacitású akkumulátorral is büszkélkedik.

Gyári tartozékfelhozatal [+]

Van ok tehát a lelkesedésre a doboz kinyitásáig, de ha eljutunk a konkrét csomagolásig, akkor sem fogunk csalódni: egyrészt ott van a 33W-os gyorstöltő és a hozzá tartozó kábel a dobozban, kapunk áttetsző szilikon tokot az eszköz védelmére, és még egy vékony fólia is védi a karcoktól az előlapot. Lehet vitatkozni a méretekről és a készülék tömegéről, valóban nem merül fel könnyed egykezes használat, a 165,1 x 76,4 x 9,3 milliméteres dimenziók és a 216 grammos tömeg kapcsán, de ma már abszolút megszokott, átlagos méretezés ez a komolyabb androidos mobiloknál, ha kompakt készülékházra vágyunk, akkor valami más téren is kompromisszumot kell hozzunk.

[+]

Az anyaghasználattal alapvetően nincs gond, szépre felületkezelt alumínium keretről és elöl-hátul Gorilla Glass 5 üvegfelületről beszélhetünk, ráadásul ehhez kellemes ergonómia is társul, aprólékosan átnézve azonban meg fogjuk érezni, hogy ez nem egy mérnöki mestermű, nem egy darabka művészet, hanem csak egy átlagos minőségben előállított telefon. Miben nyilvánul meg ez? Nagyjából annyit kell elképzelni, hogy a telefon két végét megfogva, némi ellentétes nyomást gyakorolva lehet recsegő-nyiszogó hangokat hallani a készülékházból, a bekapcsológombnak van egy minimális lötyögése, és arra sem figyeltek túlzottan, hogy a CE-jelölést és az elektronikai berendezéseken lévő, áthúzott kukás piktogramot sem épp diszkréten tették rá. Ezek nyilván olyan hibák, amiket az átlagfelhasználók túlnyomó többsége észre sem vesz, de ha igen, akkor sem érdekli különösebben. Akiket pedig hozzám hasonlóan nagyon tudnak zavarni efféle hibák, azoknak egy nagyságrenddel mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlniuk telefonvásárlásnál.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

6,67 hüvelykes kijelző került az előlapra, 20:9-es képaránnyal, 1080 x 2400 pixeles felbontással. Az előnyök közt fel lehet sorolni a magas fényerőt, a HDR10-támogatást és a 144 Hz-es képfrissítést, viszont a technológia az általánosan jobban kedvelt AMOLED helyett egy hagyományos IPS panelben merül ki. Egyértelmű, hogy a feketék itt nem azok az igazi, 0 nites feketék, mint egy OLED esetén, és a betekintési szögek sem annyira tökéletesek, viszont alapvetően nagyon jó ez a kijelző, és a 144 Hz-es frissítési ráta már abszolút az a kategória, amit bárki észre vesz az éveken át megszokott 60 Hz-hez képest, ha görgetésre, lapozásra kerül a sor. Sokan örülni fognak annak, hogy nem ívelt a kijelző két széle, hanem teljesen sík panelről beszélünk, így a kijelzőn való átnyúlásnál megelőzhető a téves érintés, illetve a védőfóliák is kényelmesebben feltehetők és vélhetően tovább is maradnak az eszközön.

[+]

Az IPS technológia persze magával hozta azt is, hogy nem a kijelzőben, hanem oldalt van az ujjlenyomat olvasó – noha pont a vonatkozó Redmi próbálta már bizonygatni, hogy a kettő nem zárja ki egymást, de ettől függetlenül nem láttunk tőlük megvehető termékbe került megoldást –, illetve az always-on megjelenítéstől is elbúcsúzhatunk. Nevezhetjük múltidézőnek az oldalt lévő ujjlenyomat-olvasót és a fent lévő értesítési LED-et, de ezek ettől függetlenül most is remekül teszik a dolgukat.

[+]

Ezúttal sincs IP68-as védettség, ahogy a microSD-s bővítésre vagy eSIM-támogatásra sem lehet számítani, az alul lévő fiókba két darab nanoSIM rakható be. Lent kapott helyet a Type-C és a dedikáltan multimédiás hangszóró, de egyébként kihangosítva is tud valamilyen sztereó élményt közvetíteni a mobil, hiszen a fenti beszédhangszórója is beszáll a lejátszásba. Jobb oldalon, a bekapcsológomb fölött található a két hangerőszabályzó, felül pedig ritkán látott ismerőst, a Xiaomi által máig hagyományként őrzött infraportot találjuk meg. 3,5 milliméteres jack csatlakozót azonban hiába keresünk, nem találunk. Cserébe van Type-C-s átalakító a dobozban, ami mindenképpen dicséretes.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!